Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

Békét akarunk, de nem minden áron Farkas József, a népfront megyei titkára, a polgári védelemről nyilatkozik Farkas József elvtárssal, B Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárával ar­ról beszélgettünk, mi a szerepe a népfrontmozga­lomnak a lakosság polgári yédelmi ismereteinek gya­rapításában? Válaszát ez- ael kezdte: — A nemzetközi helyzet napról-napra olyan helyze­teket teremt, hogy — mond­hatni — kényszeríti a szo­cialista rendszerű országo­kat katonai erejük szünte­len fejlesztésére. Emellett követelményként állítja elénk, hogy nagyon komo­lyan vegyük a lakosság polgári védelmi felkészíté­sét. Aki figyelemmel kíséri a világhelyzet alakulását, amelyről a televízió, rádió, a napi sajtó rendszeres tá­jékoztatást ad, — meggyő­ződhetett róla, hogy az USA, s vele a különböző katonai tömbökbe egyesült imperialista—kapitalista ál­lamok és ezek csatlósai mindent elkövetnek a szo­cialista országok fejlődé­sének meggátolására, a szocializmus térhódításának megakadályozására. Ezért támasztanak itt is, ott is háborús tűzfészkeket, esz­kalálják — kiterjesztik — hadműveleteiket, s robban­tanak ki a meglevők mel­lett új háborúkat. Ismer­jük az indokínai háború eszkalációjának folyamatát, látjuk, mi megy végbe Közel-Keleten. — Egyáltalán nem va­gyunk tehát bebiztosítva mi sem az ellen,— mutatott rá Farkas József —, hogy ne érjen alattomos, váratlan támadás bennünket az im­perialista agresszorok ré­széről. Ezért nem ülhetünk ölhetett kézzel, mert ez bátoríthatná a háborúra spekuláló kapitalista körö­ket, amelyek gyengeséggel magyaráznák ilyen maga­tartásunkat. A szocialista tábor népei nem akarnak senkit megtámadni, viszont hatékonyan felkészülnek a védekezésre, a netán táma­dó agresszorok megleckéz- tetésére. — Felelősségünk tudatá­ban készítjük tehát fel a lakosságot, honfitársainkat egy esetleges háború kö­vetkezményeinek tevékeny ellensúlyozására, a várható nehézségek leküzdésére, a bajok elhárítására. Mind­annyian azt kívánjuk, hogy erre ne kerüljön sor. S ha valóban elkerüljük a pusz­tító háborút, akkor sem „vész kárba”, amit a lakos­ság a polgári védelmi tájé­koztatásokon megtanult.., Nyilatkozatának ennél a résziénél az előtte heverő újságokra mutatott Farkas elvtárs, majd a rádió felé intett. — Sajnos, példát tudunk mondani napjaink esemé­nyeivel kapcsolatban is. Ránk tört, s egész váratlan hevességgel a pusztító ár­vízkatasztrófa. Olvashatjuk, hallhatjuk, hogy az ellene folyó védekezés szervezett­ségének egyik fő erejét ép­pen a polgári védelmi szak- szolgálatok jelentik. Rend­kívül sokat segít képzettsé­gük, hozzáértésük az élet­mentésben, kitelepítésben, az egészségügyi óvórendsza­bályok megszervezésében, ellenőrzésében éppúgy, mint a gátépítésben. — Mióta, és milyen mó­don kapcsolódik be a Ha­zafias Népfront a polgári védelmi oktatásba, tájé­koztatásba? — kérdeztük a népfronttitkárt. — Közel tíz éve folyik a lakosság polgári védelmi oktatása, tájékoztatása, — mondta Farkas József, s kiemelte, hogy ezt a pol­gári védelmi parancsnok­ságok — a tanácsoknál —, valamint a Magyar Honvé­delmi Szövetség szervezi. Ehhez a munkához nyújt sok segítséget — különö­sen községekben, városok­ban az egyes területek, tár­sadalmi rétegek közötti szervezésben. Tudvalevő, hogy