Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
0. oldal 1970. június 3, szerdai 1 Megyei bábfesztivál Kiskunhalason Évről évre visszatérő szép hagyomány megyénk- j ben, hogy május utolsó | vasárnapján összejönnek a j legjobb bábcsoportok és, bemutatják az évad során tanult művek gyöngyszemeit. Az idén hatodízben rendezte meg a megyei I népművelési tanácsadó a megyei bábfesztivált. Eddig minden alkalommal Kecskeméten bonyolították le a bábosok vetélkedőjét, most először kapta meg Kiskunhalas a rendezés joFelsőszentiváni körkép, 1970 Az idei népszámlálás adatai szerint a községnek 2534 lakosa van. Aki vendégként érkezik ide és járja az utcákat, tereket, jól- esően állapítja meg, hogy rend, tisztaság jellemzi Fel- sőszentivánt. Csinos házak, virágos kertek, parkok, gondozott fák, szép üzletek, jó utak, járdák. Érezni, látni lehet, hogy a község valóban otthona a lakosságnak, szeretik, gondozzák, és fejlesztik. Országos hírű község Felsőszentiván. Közel nyolc évvel ezelőtt, 1962. novemberében, az MSZMP VIII. kongresszusán Kádár János elvtárs a következőkben említette beszámolójában a f elsőszen ti vániakat: „A falu szocialista átszervezése nagy lendületet adott a parasztság művelődésének. Lássuk egy falu példáját. A Bács megyei Felsőszentiván községben majdnem valamennyi felnőtt lakos tanul, vagy rendszeresen részt vesz a művelődés valamilyen formájában. A faluban ötvennél több azoknak a felnőtteknek a száma, akik a dolgozók iskolájába járnak, csaknem harminc mezőgazdasági technikumi, heten pedig egyetemi hallgatók. A tanulók között ott találjuk a tanácselnököt, a termelőszövetkezetek elnökeit, párttitkárait, brigádvezetöit.. ” Hol tart most a község, milyen eredményei vannak a tanulásnak, hogyan hasznosítják a nagy szorgalommal gyűjtött ismereteket? Ezt kérdeztük dr. Orha Istvántól, a községi tanács vb-elnökétől, aki azóta jogi diplomát szerzett, s akiről — ha nem is névsze- rint — Kádár elvtárs is szólt a kongresszuson. Átfogó képet terjedelmi okokból nem adhatunk Felső- szentivánról, csupán az élet különböző területeinek vázlatos ismertetésére szorítkozunk. Mezőgazdaság A községben két termelő- szövetkezet működik — az Üj Élet és a Vörös Október. Mindkettő a jó közös gazdaságok közé tartozik a járásban. Az elmúlt gazdasági évben pénzügyi és gazdasági terveiket úgy készítették el, hogy annak megvalósítása által növekedjék a tagság személyi jövedelme és ezzel párhuzamosan a tsz-ek közös vagyona is. Anélkül, hogy szétbontanánk a két tsz eredményeit, néhány számot a község termésátlagairól és a jövedelmekről. Búzából 20,3 mázsa volt holdanként az átlagtermés, kukoricából • 29,2, egy tehénre eső tejhozam 29S4 liter, a tagok éves átlagjövedelme pedig megközelítette a 28 ezer forintot. A két szövetkezet művelése alatt álló 6652 hold földön 628-an dolgoznak, de a tagok összlét- száma 879. Művelődésügy. Felsőszentiván lakói ma is büszkék arra, hogy a VIII. kongresszuson Kádár elvtárs elismeréssel szólt róluk. Azóta a művelődésben újabb nagy eredményeket értek el. Az elmúlt évben például négy pedagógus szerzett szaktanári képesítést. A dolgozók általános iskoláját — amely tizenhárom év óta megszakítás nélkül működik — ösz- szesen 120-an végezték el. A mezőgazdasági technikum kihelyezett tagozatán 1966-ban 16, 1967-ben pedig 8 falubeli