Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-20 / 143. szám
Nyári divat A ssűrőmssgálato jelentősége Kékfestő a lakásban és az öltözködésben Ha daganatos megbetegedésekről esik szó — legyen az úgynevezett jóindulatú, vagy történetesen rosszindulatú rákos elfajulás — a legtöbb ember már a gondolatától is kétségbeesik, hogy igen, talán egyszer majd nála is jelentkezik, s akkor... Kétségbe esik és megrendül a család, ha történetesen a családtagok körében, vagy a hozzátartozók, ismerősök között állapítanak meg ilyen betegséget. Napjainkban valóban világszerte, az egyik legtöbb ember halálát okozó betegség, s a statisztikák szerint minden ötödik— hatodik ember hal meg rákban. A századforduló adataival összehasonlítva ez jelentős emelkedésösszefügg ez azonban részben az átlagos életkor emelkedésével — azzal, hogy idősebb korban gyakoribb az előfordulása —, s természetesen az emberek helytelen, egészségtelen életmódjával is. A rákos megbetegedések leküzdésére, kutatására világszerte nagy összegeket költenek és ha eddig nem is sikerült még megoldani az ezzel kapcsolatos problémákat, az eddig gyógyíthatatlannak tartott betegség leküzdésében jelentős orvosi eredményeket értek el. Nemrégiben egy hazánkban megtartott nemzetközi egészségügyi konferencián — melynek fő témája a rosszindulatú daganatok elleni védelem volt — az előadók, nemzetközileg elismert rákkutatók mindegyike hangsúlyozta, statisztikai adatokai igazolta, hogy világviszonylatban (és nálunk is) milyen jelentős eredményeket értek el e gyógyíthatatlannak hitt betegség, a rosszindulatú daganatok gyógyításában, vagy továbbterjedésének megakadályozásában. Ez a konferencia is hangsúlyozta: „Ahhoz azonban, hogy ezek az eredmények nagyobbak, hatékonyabbak lehessenek, fel kell ébreszteni az emberek önmagukkal szembeni felelősségérzetét : vegyék igénybe a szűrővizsgálatokat. Világszerte óriási összegeket áldoznak a rákszűrőhálózatok kiépítésére, a felvilágosításra, s ennek ellenére a statisztikák szerint az emberek, de különösen a nők még mindig vonakodnak igénybe venni az érdekükben létrehozott egészségügyi létesítményeket”. Hazánkban sem jobb. a helyzet. Pedig egészségügyi főhatóságaink, a ■ minisztérium, • annak fel- világosító központja, intézményeink valóban sokat tesznek a felvilágosítás érdekében. Hazánkban is már több mint másfél évtizede külön erre a célra berendezett onkológiai gondozók és sMrőáüomások állnak ingyenesen és , minden megkötöttség nélkül a” nük,, .rendelkezésére. Sem orvosi beutaló, sem szűrővizsgálati behívás nem szükséges ahhoz, ha valaki meg akarja magát vizsgáltatni. Ezekre a vizsgálatokra minden nőnek — egészsége védelme érdekében — önszántából kell elindulni. Célja világos: egyrészt, hogy megnyugtassa önmagát, hogy semmi baja nincs, másrészt, hogy idejében felfedezhessék, megelőzhessék az elterjedő, végzetes kimenetelűvé válható betegséget. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a rosszindulatú daganatok nem gyógyíthatók. Gyógyíthatók, ha időben felfedezik azt az orvosok, ha megelőzhető a daganatos elfajulás. De miért éppen a nőket hívják elsősorban ezekre a szűrővizsgálatokra, amikor közöttük sem gyakoribb a betegség előfordulása. A nők rákos megbetegedésének — amely a fiatalabb korosztályokat is érinti — közel a felét a méh- és az emlőrák adja. A nők rákjainak többsége, mintegy 65 százaléka — felszínesen, orvosi vizsgálat számára könnyen hozzáférhető helyen fekszik. Szűrővizsgálattal könnyen megállapítható még a panaszt okozó bőr-, ajakszájüregi, mell-, végbélés a női nemiszervek rákos megbetegedése, illetve azok megelőző állapota is, könnyen felismerhető, idejében kezelésbe vehető és szakorvosi kezeléssel végérvényesen gyógyítható. Sokszor hallani a nők körében,: „minek menjek magam megvizsgáltatni, nem fáj nekem semmim”. Ez nem mond ellent annak a tudomá- , nyos megállapításnak, hogy a rákok, kezdeti szakaszukban nem okoznak érezhető panaszt. A szakorvosok, az egészségügyi felvilágosítással foglalkozó szakemberek azt ajánlják és arra kérnek minden harminc éven felüli nőt, hogy legalább évente egyszer — kóros tünetek észlelése nélkül is — keressék fel az onkológiai gondozót, „ jelentkezzenek szűrővizsgálatra saját, jól felfogott érdekükben, családjuk érdekében is. Végül visszatérünk a cikkünk elején említett nemzetközi egészségügyi tanácskozáshoz, amelyről az egyik felszólaló orvosnőt idézzük.- „Érthetetlen számomra korunk asszonyainak félelme, szemérme, vagy álszemérmessége az onkológiai, nőgyógyászati vizsgálatoktól. Különösen akkor válik azzá, ha egyébként minden korszerűt képes elsajátítani, amj kellemessé, vonzóvá teszi őket. A kozmetikai kezelésektől nem riadnak vissza, amelyek néha még kellemetlenebbek, fájdalmasak is. Miért félnek hát egészségük védelmétől?!” R. F. K. Egy lassan már kihalóban levő népi iparművészet — a kékfestő gazdag formakincseit gyűjtötte össze és korszerű formában felhasználva az eredeti technikával, újszerűén, saját alkotó fantáziájával fejlesztve és gazdagítva, elevenítette fel ezt a sajátos népi iparművényújtanak. Mi minden készülhet ebből az olcsó és mégis nagyon mutatós anyagból, amelyhez a kiállításra Soltész Nagy Anna készített divatos modelleket? Szoknya-mellény, vagy nadrág-mellény együttes, virágmintás férfiing, amit természetesen lányok is viselhetnek, Modern változatú párnák székre, heverőre, amelyet nem sajnálunk a gyűrődéstől, a fejünk alá tenni, ha lepihenünk. szetet Bódy Irén Munká- csy-díjas iparművész. Ezt láthattuk az Iparművészeti Múzeumban nemrégiben rendezett kiállításán, amelyből most néhány sorban és képpel ízelítőt adunk azoknak, akik nem láthatták a kiállítást. Bemutatott anyaga, két részből állt: kékfestő a lakásban és kékfestő az öltözködésben. Modern lakások, nyaralók, kerti házak díszítésére való fali drapériák, képek kisebbkönnyű nyári ruha, strand- öltözék, strandkalap, ernyő, mini- és maxi-szoknya, vállkendő, sőt alkalmi ruha is. A kiállítás értékéből semmit sem vonhat le az az észrevételünk, hogy egy kérdés válasz nélkül maradt: hol kapható, hol vásárolható meg mindaz, amit a kiállításon láthattunk? Hiszen bizonyos, hogy bármelyik fiatal lány s a felnőttebb korosztályhoz tartozó nő is szívesen HÉTFŐ: Zöldségleves, ra- kottkrumpli, uborkasaláta, alma. KEDD: Zöldborsóleves, töltött tök, szamóca. SZERDA: Egresleves, zöld- borsós palacsinta, cseresznye. CSÜTÖRTÖK: Savanyú tojásleves, sült oldalas, paradicsomos káposzta. FENTEK: Karfiolleves, tojáslepény gombávál, fejessaláta, szamóca. SZOMBAT: Burgonyaleves, kelkáposztafőzelék vagdalthús, alma. VASÁKNAP: Zöldborsóleves, rántott sertéskaraj, újburgonya, párolt káposzta, gyümölcsös lepény. RECEPTEK TÖKFŐZELÉK: A fiatal tokit megtisztítjuk, meggyalul- jvk és fél órára besózzuk. Y 'kony rántást készítünk, beletesszük a sótól kicsavar tököt és fél kávéskanálnyi' p rospaprikát, valamint apró-: r-1 vágott kaprot, összekever j fedő alatt még pár per- c; t pároljuk, majd kevés víz- z' r vagy csontlével felenged j\ k, hozzáadunk kevés ecetet, 1—2 szem kockacukrot, valamint 2 deci tejfölt. Puhára főzzük és tükörtojással, vagy rántott hússal tálaljuk. TÖLTÖTT TÖK: Hozzávalók : 80—90 dekás, de nem széles tök, 60 deka darált hús, 2 darab zsemle, 10 deka. zsír, 2 tojás, 2 deci tejföl, 3 deka liszt, kevés törött bors, kapor, só, cukor, ízlés szerinti ecet. A tököt megtisztíjuk külső héjától és két ujjnyi karikákra vágjuk, melyből kiszedjük a tök magházát. Kizsírozott tepsibe tesszük egymás mellé és a következőképpen töltjük: A tölteléket (ami ugyan- 'i gy készül mint a fasírozott) UM elvegyítjük és ' megteltük vele a tökkarikákat, egy deci vizet öntünk alá, sütőbe lesszük, lefedjük és készre sütjük. Levének felhasználásával kapormártást készítünk és azzal együtt tálaljuk. Tetejére tejfölt teszünk. Kékfestő abrosszal és szalvétákkal leterített uzsonnaasztal. nagyobb méretben, hagyományos és modernizált népművészeti motívumokkal díszített párnák, ajtók, ablak, vagy egész falfelület takarására szolgáló függönyök, asztalterítők, szalvéták, apróbb használati tárgyak. Bódy Irén keze nyomán a régi kékfestő díszítményvilága felfrissül, hangulatot teremt, amellett, hogy megmarad a minták régies, kézműipari bája, a mai ember, a mai otthon kifejezőiévé válik. Olyan ízléses alkotások, amelyek hangulatossá tehetik a mai otthont, terített asztalt, sőt, munkahelyet is. A kékfestő kelme és motívumkincs alkalmazása, s továbbfejlesztett változatai az öltözködésben a játékos variációkra is számtalan lehetőségei viselné a hagyományos és modern változatú kedves kékfestő kelméből készült nyári holmikat és bizonyára sokan vásárolnának modern lakásukba, de főként nyaralójukba, hétvégi házukba függönyt, díszpárnát és egyéb lakástextíliát. Egyelőre azonban a kiállítás rendezői sem tudtak választ adni arra, hogy művészetük mikor léphet ki a kiállítás keretéből és juthat el a lakásokba, avagy az üzletekbe, természetesen kézműipari jellegétől függően kis szériában. A lakástextileket ugyan már ebben az évben forgalomba hozza, árusítja az Iparművészeti Vállalat. De vajon csak különlegességként is, rendel-e a kereskedelem az öltözködésben felhasználható anyagokból is? A. E.