évente rendszeres to­vábbképzés folyik a pol­gári védelmi szakszolgála­tosok számára. Hasonlókép­pen megy az általános fel- világosító munka is olya­nok részére, akik — hogy úgy mondjuk — kívül es­nek a katonai képzésen, mint a nők vagy idősebb férfiak. A Hazafias Népfront aktí­vái a tanácstagokkal együtt­működve szervezik a lakos­ságot, hogy a polgári vé­delmi parancsnokságok, il­letve az MHSZ által ki­képzett előadók minél népesebb hallgatóságot ok­tassanak, tájékoztassanak. — Gondolom, ez a szer­vező munka is tökéletese­dett évek folyamán? — ve­tettem közbe. A népfront­titkár erről így szólt. — Kezdetben stencilezett vagy nyomtatott értesítés­sel „idézték” az embereket ezekre a tanfolyamokra. Ez nem volt sem jó, sem hatá­sos. A helyesebb módszer az lett, amikor e meghívá­sokat személyesen továb­bították a címzetteknek a népfrontaktivisták, tanács­tagok, s így közvetlen be­szélgetések során győzték meg a lakosságot az ügy fontosságáról. — Sokat segítettek a nép­front pedagógus elnökei, titkárai azzal, hogy az elő­adásokhoz megfelelő fil­mek, tárgyak, szemléltető eszközök beszerzésével biz­tosítottak hatásos „aláfes­tést”. Az előadások tárgyá­nak szemléltetése, helyze­tek megjelenítése után még érthetőbb lett minden, s meggyőzte a hallgatóságot, milyen fontos ismerni az élet- és vagyonbiztonság megvédésének módszereit, — háború, veszélyek eseté­re. Az ilyen előadások egy- egy témája napokig beszéd tárgya a családoknál. Ezt az is bizonyítja, hogy még a különböző népfrontren­dezvényeken, klubesteken is kérdéseket tesznek fel, bővebb tájékoztatást kér­nek. Tudniillik több nép­frontvezető — polgári vé­delmi előadásokat is tart. — Mennyien vesznek részt az ilyen általános ok­tatásban? — érdeklődtünk. — Évenként tízezrek hallgatják az ilyen előadá­sokat — felelte Farkas elv­társ, majd arról beszélt, hogy éppen a folyamatosan fejlődő technika — amely­nek nem kis területe a ha­ditechnika — megköveteli polgári védelmi ismereteink állandó bővítését, eddigi tudásunk felfrissítése mel­lett. Ilyen következetes tájé­koztató, oktató munka ré­vén érjük el, hogy a lakos­ság megérti e téren is a tanulás szükségességét, aminek révén el tudja kép­zelni nemcsak a támadás — esetleges atomtámadás — bekövetkezését, módját, hanem azt is, hogy mit le­het tenni védekezésül. En­nek speciális területein a szakszolgálati alakulatok tudnak eredményesen har­colni, dolgozni veszély ese­tén. Befejezésül a népfront­mozgalom megyei szerveze­tének titkára — úgy is mint a békemozgalom helyi feladatainak koordinátora — ezeket mondotta. — A polgári védelmi is­meretek a békemozgalmi agitációt is hatékonyabbá teszik, mert felkészülésünk­ben kifejezésre jut, hogy békét — nem minden áron akarunk. Fel vagyunk ké­szülve minden eshetőségre, a legrosszabbra is, bár őszintén azt kívánjuk, hogy ne kerüljön rá sor. Vetélkedő Kiskunhalason... A közelmúltban tartották a városi iskolák úttörőinek polgári védelmi vetélkedőjét. A negyvenkét hetedik és nyolcadik osztályos tanuló között szoros küzdelem alakult ki. s bizony, nehéz dolga volt a zsűrinek, hogy eldöntse a helyezéseket. Végül a két első helyet Na- csa Aranka, az alsóvárosi iskola nyolcadikos, és Schwob Ilona, a felsőváro­si iskola hetedikes tanuló­ja szerezte meg. Rajtuk kí­vül még húsz pajtás kapott könyvjutalmat. A versenybizottság ez­után értékelte a polgári vé­delmi szükségvédő-eszközök kiállítását és a sok ötletes készítmény közül a három legjobbat jutalmazták. Ben- ke László őrnagy, aki a ju­talmakat és okleveleket ki­osztotta, elismerését fejezte ki a lelkes résztvevőknek. ...