Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-12 / 109. szám
4. oldal 1970. május 12, kedd Jó hangulatot, az emberért A FOGALMAT — mikroklíma — a meteorológia szótárából kölcsönözte az üzemszociológia. Korábbi jelentése aligha szorul magyarázatra; a helyi széljárás és hőmérséklet komponenseinek összességét fejezte ki, bár új értelmezésében is pontosan ugyanezt tükrözi, hiszen azt érzékelteti; honnan fúj a szél, s rideggé jegesítik-e az üzemi, a vállalati szociális légkört bizonyos talajmenti fagyok... Ám lépjünk túl a jelképes értelmezésen: az üzemi klímát természetesen nem lehet hőmérővel és szélfokozatokkal értékelni. Mégis egész sor megbízhatóan leolvasható műszer jelzi e klíma hőfokszintjét — csak éppen; érteni kell hozzá, hogyan lehet a jelzőskála kilengését észrevenni és értelmezni. Nyilvánvaló például, hogy olyan tényezőkben mint a termelékenység mérséklődése vagy stagnálása, illetve a vállalatok kapuin ki- és beáramló munkaerőhullámak nagyságában, sok egyéb összefüggés mellett az üzemi klíma alacsony hőfoka is kifejeződik, KÖZISMERT, hogy a termelékenység tavalyi stagnálása egész sor gazdaság- irányítási tényezővel is összefüggött, például a bérszabályozás akkor érvényben levő rendszerével, továbbá azzal, hogy a vállalatok kevésbé voltak érdekeltek a munkaerő-takarékosságban, mint a beruházási eszközökkel, általában az úgynevezett holtmunkával való gazdálkodásban. Mindemellett tu- dományellenes, ökonomista túlzás lenne e kedvezőtlen tendenciákat kizárólag érdekeltségig tehát gazdasági eredőkre visszavezetni, teljesen kiiktatva a szubjektív — emberi — komponenseket. Kétség nem fér hozzá, hogy egész sor vállalatnál a termelékenység mérséklődő görbéje az üzemi hangulat, a klíma tükörképeként is felfogható. A gondolatsorból értelemszerűen az következnék, hogy kizárólag a forintban kifejezhető vállalati és országos érdekek indokolják a munkahelyi klíma elemzését és jó irányú hőfokszabályozását. Ez így igaz is, nem is,________ A NYERESÉGBEN, forintban érzékelhető, s a gazdaság fejlődésében testet öltő hangulati tényezők természetesen fontosak, azért is mert hiszen bűvös körről van szó az így nyert forint ugyanis szintén visz- szahat a klímára, az üzemi hangulatra. Mégis, itt helyénvaló a meghatározás; a munkahelyi hangulat javítása, ha úgy tetszik „öncélúan” — tehát a vállalati számlán kimutatható hatásoktól függetlenül is — fontos. Igen, pusztán az ember, a dolgozó érdekében; azért, mert — átkölt- ve az ismert szólásmondást —: nemcsak forinttal él az ember ... a jó üzemi hangulat, az alkotásra serkentő munkahelyi légkör, a konfliktusgócok program- szerű kiiktatása, a vezetők és vezetettek intézményesített jó kapcsolata — mindez azért is fontos, mert hiszen életünk javarészét mindannyian munkahelyünkön töltjük. Meglehet, hogy ez a fogalmazásmód nem tűnik elég tudományosnak; a szociológus talán a munkahellyel szembeni társadalmi elvárásokról beszélne szakmai kifejezésmódján — a lényeg azonban mégis ez; AZ IGÉNY, amit abban összegezhetünk, hogy jó hangulatot az emberért — természetesen alapvetően és eredendően társadalmi jellegű. Egy-egy üzemi perpatvar mögött, a műhelybeni int- rikus vagy kiskirály terjesztette jeges légkörben, a munkatársak közötti ridegségben ilyen messzire vezető hatásokat, összefüggéseket sem árt észrevenni! T. A. Egyéves gyár Egyéves születésnapját ünnepli a Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi gyára. Ebben az évben a szocialista munkaverseny jóvoltából ugrásszerűen emelkedett a képen is látható lánccsévélő üzem termelése; 150 szocialista brigádtag három műszak alatt 14—15 tonna pamut- és műszálfonalat keresztcsévéz. Az első negyedévben az előirányzatuknak megfelelően 772 tonnányi fonalat dolgoztak fel. (Pásztor Zoltán felvétele) Megszívlelendő tanulságok Az általános fejlődés mellett az elmúlt esztendőben jelentős különbségek keletkeztek a termelőszövetkezetek gazdálkodásában. A 184 mezőgazdasági termelőszövetkezetből 22 zárta veszteségesen az évet. A nyolc, kisebb hiánnyal záró gazdaság jövedelem- elosztási alapjának terhére rendezte veszteségét, illetve, ha az idén jól