Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

3. oldal 197®. június 14, vasárnap Hétfőn érkezik hazánkba Franz Jonas osztrák köztársasági elnök Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság szövetségi el­nöke Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására június 15-én, hétfőn hivatalos látogatás ra Budapestre érkezik. Ezt a mostani látogatást fontos találkozások előzték meg. Bruno Kreisky, akko­ri osztrák külügyminiszter (a jelenlegi kancellár) 1963- ban Budapesten járt, a kö­vetkező esztendőben Péter János magyar külügymi­niszter visszaadta ezt a láto­gatást. Josef Klaus, akko­ri osztrák kancellárt 1967- ben üdvözöltük Magyaror­szágon, Fock Jenő minisz­terelnök pedig tavaly május­ban folytatott tárgyaláso­kat Bécsben. Ekkor adta át Losonczi Pál meghívá­sát Jonas elnöknek. Ezek a személyes találko­zások jelezték, hogy foko­zatosan eltűntek a két or­szág kapcsolatait zavaró politikai problémák. Ha mostanában osztrák és magyar politikusok ta­lálkozásakor főképpen a gazdasági együttműködés fejlesztéséről esik szó, ez a fentieknek köszönhető. S ami ezt a gazdasági együtt­működést illeti: ugyancsak jó eredményekről számol­hatunk be. Tavaly a két ország kereskedelmi for­galma rekordmagasságot, mintegy 110 millió dollárt ért el. Az ipari kooperáció azonban alaposabb, mély­rehatóbb és tartós alapot biztosít két ország hosszabb távú együttműködéséhez is. S a magyar—osztrák gaz­dasági együttműködés mindinkább ilyen alapokra támaszkodik, efelé kívánjuk fejleszteni. Hadd említsünk erre néhány példát. A Steyr-gyárral közös trak­tortípust viszünk a piacra, bizonyos ponton összekap­csoltuk a két ország villa­mosenergia rendszerét, a nyergesújfalui Viscosagyár osztrák alapanyagból készít műszálat. Cikkünkben eddig a két ország kétoldalú kapcsola­tairól szóltunk. A magyar és az osztrák kormány azonban kész arra, hogy nemzetközi síkon, például az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében is együttműköd­jék olyan kérdésekben, amelyekben azonos vagy hasonló álláspontot képvi­selnek. Két európai ország­ról lévén szó, Magyarország örömmel fogadta az osztrák politikusok kijelentéseit, hogy támogatják az euró­pai biztonsági konferencia ügyét. Á köztársasági elnök kíséretében van Rudolf Kirchschläger osztrák kül­ügyminiszter is, aki ebben a minőségében először ta­lálkozik Péter János ma­gyar külügyminiszterrel, s megbeszéléseiken minden bizonnyal bő teret szentel­nek nemzétközi problémák­nak, elsősorban az európai biztonsági konferenciának. Magyarország szívélyes barátsággal üdvözli az oszt­rák államfőt. A szűkre sza­bott idő keretein belül igyekszünk minél többet megmutatni neki, minél több helyre elvezetni a vendégeket. S természete­sen tanácskozásokat is foly­tat majd: programjában fontos helyet foglalnak el (Jonas elnök szavaival él­ve) „az intenzív munka­megbeszélések magyar ál­lamférfiakkal”. Reméljük, jól érzi majd magát ná­lunk, a szomszédos ország államfőjének kijáró tisz­telettel és a jó együttműkö­dés szülte barátsággal fo­gadjuk Franz Jonas elnö­köt. (T.) ISO millió szovjet állampolgár járul ma az urnákhoz (Folytatás az 1. oldalról.) legutóbbi választások óta 44 millió szovjet ember költözött űj lakásba, vagy javította meg lakásviszo­nyait. A jövő esztendőben kez­dődő kilencedik ötéves terv a gazdasági reform emelői­nek felhasználásával a szocialista ipar és mező- gazdaság növekvő ütemű fejlesztése alapján még gyorsabb előrehaladást tűz ki az életszínvonal emelé­se területén. A választókat Urnához szólító SZKP világosan fo­galmazta meg a szovjet külpolitika céljait is: ezek között élvonalban szerepel a szocialista országok bé­kés építő munkájának vé­delme az imperialista me­rényletekkel szemben; az imperialista agressziós cse­lekmények elleni erőteljes fellépés, továbbá a forra­dalmi és nemzeti felszaba­dító mozgalmak támogatá­sa. Mindezzel szoros egy­ségben a kommunista párt és a szovjet kormány célul tűzi ki a különböző társa­dalmi rendszerű államok J irányító központban kapcsolatainak normalizá­lását és együttműködésének fejlesztését a békés együtt­élés elvei alapján. A Szojuz-9 illa MOSZKVA (MTI) A Szojuz—9 űrhajó le­génysége moszkvai idő sze­rint szombaton négy óra 30 perckor befejezte munka­napját. A telemetrikus ada­tok szerint az űrhajó mű­szerei kifogástalanul mű­ködnek. A Szojuz—9 foly­tatja útját. A Négy el ja című szovjet hetilap munkatársa a földi foly­tatott beszélgetések alap­ján összegezi az űrhajósok orvosi megfigyelésének ta­pasztalatait Különösen két Páncélosok tartanak a jordán főváros felé Varsói döntés A lengyel kormány azon­nali hatállyal megengedte, hogy nyugatnémet turisták Lengyelország minden ré­szébe utazhassanak. Üj egyezményeket kötöttek nyugatnémet utazási iro­dák az „Orbis” lengyel utazási irodával is. A len­gyel határozatot Brandt kancellár jelentette be egy düsseldorfi választási gyű­lésen. (MTI) Az AFP hírügynökség rö­vid egymásutánban két gyorshírt adott Bejrutból. Az El Fatah ottani szóvivője szerint déli irányból pán­célosok közelítenek a jor- dániai főváros felé. A szó­vivő csakhamar közölte, hogy a szóbanforgó — egyelőre nem azonosított — páncélosok Amman kö­zelében bekerítették a Hasszán Szalame vértanú nevét viselő menekülttá­bort. Nixon katonai interven­cióra készül Jordánia el­len? — kérdi az Humanité szombati számában Jacques Coubard azzal a hírrel kapcsolatosan, hogy az amerikaiak Fort Bragg- ban készenlétbe helyezték a 82. légiúton szállított had­osztályt. Az amerikaiak azt állítják, hogy ez csak a szokásos óvintézkedés, amelyet mindig megtesz­nek, ha valahol a világon amerikai állampolgárok élete kerül veszélybe. A cikkíró azonban emlé­keztet rá, hogy 1958-ban ilyen ürügyek alapján ke­rült sor az akkori libanoni elnök felhívására az ame­rikai tengerészgyalogosok partraszállására Bejrút­ban. Ezzel egyidőben brit ejtőernyősök Husszein jor­dán király segítségére siet­tek. Nixon e hét végén, szokásától eltérően, nem utazott el Floridába, és tárgyalásokat folytat mun­katársaival. Nyilván mind­ez nem azért van, hogy a Vöröskereszt repülőgépeiről beszéljenek, amelyeknek el kell Jordániából szállítani­uk az amerikai családokat. Ez különben is biztosítva van. Jogos a kérdés, hogy a zsákutcának a következ­tében, amelybe a közel-ke­leti amerikai stratégia ke­rült, a Fehér Ház nem dön- tött-e úgy, hogy újabb ka­landba bocsátkozik és így próbálja meggyengíteni a haladó rendszerek és a Pa­lesztinái ellenállási mozga­lom