Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

f. oldal 1970. június 18, csfltörtŐK 'K'.r.í',*. Értékelés - menetközben Köztudomású, hogy a rendkívüli időjárás, vala­mint számos egyéb gond, köztük az árvíz, belvíz je­lentős befolyással lesz a terméseredményekre. Ezért a Bácskai Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége nemrég elemezte a közös gazdaságok idei tervének teljesítési lehetőségeit. Az értékelés során ki­tűnt, hogy a szövetkezetek az előző évekénél sokkal gondosabban készítették elő az idei gazdálkodást. Tájékozódtak a termelés­re, értékesítésre, jövedelmi viszonyokra, beruházási le­hetőségekre vonatkozóan. Ennek alapján készültek el rz üzemfejlesztési tervek, továbbá sokkal konkrétab­ban tudták meghatározni az éves termelési és pénz­ügyi előirányzatokat is. Gyorsabb ütem Mit mutatnak az össze­sítés alapján a tervszá­mok? A körzethez tartozó szö­vetkezetek halmozott ter­melési értéke csaknem 90 millió forinttal emelkedik az idén az elmúlt évhez vi­szonyítva. A növekedési ütem 8 százaléknak felel meg. Ismert, hogy népgaz­dasági szinten a mezőgaz­dasági termelés előirány­zott növekedése 1—1,5 szá­zalék. A helyi adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve, e körzet fejlődése te­hát jóval meghaladja az országos átlagot. Felmerül azonban a kérdés, hogy a jelenlegi nehéz esztendő­ben megvalósulnak-e az el­képzelések? Az elmúlt évben betaka- rítatlan maradt 2500 hold kukorica, 25 ezer holdon nem végezték el az őszi mélyszántást. A hosszan­tartó tél és az ezt követő csapadékos tavasz miatt el­húzódtak a munkák. A ta­laj sem kapott annyi mű­trágyát, mint az előbbi években. A vastag hóré­teg az ezt követő rendkí­vül nedves talajviszonyok miatt, az őszi vetéseknek csaknem fele nem kapott fej trágyázást. Kipusztult az őszi kenyér- és takarmány- gabona vetések 11,5 száza­léka a belvizek miatt. Igen rosszul állnak a gazdasá­gok a gépesítéssel. Az állo­mány legnagyobb része el­használódott. Röviden összefoglalva, ezek azok a tényezők, ame­lyek módosíthatják az el­képzeléseket. Emiatt — a szakemberek szerint — nem biztos, hogy minden gazdaságban elérik a ta­valyi termelési eredménye­ket. A gyümölcstermelésben valamivel jobb a kilátás, főként azért, mert az idén nő a termőterület. Mérsékelt emelkedés A termelési körzet állat- állománya összességében mérsékelt emelkedést mu­tat. Jelentősen gyarapodott a szarvasmarha-állomány, ezen belül a tehénlétszám. Az év végéig további nö­vekedés várható. A tejter­melés az elmúlt évben va­lamelyest csökkent, s bár az idén javulás várható, még mindig csak az 1968. évi 2800 literes átlagot fog­ja elérni tehenenként a körzetben. Az elképzelések szerint az idén jelentősen nő a sertésállomány. A tenyész­tési, tartási, gondozási és takarmányozási körülmé­nyek számos gazdaságban javulnak. Ez szorosan ösz- szefügg a keveréktakarmá­nyok nagyobb mértékű felhasználásával, a korsze­rű telepek folyamatos ki­alakításával. E két állattenyésztési ágazaton már érvényesül a fejlesztést elősegítő kor­mányintézkedések hatása. Beruházások Az elmúlt esztendőben a körzetben 128 millió forint értékű beruházást valósí­tottak meg, az idén 164 millió forint a rendelkezés­re álló összeg. Ebből leg­többet a szarvasmarha- és sertéstartásra szándékoznak költeni. Igen jelentős a gé­pekre, különböző berende­zésekre szánt összeg is. A gazdaságok rájöttek arra, hogy az állattenyész­tés, főleg a sertéshizlalás ott a legjövedelmezőbb, ahol optimális nagyságú, több ezres és korszerű technológiával felszerelt, szakosított telepek alakul­tak ki. Mivel az ilyen tele­pek építéséhez szükséges pénzeszközökkel egy-egy termelőszövetkezet általá­ban nem rendelkezik, mindinkább tapasztalható, hogy összefognak és tár­sulással oldják meg a kor­szerű telepek kialakítását. Állandó feladat Ajánlatos a termelőszö­vetkezeteknek továbbra is figyelemmel kísérni a ter­melési és pénzügyi tervben előirányzott hozamok, költségek és jövedelmek alakulását. Az esetleges hozamkiesések, többletkölt­ségek