Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Megkezdődött a borsó- és a gyümölcsfeldolgozás Jó minőségű nyersanyag kerül a konzervgyárakba Néhány nap óta a megye konzervgyárai már a me­zőgazdaság idei termését dolgozzák fel. Nyersáruval megrakott tehergépkocsik százai szállítják az árut az élelmiszeripari üzemekbe, ahol a friss, zsenge termé­kek azonnal a feldolgozó gépsorokra kerülnek. Ez­úttal két konzervüzemből adunk hírt a zöldség- és gyümölcsszezonról. Új borsóözem — Bármilyen furcsán hangzik nehéz ipar az élel­miszeripar — mondja Ba­logh Sándor, a Kecskeméti Konzervgyár termelési fő­osztályának vezetője. — Nehézségi foka nem a ter­mékek súlyában, hanem az időjárás szeszélyeinek ki­tett gyártásban van. Az ed­digi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy ez az esztendő is tartogat néhány megle­petést. Mindenesetre készen állunk a bajok elhárításá­ra. A gyár egyes telepein a zöldborsó feldolgozása kez­dődött el. Szerda reggel óta — 16 előfeldolgozó telepün­kön — már mind a 29 bor­sócséplőgép üzemel. Jelen­leg naponta 16—17 vagon borsószemet szállítanak a gyárba, de csúcsszezonban új borsófeldolgozó üze­münkben naponta 45 va­gon borsó feldolgozását tudjuk elvégezni. A borsó minősége jó, csak fajta szempontjából eléggé kevert. A jövőben egységes fajták vetésére kell törekedni. A gazdasá­gokból egyébként egyenle­tesen, pontosan kapjuk a nyersárut. A Il-es telepen a szamó­ca-feldolgozást kezdtük el. A tervek szerint most 17 vagon dzsemalapanyagot készítünk. Ebből a télen gyártunk készárut. Ügy a borsóból. mint szamóca dzsemből jelentős belkeres­kedelmi és exportmegren­deléseink vannak, amelyek teljesítése jelen pillanat­ban biztosítottnak látszik. 730 ezer pohár dzsem Kiskőrösről Szudánba A Kalocsavidéki Fűszer- paprika- és Kon rvipari Vállalat kiskőrösi telepén is megkezdődött a szezon. Csizmár József telepvezető és Morvái István pártt'tkár tájékoztatása szerint a jú­nius 10-én érkezett 30 má­zsás cseresznyeszállítmány- nyal indult a munka, s e közben ellenőrizték a télen san helyrehozták a hibá­kat, majd csütörtökön kezdték a terv szerinti ter­melést. Eddig 4 vagonnyi cseresznye került feldolgo­zásra, — naponta 40—50 mázsa. A nyersanyagszállí­tás üteme gyors iramot diktál, a hét második fe­lében már a meggy tartósí­tására kell áttérniök. Az ország minden részé­ami egy szezonban több millió forintot jelent. Évről évre visszatérő probléma a munkaerő- hiány. Ennek megoldására az idén Fülöpszálláson két előkészítő telepet létesíte­nek, ahol a gyümölcsök há­mozását és felezését végzik el, és a félkész terméket szállítják Kiskőrösre. N. O. — D. É. Az árvízvédelmi helyzetről A Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Meg­hallgatta és tudomásul vet­te az árvízvédelmi kor­mánybiztos jelentését a tiszavölgyi árvízvédelem helyzetéről és a helyreállí­tási munkák menetéről. Az árvízvédelmi kor­mánybiztos tájékoztatása szerint a Tisza és mellék­folyóinak korábban megin­megjavított gépsort. Gyätz ■ zalékos ^nyasmegtakarítást. 