ellenállását és ily mó­don kényszerítse rájuk azo­kat a feltételeket, ame­lyeket az izraeli csendőrök­nek nem sikerült elfogad­tatniuk. mozzanatra hívja fel a fi-’ gyeimet: 1. A világűrhöz való alkalmazkodás első há­rom napja után a kozmo­nauták összes alapvető fi­ziológiai mutatói szinte tel­jes mértékben stabilizálód­tak, 2. a két űrhajós szer­vezetének reagálásbeli sa­játosságai a kozmoszban is megőrzik azokat a különb­ségeket, amelyek a földi fel­tételek között észlelhetők voltak. A szovjet orvostu­dósok leszögezik: Nyikola- jev és Szevasztyjanov útja lehetővé teszi a kozmikus fiziológia új törvényszerű­ségeinek még mélyrehatóbb megismerését AzNKP íliÉI a választásokén BONN (MTI) Június 14-én tartományi választások lesznek a nyu­gat-németországi Észak- Rajna-Vesztfáliában. Alsó- Szászprszágban és a Saar- vidéken. Hosszú évek óta először indulnak a válasz­tásokon a nyugatnémet kommunisták. a Német Kommunista Párt Nyugat- Németország egyetlen legá­lisan működő marxista munkáspártja választási programjában harcot hirdet a békéért és a társadalmi haladásért, az NDK nem­zetközi jogi elismeréséért, a jelenlegi európai határok elismeréséért konkrét tet­tekért az európai biztonság érdekében, a nyugatnémet kommunisták követelik to­vábbá a katonai kiadásuk csökkentését, az áremelke­dések azonnali megszünte­tését, skraszállnak a neo­náci NPd betiltásáért és feloszlatásáért. Maffia — egyenruhában Az AMERIKAI hadsereg rangidős tiszthelyettese volt. Tábornokok versengtek, hogy segítségére legyenek. 28 éves szolgálata alatt va­lósággal elhalmozták kitün­tetésekkel, maga Nixon el­nök az Egyesült Államok érdemérmével tüntette ki. Mégis mit nem adna az amerikai hadügyminisztéri­um, ha az ily módon deko­rált William O. Wooldridge, a 46 éves mintakatona soha­sem létezett volna. Woold­ridge ugyanis főszereplője annak a példátlan botrány­nak, amely — a Time című amerikai magazin szavaival élve — „az amúgyis minden oldalról támadott Pentagont alap­jaiban rázza meg.” Négy másik tiszthelyettes közre­működése, és a legmaga­sabb helyek támogatása mellett a rangidős őrmes­ter évek hosszú során át egy katonai maffia, egy egyenruhás bűnszövetkezet vezetője volt. A SZENÁTUS vizsgálóbi­zottsága közönséges lopás­sal, vesztegetéssel, korrup­cióval, rablással párosult zsarolással,sikkasztással és okmányhamisítással vádol­ja Wooldridge-t és társait. Wooldrigde „karrierje” 1963 nyarán, Augsburgban indult, ahol — mint Né­metországban állomásozó amerikai hadsereg katoná­ját — néhány társával al­tiszti klubok létesítésével és gondnokságával bízták meg. Megállapítást nyert, hogy a klubokban kezdet­től fogva nem volt minden hadosztály egyik főhadna­gyát, aki az egyik gyanúsí­tott őrmestert letartóztatta, titokzatos éjszakai telefoná­lók gyermekei elrablásá­val fenyegették meg. Wooldridgezsal és társaival A két cimbora — Higdon és Wooldridge törzsőrmesterek. rendben. A katonák sorra panaszkodtak, hogy soha senki sem nyer. Egy nyu­gatnémet kereskedő azon kesergett, hogy csak úgy juthat üzlethez, ha a klub­vezetőknek némi „ajándé­kokat” juttatott. Az aján­dék összértéke 18 000 már­ka volt. A CID, az amerikai had­sereg bűnügyi rendőrségé­nek vizsgálata több kelle­metlenséget, mint dicsősé­get hozott a nyomozóknak. Dokumentumok titokzatos módon eltűntek. A hivata­los úton elvesztek a felje­lentések. A 24. gyalogos csupán annyi történt, hogy áthelyezték őket Dél-Viet- namba azzal az ajánlással, hogy kedvenc beosztásukat, a katonai klubok vezetését ott folytassák. De az „egyszerű” klubve­zetők sem jártak rosszul Dél-Vietnamban. June Col­lins ausztráliai táncosnő, aki a vietnami amerikai klubok szórakoztató prog­ramját szervezte, így nyi­latkozott: „Egyetlen klub­vezetőt sem ismerek, akit ne kellene megvesztegetni, hogy valaki szerződéshez jusson. Egy jobb klubveze­tőnek ebből évente mini­málisan 150 ezer dollár a mellékkeresete. A táncos­nő-ügynöknő elmondotta, hogy az őrmester-maffia őt „feketelistára” tette, mert megtagadta, hogy a szerző­dés aláírása fejében a klub­vezetőnek „külön szolgála­tokat” tegyen. AZ IDŐKÖZBEN fő­törzsőrmesternek kineve­zett Wooldridge felháboro­dottan tiltakozott a szená­tusi vizsgálóbizottság előtt: „Az egészből egy szó sem igaz, rosszindulatú rágalom az egész. így akarják a ka­tonai karrieremet tönkre­tenni.” Ez alkalommal azonban védekezése kevésbé volt si­keres. A vizsgálat megálla­pította, hogy már 26 évvel ezelőtt büntetve volt betö­réses lopásért Tulajdonkép­pen egy „csekélységen” bu­kott le. Vietnamból hazaté­rőben a vámhatóságok 61 üveg elvámolatlan whiskyt találtak nála. A fegyelmi büntetést annak a tábor­noknak az utasítására en­gedték el, akinek a gépén hazatért az Egyesült Álla­mokba. Egyébként ugyan­ennek a parancsnoknak a javaslata alapján léptették elő korábban Wooldridget. Carl C. Turner vezérőr­nagy most is kísérletet tett. hogy a szenátusi bizottság szüntesse be a vizsgálatot Wooldridge ellen. Turner 1964-től 1968-ig az Egye­sült Államok katonai ren­dőrségének volt a főnöke, azóta pedig a szövetségi rendőrség vezetője az igaz­ságügy-minisztériumban. Több bűnügyi nyomozó egybenhangzó jelentése szerint Turner többízben megakadályozta, hogy a fő­törzsőrmestert kihallgassák. A Pentagonban küldött je­lentések viszont rendre el­vesztek. MOST azonban — a Stern című nyugatnémet hetilap jelentése szerint — bajba került a vezérőrnagy. Wooldridge helyett neki kellett a szenátusi bizott­ság előtt megjelennie. A bűnügyi rendőrség ugyanis megállapította, hogy Turner legalább 668 elkobzott lő­őrnagytől visszavonta a „Különleges szolgálatokért” adott kitüntetést. WOOLDRIDGE tagad. Változatlanul „ártatlannak” vallja magát és kijelentet­te: nem hajlandó többé megjelenni a szenátusi bi­zottság előtt. A hadbíróság­ban reménykedik, amely — védője szerint — „biztosí­ték a tiszta tárgyalásra”. Wooldridge esélyei azonban napról-napra csökkenek. Legjobb barátja és egykori cégtársa, William Higdon June Collins táncosnő a vizsgálóbizottság előtt. fegyvert saját zsebére ér­tékesített, — részben a haiti felkelőknek. A Pentagon a szégyentel­jes leleplezések láttán, sa­ját tekintélyének megóvása érdekében mindenekelőtt lefokozta Wooldridget, majd tőle és Turner vezér­főtörzsőrmester ellen ugyanis hivatalosan vádat emeltek „csalárd lopás” és „vesztegetés” címén. Egyre kevesebben vállal­ják a cinkosságot az immár „kantinmaffia” néven is­mertté vált egyenruhás bűnszövetkezet tagjaival.

Next

/
Thumbnails
Contents