Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-07 / 105. szám

Á MAGYAR S ÍO C fA LISTA M’UNKÁS PÁRT'BÁ C S’-K ÍSK U.N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXV. évt 105. szám 1970. május 7. CSÜTÖRTÖK Áras 90 fillér Újabb lendülettel —H T armadszor it jó lenne elnyerni a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját — mon­dotta a napokban Martony Sándorné, a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyáregységének szocialista brigádvezetője, s már so­rolta is felajánlásaikat, amelyeket kis kollektívája tett a X. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó versenyben. S így volt ez szerte a megyében vállala­toknál, gazdaságoknál egy­aránt. A lelkesedés ter­mészetesen ott volt a leg­nagyobb, ahol vándorzász­lóval, oklevéllel, szocialista munka gyára, kiváló vál­lalat, élüzem címmel tün­tették ki a munkahelyet. A jó munkának azonban mindenütt megvolt a gyü­mölcse. {í ok helyen már a ki­^ tüntetéseket átadó üzemi ünnepségeken meg­fogalmazódott a dolgozók körében, hogy tovább foly­tatják a versenyt, s amit a hazánk felszabadulásának jubileumi évfordulójára vállaltak, azt a X. párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlásokkal toldják meg. Nem egy helyen han­got adtak annak, hogy a kongresszusi zászlóért in­dulnak harcba. ötletekben, találékony­ságban nincs hiány. Egyre szaporodik például azok­nak a brigádoknak a szá­ma, amelyek saját jelükkel látják el a kezük alól ki­kerülő termékeket, ezzel égyben felelősséget vállal­nak azok minőségéért. természetesen hiba lenne a versenyt teljesen a spontaneitásra bízni. Igen fontos, hogy a dolgozók megismerjék azo­Tízévi munka sikereire alapozva! Megyei településfejlesztési értekezlet Baján Mindazok a párt- és ta­nácsi vezetők, a társadalmi és tömegszervezetek képvi­selői, s a legkiválóbb tár­sadalmi munkások, akik tegnap reggel a megye minden tájáról — a máju­sonként már hagyományos településfejlesztési nagyak- tívaülés idei színhelyére — Bajára igyekeztek —, ez­úttal sajátos céllal szem­lélődtek útközben. Figyel­müket nem a tavaszi határ üdén pompázó látványa kö­tötte le. Sokkal inkább azt kutatta a tekintetük ahány község mellett csak elha^ ladtak, mi az, amivel az utóbbi évtizedben gazda­godott, gyarapodott a sző­kébb haza, Bács-Kiskun megye. Bőségesen volt mit újra felfedezni! S talán ép­pen ez a célzatos szemlélő­dés szülte a varázslatot? Mert az is tény: akivel csak szót váltott a tapasztalatok­ról a mindennapok króni­kása, mindenki nagyjából így összegezte a véleményét: rendkívül sokat fejlődtek, szépek, kedvesek, szinte új­jászületettek a megye te­lepülései. A József Attila Művelő­dési Ház nagytermét zsú­folásig megtöltötték az ülés részvevői. Az elnökség so­raiban ott volt Erdősi Jó­zsef, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke és számosán a me­gye párt- és állami vezetői közül. Farkas Józsefnek, a Hazafias Népfront megyei titkárának köszöntő szavai után dr. Kőrös Gáspárnak, a megyei tanács vb-elnök- helyettesének referátumá­val megkezdődött a nagy- aktívaülés. A verseny részese és nyertese: megyénk egész lakossága Az előadó bevezetőül em- 1 káspárt VII. kongresszusa lékeztetett rá, hogy először tiszteletére indítottak köz- a Magyar Szocialista Mun- [ ségfejlesztési versenyt a A tanácskozás elnöksége dr. Kőrös Gáspár beszédét hallgatja megye tanácsai. Ezt köve­tően 1960 óta a Hazafias Népfront megyei bizottsá­ga és a megyei tanács éven­ként meghirdette a nemes versenyt, amely azóta szé­les körű mozgalommá vált, s amelynek részese és egy­ben nyertese is az egész lakosság. — Mai aktívaülésünknek külön jelentőséget ad, hogy az 1969. évi településfej­lesztési verseny mellett — a megyei tanács határoza­ta értelmében — értékeljük a tanácsi gazdaság tízéves eredményeit, a munkában kiemelkedőknek pedig át­adjuk a megyei tanács el­ismerését. A községfejlesztés min­den célkitűzése az ember érdekében jön létre, a me­gye egész társadalma fel- emelkedését szolgálja és életkörülményeit javítja. Céljainkat mindenkor pár­tunk politikája, a Magyar Szocialista Munkáspárt me­gyei bizottságának határo­zatai szabják meg. Ebből következik, hogy a lakos­ság széles tömege politi­kánk, törekvéseink mellé szegődött és aktív támo-; (Folytatás a 3. oldalon.) kát az 1970. évi vállalati feladatokat, amelyek telje­sítése előmozdítja az ered­ményesebb gazdálkodást. Továbbra is a legnagyobb figyelmet kell fordítani a termelékenységi mutatók javítására, a kifogástalan minőségi áruk előállítására, az exporttervek teljesíté­sére. Az utóbbi azért is nagy jelentőségű, mert me­gyénk ipara közel három- milliárd forint értékű árut szállít az idén külföldre. A legnagyobb lelkesedés is semmivé foszlik azonban, ha nincsenek megteremtve az üzemekben a zavartalan munka feltételei. /I gazdasági és mű- szaki vezetőkre ép­pen ezért most az a sür­gős feladat vár, hogy to­vább tökéletesítsék a ter­melés szervezettségét, gon­doskodjanak a folyamatos anyagellátá,sról, de ne fe­ledkezzenek meg az anyagi és erkölcsi elismerésről sem. S még sikeresebb lesz a verseny, ha a gazdasági vezetők, a pártszervezetek és a szakszervezetek együtt­ködése is erre irányul N. O. Nemzetközi tiltakozás az USA agressziéja ellen RÓMA Aldo Moro olasz kül­ügyminiszter a szenátus­ban az olasz kormány ál­láspontját fejtette ki. Mint mondotta, a kormányt aggasztja az Egyesült Álla­mok akciója, és ,, reméli, hogy a józan ész felül­kerekedik”. Olaszország — mondotta Moro — az 1934- es genfi egyezményeket megfelelő kiindulópontnak tartja a tárgyalások szem­pontjából. CALCUTTA Mintegy ezer tüntető vo­nult fel a calcuttai ameri­kai egyetemi negyed kö­rül, behatolt a könyvtár épületébe is és megron­gálta Nixon elnök képmá­sát. Később az Egyesült Ál­lamok tájékoztató szolgá­latának irodája előtt az Amerika »Uen^s tüntetők a'égettek egy W­'■“oező bábut BONjV A nyugatnémet televízió — a hírügynökségek meg­állapítása szerint — az ed­digi legélesebb Amerika- ellenes hangot megütve ítélte el a tüntető ameri­kai egyetemistákkal szem­ben alkalmazott módsze­reket. A „szabadság és igazság jelszavai üressé és értelmetlenné váltak. Csak a nagyon öregek vagy a nagyon naív emberek hisz­nek még ezeknek" — han­goztatta a kommentátor. WASHINGTON Kongresszusi vizsgálatot követel a felelősség meg­állapítására Arthur Krau­se, akinek leányát hétfőn a kenti egyetemen megölte a nemzeti gárdisták sor- tüze. A négy áldozat egyi­kének édesapja kedden azt mondotta, a kongresz - szusnak . kell megállapíta­nia, ki ad éles töltények" a gárdistáknak, amiko fiatalok ellen vezénylik k őket. .. Vajon bűn-e most már a szembenállás a kor­mány politikájával? Ok-e arra, hogy megöljenek egy fiatal lányt? Hova jut el az ország, ha fiatalokat le­lőnek azért, mert nem ér­tenek egyet a kambodzsai háborúval” — mondotta sírástól elcsukló hangon Arthur Krause az újság­íróknak. Az amerikai egyeteme­ken kedden hatalmas erő- (Folytatás a 2. oldalon.) LOSONCZI PÁL VEZETÉSÉVEL párt- és állami küldöttség utazott Prágába Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének veze­tésével — a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társaság kormányának meghívására — szer­dán délután párt- és állami küldöttség utazott Prágába a Csehszlovákia [ felszabadulásának 25. év-' I fordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségre. A kül­döttség tagjai: Nyers Rezső, I az MSZMP Politikai Bizott- | ságának tagja, a Központi (Bizottság titkára, Kovács I Imre, a Magyar Népköz- | társaság prágai nagykövete. , A magyar küldöttség meg- j érkezett a csehszlovák fő- I városba. Európa biztonságáért KOPPENPIÁGA (MTI) I A dán parlament elnök­sége — az összes politikai pártokkal egyetértésben I szerdán elhatározta, hogy | neghívja Koppenhágába égy kelet-európai ország. Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és öt nyugat-európai ország, Ausztria, Hollandia, Bel­gium, Finnország és Svéd­ország parlamenti delegá­cióit, a javasolt európai biztonsági értekezlet össze­hívása kilátásainak megvi­tatása végett. A meghívást ezen a hé­ten nyújtják át. Ha a meg­hívásra adott válasz igenlő, I úgy az illető országok vég- | leges meghívást kapnak, j amely rögzíti majd a talál- I kozó időpontját. A találkozót a Dán Szo- | ciáldemokrata Párt vezére, Jens Otto Krag, volt mi­niszterelnök kezdeményez­te, aki jelenleg a parla­menti ellenzék vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents