Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

Hajápolás és frizuradival nyáron ellen Máig igaz a régi szó­lás: ,,A nő legszebb ékes­sége a haj”. Természete­sen csak akkor, ha gon­dozott, ápolt, ami az el­ső pillanatra meglátszik. A jól kezelt haj szép, selymes fényű. Nyáron különösen nagy szerepe van az ápolt haj koroná­nak., a jól megválasztott frizurának. Ennek égjük alapja a haj tisztántartása. Nor­mál zsírosságú fejbőrnél, és hajnál, a 8—10 na­ponkénti alapos fejmo­sás. Ha a mosás nem fodrásznál történik, vá­sároljunk hozzá a haj­nak megfelelő finom olaj-, tojás- vagy por­sampont. De jól tisztít­ja a fejbőrt, oldja a haj­szálakra tapadt faggyút az is, ha az előzőleg fel­forralt, tehát meglágyí­tott, 50—55 fokra lehű­tött vízbe, két literen­ként 1 kiskanál szóda­bikarbónát, vagy szal­miákszeszt teszünk. Nor­mális zsírosságú fejbőrt és hajat pipereszappan­nal is moshatunk Az öblítővízben azonban ez esetben, sötét hajhoz te­gyünk egy evőkanál ece­tet, szőke hajhoz pedig kamillateát, melyek szép fényt adnak a hajnak. Nagyanyáink kipróbált háziszere volt hajmosás­hoz az esővíz, amely ter­mészettől fogva lágyvíz, szappan helyett pedig egy nyers tojással dör­zsölték át a hajukat és fejbőrüket, amely táplál­ta is a fejbőrt, és a haj­nak is szép fényt adott Ma már azonban minden hajhoz számos jó koz­metikai készítményt vá­sárolhatunk az üzletek­ben. A normálisnál zsíro­sabb hajúak gyakrabban, de egy hétnél sohasem rövidebb időközönként mossanak fejet. (A fo­kozott mosás ugyanis, fokozott zsírtermelésre serkentheti a faggyúmi­rigyeket.) A mosáshoz ők használhatnak szódás mosószappant is. Ha a fejbőr erősen korpás is, a mosások közötti napo­kon dörzsöljék be fejbő­rüket hajszesszel. A normálisnál szára­zabb hajúaknái elégséges a kéthetenkénti fejmosás, olaj samponnal, vagy la- nolinos babaszappannal. A korpásodás megelőzé­sére mosás előtt kenjék be a fejbőrüket felmele- gített növényi olajjal, amely jótékonyan hat a fejbőrre. A korai őszülés ellen Tavasszal, nyáron gya­kori panasz, hogy töre­dezettek, megkettőzöttek a hajvégek. Ilyenkor vá­gassunk le 1—2 centit a hajból, hogy a kopott, töredező végek leesse­nek. Ha a korpásodás, zsírosodás nem túlzott, az üzletekben mindenütt kapható kozmetikai sze­rekkel esetleg házilag is kezelhető. Komolyabb panasz esetén azonban (pl. kopaszodás, beteges hajhullás stb.) bőrgyó­gyász szakorvoshoz kell fordulni, mert esetleg más belső elváltozás, ke­ringési zavar, vitamin- hiány stb lehet a kiváltó ok. Az őszülés is a szokás- sos panaszok közé tar­tozik. Hogy kinél, mikor jelentkezik, kezdődik, az egyénileg változik. Fiatal archoz szépen áll a fehér haj, de csak akkor, ha viselője olyan fiatal, hogy hajszíne semmi­képpen sem életkorának következménye. A korai őszülést is okozhatja a vitaminhiány. Aki meg tud enni naponta egy csipetnyi élesztőt, ami tiszta B-vitamin, részben ez ellen is védekezik, és egyébként is jót tesz a szervezetének. Sok nőt zavar és tölt el kisebb­rendűségi érzéssel ha­jának őszülése. Ez azon­ban ma már nem lehet gond. A vegyipar olyan sokféle árnyalatban ál­lítja elő a valósághoz megtévesztésig hasonló színű, ártalmatlan haj­festékeket, hogy bárki visszafestheti haját a természetes, eredeti szí­nére is, de választhat valamilyen divatos haj­színt is, a hamvas sző­kétől a mogyoróbamán át a mély feketéig. Éleikor; ízlés, egyéniség S ha már a divatnál tartunk: a hajviselet ma legalább olyan változa­tos, mint a női ruhák divatja. Divat a hosszú, a félhosszú, a rövid haj, a fiús, a kontyos, a haj- betétes frizura. Életkor, ízlés, egyéniség és alka­lom szerint ' választhat belőlük minden nő. Hogy kinek milyen hajviselet áll jól? Ezt legjobb a fodrásszal megtanácskoz­ni, de néhány általános szempontra itt is fel­hívjuk a figyelmet. A vállra leomló, hosszú haj szép, romantikus, leányos divat, de csak vékony, fiatal nőknek il­lik. Az alacsony, tömzsi nőket nyomja és öregíti. Konty és frufru A konty nagystílű, elegáns, nőies, de csak akkor, ha mindig szépen gondozott, valóban jól­fésült. Hogy kinek áll jól, az arcformától is függ. Mindnesetre óvato­san szánjuk rá magun­kat, mert nem könnyű a fésülése és bizonyos ko­ron túl öregít. A hajbetét, műkonty, copf, külföld után itt­hon is nagyon nagy di­vat lett. Praktikus, kel­lemes is, ha a fodrász- szál előre megfésültetett, hullámosított haj betétet csak fel kell tűzni a természetes hajba úgy, hogy ne lássék, ás kész a szép alkalmi, vagy nappali frizura. Különö­sen nagy áldás ez azok­nak, akiknek ritkul a haja. A műszálból ké­szült vendéghajnál azon­ban — bár sokai drá­gább — összehasonlítha­tatlanul szebb, természe­tesebb a valódi hajból készült, a saját hajjal azonosra színezett pót- haj. A fiatalos, divatos fru­fru középkorú és azon túl levő nőknek is elő­nyös lehet, takarja a homlokráncokat. Bár na­gyon divatosak az ar­cot keretező, puha nagy hullámok és fürtök, fia­taloknak és idős nőknek is nagyon előnyös, ked­ves a „fiúsra” felstuc- colt frizura, különösen nyárra. Minden hajvise­lethez dekoratív a diva­tos, nagy, téglalapalakú cizellált csat B. S. Dráva naeatí széSntinfa Dráva menti délszláv szélminták. A vakációzó kislányok külön-külön és párosítva is, nagyon szép térítőkét, alátéteket, uzsonnakészleteket, úgynevezett szetteket készíthetnek belőle keresztszemes öltések­kel. Felhasználhatjuk azonban a finom kis szélmin­tákat blúz, ruha, kötény hímzésére is, amely most nagyon divatos. Ha olyan térítőt akarunk készíteni, amelyen a mintát sarkosítani kívánjuk, tükör segít­ségével bármelyiket könnyen beállíthatjuk és le­mintázhatjuk. (Kocsisáé, Szirmai Fóris Mária gyűjtéséből) A zajártalom századunk civilizációs betegsége. A technika fejlődése, a fo­kozott iparosodás, a köz­lekedési eszközök számbe­li növekedése, a sugárhaj­tású repülőgépek elterje­dése stb. mind hozzájárul a zaj keletkezéséhez. Egy ideig még orvosi körök­ben is az a nézet alakult ki, hogy a zajokat egysze­rűen meg kell szokni. Nap­jainkban azonban már egységesen elismerik azo­kat a következményeket, amelyekkel az emberi szervezetnek a zaj hatá­sára szembe kell néznie. A szív által kilökött vér­mennyiség a lárma ha­tására rendszerint csök­ken. Vérünk és az élethez szük­séges egyéb nedvek kör­forgása zaj esetén további akadályokba ütközik, a bőrnek a vérellátása süly- lyed. a zajos üzemekben, gyárakban az orvosok a perifériális körforgási tü­netek nagy százalékát ál­lapították meg. a zaj ha­tására magasabb lesz a vérnyomás, ingerlékenyebb lesz az ember, orvosi szem­pontból a lárma negatív hatása ma már bebizonyí­tott tény. a zajártalom természetesen nemcsak az ember egészségét érinti károsan, de csökkenti munkateljesítményét is. A szakkörök az orvosok in­tésére ma már felismer­ték annak szükségességét, hogy a jövőben az üze­mekben és az utcákon hal­kabb legyen az élet. Eh­hez azonban hosszú időre van még szükség. Ki kell szorítani a robbanómoto­rokat a közlekedésből, vagy legalábbis megfelelő hangtompító szerkezetről gondoskodni, repülőtereket kell áttelepíteni, illetve megoldani a sugárhajtású gépek hangtompítását. Napjainkban a küzdelem két fő fronton folyik a zaj ellen. Részben az épí­tészetben kutatnak olyan tompító anyagok után, amelyeket önként rezgő anyagokba hordanak fel, hogy ily módon megaka­dályozzák a lárma kisu­gárzását. A porózus anyagok je­lentősen csökkentik a lég­zörejt. a parafa és az üveggyapot szintén tom­pítja a zajt, éppen úgy, mint a könnyűbeton és a farostlemez. Az építészet­ben ezeken kívül külön­féle lemezeket, gyékényt lehet a vakolat, mellett zajszigetelésre felhasz­nálni. Mit lehet tenni orvosi, tehát gyógyászati téren a zajártalom ellen? Egy svájci orvos két éven keresztül kísérlete­zett A-vitaminnal a zaj­ártalom gyógyítására. Pácienseinek naponta 100 000 egység A-vitamint adott. A svájci orvos azt tapasztalta, hogy az A-vi- taminkúra a zajokkal szemben a páciensek hal­lását ellenállóbbá tette, egyben csökkentette a kó­ros fáradtságot, bár a nor­mális fül hallási küszöbét az A-vitamin nem változ­tatja meg. Az orvos szerint napi SZABAD IDŐ: Csináld Sok újság, folyóirat és kézikönyvek egész soroza­ta ad tanácsot a barká­csolóknak, az egyszerű mázolástól a magnóépí­tésig. Ma már igen sokan töltik a hétvégét vagy az ünnepeket barkácsolással. Tevékenységük köz­pontjában többnyire a la­kás áll. A „háziipar” rendszerint akkor indul meg, amikor a feleség már többször szól, hogy a konyhában1 fÖSsz a csap, a kamrában új villany- kapcsoló kellene, vágy a családi tanács megállapít­ja, hogy a festés, a má­zolás, a tapétázás igen drága, a pénznek viszont máshol is ezer helye vol­na. Ilyenkor nyúl a férj először az ecset és a fes­ték, a tapéta és az enyv után. Ha feladatát több­kevesebb sikerrel megol­dotta, máris eljegyezte magát a barkácsolással. Legközelebb talán már könyvállványok, beépített szekrények készítésén tör­heti a fejét. Néhány deszkából pol­cok, előszobafalak ké­szülnek, és akinek van hozzá érzéke és nem saj­nálja a fáradságot, ócska bútorok átalakításával 100 000 egység A-vitamin fogyasztása után az embe­ri fül gyorsabban alkal­mazkodik a kisebb hang­erejű tónusokhoz és a kri­tikus intenzitású zajok okozta normális elfára-lás- ból hamarabb tér magá­hoz. A feltételezés szerint az A-vitaminkúra a fül­ben olyan anyag képzé­sét idézi elő, amely a hallás alkalmazkodását javítja, és egyben védelmet nyújt a kritikus szintű zajok el­len. Szakmai szempontból érdekes a svájci orvos kí­sérlete, bár a megoldás ezen a téren inkább a za­jok csökkentésére kell, hogy kiterjedjen, nem pe­dig az emberek orvosi ke­zelésére a zajártalom el­len. E. L magad! hangulatos szobasarkot teremthet. A barkácsolás­ban — ha a második mű­szak megengedi — a fele­ség is segíthet egy-egy órát. Így válik takarékos- sági okokból, szükségsze­rű munkából jó tulajdon­ság, kellemes és hasznos időtöltés. A barkácsolásban is egyre nagyobb tért hódít a technika. Népszerűek azok a kézikönyvek, ame­lyek a különféle készü­lékek szerkesztéséhez, el­készítéséhez adnak útmu­tatást. Sokan minden kü­lönösebb előképzettség nélkül gyakran csak ol­vasás útján megszerzett ismeretek alapján szte- reoberendezéseket, nagy­teljesítményű vevőkészü­lékeket építenek, a ház­tetőre antennát szerelnek, nem is említve az olyan egyszerű dolgokat, mint egy éjjeliszekrény vagy állólámpa elkészítése. A barkácsoló fáradsá­gát nem koronázza min­dig siker. De annál na­gyobb örömet okoz a jól­sikerült munka, amire az ember büszkén mondhat­ja: „Ezt magam csinál­tam”. E. R. HÉTFŐ: Gombaleves, zöld­borsó pörkölt galuskával, fe­jessaláta. KEDD: zöldborsóleves, sertéssült újburgonyával, uborkasaláta. SZERDA: Egres leves hide­gen, káposztás kocka borso­sán, szamóca. CSÜTÖRTÖK: Krumplile­ves, párizsi szelet francia zöldborsóval, fejes saláta, cseresznye. FENTEK: Lebbencsleves, karfiolfőzelék, vagdalthús, szamóca. SZOMBAT: Meggyleves, rakott kelvirág, alma. VASÁRNAP: Zöldborsóle­ves, rántott csirke, újburgo­nya Anikó módra, tejfölös uborka saláta, cseresznyés torta. KARFIOLFÖZELÉK: Hozzá­valók: 1 kiló karfiol, 6 deka vaj, 6 deka liszt, só, 2 deci édes tejföl. A karfiolt rózsáira szedjük és. annyi, vizzel főzzük puhá­ra, hogy a Víz éppen ellep­je. Ha megfőtt, leszűrjük és 6 deka vajból, valamint 6 deka lisztből világos rántást készítünk. Hozzáadjuk a pet­rezselyem zöldjét is, fel­eresztjük a karfiol lévével. Végül a 2 deci tejfölt is be­lekeverjük. Ha nem lenne elég tejfölünk, akkor helyet­te édes tejszínt adunk hozzá. FRANCIA ZÖLDBORSÓ: Hozzávalók: 1 kiló cukorbor­só, 10 deka vaj, 5 deka cu­kor, zöldpetrézselyem, só. Erre a célra csak egészen gyenge cukorborsót vegyünk. A megtisztított, megmosott zöldborsót leszűrjük feltesz- szük a vajjal párolni, még­sózzuk és víz nélkül párol­juk mindaddig, míg leve el­fogy. Ha szükséges időnként kevés vizet adunk hozzá, hogy oda ne égjen, végül hozzáadjuk a cukrot és a fi­nomra vágott petrezselymet. Így kevésbé hizlal, mint a rántással készült főzelékek. Rántott húshoz adjuk, de tá­lalhatjuk tükörtojással is. ÜJBURGONYA ANIKÓ MÓDRA: Hozzávalók: 1 kiló újburgonya, 15 deka vaj, só. A megtisztított új burgonyát vékony karikákra vágjuk és a kivajazott tűzálló edény belsejét egysorosán kibélel­jük bele. A többi felszeletelt krumplit megsózva elkever­jük a vajjal és a tálban ará­nyosan eligazítva, forró sütő­ben szép pirosra sütjük. Kés­sel az edény belső oldalától elválasztjuk a burgonyát, majd tálra borítva adjuk asz­talra. Tejfölös uborkasalátá­val önálló vacsora, vagy ebéd. RAKOTT KEL VIRÁG: Hoz­závalók: 1 kiló tisztított kel­virág, 8 deka vaj, 10 deka füstölt hús, 3 deci tej, l deci tejföl, 5 deka reszelt sajt, 4 deka liszt, 1 tojás, só. A kelvirágot megmosva, sós vízben megfőzzük, majd a vi­zet szitán lecsurgatjuk róla. Egy tűzálló edényt kivaja­zunk, a főtt kelvirágot ró­zsáira szedve elhelyezzük benne, s meghintjük a főtt, vagdalt sonkával. 4 deka vaj­ból és 4 deka lisztből rántást készítünk, a 3 deci forró tejjel felengedjük, megsóz­zuk, habverővel simára ke­verjük, néhány percig forral­juk, majd hozzáadjuk a tej­fölt, egy tojássárgáját és rá­öntjük a sonkás kel virágra úgy, hogy mindenütt egyen­letesen fedje. Ezután meg­szórjuk az 5 deka reszelt sajttal, tetejére rakiuk a megmaradt vajdarabokat é^- forró sütőben szép pirosra sütjük. Készíthetjük sónk nélkül is, esetleg helyette apróra vágott sülthús ma­radékkal.

Next

/
Thumbnails
Contents