Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-19 / 142. szám
1970. Június 19, péntek S. oldal Á nyári mezőgazdasági balesetek megelőzése A statisztika szerint az állami gazdaságokban az üzemi baleseteknek jóval több mint a fele a második és a harmadik negyedévben következik be. A termelőszövetkezetekben a május eleje és szeptember vége közötti öt hónap a legveszélyesebb. Tavaly ebben az időszakban a halálos balesetek száma több mint kétszerese volt a többi hét hónap átlagának. A balesetek megelőzésinek lehetőségeiről a kö. kezőket mondták el a SZOT munkavédelmi osztályán az MTI munkatársának: Az általános nagy veszélyforrás, a hőség ellen csak az óvórendszabályoknak megfelelő módon szabad és kell védekezni. A gazdaságok lássák el dolgozóikat könnyű munkaruhával, szalmakalappal, a kombájnvezetőt védjék ernyővel a napsugarak ellen, és legyen mindenütt szódavíz vagy autószifon, amely- lyel a helyszínen készíthetnek szódavizet. Egyébként vízről mindig bőven gondoskodjanak, hogy az emberek munka közben mosakodással hűsíthessék magukat, mert fürdeni viszont szigorúan tilos. Minden évben több halálos balesetet okoz, hogy felhevült testtel ugranak hideg vízbe, vagy, hogy úszni nem tudók merészkednek a mély vízbe. Legyen mindig elég frissítő ital, limonádé, cukros tea, gyümölcslé stb., ezzel szemben a sör és általában a szeszes italok fogyasztása rendkívül káros. Jó védelmet nyújt a villámcsapások ellen a munkába induló traktorral reggel kivontatott autóbuszpótkocsi, amibe zivatar esetén bemenekülhetnek a mezőn dolgozók. Az állami gazdaságokban a halálos balesetek 65,4, a téeszekben pedig 57,6 százaléka a járművekkel kapcsolatos. Megelőzésük feltétele egyfelől a járművek vezetőinek fegyelmezettsége és a józanság, másfelől a járművek és nem utolsósorban az utak megfelelő karbantartása, a hibák azonnali kijavítása. A gazdaságok vezetőinek általában is gondoskodniuk kell a gépek megfelelő műszaki állapotáról és a szükséges védőfelszerelésekről. A gépek felújításánál ne feledkezzenek meg a védő- berendezések korszerűsítéséről sem. Külön felhívják a figyelmet a SZOT munkavédelmi szakemberei a növényvédőszerekkel kapcsolatos veszélyekre. Meg kell jelölni és mindenki elől le is kell zárni a mérgezett, veszélyes területeket. A vegyszerszóró repülőgépeket csak reggel és késő délután szabad „bevetni”, a nagyon meleg napszakokban nem. A pilóták számára pedig megfelelő szállásról és rendszeres ellátásról kell gondoskodni. Különös nyomatékkai utaltak a SZOT illetékesei a gyermekek védelmére. Nemcsak az aratógép, a kombájn stb. közelébe nem szabad engedni a gyerekeket, hanem az érvényes jogszabályoknak megfelelően ki kell tiltani őket a munkahelyekről. Annál is inkább, mert ma már lényegében nincs olyan község az országban, ahol ne gondoskodhatna megfelelő napközi otthon a gyerekekről, amíg a szülők a földeken dolgoznak. (MTI) Lakásfejlesztést kérdésekről tanácskoztak Dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Madarast Attila pénzügyminiszter-helyettes, Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója és Szép Károly, az Igazságügyminisztérium főosztály- vezetője szerdán délután Kecskemétre látogattak. A városi tanács székházában a lakásfejlesztési kérdésekről és a kecskeméti szövetkezeti lakásépítés tapasztalatairól folytatott tanácskozáson részt vett dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb- elnöke, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-elnök- helyettese, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke és Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke. A tanácskozás része volt annak az előkészítő munkának, amelynek célja a párt lakásfejlesztési programjának megfelelő lakás- építési koncepciók, szövetkezeti formák kidolgozása, valamint a készülő szövetkezeti törvény előkészítése. A vendégek látogatást tettek a műkerti városrészben, ahol az ország első lakásépítő és fenntartó szövetkezetének működéséről szereztek gyakorlati tapasztalatokat. Találkoztak a lakásszövetkezet vezetőivel és érdeklődtek problémáikról. Látogatásuk végén elismeréssel szóltak a szövetkezeti formában megvalósuló kecskeméti lakásépítkezési akcióról, amely a tapasztalatok szerint meggyorsítja a lakásra várók igényeinek kielégítését. G. É. Jelentés a külföldi tárgyalásokról, a közutak helyreállításáról, a fák védelméről, a mezőgazdasági munkákról A Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén Fock Jenő, a kormány elnöke beszámolt június 2. és 5. között Jugoszláviában tett hivatalos baráti látogatásáról. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a látogatás és a kormányfők tárgyalása hozzájárult a magyar—jugoszláv államközi kapcsolatok sokoldalú fejlődéséhez, a két szomszédos szocialista ország népei közötti baráti kapcsolatok további erősítéséhez. Egyetértés alakult ki a tárgyalások során abban, hogy a két ország között a gazdasági együttműködés formáit gazdagítani lehet. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután a külügyminiszter Norvégiában tett hivatalos látogatásáról jelentett a kormánynak. A Minisztertanács pozitívan értékelte a látogatás során aláírt ipari és műszaki együttműködési megállapodást és megállapította, hogy az őszinte légkörben folytatott tárgyalások elősegítették a magyar—norvég kapcsolatok fejlődését, valamint — a legfontosabb időszerű nemzetközi kérdésekben — a két kormány álláspontjának kölcsönös, jobb megismerését. A kormány a külügyminiszter tájékoztatóját tudomásul vette. A belkereskedelmi miniszter beszámolt a KGST- tagállamok belkereskedelmi minisztereinek ez év június 3. és 5. között Várnában megtartott 2. tanácskozásáról. Határozatokat hoztak a belkereskedelmi együttműködés továbbfejlesztésére, elsősorban a fogyasztási cikkek választékcseréjének növelésére, valamint kereskedelmi gépek és berendezések cseréjére, gyártásuk szakosítására. A közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett az országos közúthálózat helyreállításának helyzetéről. Az elmúlt télen a kedvezőtlen időjárás, valamint a nagytengelynyomású járművek számának növekedése következtében az előző éveknél nagyobb mértékű károk keletkeztek. A főútvonalakon összesen 1300, az alsóbbrendű utakon pedig 2300 kilométeres szakasz kijavítása vált szükségessé. Az országos közúthálózatban a közelmúltban jelentős árvízkárok is keletkeztek, különösen Szabolcs- Szatmár és a Csongrád megyei utakon. Ezeknek ideiglenes kijavítása a víz levonulását követően azonnal megkezdődött és a közúti forgalom mindenütt megindult. A végleges helyreállítás megszervezése most folyik; az ehhez szükséges kőanyagot — a határhoz közeli kőbányákból — a Szovjetunió biztosítja. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a fák védelméről szóló előterjesztését. Az ebben a tárgyban 1966-ban kiadott kormányrendelet egyes rendelkezései elavultak; az élő fák kezeléséhez, indokolatlan kivágásuk megakadályozásához azonban továbbra is gazdasági és társadalmi érdekek fűződnek. Ezért a rendelet előírja, hogy a tulajdonosnak fakivágási szándékát be kell jelentenie, az illetékes hatósághoz, s ha erre engedélyt kap, akkor — a korábbi rendelkezésektől _ eltérően — a kivágott fával szabadon rendelkezik. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ezután beszámolt a kormánynak az Időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről. A késői kitavaszodás, az ismétlődő esőzések, az átlagosnál nagyobb méretű belvizek és az árvíz késleltették a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdasági üzemek a kora tavasziakból az előirányzottnál kisebb területen vetettek. Az április második felében kedvezőbbre fordult időjárás meggyorsította a növények fejlődését, a tavaszi fagyok lényeges kárt nem okoztak. A mezőgazdasági üzemek szervezett, jó munkája is csökkentette a késői kitavaszodás okozta hátrányokat. A nyári munkákkal kapcsolatban a jelentés megállapította, hogy mintegy 3,1 millió hold kalászos gabona gyors betakarítása érdekében a mezőgazdasági üzemek ebben az évben tovább növelték gépparkjukat. összesen mintegy 12 70o gabonakombájn, 2200 rend- revágó és 2100 kévekötőaratógép áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Ez a géppark — kedvező időjárás esetén — a termelőszövetkezetekben mintegy 92, az állami gazdaságokban pedig gyakorlatilag 100 százalékos gépi betakarítást tesz lehetővé. A hosszantartó tél és a hűvös tavasz nagymértékben hátráltatta a primőrök fejlődését. A korai zöldség- és főzelékfélék ezért jelentek meg később a piacokon. Az őszi kalászos gabonák és a tavaszi vetésű fövények szépen fejlődnek. A belvizek és az árvíz következtében azonban a sok évi átlagnál nagyobb mértékű kenyérgabona-vetés kipusztulása várható. A terméskilátások alapján várhatóan ebben az évben is megfelelő lesz az áruellátás, és nem lesz fennakadás a mezőgazdasági exportfeladatok teljesítésében sem. A kormány a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács ezután megvitatta és elfogadta a saját, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Húszezren a gátakon BÉKÉS MSDYB£2rr, Békés megye a Körösök hazája. Érthető ég indokolt tehát, hogy a folyókon kialakult árvízveszély- lyel foglalkozik a lap a legnagyob terjedelemben, a legváltozatosabb műfaji feldolgozásban. A június 17-én megjelent lapszámot például némi túlzással árvízi különszámnak is tekinthetnénk. A védekezésről, a kitelepítettek helyzetéről szóló írások közül ez alkalommal csupán az első oldalon megjelent cikkből idézünk néhány sort; „Kedden csaknem húszezren erősítették a védvonalat a Körösök árhullámai ellen. Mivel a töltéseik átáztak, repednek és csúsznak, a töltéskcwo- nán korlátozni kell a forgalmat ... A Békés megyei árvízvédelmi területi bizottság elrendelte a közerők 12 óránkénti váltását ... A vízügyi szakembereik sokan 24—36 órát töltenek alvás nélkül a gátakon.” Időben elkészülnek a gépek S HÍRLAP Közvetett kapcsolatban van az árvízveszéllyel az a téma, amelyről a lap készített interjút Kangyal- ka Antallal, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatójával. A gyár dolgozói ugyanis elsőként ütköztek meg annak idején a Marossal, amelynek vize még a géptermekbe is beszivárgott. Emiatt a termelés is szünetelt egy ideig. Hogyan pótolják a lemaradást? Erre ad választ a cikk: „A brigádok ezekben a napokban megtetézik vállalásaikat. A kong- esszus tiszteletére kezde- nényezett munkaverseny- oen nemcsak a mennyiség növelésére, hanem a minőség javítására is tettek vállalásokat...” A makói gyár több más üzemmel együttműködve, de elsősorban saját munkás gárdájára támaszkodva bízik abban, hogy szeptember végére pótolják a 45—50 millió forint értékű termeléskiesést, s időben kerülnek a megrendelőkhöz a kukoricakombájnok, továbbá — amint a gyár igazgatója ígérte — néhány napon belül a gazdaságoknál lesznek a borsócséplő gépek. Tantermek, kollégiumok DÉLMABYARORSZiB Szeged a negyedik ötéves terv küszöbén címmel igen elgondolkoztató publicisztikát közöl a lap F. Nagy István főszerkesztő tollából. A szerző azt a kérdést elemzi, hogy az elmúlt években hogyan fejlődött a város oktatási, művelődési hálózata: iskolai tantermek, kollégiumi férőhelyek, óvodák, színház- és mozilátogatottság. A következő esztendőkről szólva rátér a negyedik ötéves tervvel kapcsolatos elgondolásokra; „A felmérések szerint a negyedik ötéves tervben szükség van egy 14 tantermes szakmunkásképző iskolára, egy 200 férőhelyes szakmunkás kollégiumra ... Szerepel a javaslatokban egy 306 férőhelyes középiskolai kollégium ... A könyvellátás javítását szolgálja... a közös beruházásból felépítendő új könyvtárépület. A szegedi művelődési otthonok felújítása, átalakítása is napirendre kerül. S végre a színházat is felújítják.” Bérlet a Dunakanyarba Pest megyei HÍRLAP Előzetes tájékoztatást nyújt a lap a Dunakanyar nyári programjáról, s ezzel kapcsolatban a következőket mondja Dutkay László, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei kirendeltségének vezetője: „Egyre többen érdeklődnek egyéni időtöltés iránt. Egyhetes, változatos programot állítottunk össze, amelyet kívánság szerint alakítunk. A jelentkező turistáknak jegyzetfüzetet adunk, amely érvényes a Dunakanyar valamennyi múzeumának megtekintésére, különböző rendezvényekre sőt étkezésre is jogosít a Dunakanyar bármelyik vendéglőjében...” Bővítik a Szentendrei Teátrum nézőterét is — s mint a cikkből megtudjuk — a tavalyi 500 személy helyett az idén már 670 vendég nézheti végig esténként az előadást. S még egy újdonság. Az idegenforgalmi hivatal szentendrei kirendeltsége postán küldi el a megrendelt jegyeket. Terven felül 13 millió tégla Lapszemlénk végén kanyarodjunk vissza az országos ügyhöz, az árvízvédelemhez, a károk helyre- állítására megindult munkához. Ehhez a nagyarányú összefogáshoz kapcsolódott a Szolnok megyei Tégla- ás Cserépipari Vállalat kollektívája is- A lap munkatársa a vállalat mezőtúri központjában a következő tájékoztatást' kapta (a cikkből csak egy részt idézünk): „Mint elmondották, az idei tervük 155 millió tégla gyártását írja élő. A vállalat viszont felkészült arra, hogy ezt 168 millióra teljesítse... természetesen ilyen nagy túlteljesítés túlórázás és vasárnapi műszakok nélkül nem képzelhető el. Az emberek azonban megértik a bajbajutottak helyzetét, és szívesen vállalnak túlmunkát.” Összeállította; G. S.
