Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-13 / 110. szám

Nyilvánosságot / tt a tavasz; az iskolák, MHSZ-klubok sorra rendezik a különféle honvédelmi versenyeket, bemutatókat, sporteseményeket. Ezeket a rendezvé­nyeket nem tekinthetjük az iskolák és klubok belső ügyének. Olyan alkalmat jelentenek ugyanis a propa­gandára, amelyet az eddiginél jobban ki kell használ­nunk. Korunkban szinte közügy a technika. Része mindannyiunk életének, ezért hatalmasan megnőtt irán­ta a nagyközönség érdeklődése. A technikai sportolt ma sokkal többeket érdekelnek városon, s a falvak­ban is, akár csak néhány évvel ezelőtt. Sokféle mód kínálkozik arra, hogy a helyi rendez­vényeket, sporteseményeket a széles nyilvánosság előtt bonyolítsuk le. Ez ösztönző a sportolóknak is, hiszen közönség előtt szerepelhetnek. Ennél fontosabb azon­ban az, hogy a kiképzési és sportmunka bemutatásá­val a közönség „szórakoztatásával” nagy tömegek ke­rülnek közelebb az MHSZ-hez, a honvédelmi munká­hoz. Akár az önálló, akár a KISZ-szel, szakszervezet­tel és más tömegszervezetekkel közösen rendezett be­mutatók, akciók a lakosság szinte valamennyi rétegé­nek — nőknek, férfiaknak, öregeknek és fiataloknak — a figyelmét a honvédelemre irányítják. SfoQyan lehet széles nyilvánosságot teremteni a -*-* rendezvényeknek? A megfelelő politikai előkészítéssel. Az MHSZ-tit- károk első lépésként részletesen beszéljék meg a párt, állami szervekkel és fegyveres testületekkel, a külön­féle közületek, vállalatok, intézmények, iskolák veze­tőivel a programot és a végrehajtás tervét. Kérjék ta­nácsaikat, javaslataikat és a segítségüket. S csak ez­után lássanak hozzá a propagandához, amelyben most már saját aktivistáikon kívül számíthatnak a többi szerv támogatására is. A propagandában fel lehet használni az üzemi han­gosbemondót, híradókat, hirdetőtáblákat és a hírverés számtalan egyéb eszközét. Szeretnénk itt felhívni a fi­gyelmet egy fontos alapelvre, amelyről többnyire meg­feledkeztünk eddig: a fokozatosságra. Ne elégedjünk meg például ugyanannak a szövegnek többszöri be­mondásával, vagy néhány plakát idejében történő ki­függesztésével. Változtassuk a szöveget és cseréljük a plakátokat. Először csak hírt kell adni az esemény­ről, később egyre pontosabban, részletesebben és szí­nesebben tájékoztatni a közönséget. A jó hírverés azonban nem elegendő sikerhez Ha felkeltettük az érdeklődést, tartozunk a közön­ségnek azzal, hogy nagyon gondosan tervezzük meg a rendezvényt. Jól peregjen a műsor, ne legyen fennaka­dás, ne unatkozzanak a nézők. Igen jó módszer, hogy például egy lövészverseny, vagy honvédelmi összetett verseny alkalmával kiállítást rendezünk a klub, vagy az iskola életéről, honvédelmi munkájáról készült ké­pekből és dokumentumokból, kiképzési eszközökből. Bemutatót tarthatnak a modellezők, vagy a rádiósok is. így valóságos kis honvédelmi nap egy-egy verseny, szórakoztató és emlékeztes lesz a közönség számára. Talán felesleges hangsúlyozni: ahhoz, hogy a rendez­vény kerek egész, befejezett esemény benyomását kelt­se a nézőkben, a végén ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás zárja le. Még egy tanács, amely nem kevésbé fontos az elő­zőknél: legyen utóhangja is az eseménynek. Hangos- bemondón, hirdetőtáblán számoljunk be szűkszavúan, de pontosan róla, népszerűsítsük a legjobb helyezést elért sportolókat. S természetesen illik megköszönni mindazoknak a támogatását is, akik részesei voltak a sikernek. j^angja. tekintélye van ma már egyre több helyen az MHSZ-nek és a honvédelmi munkának. Nem utolsósorban éppen azért, mert a klubok nem zárkóz­nak el a nyilvánosság elől; nemcsak az oktatással és a technikai sportokkal foglalkoznak, hanem törődnek a propagandával is. Ezt a helyes gyakorlatot kell át­venni a legjobbaktól mindenütt és a rendelkezésünk­re álló korszerűbb módszerekkel továbbfejleszteni. Két klub otthona Szép példája a lelkese­désnek ég áldozatkészség­nek az MI-ISZ kiskunfélegy­házi repülőterének építése. A fiatal pilóták éveken át minden szabad idejüket kinn töltötték a város ha­tárában egy puszta mezőn, gödröt ástak, maltert ka­vartak, téglát cipeltek. Mindezt azért, hogy ne kelljen többé messze eső vá­rosokba járniuk, helyben legyen a repülőtér, több repüléshez jussanak. Felépült a képünkön lát­ható szép és tágas hangár, a szükséges melléképüle­tekkel együtt. S az idén már ők látnak vendégül másokat. Nemré­giben egyezséget kötöttek a budapesti ipari tanulók repülőklubjával. Ezentúl Úttörők Félegyházára járnak a pes­ti klub pilótái és növendé­kei is. Miklóssy Sándortól, az MHSZ Bács megyei repü­lőklub titkárától érdeklőd­tünk az évad indulása al­kalmából. — A múlt héten tartotta a központ a szokásos éves műszaki szemlét. A legna­gyobb elismerés hangján szóltak a felkészülésről, a klubtagok és Horváth Ger­gely hangármester téli munkájáról. Húsz kezdő növendéket képeztünk ki a téli elméleti oktatáson; alig várják az első felszállást. Az esős tavasz nekünk is ártott, vizes a repülőtér ta­laja. Reméljük, május vé­gén megkezdhetjük a ki­képzést. a Hadtörténeti Múzeumban A kecskeméti leninvárosi általános iskola honvédel­mi szakkörének tagjai má­jus elején kirándulást ren­deztek Budapestre, ahol megtekintették a Had­történeti Múzeumot. A lá­togatásról Ballagi György nyolcadik osztályos tanuló számol be az alábbiakban: Ez a nap is úgy kezdő­dött mint a többi, bár kü- Jönleges élményt ígért. Saj­nos az idő nem kedvezett, mert mire a Nyugati pálya­udvarra értünk szakadni kezdett az eső. Ez sem han­golt azonban le bennünket, alig vártuk, hogy megér­kezzünk a Várba. A Hadtörténeti Múzeum előtt a lelkesebbek még néhány fényképfelvételt is készítettek, azután belép­tünk a kapun, s kellemes meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a múzeumban fűtenek. Először a földszinti ter­meket néztük meg. Itt a mai haditechnika kiállítá­sa látható, a néphadsereg­ben használatos fegyverek és berendezések. Ezután a honfoglaláskori emlékek gyűjteménye következett. Egész emeletet töltenek meg a török idők és az 1848-as szabadságharc páratlan ér­tékű dokumentumai. A má­sodik világháború emlékeit őrző termekben sok időt töltöttünk. Azt hiszem ez természetes is, hiszen erről hallottunk a legtöbbet és erről látjuk a legtöbb fil­met. Innen azonban még- egyszer benéztünk a föld­szinti termekbe, mert ahogy láttam, társaimat is min- dennnél jobban hazánk mai felkészültsége és haditech­nikája érdekelte. Érthető, mi már erről tanulunk és ha megnövünk, ezzel ta­lálkozunk majd a néphad­seregben. Kitettek magukért Szép magyar siker szü­letett április utolsó vasár­napján az új zrenjanini sportcsarnokban. A vajda­sági Technikai Szövetség egész napos versenyt és be­mutatót rendezett a fiata­lok számára. A rádiósok küzdelmében két kecskemé­ti általános iskolás — So­mogyi Tibor és Hetényi István — végzett az első helyen. 