szerzett képesítést. Megalakult a mezőgazdasági szakemberek klubja, sőt a tsz-ben a múlt évtől kezdve a tagság két hónapos továbbképzésen vesz részt, ahol politikai, szakmai képzést kapnak és általános műveltségüket is növelhetik. A tanfolyam idejére a tsz bért fizet tagjainak. A múlt évben 15 színházi előadás volt a községben, átlagosan 220 résztvevővel. Növekedett az ismeretterjesztő előadások iránti érdeklődés, falumúzeum létrehozását tervezik és készül a község monográfiája is. A könyvtárban — ahol 1966-ban mindössze 2300 kötet volt — jelenleg már 7200 kötet között válogathat felnőtt és fiatal. * Községfejlesztés. Ha korábban azt mondtuk, hogy a felsőszentivániak otthonuknak vallják községüket, azt most erőteljesen bizonyítja, hogy fejlesztéséért is megtesznek minden tőlük telhetőt. A településfejlesztési tervek alapja az adóbevételi tervek teljesítése. Tíz év óta ez mindig pontosan, szinte órára sikerül. A pénzzel tudnak gazdálkodni. Ebben az évben például — 1970-ben — befejeződik a járdaépítési program és nem lesz a községben egyetlen olyan utca se, ahol mindkét oldalon ne volna járda. Szintén ebben az évben kezdik meg az új ABC-áruház építését,. az emeleten lakásokkal. A létesítmény. mintegy négy millió forintba kerül. Több, mint 250 lakásba bevezették a vizet, 30 ezer négyzetméter parkja van a községnek, s a kiültetett mintegy nyolcezer rózsatövet a lakosság gondozza, ápolja. Az idén fognak hozzá a hat millió forintba kerülő járási gyermekotthon építéséhez. Ehhez a munkához a lakosság önkéntesen eddig 33 ezer forintot adott. hogy a lakosság aktivitásának ébrentartásában igen nagy segítséget, eszmei és gyakorlati támogatást nyújtanak a községi tanácsnak a két alapszervezetben — a tsz-ekben — munkálkodó kommunisták. Közülük is kiemelkedő szerep jut Bus Istvánnak, a csúcsvezetőség titkárának, aki nagy hozzáértéssel a falu gondjainak, eredményeinek és lehetőségeinek aprólékos ismeretében szervezi a párttagokra háruló feladatok megoldását, s úgy hogy azáltal a lakosság érdekeit is szolgálják. Nem lehet azonban külön beszélni a párttagokról és külön a lakosságról, mert Felsőszentiván rendhagyó község. Ez megmutatkozik abban is, hogy úgyszólván minden ember a legtöbbet, a legjobbat adja a községe érdekében. A falu eredményeinek, további fejlődésének alapja az összefogás, a jó vezetés. Kétségtelen, hogy Felsőszentiván sok szempontból mintája lehet a szocialista faluközösségnek, amelyben minden dolgozó ember boldogul, jól él. A községben például az utóbbi években 140 új lakóház épült, 46 gépkocsitulajdonos van, a 846 lakóház közül minden negyedikben vízvezetékből csurog a víz, minden másodikban gázzal főznek, minden hetedikben fürdőszoba található és minden harmadikban televíziót néznek az emberek. Aki vendégként érkezik ide a virágok, tiszta házak, parkok és szorgalmas emberek közé, úgy távozik a községből, hogy kívülállóként is még sokáig büszkeséggel gondol Fel- sőszentivánra. Gál Sándor gyermekegát. A nagysikerű, zökkenő- mentesen lebonyolított fesztiválon 12 csoport vett részt. A csaknem háromórás műsor közben gyakran zúgott a közönség tapsvihara. A szakértők egyhangú megállapítása szerint ez a találkozó a legjobb volt a megyei fesztiválok sorában. Az Arany paraván díjjal már két ízben is kitüntetett tiszakécskei csoport ebben az évben is tudott újat nyújtani. Dr. Tóth Géza feldolgozása, a „Kicsi vagyok én...’’ című gyermekdalra épített bábdarab a szellemes ötletek egész sorát hozta, s csak az elismerés hangján szólhatunk a „Szüreti ünnep a Tisza táj on” című, hagyományőrző, folklórisztikus elemekből komponált darabjukról is. Reméljük, hogy ennek a feldolgozásnak sikere lesz a június végén megrendezésre kerülő békéscsabai II. Nemzetközi Bábfesztiválon, ahová a kevés magyar csoport közé meghívták a Százával ültetik az ezüsthársat, nyárfát, gömüakácot SIKERES A NÉPFRONT LAKÓHELY SZÉPÍT ÉS! AKCIÓJA népfrontfelhívás az Hozzá kell tenni elmondottakhoz azt, „Minden utca, ház, üzem intézmény — tehát lakóhelyünk, munkakörnyezetünk — megszépülve, kicsinosítva álljon április 4-ére. Így lépjük át a következő negyedszázad küszöbét ...” — Ezek a mondatok is benne voltak abban a felhívásban, amely- lyel a Hazafias Népfront Bács megyei elnöksége idei, február 4-i ülésén elindította a község-, illetve városszépítési akciót. Jóllehet, várható volt a siker, de előre nem lehetett kiszámítani, milyen széles körben talál megértésre a népfront felhívása. Eddig igen szép eredményeket vehetünk számba. Legtöbben a Vörös- kereszt, a KISZ szervezetei és az úttörőcsapatok tevékenykednek az akció eredményességéért. A Vöröskereszt mintegy folytatja a korábbi — „Tiszta udvar — rendes ház” mozgalmat — most már tágabb keretek között. Eddig legerőteljesebben a kiskunfélegyházi és kecskeméti járásban, valamint Baján bontakozik az akció. Baján például — a népfronttbizottsági és tanácstagok oldalán a választókerületi bizottságok tagjai is tevékenykednek. Az általános község-, városszépítésen túlmenően egész nagyarányú fásítás folyik. A félegyházi járásban maradva: Alpáron, az Ady Endre utcában 200 gömbakácot, a Béke parkban 100 db aranyesőt, Csólyos- páloson 500 gömbakácot és 500 rózsatövet, Jászszent- lászlón 300 gömbakácot, Kiskunmajsán — a sportpályán 1500 ezüsthársat, platánt és nyárfát. Kunszálláson 200, Petőfiszállá- son 1000 különböző fát ültetnek el a középületek és a főútvonal mellett, míg Szánkon 800 nyárfát. Jelentős mérvű a parkosítás, s ebben a KISZ- szervezetek, úttörőcsapatok vállaltak sokat magukra. Kalocsán valamennyi üzem előtt az ott dolgozó fiatalok hozták rendbe, s fejlesztik tovább a parkokat. A 3. sz. általános iskola Gagarin úttörőcsapata az iskola környékének parkosításán kívül derekasan kivette részét a Széchenyi és Dózsa György út szépítéséből is. Kecskeméten az iskolák — s közülük is kiemelkedően a Katona József Gimnázium és a MŰM 607-es sz. szakmunkás- képző intézetének tanulói tettek ki magukért a Műkert, Hunyadiváros, Lenin- város, Izsáki út, s a buszállomás környékének csinosításával, tereprendezéssel. A kalocsai járásban főként Hajóson, Miskén, Bátyán, Szakmáron, Foktőn, Úszódon és Dunapatajon mutatkozik eredményekben a hatása. Jellemző azonban, hogy a lakóhelyek szépítésének jegyében jelentős mértékű társadalmi munkát vállaltak és végeztek a létesítmények mielőbbi befejezése érdekében. Alpáron például három utcában a járdaépítéshez a társadalmi munkán felül, négyzetméterenként 20 forinttal is hozzájárult a lakosság. Gátéren a klub- könyvtár építésénél vállalták az összes földmunkák elvégzését, míg Kunszálláson a sportpálya fejlesztésénél működtek közre 10 000 forint értékű társadalmi munkával. Petőfi- szálláson 2 kilométernyi vízvezeték lefektetéséhez készülnek az árkot kiásni. A környezet-alakítás sokféle munkája közt figyelemre méltó a kecskeméti Fémmunkás Vállalat fiataljainak teljesítménye, akik szovjet katonákkal összefogva 120 öreg fa kitermelését végezték el a város egyik kőrútján, s az eladott fa árának rájuk eső részét a vietnamiak megsegítésére ajánlották fel. Hartán és Dunavecsén a KISZ-isták és úttörők — ároktisztításon, járdaszépítésen, virágok ültetésén kívül — a magánosán élő öregek házatáját hozták rendbe. A lakóhelyszépítési akció tovább folyik. Tóth István tiszakécskei két is. Osztatlan sikert aratót! a kecskeméti, Szalvai Mihály Úttörőház együttese Két szólistájuk: Simigls András és Vágó István alakítása külön említésrí méltó. A kiskunhalasi művelődési központ 10 év« jubileumot ünneplő bábcsoportja a „Virágok vetélkedője” című bábdarab bal szerepelt. A színpadkép művészi színvonal! volt, igen jól kidolgozott Kiugró sikert hozott a: ágasegyházi művelődés ház 22 tagú, tanyai gyere kékből alakított csoportjának játéka. Vezetőjük Ballun Tiborné pedagógui néhány éve foglalkozik bá hozással, s máris arany okleveles lett csoportja. I tanyai gyermekeit ízes ma gyarsággal, finom hang súlyozással, nagy átéléssé mutatták be a „Kiskaka: gyémánt félkrajcárja” cí mű mesét Két címszereplőjük: Kollár Irén és Cza kó Eszter különdíjat is ka pott Maguk készítette báb jaik ötletgazdagok voltak Nagy öröm, hogy a jelenlevő vezető szakemberei azonnal meghívták őket a: úttörőbábosok országo: találkozójára. Szólni kellene még kü- lön-külön részletesen ; többi csoport teljesítmé nyéről is, hiszen munká juk, bemutatott műsorul megérdemelné. Mindegyil produkcióban volt valam új ötlet, említésre mélti sikeres alakítás: a kiskőrösiek nagy nevelőértékű Ko dáty-feldolgozása, a helvé ciaiak merész feladatvál lalása: a kezek játéka, < kuinszállásiak csiszolt sző vegmondása, a garai, pe tőiiiszállási, madarasi, bács bokodi gyerekek igyekeze te egyaránt kiváltotta « nézők elismerését. Aranyoklevelet kapót a Tiszakécskei Művelődés Központ diákotthon báb csoportja (vezető: dr. Tóti Géza), a kecskeméti Szál vai Mihály Üttörőház cső portja, (vezető: Szabó Jó zséf), az ágasegyházi gyér mekcsoport (vezető: Ballui Tiborné), a Kiskunhalas Gózon István Műveldés Központ együttesé (vezető Ancsin Jánosné), a tisza kecskéi diákotthon „Tisza virág’’ bábcsoportja (ve zető: dr. Tóth Géza) és < bácsbokodi úttörőegyütte (Vezetőjük: Kardzen Má tyásné). jEzüstokleves csopor lett a helvéciai művelődés ház bábcsoportja (vezető Kiss Klára), a Kiskőrös Járási Művelődési Köz pont csoportja (vezető Száraz Józsefné), a kun szállási művelődési há együttese (vezető: Lukác Jánosné) és a garai mű velődési ház csoportja (ve zétő: Árvái Ilona). Bronzoklevelet kapott : pétőfiszállási csoport (ve zétő: Dinnyés Zsuzsanna és a madarasi művelődés ház bábosai (vezető: Ke- miény Dezsőné). A sikeres bábfesztivá rríegrendezésében orosz- lájnrésze volt a kiskunha- lajsi művelődési közpon vezetőségének, lelkes akti várnak, ftácz János népművelési felügyelő bejelentette, hogy a fesztivál hatására a jövőben havon- ta meghívnak egy-egy csoportot Kiskunhalasra, s ezzel megteremtik a folyamatosán működő gyermek- színház alapjait városunkban. Szamosfalvi Imre