Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-19 / 142. szám
«. oldal 1970. június 19, péntek Kunfehértói képeslap Kunfehértó — a statisz- ÜDÜLŐ. A hét végén adják át a legújabbat a Kis- tikai adatok szerint — kunhalasi Járási Tanács 11 szobás, összkomfortos nya- Bács-Kiskun megye leg- ralóját. gyorsabb ütemben fejlődő íaluja. Az utóbbi három évben folyamatosan nőtt lakóinak száma, arról pedig saját szemünkkel győződhettünk meg, hogy mindem esztendőben utcá- nyi új ház épül. Az új házakhoz kapcsolódik a következő „leg”: ezek országosan is a legolcsóbbak közé tartoznak, a két szoba összkomfortos családi ház mindössze 92 ezer forintba kerül egy állami gazdasági dolgozónak. A — most már borkősavval bővült — nagygazdaság ad munkaalkalmat a lakók többségének és nyújt hitelt házaik felépítéséhez. Kunfehértón tehát könnyű építkezni. A másik helyzeti előny lahák az építők. a tó közelsége A yízpar- A község vezetőd tön Párját ntkitó udulo- gondot fordítanak az üdü- telep épült néhány ev lőtelep út_ vfz.( villany- alatt, nem egy olyan vil- ej,látásának fejlesztésére, Iával, amely lakóháznak is nem csoda tehát, hogy az beillene. Egyre több üzem jdén már több mint más- és vállalat is építtet ide fél száz vállalati és magánnyaralót dolgozóinak. nyaraló várja vendégeit. ABC-áruház épül a község főterén. Ennek befejezését azonban csak az idény végére, augusztus 20-ra válDunavecsei tudósítónktól Asszonyok az üzemben Az utóbbi években a községekben egymás után alakultak meg a kisebb-na- gyobb üzemek, .s a folyamat jelenleg is tart. Ezek a vidéki termelő egységek kettős célt szolgálnak; kiveszik részüket az ország gazdasági javainak gyarapításából és munkaalkalmat nyújtanak sok lánynak, asszonynak. A Kalocsai Sütőipari Vállalat dunavecsei tésztaüzemében tett látogatáskor kerestünk választ, hogy a nemrég még háztartásban dolgozó nők miként illeszkedtek a közösségi munkába, s megszokták-e az üzemi légkört. De választ kaptunk arra is, hogy miért érdemes a főzőkanalat felcserélni a munkaasztalokkal, gépekkel. A tésztaüzem fél éve működik, huszonhét dolgozó# val, két műszakban készítik a hattojásos kockatésztát. Géppel dagasztják és nyújtják, majd csipkéző készülékekkel feldarabolják. Alapos szárítás után tízdekás műanyag tasakok- ba kerül a késztermék, melyből az üzem havonta 80 mázsát állít elő. A munkatermek világosak, a levegő cseréjéről is gondoskodtak. Gyakori viszont ezeknél a kis üzemeknél, hogy hiányzanak a szociális létesítmények. A dunavecsei tésztaüzemben e tekintetben nincs gond. Az öltöző- és pihenőhelyiségből nyílik a csempézett falú zuhanyozó. Alakuláskor száznál többben jelentkeztek felvételre, s a tanács javaslata alapján a legjobban rászorulókat alkalmazták. Valamennyien családos asszonyok, akiknek műszak után, vagy előtte is akad dolguk: főznek, mosnak, takarítanak, ellátják az otthoniakat. A beszélgetésekből kiderül, hogy eleinte szokatlan volt számukra az új munkaritmus, a kollektíva és minden. Volt, aki az első hét után abba akarta hagyni, de azután meggondolta. Ma már túl vannak a kezdeti nehézségeken, s akik maradtak, nem bánták meg. Havonta 1700—1800 forint között keresnek, a csomagolóknak pedig 1500 1600 forint a jövedelmük, s néhányan rendszeresen elérik a kétezer forintot is. Az üzem vezetőjétől tudjuk, hogy a Sütőipari Vállalat is elégedett az eredményekkel és talán a sütőüzem és az üzlet felújításakor a tésztaüzem épületét is megjavítják, mert egy kis vakolás és csatornázás igazán ráférne. Sz. A. Kötelez a nagyközségi rang... nagy EGYELŐRE késik az igazi nyaralásra való idő, inkább csak a hét végi munkaszüneti napokon látogatják a tópartot. Azért minden készen áll a nyaraláshoz, tekintsük csak a képre, Víz, csónak, homokpart... Baranyi—Pásztor Július 10-én nyit a Körszínház Tizenkettedik évadját nyitja július 10-én a Városligetben az immár nemzetközi hírű Körszínház. Az Isteni színjáték és a Kalevala után az idei bemutató Milton eposza, az Elveszett paradicsom, amely Kazimir Károly rendezésében kerül színre. A remekművet Jánosy István fordításában adják elő. A főbb szereplők: Kozák András, Venczel Vera, Bicskei Tibor, Balázs Samu. Milton művét hetenként négyszer — csütörtöktől vasárnapig — játsz- szák a városligeti lengyel pavilonban. Tizenöt előadást terveznek július 10. és augusztus 2. között Őrsvezetöképző-tábor Helvécián Előre! Pajtások! — Vigyázz! Középre nézz! — Pattog a vezényszó és 215 őrsvezető jelölt úttörő csillogó tekintete a lefelé kúszó zászlót követi. A Helvéciái Állami Gazdaság Hámán Kató önkéntes ifjúsági építőtáborában vagyunk. A hosszú név most egy kicsit megtévesztő, hiszen a kis lakók nem dolgozni, hanem tanulni jöttek. De ez a tanulás is egészen más, mint amit nem is régen a több mint negyven iskolában abbahagytak. Mozgalmi munkát tanulnak. Megteszik első lépéseiket a pártos fejlődés útján. — A 10—11 éves pajtások szorgalmasak — mondja Fekete Béla táborparancsnok, a Kecskeméti Járási Űttöröelnökség elnöke. — A nevelők (most rajvezetők) lelkesen adják át tapasztalataikat. A munka úgy halad, ahogy elképzeltük. Természetesen adva van minden lehetőség. Kellemes, szállodaszerű elhelyezés, remek környezet, nagyszerű élelmezés. S nem győzöm hangsúlyozni: 215 lelkes, tettre kész őrsvezetőjelölt, velük együtt pedig 15 pedagógus, a kecskeméti járás területéről. — A munka komoly — folytatta Fekete Béla elvtárs —, hiszen „Tettekkel köszöntjük az úttörőszövetség negyedszázados évfordulóját!” jelszó jegyében dolgozunk. — A napi program változatos, vidám. Az arcokról csak pillanatokra tűnik el a mosoly. Ennek ellenére komolyan vesznek mindent. Csak egy példa: Filmvetítés szerepel a programban. A pajtások 2 forintos belépődíjat ajánlottak fel zsebpénzükből az egyébként ingyenes előadás megtekintéséért. Az összegyűjtött bevételt átadják az árvízkárosultak javára. íme, ez is bizonyítja: nincs baj az őrsvezetők utánpótlása terén. H. P. A kunszentmiklósi tanács vezetői féltve őriznek tíz darab széket. Vajon miért? A válasz igen egyszerű: több mint százévesek ezek a bútordarabok. Támláikon ott díszeleg az írás a hajdani városi rangról. Valóban, Kunszentmiklós az 1860-as évekig város volt. Most nagyközség. Az erről szóló oklevelet nemrég vették át. Ájpli László vb-titkár is a már említett „városi” székben ül, amikor a jelen gondjairól, fejlesztési elképzelésekről beszélgetünk. — Rövid idő alatt sok mindent kellene megoldani, de a legfontosabb a lakosság jó ivóvízzel történő ellátása. A teljes program megvalósítása 31 millió forintba kerül. Ebből a negyedik ötéves terv időszakában körülbelül 8 millió forint értékű munkát végzünk el. Az idén saját erőből elkészült két kút, bekapcsoljuk a meglevő hálózatba a Kossuth Lajos utcai vezetéket és talán sikerül beszereznünk a csatornarendszerhez szükséges nyomócsöveket is. A vásártéri lakótelepről mit tudna mondani, titkár elvtárs? — Az építkezés előreláthatólag a jövő év elején kezdődhet, amikor elkészül a terület szennyvízelvezetőrendszere, melynek terveit a Bács megyei tervező iroda készíti. Ezt követően az OTP évente 24 lakást építtet. — Nagyközséghez illő üzletház felépítése szerepel-e a tervek között? — Már több mint egy éve fáradozunk az ÁFÉSZ- szel, járási és megyei szervekkel együtt, egy modern áruház létrehozásán. Jelenleg készülnek a tervek, de a kivitelezéshez szükséges mintegy 10 millió forint előteremtése még sok gondot okoz. Sajnos, a tanács nem tud segíteni, mert minden fillérnek megvan a maga helye, sőt mi is támogatásra számítunk, a célkitűzéseink megvalósításában — tájékoztatott Ájpli László vb-titkár. A felsoroltakhoz tegyük hozzá, hogy még az idén megkezdik a leány- és fiú- kollégiumok építését, a Tavasz utcában szilárd burkolatú út lesz és a tasskertesi óvodát napközivel bővítik. Gondoskodnak a legfiata- labbakról, de az öregekről sem feledkeznek meg, számukra még ebben az évben otthont nyitnak 250 ezer forintos költséggel. Szabó Attila Válaszol az illetékes Április 23-án közöltük Székely János kecskeméti olvasónk levelét, melyben kifogásolta a Szabadság téri gyógyszertárban kialakított munkarendet. (A pénztárnál nem blokkolták le az olvasónk által kért összeget) A választ Vaskó Tó- dorné, a Gyógyszertár Vállalat igazgatója és Varga Gyula főgyógyszerész küldte el részünkre. „A gyógyszertárakban kapható törzskönyvezett gyógyszerek, hatáserősségüket tekintve többfélék, ezért kiadásuk szakmai ismeretek hiánya nélkül komoly következményekkel járhat, veszélyes lehet a vásárló egészségére, sőt életére is. A gyógyszertári dolgozók között az anyagi felelősség sem azonos, így a pénztárosi munkakört ellátók sem a pénztárgép állása és a tényleges pénzkészlet között mutatkozó eltérésért felelnek, és ezen túl — ellentétben a gyógyszerek átvételével, kezelésével és a forgalom lebonyolításává foglalkozó személyekkel — a leltárhiányért már nem vonhatók felelősségre. Végül azért sem kapcsolódhatnak be a gyógyszerek forgalmazási folyamatába a pénztárosok, mert nincsenek ismereteik a gyógyszerek készletét és áraikat illetően sem.” Május 6-án közöltük „Áthelyezték ...” címmel csil- léritelepi olvasónk levelét, melyben kifogásolta, hogy a Bem utca sarkán levő hírlappavilont áthelyezték ugyan, de nem a Csilléri- telepre, csupán néhány méterrel arrább. Ugyancsak ebben a lapban közöltük azt a levelet, amelyben nyilvános távbeszélő-állomást kérnek a kecskeméti Hunyadivárosban, a Csilléritelepen lakók. Mindkét levélre dr. Hódi István, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese válaszolt, az alábbiakban. „Az említett csilléritelepi autóbuszmegállóhoz javasolt hírlapárus pavilon kérdését megvizsgáltam és megállapítottam, hogy ide pavilon felállítását a várható lapforgalom ez idő szerint nem indokolja. Ettől a helytől kb. 300 méterre fekvő Bem utca—Kurucz körút sarki hírlappavilon áthelyezése a fentiektől függetlenül sem lehetséges, mert ezt az árushelyet az eddigi, közel hétéves működése alatt a környékbeli lakosság any- nyira megkedvelte és olyan forgalmat bonyolít le, hogy eltávolítása az itteni lapvásárlók jogos érdekeit sértené. Sajnálattal kell közölnöm azt is, hogy áramkör, valamint fülke hiányában nyilvános távbeszélő-állomást létesíteni nem áll módunkban,”