22, illetve 27 perc alatt találták meg a rej­tett adókészüléket, míg az utánuk következő legjobb­nak az ideje 33 perc volt. Nagy tetszés fogadta mo­dellezőinek bemutatóját is. A rögtönzött kilövőállvány­ról Gruber Laci és Bar- tos Laci rakétái re­pültek a legmagasabbra, a magyar válogatott keret­tag Formádi József rádió­irányítású műrepülő-mo- dellje pedig valósággal le­nyűgözte merész röptével az ifjú nézőket... Hat kecskeméti úttörőt hívtak meg a zrenjaniniak idei első sportünnepségük­re. Az előbb említetteken kívül két ifjú lövész, Laczi Endre és Marozsi Imre volt a küldöttség tagja. A kísérők: Laczi Endréné, a leninvárosi iskola szülői munkaközösségének veze­tője, Formádi József, az MHSZ megyei modellező­klub egyik vezetője és Ko­vács Gyula, az Üttörőszövet- ség kecskeméti városi elnö­ke. — Szombaton korán reg­gel indultunk egy GAZ raj­kocsival — mondta Kovács elvtárs. Sokkal jobban tetszett a gyerekeknek, mintha luxusautón men­tünk volna. Zrenjaninig jó­formán meg sem álltunk. Mondhatom, igazi magyaros vendégszerettei fogadtak bennünket a Technikai Szövetségben, s igazán gaz­dag programot állítottak össze. Négy napot töltöt­tünk a Vajdaságban, elvit­tek bennünket iskolákba, s egy magyar községbe, Muzslára. A gyerekek re­mekül megértették magu­kat az ottaniakkal, tucat­nyi levelező partner cí­mét hozták haza ... Mi pe­dig megegyeztünk a Tech­nikai Szövetség vezetőivel, hogy a kapcsolatokat szo­rosabbra fűzzük. Május vé­gén várjuk az első látoga­tásukat ... Hetényi Pisti volt a Zrenjaninban járt lUtGi egyik tagja. Már óvodás korában kezdte a rádiózást, édesapja ugyanis az MHSZ megyei rádiósklub vezetője. Gyakran ülnek együtt későn estig az adó mellett, s tal­lóznak az amatőröknek fenntartott hullámsávokon. Most együtt tanulnak angolul, hogy a távoli világrészek rá­diósaival megértsék egymást. Mert közösségi embereket nevelnek fiókáig magam is ^ aktív versenyző voltam. Eleinte úgy gon­doltam, ha már én nem foglalkozhatom ezzel a szép sporttal, örülök, hogy segíthetem őket. Molnár István ország- gyűlési képviselőről, a Ka­locsa és Vidéke Sütőipari Vállalat igazgatójáról min­den ismerőse tudja, hogy megkülönböztetett figye­lemmel és szeretettel fog­lalkozik az ifjúsággal. A múlt év végén egy parla­menti felszólalásában is a szakmunkástanuló ifjúság helyzetéről, gondjairól szerzett tapasztalatait is­mertette a legfőbb tör­vényhozótestület tagjaival és javaslatokat tett a kép­zés megjavítására, sürgette Az úttörőolimpia megyei modelleső döntője Május 2-án tartották meg Kecskemét mellett a nyo­mási réten az úttörőolim­pia megyei modellező dön­tőjét, hetven résztvevővel. A versenyen megjelent Papp István, az Úttörő Szö­vetség megyei elnöke. Meg­nyitó beszédet az úttörőel­nökség nevében Farkas Fe­renc mondott. A versenyt négy csoport­ban rendezték meg. Az úgynevezett Á/l-es vitorlá­zó csoportban a kiskunfél­egyházi Fricska László győzött, a második helyen a bajai Kovács Károly, a harmadik helyen a szin­tén bajai Rajnai Gábor végzett. Á gumimotoros modellek versenyében elsöprő kis­kunfélegyházi siker szüle­tett. A három legjobb he­lyezett: Szeli András, Czi- kó Endre és Zolnai Ferenc kiskunfélegyházi létt. A mechanikus modellek versenyében; 1. Remetei József, 2. Újházi Jenő (ba- jaiak), 3. Lantos Zoltán (Kiskunfélegyháza). A ra- kétamodellek versenyében a kecskeméti Szeleczki Imre győzött, a második és har­madik helyezett Szondi Ká­roly és Mészáros Béla (kis- kunfélegyháziak). A csapatversenyben aba- jaiak szerezték meg az el­ső helyet, a második he­lyen Akasztó csapata vég­zett. az új munkásgenerációval való fokozottabb törődést. Molnár elvtárs támoga­tásának köszönhető, hogy a Sütőipari Vállalatnál mű­ködik a megye egyik leg­jobb MHSZ lövészklubja. Igen érdekes, amit erről mond; — Eleinte tehát csak ér­zelmi okokból segítettem őket. Annál nagyobb öröm­mel láttam aztán, hogy a támogatás jó befektetés is a vállalatnak. Visszatérül erkölcsiekben, a lövész­klub valóban példamuta­tóan dolgozik, mint kollek­tíva, s a tagok is, egyéni­leg. Nem akarom bántani az összehasonlítással a KISZ-t, vagy a többi tö­megszervezetet, hiszen ők is lelkesek, szorgalmasak, jól dolgoznak. De többnyi­re így fognak hozzá; ad­junk nekik valami munkát. Áz MHSZ sohasem, ők maguk keresnek maguknak munkát, önállóan szervezik meg a rendezvényeiket, összejöveteleiket, s nem jönnek mindenféle apró­sággal, hogy segítsünk. J ártam már foglal­kozásukon, edzé­sükön — folytatja Molnár elvtárs. — Rendkívül fe­gyelmezettek. Egy .ilyen egység segít megszilárdíta­ni a vállalati fegyelmet is. Munkafegyelemben, társa­dalmi összefogásban élen­járnak és sok gondot vesz­nek le a vállamról. Annak is örülök, hogy híre, te­kintélye van lövészklu­bunknak a városban, hi­szen ezért már nagyon sok dicséretet kapott a válla­lat. Annak azonban még- inkább, hogy azok a dol­gozóink, akik a klub tag­jai, hasznosan töltik a sza­bad idejüket, közösségi élet­re nevelődnek és segíte­nek a vállalati feladatok megoldásában. Azzal is, hogy a legtöbben szocialista brigádtagok, s azzal is, hogy egy-egy vállalati ren­dezvény, akció, célkitűzés megvalósítása során egy­ségesen mellettünk állnak és feladatokat vállalnak ... Természetesen nagy büsz­keség számomra és szá­mukra, hogy mint sporto­lók is a legjobbak közé tartoznak. Igen, a vállalat lövész­klubjának eredményei be­csületére válnának egy vá­rosi területi klubnak is. Tavaly összesen 94 helye­zést értek el a különféle versenyeken és bajnoksá­gokon. Filvig Béla orszá­gos bajnok lett a motoros összetett honvédelmi ver­seny 200 köbcentiméteren felüli kategóriájában, és kéthetes külföldi jutalom­üdülésre mehetett. Vatai Béla pedig a honvédelmi lövészverseny országos döntőjén harmadik helyen végzett és a Bács-Kiskun megyei csapat tagjaként a csapatbajnokságban arany­érmet nyert. A klub igen szoros kapcsolatot tart az úttörő- és KlSZ-szerveze- tekkel, a szakszervezet­tel, és segíti az iskolák honvédelmi ismereti okta­tását is. Elvük; eljutni mi­nél több fiatalhoz, mert a minőségi sport alapja csak­is a nagy tömegekből tör­ténő kiválasztódás lehet. Az idei fe: szabadulási lég­puskás emlékversenyükön /ír olrnnm rV*OCTC»l«

Next

/
Thumbnails
Contents