Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
A. oldal 1970. június 25, csütörtök TT7 • •• 1 rwi rr f r/ Kincsünk, 1 őserdő Amint véget ér a Laki- már. Hiszen máris mint- hold) víztároló építése ígételek-Tőserdő fejlesztési bizottságának helyszíni ülése, dr. Kiss Ágoston, aki immár 31 éve szolgálja, gyógyítja a helybelieket, ragyog az Örömtől, mikor mondja: — Boldog vagyok, hogy itt vannak, és olyan távlatba nyújtottak bepillantást, amely méltán nagyszerű jövőt ígér kincsünknek, Tőserdőnek! A felszabadulás előtt gyakran találkoztam itt budapesti természetjáró csoportokkal, mert ők már akkor felfedezték a szépségét, különleges flóráját, állatvilágát. A helybeliek azonban most kezdenek rájönni, milyen gyönyörű táj ez. Tőserdőnél ideálisabb pihenőhelyet keveset találni! Szó, ami szó, dr. Kiss Ágoston lelkes rajongója a kiemelt üdülőhellyé nyilvánított Tőserdőnek. S e rajongásával korántsem áll egyedül: sokan vannak és egyre több lelkes hívet hódít meg, csábít szabad ideje eltöltésére, testet-lelket üdítő pihenésre ez a táj. Nem volt véletlen az illetékesek figyelmeztetése: csínján a propagandával, mert félő, hogy nem győzik kielégíteni a telekvásárlás iránt megnyilvánuló érdeklődést. A tőserdei üdülőtelepet ez év áprilisában belterületté nyilvánította a járási tanács. S hogy erre sor kerülhetett, előzményei vannak. A fejlesztési bizottság elvi útmutatása alapján ugyanis, alig pár éve céltudatos, lelkes munka kezdődött az erdőhöz, s a Holt-Tiszához közeli homokbuckákon: a terület rendezésének tervezése, parcellázás, s ezzel egyidejűleg a közművesítés. Ma pedig? Űj út visz ki az üdülőtelephez. Csaknem 5 kilométeres villanyhálózattal rendelkezik. Ennél is nagyobb a vízvezetékhálózat hossza, melyről idáig 40 bekötés is megtörtént egy 300 magán- és 20 közületi telektulajdonost számlál az üdülőterület. S a kiadott 92 építési engedély birtokában sokan építkeztek már. Várhatóan, még ez év végén újabb, mintegy 500—600 telek — köztük emeletes társas- és közületi üdülő építése céljára alkalmas —kerül értékesítésre. A szomszédos Szolnok megyei Cserkeszőlő meleg gyógyvizéről vált híressé rövid idő alatt. Nos, említsük meg, hogy egyéb nagyszerű adottságai mellet Tőserdő sem nélkülözi a gyógyító hatású meleg vizet. 42 fokos hévizének hasznosítása a legközelebbi jövő. Az Észak Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat máris hozzáfogott a tekintélyes méretűre tervezett strand első, 600 négyzetméter területű fürdőmedencéjének építéséhez. Az ezt követő medence pedig ennél jóval nagyobb méretűnek ígérkezik. Az idei nyáron pedig — remélhetőleg mihamarabb — az illetékes vízügyi igazgatóság gondoskodik a Holt-Tisza mintegy 300 méteres szakaszának kikotrásáról, hínártól való megtisztításáról. Ám a nagyszerű távlatot a tervek szerint 1974-ben kezdődő, s az ötödik ötéves terv során befejeződő, 5 ezer hektárnyi (9 ezer ri. Nagyságában a Szelidi tavat is felülmúló, úgynevezett harmadik tiszai vízlépcső megvalósulása nemcsak az ideihez hasonló tiszai árnak veszi elejét, hanem — mezőgazdasági hasznosítása mellett — pompás víziéletre, csónakázásra stb. nyújt majd lehetőséget. Ez a tény főként a 77 ezer lakosú, s természetes kirándulóhellyel nem rendelkező Kecskemétnek rendkívül ígéretes. Nem véletlen tehát a megye- székhelyen élők érdeklődése a virágzásnak indult üdülőtelep iránt. A telekigénylők 80—90 százaléka ugyanis kecskeméti. A nyári vasárnaponkénti kirándulók több ezres seregének a zöme is a megyeszékhelyről veszi birtokba Tőserdőt, ahová május 15-től kezdődén külön buszjárat, pár héttel később — az igényekhez igazodó menetrenddel — a vonat szállítja a pihenni, felüdülni vágyókat. S akik autóval indulnak útnak Lakitelek irányába, a Kapásfalunál elkanyarodva — s a 2,5 kilométeres összekötő úton tovább haladva — immár 5 kilométerrel rövidebb úton jutnak el a megye alig pár éve felfedezett üdülőtelepére, a kincset érő Tőserdőbe. P. I. Jövedelmező nyulak A szegedi Űj Élet Tsz nagyüzemi nyúlfarmot létesített a \ Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjával kooperálva. Az angol Hy-Lyne cégtől importált kaliforniai és újzélandi törzsállomány 300 nyúlból áll. Ezek a fajták jó alkalmazkodó képességűek, rendkívül gyorsan fejlődnek és tartásuk nagyon jövedelmező. Egy tenyészanya évenkint mintegy 800 forint tiszta jövedelmet hoz. Az utódok 14 hetes korban elérik a 260 dekás átlagsúlyt. A gazdaság 425 nö- vendéknyulat adott el a Csongrád és Bács megyei tsz-eknek továbbtenyész- tésre 59 000 forintért. A tsz-ek tagjaiknak is kiadnak tartásra nyulakat, de közösen szerzik be a táptakarmányt és közös a piaci értékesítés is. A X. pártkongresszus tiszteletére munkaversenyt indítanak a cipőgyári dolgozók Az Alföldi Cipőgyár szakszervezeti bizottsága és pártszervezete az elmúlt hetekben felhívással fordult a kecskeméti, a kiskunfélegyházi és a tatai gyáregységhez. E felhívásban arra kérték a dolgozókat, illetve a szocialista brigádok tagjait, hogy csakúgy mint a jubileumok alkalmából a X. pártkongresszus tiszteletére munkavállalásokat tegyenek. A felhívás mindhárom gyáregységben nagy érdeklődést keltett a dolgozók között. A felajánlásokból a szocialista munkaverseny célja is kialakult: a cipőgyáriak a Vállalat legjobb gyáregysége és a Vállalat legjobb műszakja cím elnyeréséért küzdenek majd. Munkavállalásaikban arra tettek ígéretet, hogy a mennyiségi terv teljesítésén kívül különösen a kiváló minőségű munkára és a gazdaságosságra törekednek, hiszen az idei szocialista munkaversenynek ez az egyik lényeges követelménye. Az Alföldi Cipőgyár mintegy 30 szocialista brigádja a legjobb műszak cím elnyerésére tett vállalásokat. Célkitűzéseikkel a termelés gazdaságosabbá tételét segítik: a megállapított részterveiket havonként ellenőrzik, ezenkívül a túlóra felhasználását is csökkentik. A műszakiak a termelést úgy szervezik, hogy a túlóra a dolgozók munkaidejének 0,8 százalékát ne haladhassa meg. A X. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben a legjobb gyáregység kongresszusi zászlót és 50 ezer forint pénzjutalmat, a legjobb műszak pedig kongresszusi zászlót és 20 ezer forintot kap. A második helyezettnek pedig 15 ezer forintot ad a kongresszusi zászló mellett a cipőgyár szakszervezeti bizottsága, és pártszervezete. T. L. 0 vásárló mindennap minősít Végignéztem a Piackutató Intézet mutatós kiállítását. Több mint száz terméket csodálhat végig a látogató, azokat, amelyek a szigorú zsűri minden vizsgálatát kiállták és valóban minőségben és korszerűségben „Kiváló áru’-nak nevezhetők. Az alapos vizsga után azonban majd ki kell állnia a fogyasztók kritikáját is, ugyanis a vásárló mindennap minősít! S, az 6 szavazata ma már visszahat a gyár életére, munkájára is. Nem véletlen, hogy éppen azok a vállalatok tűntek ki termékeikkel a Kiváló áruk fóruma „vetélkedőjében” is, amelyek a mindennapi vásárlásainknál már magukra hívták a figyelmet. Az indokolás önként adódik: ők már megtanulták, hogy a vevő bizalmának a megszerzése, a fogyasztás, az értékesítés állandóan változó követelményeihez való gyors iga(47.) — A hölgyet telefonhoz kérik — mondta Helena, s Liza sietett a telefonfülkéhez. A kagyló a