és Kiskunfélegyházán Tíz járási és hat városi iskola tanulói vetélkedtek a Szabadság téri parkban és a szakmaközi bizottság székházának udvarán. Az úttörők legjobbjai vizsgáz­tak betegszállításból kö­tözés! gyakorlatból és más egészségügyi tudnivalókból, majd polgári védelmi isme­reteikről adtak számot. A jól felkészült csapatok és egyéni versenyzők közül a legjobb helyezést elérőket a rendező Vöröskereszt érté­kes jutalmakban részesítet­te. Mi lesz a kitelepítettek sorsa? Beszélgetés a befogadási szakszolgálatról Ha egy vidék, vagy város lakóinak, váratlan vagy előrelátható csapás követ­keztében — ez lehet nem­csak háborús, hanem ter­mészeti is — el kell hagy­niuk a lakóhelyüket, szük­ségképpen rászorulnak ar­ra, hogy egy másik, a csa­pás által megkímélt terü­leten befogadják őket. A polgári védelemben, alig másfél évvel ezelőtt, ennek lebonyolítására alakult meg a befogadási szakszolgálat. Hogyan készültek fel eddig a feladatokra, hol tartanak a kiképzésben? — erről ér­deklődtünk Kiskőrösön, a járás polgári védelmének vezetőitől: Bácsi József al­ezredestől, a járási polgári védelem törzsparancsnoká­tól, dr. Király Istvántól, a befogadási szakszolgálat törzsparancsnokától és Iva- nics Lajostól, a szakszol­gálat parancsnokától. A család összetartása A család a . közösségek legkisebb sejtje. E tényt nem lehet figyelmen kívül nagy ni a kitelepítésnél sem. Ha együtt van a csalúű, a .egnagyobb veszély köze­pette is „biztonságban érzi magát”. Az együttlét hiá­nya az egymásért való ag­gódás hat az egyénnek min­denféle tevékenységére. Ezért a kitelepítés megszer­vezésénél lehetőleg a csa­lád együtt tartására kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy meg kell oldani a közérdekek figyelembevételével a csa­lád tagjainak széttelepíté- sét, természetesen megfele­lő előkészület után, ame­lyet már békeidőben meg kell alapozni. A megszokott környezet­től való kiszakadás különö­sen elősegíti a félelem, a bizonytalanság kialakítását. Minden szervnek, amely a kitelepítés megszervezésé­vel foglalkozik a család együtt tartásának lehetősé­gét kell szem előtt tarta­nia. a két világháború ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a befogadó és a mene­külő lakosság a zsúfoltság és a rendkívüli körülmé­nyek között is jól megfér egymással. Dr. Király Istvánt — Imrehegy kivételével a já­rás minden községében lét­rehoztuk a befogadási szak- szolgálat helyi egységét. Tagjai, foglalkozásukat és társadalmi helyzetüket te­kintve vegyes összetételű- ek. Tsz-tagok, szakszövet­kezeti gazdák, bejáró mun­kások, alkalmazottak, ér­telmiségiek — mind megta­lálható közöttük. Mind­amellett igen jó összhang alakult ki az egységekben. A kiképzésen hiányzó alig- alig fordult elő. — Kik részére és milyen témakörben tartottak ed­dig kiképzést? Ivanics Lajos: — A télen, illetve a kora tavasszal a községi befogadási szak- szolgálati parancsnokok ré­szére öt témakörben tartot­tunk előadást. Ezeken részt vett Lajosmizse és Kun- szentmiklós községek szak- szolgálati parancsnoka is. A témakörök