1 teiTOzőfieii adottságú teraielSszSvetkezetek állatai támogatásáról tanácskoztak Az új borsófeldolgozó gép sor elsó egysége látható képünkön, ahol a nyers­áru megkezdi útját, hogy végül a konzervdobozokba jusson. ről érkezik ide gyümölcs:---------------------------------------------------------------------------------­S opronbó1, Szombathely­ről, Nyíregyházáról. Legna­gyobb részét azonban a Bács megyei termelőszövet­kezetekből, rv'lVc’7övetkeze- tekből, állami gazdaságok­ból kapják, amelyekkel az elmúlt évek során nagyon jó kapcsolatot sikerült ki­építeni. Készítményeik iránt bel- és külföldön egy­aránt nagy az érdeklődés, huszonhárom országgal áll­nak kereskedelmi kapcso­latban. Ebben az évben például 750 ezer pohár dzsemet exportálnak Szu­dánba, de jelentős mervy- nyiséget adnak el Kana­dának, Kuwaitnak, az NSZK-nak és a szocialista országoknak is. Az üzem vezetői és dol­gozói egyaránt szívügyük­nek tekintik jó hírnevük megőrzését, • öregbítését. Persze nem utolsó szem­pont a piac megtartása sem. Az üzem 7 szocialista brigádja kongresszusi fel­ajánlásában vállalta a kül­földre szállítandó áru 93 százalékának első osztá­lyú előállítását, a rekla­máció mentes exporté . .va­lamint az üvegtörés és a selejt csökkentésével 1 s á,­dúlt lassú apadása után a folyók vízgyűjtőjének egész területére kiterjedő ismé­telt rendkívüli heves és nagymértékű esőzések ha­tására a Krasznán és a Körös-völgy összes folyóin az eddig észlelt vízálláso­kat jóval meghaladó víz­szintek alakultak ki. Külö­nösen súlyossá vált a hely­zet a Berettyón és a Se­bes-Körösön, ahol az árvíz szintje több mint egy mé­terrel meghaladta az eddi- , gi maximumot. A veszély még nem múlt el. A védekezés hosszú sza­kaszokon nagy erőkkel fo­lyik. Nehéz a helyzet a Kö­rös torkolatánál és a Tisza alsó szakaszán ismét rend­kívül magas vízállás vár­ható. Szeged térségében hosszan tartó védekezésre kell felkészülni. Egyre inkább felmérhe- tővé válik az árvíz által okozott károk nagysága. A Szamos és a Kraszna men­tén már megindult a hely­reállítás. A kormány fel­hívására a lakosság és a gazdálkodó szervek jelen­tős önkéntes felajánlások­kal siettek a károsultak megsegítésére. A népgaz­daságot ért károk nagysá­gát figyelembe véve azon­ban — az önkéntesség el­vének fenntartása mellett — a gazdálkodó szervek eddiginél nagyobb mérté­kű hozzájárulására van szükség. A kormány ennek érde­kében felhívja a miniszté­riumok és főhatóságok ve­zetőit, hogy — segítsék elő az állami vállalatoknak és szövetke­zeteknek azt a törekvését, amely a termelőmunka jobb megszervezésével, a A kedvezőtlen közgazda- sági körülmények között gazdálkodó termelőszövet­kezetek nagyobb része Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megye területén talál­ható. Az állam sok segít­séget ad ezeknek a gazda­ságoknak. A különböző cí­meken nyújtott dotáció el­éri az évenkénti egymilliárd forintot. Ez az összeg előre­láthatólag a jövőben sem változik, de a következő ötéves terv időszakára az elosztás formáit és módsze­reit korszerűsíteni kíván­ják. lamint az érintett gazdasá­gok vezetői. A támogatás módjára vo­natkozó elgondolásokat a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium Köz- gazdasági Főosztálya előző­leg írásban kiküldte a meg­hívottaknak. Zsuffa Ervin osztályvezető-helyettes ezért csak rövid bevezetőben utalt az anyag főbb pont­jaira. Hangoztatta, hogy a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelő­szövetkezetek gondjai dön­tőéit a föld kisebb termő- képességéből fakadnak. Te Erről tanácskoztak csü- hát a következő években is vitása. Ezért a homok hasz- törtökön Kecskeméten a mérsékelt eredményekkel nosítására tanulmány ké- megyei tanács szákházában' lehet szátnolni. A jelenlegi szül, amelyben meghatá- az említett három megye, támogatási rendszer alap rozzák, hogyan lehetne a képviselői. Jelen voltak a jóban bevált, lehetőséget [ íazdaságos termelést meg- m -pb eszelősen a megyéi ta- :dott. a termelés fejlesz!'' -1 lósí tani, többek között továbbfejlesztésre van szük­ség, amely a támogatás eredményességét fokozza. Dr. Maár András, a me­gyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályvezetője elmondotta, hogy az elmúlt évben vesz­teséggel zárt Bács-Kiskun megyei termelőszövetkeze­tek 86 százaléka a Homok­hátságon gazdálkodik. Ta­valy különböző címeken összesen 66 millió forint támogatást kaptak az erm iíteft termelőszövetkezetek. A fő cél a következő esz­tendőkben a termőföld ja­tcs vb-k m őgazdasági és V' ■ - '.qügyi osztályveze­tői, a termelőszövetkezetek terüieii szövetségeinek, vn.-. íré és — korlátozott mr z- és tereprendezéssel, ékben ugyan, de — me, mint az állami támoga­eremtette az önálló gaz- ( -as rendszerének és köré- .iálkadás alaaiail. Qizan 1 ..mii bővítésével. __ i iíese termelékenység fokozásával a tervezettnél egy száza­lékkal magasabb nemzeti jövedelem elérésére irá­nyul; — a vállalatok, a kisipari szövetkezetek, a fogyasztá­si és értékesítő szövetkeze­tek az 1969. évi nyeresé­gükből képezett fejlesztési alapjuk legalább 5 száza­lékának felajánlásával —■ ha ezt előzetesen már más célra lekötötték, a tartalék- alap szükség szerinti igény- bevételével — járuljanak hozzá az árvízkárok csök­kentéséhez; — azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ame­lyek az átlagot meghaladó személyi jövedelmet értek el az 1969-es évben, bizton­sági alapjuk 10 százaléká­nak felajánlásával, a jelen­tősebb pénzbeli biztonsági alappal nem rendelkező, de az országos átlagot megha­ladó személyes jövedelmet biztosító szövetkezetek pe­dig ezen felül a várható idei bruttó jövedelmük egy részének átadásával is já­ruljanak hozzá a károsult mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek megsegítéséhez; — a minisztériumok, or­szágos hatáskörű szervek« valamint a tanácsok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek az 1970. évi — elsősorban fenntartási, működési és beszerzési — előirányza­taiknak 2 százalékát taka­rítsák meg és ajánlják fel; — a tanácsok a fenti megtakarításon felül ajánl­ják fel — a kiemelt, a cél-, csoportos és a más szer­vektől meghatározott célra átvett beruházási előirány­zatokkal csökkentett —i fejlesztési alapjuk 2 száza-, lékát is; — ezen irányelvek sze­rinti felajánlások csökkent­hetők a már eddig teljesí­tett befizetésekkel; — az árvíz sújtotta terüle­teken a mielőbbi helyreállí­tás érdekében szükséges, hogy az építőanyagipar fel­adatainak túlteljesítésével és egyéb intézkedésekkel tö­rekedjék a helyreállításhoz szükséges építőanyag biz­tosítására; — az állami vállalatok és a költségvetési szervek továbbra is „a PM-hozzá- járulások az 1970. évi ár­vízkárok helyreállításához” az MNB 70. sz. fióknál ve­zetett számlára utalják át felajánlásaikat. A szövet­kezetek pedig szövetségeik­nek a már korábban meg­jelölt számláira fizessék be a felajánlott összegeket. A kormány meg van győződve arról, hogy a gaz­dálkodó szervek a jelentős árvízkárok mielőbbi hely­reállítása érdekében — a dolgozók egyéni felajánlá­saihoz hasonlóan — hozzá­járulásaikkal részt vállal­nak a bekövetkezett károk anyagi-pénzügyi következ­ményeinek enyhítésében. A Minisztertanács ülésén elhangzott egyéb kérdések­ről a 3. oldalon közlünk

Next

/
Thumbnails
Contents