helyén volt. Bosszúsan vissza akart fordulni, de Helénával találta magát szemközt. — Beszélni akarok veled — állt Liza mellé szorosan Helena. Nem ismerték egymást. Liza azt sem tudta, hogy a ruhatárosnő is a csoporthoz tartozik. Gyanakvással figyelte hát a ruhatárosnő arcát. — Miről van szó? — nézett kérdőn Helénára. Helena izgalmában lengyelül kezdett el beszélni és tegezte Lizát. Az nem titkolta meglepetését, de Helena már beszélt: — Neived van összeköttetésed a központtal. Add meg nekem az összeköttetés címét... — Nem értem. Nem értem, hogy miről beszél? — mondta Liza németül. — Hinned kell — suttogta Helena. — Hinned kell, máskülönben lebukik az egész csoport, s valamennyien a Gastapónál végezzük. Ahogy elmentem az asztalotok mellett, meghallottam, hogy Artur azt mondta, hogy Horst áruló volt. Horst az én férjem volt, s nem volt áruló. Nem igaz, hogy Artur visz- szavonta a parancsot. Én tudom, hiszen nekem szólt délután, amikor Artúrral befejezték a dominózást. Szólt, hogy utasítást kapott. Liza az ajtóhoz tolakodott, de Helena útját állta: — Nem igaz. Érted? Nem igaz, hogy parancs nélkül ... — Asszonyom, ön őrült — mondta Liza, s végre kitört a ruhatár előtti térségből. Amint visszatért az asztalhoz, mindent elmondott Artúrnak. Mindent a legapróbb .részletességgel. — És te mit mondtál neki? — kérdezte amaz. — Azt. hogy őrült, s én nem értem egy szavát sem. — Van kapcsolatod a központtal? — kérdezte Artúr egészen váratlanul, s a lány meglepődött Aztán nyugodt hangon válaszolt: — Tudod, hogy felégették a vonalaikat. A központtal pillanatnyilag senkinek sincs kapcsolattá. — Ettől féltem — mondta Artur. — Horst nem dolgozott egyedül. A nő most megpróbálja befejezni a férje munkáját. Megkísért mindenkit, akit ismer. Nagyon résen kell lenned. Résen kell lenned, s többet kell találkoznunk, hogy összeegyeztessük az akciót. És bármenyire is rossz az időpont, de meg kell tenni. Teneked kell megtenni... — Lipke elharapta a szót. — Micsodát? — kérdezte Liza. — Ítéletet kell végrehajtanunk. Liza, valamennyiünk élete, az ügy sikere függ ettől. Ma este végrehajtod az ítéletet, s még hajnal előtt elhagyjuk Wroclawot. A címet jól jegyezd meg ... Este kilenckor érted jövök ... * Kezét mélyen a kabátzsebbe süllyesztette, s egyre mondogatta magában a parancsot: Az ítéletet este kilenc előtt végre kell hajtani... Valamennyiünk élete függ ettől... Wroclawban senki sem maradhat... Liza még nem ölt, s nem tudta, hogy mi lesz azután, ha elsüti a pisztolyt. Egyáltalán azt sem tudta, hogy lesz-e „azután”. Megérintette a hideg fegyvermarkolatot, s ez pillanatnyilag lehűtötte. Elismételte magában, hogy miként kell csinálni, hány méterről kell lőni, a hányszor. Kétszer — kétszer mondta félhangosan. — Kétszer egymás után, s közben mondani újra, meg újra: Artur parancsára... Artur parancsára... Pontosan úgy, ahogy Horst lőtt volna őbelé, ha nincs ott Kloss főhadnagy. És ha Helena ártatlan? Ártatlan, mint ő, akit Horst még huszonnégy órája sincs, hogy ki akart végezni, mert árulónak hitték? Remegni kezdett. Életében először úgy ment egy akcióra, hogy remegett. Megkísérelte visszaidézni az orgonista szavait, aki arra tanította, hogy soha nem szabad félni, s a parancsot végre kell hajtani. Ez megnyugtatta, s újra végigjátszotta gondolatban a következő percek drámáját. Csenget, Helena ajtót nyit, s ő azt mondja majd: Artur nevében, s lő. Kétszer egymás után.., (Folytatjuk.) zodás — a legjobb üzlet!... A gazdasági irányítás rendszere boldogulást, dinamikus fejlődést ígér ezeknek a vállalatoknak. A gazdagodó áruválaszték — a hazai gyárad iparkodása, és az ugyanerre ösztökélő gyarapodó import áruk tömege — egyre erőteljesebben veti fel a minőség kérdését. A vevő ma már nem egyszerűen vásárolni akar a pénzéért, hanem olyan árut követel meg érte joggal, amit elképzelt, amire kedve van. A Kiváló áru cím viseléséért versengő termékek közül bizony elég sokan fennmaradtak a rostán. Az ugyanis dicsekvésre méltó, hogy az idei, tavaszi pályázaton volt a legmagasabb a benevezett termékek száma. Csaknem háromszáz. De önmagáért beszél az a tény is, hogy ezek 39 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Hát, ha még közelebbről nézzük a leggyakoribb kifogásokat ... Az élelmiszereknél, italoknál visszatért a szokásos kifogás: a jellegtelen íz és az azonos jelleg. A textilméteráruknál, divatcikkeknél, kötött termékeknél is a régi panaszok ismétlődtek: az alapanyagok nem voltak kopásállók, hamar elvesztették eredeti színüket. Külön elgondolkodtató, hogy az elektromos gépekből keveset neveztek — akárcsak cipőből, bútorból —, de ezek sem jutottak tovább. Ahogy végighallgattam a minőségi kifogásokat, ismét eszembe jutott, hogy a benevezett termékeknek több mint egyhar- mada nem felelt meg a követelményeknek... Vajon mi történik akkor — kérdezem ezek után —, ha ezek a vállalatok nem is pályázatra, hanem egyszerűen „csak” a vásárlóknak küldik el munkájuk produktumát...? A minőségcentrikus gondolkodást ter- mésztessé kell tennünk az üzemekben, mert enélkül lehetetlen megoldani a gazdaságos termelést, a kielégítő áruellátást. A rossz minőségű termék végső soron mégis egyben a legdrágább !... Mert a kevesebb élettartam miatt jóval több fogy belőle, mert a reklamációk a készítőkre ütnek vissza, mert újra és újra el kell végezni a munkát. Nem túlzás, haí azt mondjuk egy-két százalékos minőségjavítás — országos szinten egész gyárak beruházását takaríthatja meg!... Érdekes megfigyelni ezen a kiállításon is, csakúgy mint a mindennapi vásárlásainknál, hogy ahol erős verseny, a vevő megszerzéséért harc kezdődött, ott, a termékek minősége és színvonala is felfelé ível. A mosóporgyárak versengéséből ismét kiugrott egy termék: az új Tomi család megkapta a Kiváló áru elmet, de, ha megkérdeznénk a háziasszonyok véleményét, a nagy többségtől ugyanezt hallanánk. Ma már azonban az is követelmény, hogy ne csupán jó legyen az áru, hanem esztétikus megjelenésével is magára hívja a figyelmet. A zsűrit dicséri, hogy az elismerő címek odaítélésénél számított a külszín, formatervezés is. Kérdés, hogy meddig viselhet] a termék a megkülönböztető, a többi közül kiemelő jelzőt? ... Nyilván ennek ts kell, hogy határa legyen, ami ösztönöz arra, hogy újabb minőséggel jelennek meg a vállalatok, hogy újabb termékeket nevezzenek be a pályázatra. A most született szabály értelmében három év után automatikusan lekerül a termékről a Kiváló áru jelzés, és ha meg akarja ismét szerezni, akkor újra sorompóba kell állni érte. Ma már hazánkban csaknem hatszáz terméken láthatjuk a jelzést: Kiváló áru. S ez a vásárlók körében is rangot jelent, nem ünneprontásként, inkább az igazság kedvéért az is idekívánkozik: bár minden egyes iparág iparkodna, hogy termékei elérjék a legjobb címet; hogy az elektromos háztartási gépek, a cipők és a bútorok is hosszú listával iratkoznának fel. Arról nem is beszélve, hogy — kiváló jelző ide, kiváló jelző oda — az lenne a természetes, ha valamennyi vállalat úgy adná ki a munkáját és a nevét fém jelző terméket, hogy az a minőségi és a korszerűségi szempontoknak megfeleljen. Hiszen a vásárló mindennap minősíti a megvett terméket.., B. J.