gazdál- godiik, rendbehozhatja pénzügyi helyzetét. A 14 szanálási eljárás alá vont termelőszövetkezetben történt vizsgálatok tapasztalatait megtárgyalta a megyei tanács mezőgazdasági és pénzügyi állandó Vezetési hibák A megbeszéléseken többször elhangzott az a megállapítás, hogy nemcsak a rossz közgazdasági adottságok járultak hozzá a na- j gyobb veszteségekhez egy- egy gazdaságban, hanem i egyebek között az, hogy I több termelőszövetkezetben a jó gazdálkodási lehetőségekkel sem éltek. A megítélések szerint legtöbb helyen a vezetéssel volt baj. Hiányzott az előrelátás, a megfontolt tervezés és a feladatok következetes végrehajtása. Személyi villongások, a „hatalomért” folytatott harc elvette az energiát a hasznosabb célok megvalósításától. Több esetben a felelőtlenség, bűnös magatartás növelte a veszteségeket. Nem riadtak vissza egyes vezetők a mérleghamisításoktól sem. A tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezetben a korábbi évekről folyamatosan áthozott több milliós veszteség, amelyet a zárszámadási mérlegekben ellepleztek, már Kitüntetett borok A közelmúltban lebonyolított megyei borversenyre — mint már hírt adtunk Mérlegkészítő üzem Baján A halászathoz kapcsolódó speciális mérlegek készítésének hagyományai vannak Baján, e hagyományok ellenére az egész bácskai körzetben mindössze két kisiparos foglalkozik a mérlegek készítésével és javításával. A ter- lőszövetkezeteknek, kereskedelmi vállalatoknak sok bosszúságot, időveszteséget jelentett, hogy a tiszakécskei és kiskunfélegyházi ktsz-ektől kellett szakembert kérniük. A bajai Űj Élet Halászati Tsz elnöke. Felvidéki István elmondta, hogy Baján rövidesen megkezdi működését egy mérlegké- sí'Íő és jí.vító lakatosipari üzem. Az elmúlt években ugyanis több bajai ktsz próbálkozott ilyenfajta munkákkal, de mindenütt abbahagyták. Náluk a megfelelő szakember, munkaerő és helyiség egyaránt adott volt. Ezen kívül egyik melléküzemáguk — a gyöngyházgombkészítés — megszűnt. Az így felszabadult munkaerő egy részét sikerült a műanyagfeldolciós részlegnél elhelyezni. Más részüknek pedig ez az új üzem ad munkát. A kapcsolatot az ország 22 halászati termelőszövetkezetével és más, haltenyésztő üzemével felvették, s úgy ítélik meg, elegendő igény mutatkozik az új mérlegekre. A 10—20 és 100 kilós mérlegeken kívül a próbahalászatoknál használatos ivadékmérők készítésével is foglalkoznak. A javító lakatosipari részleg pedig a környéken szükségessé váló mérleghitelesítési és javítási munkákat végzi majd el. Az üzem létesítésével a szövetkezet ügyesen megoldotta tagjainak foglalkoztatását és egyben a környék kereskedelmi vállalatai, mezőgazdasági üzemeinek problémáját is. D. É. Vadászok kommunista vasárnapja gozó üzemben és a dekorá- 1 dásztársasag A korszerű vadászai szorosan kapcsolódik a vadvé- lemhez, vadgazdálkodáshoz. Ezért határozott többek között úgy a Kecskeméti Petőfi Vadásztársaság, legutóbbi ülésén, hogy mező- és vadvédő erdősávokat létesít területén. A Kecskemét, városföldi Dózsa Termelőszövetkezettel együttműködésben, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság segítségével máíus 10-ón a vaV"w. ~i hazánk felszabadulásának 25. évfordulója, valamint a Le- nin-centenárium alkalmából több mint 15 ezer vegyes facsemetét ültettek el mezőgazdaságilag kevésbé 1 Szikrai, az Állampusztai, a róla — háromszáznál több nevezés érkezett. Kimagaslóan sok volt a fehér, édes, vagy édeskés bor. Viszont tovább csökkent a vörös borok aránya. A bíráló bizottság tapasztalata szerint a tavalyi — kedvezőtlen időjárás miatt a bemutatott borok minősége nem volt jobb a tavalyelőttieknél, ellenben a borászati technológia egy év alatt is sokat fejlődött. 113 bort állami agz- daságok, 148-at szövetkezetek, 12-t szakszövetkezetek, 26-ot egyéni termelők mutattak be. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet 16 bormintát küldött. A zsűri 45 bort arany-, 106-ot ezüst-, 69-et bronzéremmel, 85-öt oklevéllel tüntetett ki. A legnagyobb pontszámot a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet 1969-es évjártú Furmintja érte el. Az állami gazdaságok között legjobban a bizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Sok tanulsággal zárultak az eddigi tanácskozások és az elhangzott javaslatok utat nyitnak a nehéz helyzetben levő gazdaságok számára a javulás felé. szinte elviselhetetlen terhet jelentett a termelőszövetkezetnek. Az érintett szövetkezetek egy részében egyáltalán nem fordítottak gondot az üzem fejlesztésére, különösen az állóeszközök korszerűsítésére, pótlására. Másutt viszont a 70 százalékos ártámogatás megszervezése érdekében olyan beruházásokba kezdtek, amelyek nem voltak összhangban az üzem adottságaival, lehetőségeivel. A túlzott, a szövetkezet erejét meghaladó beruházások is jelentős veszteséget okoztak. Erre legjellemzőbb példa a kecskeméti Vörös Csillag esete, ahol emiatt az egy katasztrális holdra jutó állóeszközérték a környék termelőszövetkezeteihez viszonyítva csaknem kétszeres. A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetben a meggondolatlanul épített száz férőhelyes tehénistálló és az 50 vago- nos hűtőtároló jelenleg is üresen áll. Számítások nélkül A veszteségekhez csaknem mindenütt hozzájárult a megalapozott, gazdasági számítások nélkül indított kiegészítő tevékenység. A jánoshalmi Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben veszteséges volt a fafeldolgozás, a lakatosüzem és a seprűkészítés. Ugyanitta Kossuth Termelőszövetkezet hozzáértés nélkül bővítette az ipari tevékenységét; olyan létesítmények építését vállalta, amelyekhez sem anyagi alap, sem munkaerő nem állt rendelkezésre. A szövetkezetek vezetői általában nem ismerték saját pénzügyi helyzetüket, ebből következően év közben nem tudták ellenőrizni, hogy a gazdálkodás veszteséges-e vagy nyereséges. Az önálló gazdálkodással járó fokozottabb felelősség megkívánja, hogy a döntések jövedelmet alakító hatását mind előzetesen, mind pedig utólag, nagy gonddal, körültekintően vizsgálják a vezetők, a gazdaságos termelés csak úgy valósítható meg, ha ágazati költségszámításokat végeznek. Enélkül nem lehet előre jutni. A gazdasági számítások mellőzése kapkodóvá, bizonytalanná teszi az irányítást. Hangzottak el olyan vélemények is, hogy egyszerűsítsék a gazdálkodást, ami egyúttal azt is jelenti, hogy például a növény- termesztésben törekedjenek a szakosításra. Az állattenyésztés fejlesztése szintén a legfőbb feladatok közé tartozik. Nagyobb gondot kell tehát fordítani a háztáji állomány növelésére, s ennek érdekében az országosan kialakult jó módszereket érdemes meghonosítani. Ehhez természetesen szemléletváltozásra is szükség van. Ellenőrzés, segítés hasznosítható területen. A tízholdas vadvédő er- dősávot köztes növényekkel is beültetik, hogy a növényápolási munkákkal a kis csemetéket megóvják a gvomosodástól. E célból vasárnap már a parcellákat is kiosztották a vadászok között, Kovács Imre Bajai és Kunbajai Állami Gazdaság szerepelt. A szövetkezetek beküldött bormintái közül az első három helyezést a lakiteleki Szikra, a hartai Lenin és az apostagi Duna Tsz egy- egy bora nyerte eL A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott arra is, hogy a veszteség rendezésére nyújtott állami támogatás fel- használását, a támogatás feltételeként közgyűlési határozattal vállalt kötelezettségek teljesítését a szanálási bizottságok ellenőrizzék, segítsék. A végrehajtó bizottság is figyelemmel kíséri ezt a munkát. A termelőszövetkezetek területi szövetségei is sokat tehetnek javaslataikkal, ajánlásaikkal a hibák megszüntetéséért. Több helyen a tagság leváltotta a vezetőséget. Az új vezetők még sok segítségre szorulnak, hiszen vállukon az eL múlt évek során összegyűlt terhek. Ezért helyes, hogy a kecskeméti területi szövetség is összehívta elnökeit, főkönyvelőit és megvitatták a további tennivalókat. A tanácskozáson jelen voltak a jó termelő- szövetkezetek vezetői is. A körükből alakult bizottság tagjai személyenként vállalták egy-egy veszteséges termelőszövetkezet patro- nálását. Ha a hiánnyal zást gazdaságokban megfontoltan, céltudatosan, a hibákból levonva a tanulságokat, törekednek a gazdálkodás javítására, bízhatnak abban, hogy az idei esztendő kedvezőbben zárul, mint a tavalyi. K. S.