ellensúlyozására azonnal tudnak intézked­ni, ha tudják, hol szorít a cipő. A munkaerőhelyzetet is érdemes felülvizsgálni, hogy minden alkalmas sze­mélyt be tudjanak vonni a termelésbe. A területi szövetség ér­tékelése még számos aján­lást tartalmaz, amelyeket érdemes megszívlelni a tagszövetkezeteknek. K. S. Száz vagon szöveínekvaló A juhászatok nagy ré­szében befejeződött a bir­kanyírás, csak a legna­gyobb juhtartó gazdaság­ban, a Soltiban csattognak még az ollók. A gyapjú­átvevő telepeken viszont élénk a forgalom. Tiszta, jó minőségű szövetnekvaló érkezik a gazdaságokból. Bács megyéből 100 vagon- nyi gyapjút kap az ipar. Tetőtartók Szabolcsnak Százmilliós tenr — Mondok jót, mondok rosszat, válogathatnak. Sőt, nemcsak mondok, mutatok is. Sétáljunk csak egyet az üzem területén és mindjárt világosabban láthatják helyzetünket. Ezekkel a szavakkal fogadott dr. Judák Imre, a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyáregy­ségének igazgatója. így aztán le sem ültünk a szépen berendezett irodában, hanem megkezdtük a sétát az igazgató „idegenvezetésével”. Sárga keretek — Ez volna a legérde­kesebb látnivaló, legalább­is az, amiről a legtöbbet mondhatnék. A keretes csőállványt raktározzuk itt, a nagy számot — ami az lehetett volna nekünk, mint a kecskemétieknek a hidroglóbus. Főként erre alapoztuk az idei nagy tervünket, azt, hogy el­érjük a százmillió forin­tos termelési értéket. Las­san letelik a félév, és az eddigiek alapján nem ígér­hetem, hogy sikerülni fog. A keretes csőállvány ugyanis, bármilyen jók a műszaki jellemzői, bármi­lyen előnyös és ésszerű a használata — egyelőre nem keresett a piacon. Az utóbbi két hónapban már jelentősebb üzleteket kö­töttünk, de mi az egész félévet így terveztük... Tehát nehéz dolgunk lesz. Az üzemnek azonban volt néhány régi, jól be­vált terméke, biztos piac­cal. Mivel ezeken nem volt megfelelő hasznunk, tavaly abbahagytuk a gyártását, most azonban, hogy szorított egy kicsit a cipő, ismét készítjük az üzemi öltözőszekrényeket, változatlanul gyártjuk a szorítóbilincseket, a cső­állványokhoz. Tetőtartók — kékben íme néhány ezer úgy­nevezett SRK tetőtartó. Ezt valószínűleg rövid ideig tároljuk itt, mivel folynak a tárgyalások a szabolcsi illetékesekkel, hogy az árvízkárosultak (41.) Poliert lényegében nem érdekelte az asszony vallomása. A letartóztatással is csupán megszokásból fenyegette meg. De Helena erre is szenvtelen néma­sággal válaszolt, akárcsak az előbbi kérdésre, hogy kivel dominózott a férje. — Szeretője volt? — kérdezte most egészen emberi hangon. — Nekem? Soha — mondta Helena. — Az urának. — Nem. Nem volt. — Vagy maga nem tudott róla — mondta idegesen nevetve Poller. — Nem látta például egy bizonyos Liza Schmidtel? Helénának ideje sem volt a válaszra, mert felber­regett az előszobacsengő. Poller felugrott: — Aha! Szóval mégiscsak besétálnak Horst Kuschka barátai. Kellemes viszontlátás lesz. Nyisson ajtót — intett Helénának. — De meg se kísérelje figyelmez­tetni vendégét, mert felszólítás nélkül lövök. Az ajtó mögé állt, s Helena riadtan nézett rá, aztán az ajtóra, de végül is ki kellett nyitnia. — Jó napot — mondta a férfi, s Helena döbbenten vette észre, hogy az ajtóban a kis kávézó tegnapi vendége, egy német főhadnagy áll. — Nem tudom jó helyen járok-e — kérdezte Kloss, — Horst Kuschka úrral szeretnék beszélni. Helena félreállt az ajtóból, s Kloss belépett. Ebben a pillanatban becsapódott mögötte az ajtó, s Poller állt előtte lövésre kész fegyverrel. Igaz, Poliert meg­lepte a német tiszti egyenruha, s néhány másodperc múlva újabb meglepetésben volt része, mert Kloss nyugodt hangon szólalt meg: — Kicsoda maga? Tegye le azt a fegyvert! Nem sze­retem, ha civilek fegyvert fognak. Idegesít, érti?! Ide­gesít. Kloss keze már a pisztolytáskán volt, s közben felmérte a helyzetét, s rádöbbent, hogy nem lett volna szabad idejönnie. De száraz, szenvtelen hangon ját­szotta tovább hajmeresztő szerepét. — Nincs itt civil, herr ... — Hans Kloss főhadnagy — mutatkozott be Kloss, s e pillanatban maga is meglepődött, hogy mennyire hidegvérűen játssza a szerepét. — Poller Hauptsturmführer a Gestapótól — vála­szolt Poller, s kérdőn nézett Klossra: Ha szabad ér­deklődnöm. mit keres itt herr Oberleutnant? Kloss időközben nyugtázta, hogy ez az a bizonyos másik ellenfél, akivel meg akart ismerkedni, csak azt nem értette pontosan, hogy hogyan került Poller ide, Horst Kuschka lakására? öt várta? Vagyis a vas­utas lett volna az áruló? Képtelenség. Képtelenség az egész — gondolta, ehelyett azonban udvariasan vá­laszolt : — Részemről a szerencse herr Hauptsturmführer, hogy megismerkedhettem önnel. — Részemről is — mondta Poller, de már magára- talált, s csupa gyanakvás volt ismét a hangja. — De hogyan történt, hogy éppen itt találkoztunk? Vagy nem is engem keresett talán, hanem Horst Kuschka urat? Kloss érezte, hogy Poller kihallgatás ízű helyzetet akar teremteni, s elhatározta, hogy nem hagyja ma­gát kizökkenteni nyugalmából. Márcsak azért sem, mert lehet, hogy éppen Poller fogja kezébe adni a megoldás kulcsát? Lehet, hogy a Gestapótól fogja meg­tudni az áruló nevét? Ezernyi kérdés, ezernyi miért kavargott ismét a fe­jében. Kloss egyre erősebben érezte, hogy eddig mel­lékvágányon futott, mellékszereplők után szaglászott. Lehet, hogy Liza tényleg ártatlan ? Gondolatmenetét Poller kérdése szakította meg: — Egyszóval, minek köszönhetem ezt a váratlan ta­lálkozást, főhadnagy úr? — Éppen Önhöz készültem ma, Kuschka úrral együtt — mondta Kloss. — Ezért jöttem. — Kloss érezte, hogy nem a legokosabb kifogást eszelte ki, de vála­szolnia kellett. — Kuschka úr nem vizitel többé a Gestapónál — mondta Poller —, de önhöz, főhadnagy úr, remélem lesz szerencsém. (Folytatjuk} újjáépítendő házainak egy részét, mintegy ezer épü­letet ilyen fémvázas tető­tartókkal látnának el. Ha mindhárom házgyárnak szállítunk fémszerkezete­ket. Üzletfeleink közé tar­tozik a Szegedi Házgyár, sőt, július 1-től a Borsod megyei Építőipari Vállala­tot is ide sorolhatjuk. Sze­relvényeket rendelnek tőlünk egyre nagyobb mennyiségben. Ezeken a viszonylag kevésbé anyag- igényes munkákon már sok gépünk és szakembe­rünk dolgozik. Az eddigi megrendelések alapján megállapodunk, saját szak- nyugodtan állíthatom, a embereink végzik a hely- házgyári szerelvények ké- színen a szerelést, és az! szítésével a jövőben Emelővillás targonca rakja halomba a tetőtartókat, amelyek egy részét a Szamosközbe szállítják majd. (Pásztor Zoltán felvétele) ezer épület október 15-ig tető alá kerülhet. Az újjá­építést végző szervek el­küldték a vállalatnak a típusterveket, a Sza­bolcsban építendő ötféle épület közül a mj tartóink négyre alkalmasak. Eze­ket a fémszerkezeteket egyébként azzal a festék­kel védjük a korrózió el­len, amelyet az Erzsébet- hídnál alkalmaztak, a kék szín pedig — a szakem­berek szerint — riasztja a rovarokat. Ennek különö­sen akkor van nagy je­lentősége, ha a tetőtartó bakokat mezőgazdasági épületeknél használják fel. Nagy lehetőségek Európában a házgyári rendszerű építkezésé a jö­vő — legalábbis azt tel­jes bizonyossággal állít­hatjuk —. a közeljövő. A paneles építkezéshez pe­dig igen sok vas alkatrész­re van szükség, úgy. hogy ! ezek a jövőben termeié- j sünk egy jelentős ' részét í képezhetik. Kapcsolatban állunk a budapesti 43. sz. j Építőipari Vállalattal, nagy kapacitást tudunk lekötni. Ez a jövő nem is annyira távoli. Még a második félévben termel­hetünk annyit, hogy a csőállvány okozta kiesést pótolni, tudjuk. Baranyi Pál Borászati gépek szervizállomása épül Kunbaján Bács-Kiskun megye leg­nagyobb szőlőtermelő álla­mi gazdaságában, Kunba­ján, megkezdték a borásza­ti gépek első szervizállo­másának építését. A kor­szerű szőlőfeldolgozó be­rendezések távirányítású töltők, palackozó automa­ták rendszeres karbantar­tást igényelnek. Az új üzem, amelyre ötmillió fo­rintot költ a gazdaság, a saját borászati gépek kar­bantartásán kívül a társ­gazdaságoknak is segítsé­get nyújt máj4

Next

/
Thumbnails
Contents