a következők voltak: A kitelepítés és a befogadási szakszolgálat fel­adata. A tömegpusztító fegyverek hatása. Általá­nos magatartási szabályok a kitelepítés elrendelése és a riasztási jelzések elhang­zása esetén. A kitelepítéssel kapcsolatos egészségügyi is­meretek. A tömegmozgás irányításával kapcsolatos gyakorlati és lélektani módszerek. Ez évben a szakmai képzés, a községi egységeken belül, folytató­dik. Minden ember sze­mély szerint ismeri meg a feladatát. Szakszolgálatunk tevékenysége az elhelyezés mozzanatával befejeződött. Ezt követően a befogadottak élelmezési, egészségügyi és egyéb problémáinak megol­dását a mindenkori polgári közigazgatás vállalja ma­gára. — Várható-e, hogy a be­fogadási szakszolgálat ré­szére még az idén nagysza­bású gyakorlatot tartanak? Bácsi József: — Ilyen gyakorlatra nem készülünk. Bár, mint ahogyan az köz­ismert, e szakszolgálati te­vékenységnek napjainkban sajnálatos aktualitása van. Gondolok itt a Tisza és a Maros áradására. Az árvíz­zel fenyegetett vidékek la­kóinak befogadó szakszol­gálata most a gyakorlatban vizsgázik. De mi ezt a vizsgát — és nem is csak az árvízzel kapcsolatban — szeretnénk elkerülni. Ez nincs ellentmondásban az­zal, hogy felkészülési prog­ramunkat a lehető legala­posabban végrehajtjuk. Rejtvény A Petőfi Népe márciusi megyei parancsnokságához Polgári Védelem mellékle- kell beküldeni, Kecskemét, Kitüntetettek A Honvédelmi Erdemér« met kapta meg a honvédel­mi minisztertől Szokolal Imre, aki másfél évtizede kiválóan látja el a Kecs­keméten a különböző fon­tos beosztásokat. Ez idő alatt többször kapott jó munkája elismeréseként tárgyjutalmat és oklevelet. A honvédelmi miniszter a Honvédelmi Érdemérmet adományozta Egri Bélának, az élelmezési szakszolgálat törzsparancsnokának II éves eredményes munká­tében egy hiányos monda- Beloiannisz tér 2 szám alá. jáért. Rendszeresen foglal tot közöltünk. A megfejtés A Júnlug havi hiányos a következő: „Első kommu- mondatunk a következő: „A nista vasárnap Csepelen, győzelem... évfordulóján.” A helyes megfejtők kö- (A teljes szöveg megtalál­ót sorsolás alapján könyv- ható a p0igári védelem jutalomban részesültek: 1970. évi második negyed- Biró Julianna Kecskemét, évben megjelent egyik szá- Füzes utca 14, Újvári Er- mában. zsébet Kerekegyháza, Szé- jó rejtvényfejtést kívá- chenyi u. 6., Farkas Meny- nunk valamennyi kedves hért Kecskemét, Szalvay olvasónknak. Mihály körút 29. A könyv­kozik a szakszolgálat fel­adataival, jól fogja össze az egységparancsnokokat, 1 szervezi a gyakorlati fog­lalkozásokat. A kiképzési létszám átlaga mindig ki­lencven százalék felett van. Jó munkájáért többször ka­pott már jutalmat. jutalmakat postán küld­jük el. Ebben a számunkban to­vább folytatjuk a rejt­vényt. A hiányos monda­tot kiegészítők között ér­tékes könyvjutalmakat sor­solunk ki. A helyes meg­fejtők neveit legközelebbi számunkban közöljük. A megfejtést — szokás sze­rint — a polgári védelem Kiváló lapterjesztők A Polgári Védelem című lap terjesztésében a leg­utóbbi értékelés alapján a legjobb eredményt Mészáros Józsefné ágasegyházi hírlapárus, Hefner Lászlóné keceli lapterjesztő és Bajúsz Gábor fülöpszállási hírlapárus érte el. A polgári védelem megyei parancsnoksága mindhárom kiváló lapterjesztőt jutalomban részesített»

Next

/
Thumbnails
Contents