Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ETOfí GYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁC S’-KISKUJ'J M E G Y El; BI Z O T TS Á G Á N A K NAPILAPJA 1970. június 18, CSÜTÖRTÖK Áras 90 fillér Sárgul a gabona, gyorsan fejlődik a kukorica Peronoszpóra-veszély a szőlőkben A fénytelen, fülledt me­legtől szenved a határ. Két nap alatt színt váltott a gabona: sárgul az őszi ár­pa, és a rozs. Az eddig hi­degtől sínylődő kukoricá­kat viszont „húzza” a me­leg. Az állami és termelőszö­vetkezeti gazdaságokban a növényápolás foglalkoztatja a munkaerő nagy részét. Több mint négyszáz mun­kagép lazítja a kukoricák sorközeit, gyomtalanítja a répaföldeket. A kukorica­M eg érte a fáradságot A korai gyümölcsök közül talán az epret szeretik a legtöbben. A termelőszövetkezetek közül azok, ame­lyek győzik munkaerővel, szívesen foglalkoznak a ter­mesztésével. A kiskunfélegyházi Kiskunság Tsz három holdján már befejezéshez közeledik a gazdag termés szedése. Már eddig több mint 170 ezer forint jöve­delmet hozott nekik az eper, de a jelek szerint a szezon végére ez az összeg 200 ezer forint fölé emel­kedik. Felvételünkön Kanyc Irén válogatja a gyümöl­csöt, amelyet hajnalban szállítanak a fővárosba. termőterület nyolcvan szá­zalékán gyomtalanul fejlő­dik a növény. A szőlősökben megkezd­ték a hajtások kötözését, tetejezését. Egyébként a melegben jól érzi magát a szőlő. Az erős párásodás miatt azonban állandó a peronoszpóra-veszély. A nagyüzemi ültetvények pásztóiban menetrendsze­rűen dolgoznak a nagy tel­jesítményű növényvédőgé­pek. Most, a virágzás ide­jén még intezívebbé kell tenni a védekezést, hogy a fürtöket megvédjék a pe- ronoszpórától. Legtöbb he­lyen a harmadik permete­zés végéhez értek és a ne­gyedik fordulót kezdték meg a gépek. Eddig sike­rült megvédeni a friss lom­bozató tőkéket, s továbbra is fokozott ügyeletet tarta­nak az ültetvényeken. Száz peronoszpórajelző állomás működik a megyében és szinte óránként adnak helyzetjelentést. Tiszabercelnél tetőzött Szegednél a vártnál lassabban árad a Tisza Tegnap délután Szegeden az 1932-ben elért maximu­mot, azaz 923 centiméteres vízmagasságai mértek. Dr. Vágás István, az Alsótisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke ugyancsak teg­nap délután tartott sajtó- tájékoztatója során elmon­dotta, hogy a Tisza áradá­sa a vártnál lassúbb, de tartósabb lesz. Az előzetes becslések szerinti 10 mé­teres vízmagasság helyett a hét végére 940—950 centi- méteres vízmagasságra szá­mítanak Szegeden. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy a védeke­zés egy percre is megállhat, mert a jövő hét elején a Szamos árhulláma növelhe­ti a Tisza vízszintjét. Vár­ható tehát, hogy a 950 cen­timéteres tetőzés — amely 15 centiméterrel alacso­nyabb a május végén mért maximumnál — 8—10 na­pig tart. A szakemberek a víz szintjének várható emelkedésére való felkészü­lés mellett állandó őrszol­gálatot tartanak a gátakon. Az elmúlt napokban újabb átszivárgást nem észleltek. A Tisza árhulláma szer­dán délben Tiszabercelnél tetőzött, a májusi áradás­nál 60 centiméterrel kisebb vízszinttel. A Kraszna Ág- erdőmajomál 140 centimé­terrel apadt a tetőzés óta, s így most már csak Ópályi és Olcsvaapáti térségére korlátozódott a védekezés. Jelentősen apadt a Szamos, s az árvízveszély csökkené­sének megfelelően a véde- ző erők egy részét átirányí­tották a Körösök vidéké­re. A Felső-Tisza mentén nehezíti a munkálatokat, hogy Szabolcs-Szatmárban 23 500 holdat borított el a belvíz. A földeket borító víz levezetését kilenc nagy szivattyútelep és 11 hor­dozható szivattyú segíti, így másodpercenként 13,2 köb­méter vizet távolítanak el. A Tisza felső szakaszá­ról levonuló árhullámnak megfelelően szerdán az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság a folyó Polgár és Sarud közötti szakaszán ismét elrendelte a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. Az előző ára­dástól már átázott gátakon most az újabb árhullám nyomására számos helyen keletkezett szivárgás, csör­gés és fakadó víz, s ezért szorító gátak építésével lo­kalizálják a vizet. A Fekete-, a Fehér- és a. Sebes-Körös apadása lehe­tővé -tetté, hogy ebben a térségben a korábbi 10 000- ről 8000 személyre csök­kentsék a védelemre kive­zényelt közerőt. A Kettős- és a Hármas-Körös alsó szakaszain továbbra is ve­szélyes a helyzet. A gyulai vízügyi igazgatóság felké­szült az előző években épült Fehér- és Fekete-Kö­(Folytatás a 3. oldalon) Mindenki jól jár •• Uzemvásárlás A Budapesti Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalat vezetői, dr. Körös Gáspár, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és Csiz­madia Tibor, a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnöke az utóbbi időben tárgyalá­sokat folytatott. A megbe­szélések nyomán létrejött megállapodás szerint az Irodagépipari Vállalat 6 Nyá ti ín unkaalk aim ak a fiataloknak A legtöbb tanulót az élelmiszeripar várja A tanulóifjúság nyári és őszi szervezett foglalkoz­tatását miniszteri rendele­tek szabályozzák. Az idei év azonban több szempont­ból is rendhagyónak ne­vezhető. Mindenekelőtt az árvíz elleni védekezésben, illetve a helyreállítás mun­kái során számítanak a fiatalokra, de várják őket a termelő munka egyéb területein is. Gondolunk itt a MÉK-re a konzervgyá­rakra, vagy a tsz-ekre, amelyek többsége évek óta igénybe veszi a fiatalok segítségét az idényjellegű munkáknál. A nyári foglalkoztatás másik nagy területe az épí­tőipar, amely ugyancsak számít a fiatalokra. A megyei tanács vb mun­kaügyi osztályától kapott adatok szerint egyedül a megyeszékhelyen csaknem másfélezer fiatalt várnak a termelő üzemek. Hogy csak néhányat említsünk: a vá­rosföldi Dózsa Tsz kétszáz­ötven diákra számít a nyá­ron a Jókai Mór Általános Iskola növendékei közül, míg a kecskeméti Törekvés Tsz a Béke téri, a Magyar— Szovjet Barátság Tsz pedig a Halasi úti iskolával kö­tött szocialista szerződést. A Kiskunfélegyházi Móra Gimnáziumból száz növen­dék talál- munkaalkalmat a helybeli Vörös Október Tsz-ben. Talán még ennél is nagyobb arányú az élel­miszeripar — mindenek­előtt a Kecskeméti Kon­zervgyár — érdeklődése az időszakos fiatal munkaerők iránt. Az állami építőipar különböző szektorai is két­száznegyvenöt tanulót vál­lalnak munkára a nyár fo­lyamán. A munkaügyi osztálytól nyert értesülésünk alapján egyébként szervezett for­mában e vállalatok igé­nyeinek hozzávetőleg az 50 százaléka elégíthető ki, te­kintettel arra, hogy a fia­talok jó része egyéni ala­pon keres a nyárra elhe­lyezkedési lehetőséget. J. T. millió forintért megvette a Kiskőrösi Járási Vegyes­ipari- és Javító Szolgáltató Vállalatot. Ez az adásvétel megfe­lel Bács-Kiskun megye ipar- fejlesztési célkitűzéseinek, ugyanis a fővárosi vállalat — amelynek a megyében már vannak telepei — je­lentős mértékben fejlesz­teni szándékozik a kiskő­rösi üzemet. A szerződés értelmében 1972. december 31-ig a jelenlegi létszámon felül háromszáz — főleg női — munkaerőt vesz fel. Kö­telezte magát arra is az Irodagépjavító Vállalat, hogy 1975-re a dolgozók számát 600—700-ra növeli. Ugyanakkor mintegy 15 millió forintot fordít az üzem fejlesztésére és szo­ciális beruházásaira. A vételárért kapott 6 millió forintot Kiskőrös iparának továbbfejleszté­sére fordítják. Kap belőle a Kiskőrösi Vegyes Ktsz, építőipari kapacitásának bő­vítésére, a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat a kiskőrösi telepé­nek fejlesztésére, a községi tanács a költségvetési üze­mének fejlesztésére és ké­sőbb kijelölésre kerülő vál­lalatok a szolgáltatás bőví­tésére. Az Irodagépipari Vállalat a megvásárolt kis­kőrösi üzemet június 30-án veszi birtokba. A megyei tanács vb az adásvételt tudomásul vett& Tizenháromezer hektó pálinka Próbaüzemei a Kunfehértói Állami Gazdaság új bor- kősavgyártó üzeme. A gyártás „melléktermékeként” évente 13 ezer hektoliter pálinkát nyernek a törkölyből az óriási szeszfőzőcsarnokban. «Pásztor Zoltán felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents