Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

1970. május g. péntek I. oldal ' Az NDK ünnepe Huszonöt éve, hogy a szovjet hadsereg a végső csapásokat mérte a hitle­rista haderőre, saját bar­langjában fojtotta meg a náci fenevadat. A hitleriz- mus feletti győzelem a megszállt európai orszá­gok felszabadulásának ün­nepe. A szovjet hadsereg győzelme kiszabadította a fasizmus halálos szorítá­sából a német népet is, amelynek legjobbjai kér­lelhetetlen harcot vívtak a nácizmus ellen. A küz­delemben a német kom­munisták, demokraták és más hazafiak tíz- és tíz­ezrei áldozták fel magu­kat. A fasizmus pusztulá­sának napját a felszaba- üulás ünnepeként tartják meg a Német Demokrati­kus Köztársaságban. A szovjet hadsereg győ­zelme tette lehetővé, hogy a hajdani náci birodalom egy részén valóban sza­bad, demokratikus fejlő­dés bontakozzék ki. Azon a földön, amelyen később az első német munkás­paraszt állam megalakult, következetesen végrehaj­tották a nácítlanításra, demilitarizálásra vonat­kozó nemzetközi egyez­ményeket, és lehetővá vált, hogy a dolgozók demok­ratikus jogaikat szabadon gyakorolva, döntsék el: milyen úton kívánnak to­vábbhaladni. S mialatt a nyugati zónákban újra felütötte fejét az újfasiz­mus, ismét hatalomra ke­rültek a monopóliumok urai, a náci tábornokok, addig a szovjet övezetben a szocialista fejlődés útját egyengették a német mun­kások és parasztok. Amikor a Német Szövet­ségi Köztársaság megala­kítására válaszul kihirdet­ték a Német Demokrati­kus Köztársaság létrejöt­tét, az egész világ haladó közvéleménye megköny- nyebbüléssel vette tudo­másul: a történelemben először olyan német ál­lam alakult, amely nem engedi meg, hogy földjé­ről bármely ország ellen háborút indítsanak. A né­met békeállam léte hatal­mas akadályt jelentett az új háborús tervek előtt. Az NDK a tartós béke záloga lett Európában. Az első német munkás­paraszt állam azóta — és különösen az utóbbi évek­ben — óriási nemzetközi tekintélyre tett szert. Ipa­ri fejlettség dolgában a világ első tíz állama kö­zött van, kiterjedt gaz­dasági, politikai és diplo­máciai kapcsolatokkal ren­delkezik az egész világon. Megnövekedett nemzet­közi tekintélyének tudha­tó be, hogy sorra szétfosz- lanak a nyugati hatalmak diszkriminációs intézke­dései, köztük a hírhedt Hallstein-doktrina. Az NDK a Varsói Szer­ződés és a KGST részt­vevőjeként a szocialista tábor nagyrabecsült tagja, magasan fejlett szocialista társadalmi berendezkedésű ország, olyan állam Euró­pa közepén, amelynek részvétele nélkül nem old­ható meg e térségben egyetlen nemzetközi prob­léma sem. Ez a felismerés egyre általánosabbá válik a nyugati hatalmak kö­zött is. A szocialista or­szágok szolidaritása nagy­ban hozzájárul az NDK nemzetközi tekintélyének és súlyának további foko­zásához. Felszabadulása évfordu­lóján a magyar nép test­véri jókívánságait küldi az NDK népének, és to­vábbi győzelmeket kíván a szocializmus építésében. Meggyőződésünk, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság teljes sikerrel tölti be történelmi hivatá­sát a szocialista társada­lom megteremtésében ép­pen úgy, mint a nemzet­közi béke és biztonság erősítésében. (C. S.) Szövetkezeti küldöttgyűlés Hartán A Duna menti és Kis­kunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének küldött- gyűlése tegnap tárgyalta meg Hartán a szövetkezeti gazdálkodás és mozgalom múlt évi eredményeit. Perczel János szövetségi titkár bevezető beszámoló­jában megállapította, hogy a szövetséghez tartozó ter­melőszövetkezetek fejlődé­se az elmúlt évben tovább tartott. Erősödtek a szövet­kezeti gazdaságok, növe­kedett a tiszta vagyon, va­lamint a tagok jövedelme. Emelkedett a szövetkezeti bruttó jövedelem és a fel­halmozás mértéke is. Je­lentősen nőtt — az ered­mények hatására — a szö­vetkezetek társadalmi és gazdasági tekintélye. Bár minden lényeges mu­tatót tekintve fejlődés ta­pasztalható, az egyes szö­vetkezetek gondjai és ered­ményei nagy különbségeket mutatnak. A szövetség termelőszö­vetkezeteinek egyharmada rendelkezik az átlagosnál nagyobb vagyonnal,- eszköz- állománnyal és szakember- gárdával. E tsz-ek országo­san is elismertek: eredmé­nyeik jelentősen befolyá­solták a szövetségben ki­alakult átlagot. Az úgyne­vezett közepes kategóriába tartozó tsz-ek eredményei nem javultak, sőt több esetben romlottak. Gazdál­kodásuk fejlesztéséhez szükséges volna a jelenle­gi hitel- és ártámogatási rendszeren javítani. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek közül csak egy zárt alaphiánnyal. Ebben a kategóriában a gazdálkodás helyzetének javulása az ártámogatással függ össze. Ez tette lehető­vé, hogy a bruttó jövede­lem 34 százalékkal növe­kedjék az előző évihez ké­pest. Pozitív jelenség, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ek az ártámogatást fel­használva elsősorban a gazdálkodás megszilárdítá­sát tűzték ki célul. Az elért eredmények mö­gött a szövetkezet tagjai­nak és vezetőinek szorgal­ma és egyre hozzáértőbb munkája húzódik meg. Magyar nap a párizsi yásáron Szerdán magyar nap volt a párizsi vásáron. A ma­gyar nap keretében Hubert Roussellier, a francia or­szágos külkereskedelmi központ vezérigazgatója, megbeszélést folytatott a vásár megtekintése céljá­ból a francia fővárosban tartózkodó Baczoni Jenő­vel, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettesével. Ezt követően Hubert Rous­sellier megtekintette a ma­gyar kiállítást. André Mercier, a párizsi kereskedelmi és iparkama­ra elnöke, a párizsi vásár igazgatója, szerdán délben ebédet -adott Baczoni Jenő tiszteletére. 32 százalékkal nőtt a kocaállomány Megállt a szarvasmarha­állomány csökkenése A márciusi állatszámlálás adatainak első értékelése 25 éve szabadult fel Csehszlovákia Felszabadulásának melés még csak egy 25 éves évforduló- negyede volt a cseh- ját ünnepli május országinak, 1969- 9-én Csehszlovákia, ben már kétharma- A szomszédos szó- da. Üj iparvidékek cialista ország éle- alakultak ki Bra- tében gyökeres vál- tislava (Pozsony), tozásokat hozott az Kosice (Kassa), va- elmúlt negyed év- lamint Zilina (Zsol- század: a munkás- na) környékén. Űj osztály került ha- beruházások léte- talomra, és ennek sültek a cseh őr- következtében a le- szágrész peremvi­nini elvek alapján rendezték a nemze­tiségek egyenjogúsí­tását, amely 1969. január elsején a Cseh és Szlovák Szocialista Köztár­saság megalakításá­val teljesedett ki. Bár Csehszlovákia korábban is a fej­lett ipari országok közé tartozott, to­vábbi fejlődés kö­vetkezett be 1945 után. 1937-hez vi­szonyítva a nemzeti jövedelem három és félszeresére, az ipar termelése pe­dig hatszorosára nö­vekedett. Jelentős változás követke­zett be az ipar föld­rajzi elhelyezkedé­sében. Sikerült mér­sékelni a cseh és szlovák országrész közti különbséget: míg 1937-ben Szlo­vákiában az egy főre eső ipari ter­dékein is, ami ugyancsak csökken­tette az egyes terü­letek közti különb­ségeket. A peremvidékek — különösen Szlo­vákia fejlesztését elősegíti a szomszé­dos szocialista or­szágokkal való fo­kozott együttműkö­dés: a Barátság­kőolajvezeték és a gázvezeték megépí­tése megkönnyíti a szénhidrogének be­hozatalát a Szov­jetunióból. (A szov­jet kőolajbehozatal a kőolajszükséglet 98%-át biztosítja) A kosicei (kassai) kohászati kombinát pedig szovjet vas­ércet dolgoz fel. (Szovjet vasérc a szükséglet 82%-át fedezi.) Csehszlovák —magyar kooperá­cióban épül Dél- Szlovákia egyik leg­nagyobb létesítmé­nye a Sturovo (Pár­kány) mellett fel­épülő cellulózgyár. Termelésének egy része Magyarország szükségleteit elégíti majd ki. — TERRA — A Központi Statisztikai Hivatal 1970. március 31-i állatszámlálási adataiból arra lehet következtetni, hogy a legutóbbi kormány- intézkedések hatására fel­lendülőben van az állat- tenyésztés. A szarvasmar­ha- és a tehénállomány számszerint ugyan keve­sebb, mint az előző év azonos időszakában volt, a tavaly szeptember 30-ihoz képest azonban már ked­vezőbb a helyzet. Az ada­tok szerint a szarvasmar­ha-állomány csökkenése megállt. Szeptember 30-a óta — amikor a legutóbbi felmérést tartották — lé­nyegesen lassult a háztáji tehénállomány csökkenése, az összes tehénállomány pedig kismértékben növe­kedett is. A sertés — ösz- szehasonlítva az 1969. már­cius 31-i adatokkal — 11,7 százalékkal nőtt. Különösen a kocaállomány fejlődött megfelelően, itt 32,3 száza­lékos a növekedés. Némileg rontja ezt a kedvező ké­pet, hogy a tsz-ekben most kevesebb a sertés, és a ko­caállomány is csak kis­mértékben — 8 ezerrel — növekedett. Ennek elsősor­ban az az oka, hogy a kö­zös gazdaságokban később kezdték meg a korszerű sertéstelepek építését, mint az állami nagyüzemekben. A szakemberek az állat­számlálás adataiból arra következtetnek, hogy az év végéig a sertésállomány gyorsabban növekszik majd, mint a szarvasmarha-állo­mány. A tsz-ekben és az állami gazdaságokban a tehenek száma lassan növekszik, főleg azért, mert a szarvas­marha-állományt elsősor­ban a háztáji szaporulatá­ból tudnák növelni, a bor­jú- és a növendékállat-fel- kínálás viszont a háztáji portákon minimálisra csök­kent. A gyorsabb ütemű fejlődést az is akadályoz­za, hogy a korszerű szako­sított szarvasmarha-telepe­NDK .jt-Él “^'»Záliiíl# £ A ­, 2^0*«einfk «•Sokolov Kralupy n>ivc Praha', __ , J > Kutná Hoj 3 CSEmSL’ Su§id6Q9 jfoiavaVf fi Gázvezeték' flokycany#Pí rl945 éta megvalósított fontosabb Iperl létesítmények' £3 Bányászéi • tB Cezeert*»» £ ErSraS & Vegyfpe« B Kohászat £ Cellulóz gyér jh Gép-és félt». ... feldolgozóipar Textilipar_______ H radec Králavé iff LENGYELORSZÁG g---- 7T J + i ^.ji^Ostrava «ia *•* RfW-Mfstrti «.TfiSeitÄk, ■ SOaaKopf^ice-0 -*s>&** "»hodonin Bystrí író Sninj£° <v WKollceáRS-fe AUSZTRIA Bratislava« J.« JitovS T.* Trenüín íiQKm '■•«í 4­SZLOVÁK »Novaky SZ K *^AÍBerttoá9"­1 k^olajveTetek^^A:* v r> g.\ 'Sturovo MAGYARORSZÁG FJSered £*tra él két építő tsz-eknek nincs elegendő saját nevelésű te_ nyészüszőjük és az ilyen irányú igényeket az állat­forgalmi vállalatok sem tudják kielégíteni. A sertésállomány, ezen belül az anyakocák és a ko­casüldők számának jelen­tős növekedése — minde­nekelőtt a háztáji gazdasá­gok kocaállományának 56 százalékos gyarapodása — arra mutat, hogy a nagy­üzemi malac- és süldőhiány viszonylag rövid idő alatt megszűnik. Erre lehet kö­vetkeztetni abból is, hogy a növendékállatok ára a piacokon tél óta mintegy 20—25 százalékkal csök­kent. A kereslet és a kíná­lat egyensúlya a harmadik negyedév végén, illetve a negyedik negyedév elején alakul majd ki. Az állat­forgalmi vállalatok szak­emberei szerint ebben az időszakban már jelentős kínálatra lehet számítani. Az adatokból arra is kö­vetkeztetni lehet, hogy a szabadpiaci vásárlók, vala­mint az állami hizlaldák és a hízóalapanyaggal nem rendelkező tsz-ek akkor többet vásárolnak és így túlkínálatra csak a jövő év első felében van kilátás. (MTI) A kiskereskedelmi árak alakulása az első negyedévben A Központi Statisztikai Hivatal részletes kimuta­tást készített a kiskeres­kedelmi árak első negyed­évi alakulásáról. Eszerint a kiskereskedel­mi árszínvonal az év első negyedében egy százalék­kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ezen belül azonban januárban és márciusban csupán 0,7, februárban pedig 1,4 száza­lékkal voltak magasabbak az árak. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek ára a múlt év eleje óta nem változott, bár egyes csokoládéáruk, zöldségkonzervek most va­lamivel drágábbak. Mivel több pasztörizált palacko­zott, és tasakos tej került az utóbbi időben forgalom­ba, a tej átlagára is emel­kedett. Az olcsóbb kávéke­verékek nagyobb arányú forgalma viszont csökke­nést hozott az élvezeti cik­kek árszínvonalában. Az idényáras cikkek ál­talában olcsóbbak mint ta­valy ilyenkor, ezen belül is a piaci árak néhány szá­zalékkal alacsonyabbak a bolti áraknál. A baromfi piaci ára az év első negye­dében egy, a tojásé hat, a burgonyáé 8, a friss ha­zai gyümölcsé 53 százalék­kal alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az idény- cikkek bolti ára ugyancsak lényegesen csökkent, bár a hazai gyümölcs kivételé­vel még mindig meghalad­ja a két évvel ezelőtti át­lagos színvonalat. A ruházati cikkek ára 1970 első negyedében há­rom százalékkal volt ma­gasabb, mint egy évvel ko­rábban. Ezen belül feb­ruárban az egy évvel az­előttihez képest 4,4 száza­lékos volt az emelkedés, aminek az az oka, hogy a kedvezményes kiárusítás szűkebb körű volt, mint a múlt év februárjában. A ruházati árak mozgásában felfelé és lefelé irányuló tendenciák egyaránt ta­pasztalhatók. Az importfo gyasztási cikkek árképzésé- 1 negyedévében. (MTI) nek megváltozása főleg a későbbi hónapokban — a múlt évről megmaradt készletek kifogyása után — érezteti csökkentő hatását. Az import férfi nylon-in­gek ára máris csökkent, márciusban 6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A Centrum áruházak tíz szá­zalékos engedménnyel hoz­tak forgalomba gyermek­cipőket, míg a női cipők árát az csökkentette, hogy olcsó, műlákkszandálok na­gyobb mennyiségben kerül­tek forgalomba. A haris­nyanadrágok ez év első ne­gyedében körülbelül 15, a szintetikus szövetek 14, a szövött hosszúujju fiúingek 10, a tréningruhák 8 szá­zalékkal voltak olcsóbbak, mint egy évvel ezelőtt. Néhány alapanyag, pél­dául a műszál, a selyembé­lés, a habszivacs árának emelkedése miatt drágult több ruházati cikk, így az átmeneti és a laminált ka­bátok. Az import-ballonok forgalmának növekedése a ballonkabátok átlagárát is növelte. A vegyesiparcikkek ára át­lagosan két százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első negyedében, ezen belül a tartós fogyasz­tási cikkeké nem változott, az úgynevezett vegyes­iparcikkeké 2,8 százalékkal emelkedett. Jelentősebben nőtt az elmúlt évihez ké­pest az épület és bútorva­salások, a háztartási üveg- és porcelánáruk, a játékok, az ezüst-, és ajándékáruk, a festékek, a mozaik- és ce­mentlapok, a kefe, ecset, ára. A kiskereskedelmi árak átlagos egyszázalékos nö­vekedésében természetesen benne vannak a múlt évi drágulások. Az utóbbi hó­napokban az általános ár­színvonal nem emelkedett, az első negyedévi átlagárak lényegében azonosak, sőt valamivel alacsonyabbak, mint a múlt év negyedik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents