Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-06 / 104. szám
•. »Mal 1970. május 6, szerda Az alábbi levelek különböző problémákat, fogyatékosságokat érintenek. Mindegyikből kicsendül azonban a kérő sürgetés: mikor alakul meg, mikor készül el, miért nincs stb. Mindegyik tartalmán érdemes elgondolkozni az illetékeseknek. LiJ l Nagyméretű lakásunk van. Takarítását egész családommal közösen oldjuk meg. Most azonban festés-mázolás lesz nálunk, hetekbe kerül, mire rendbehozzuk otthonunkat. Minden karbantartást, szolgáltatást végző vállalatnál, ktsz-nél érdeklődtem; takarításhoz tudnak-e segítséget nyújtani? Sajnos, Kecskeméten ilyen szolgáltatás nem létezik. A budapesti lakáskarbantartó szövetkezetekhez hasonló •intézmény nálunk is tudna műnkét adni alkalmazottainak! Meghatározott órabérért nagytakarítást, pad- lórendbehozást (csiszolást, lakkozást) vállalhatnának. Sokan üdvözölnénk örömmel ennek a szolgáltatásnak a bevezetését. Ács Károlyné Kecskemét, Máriaváros l ] arra az időre — hiszen csupán tizenegynéhány éve —, amikor Kecskeméten az Űjkollégium udvarán szabadtéri színpad működött. Hangversenyeken, esztrádműsorokon, balettesteken vehettünk részt nyáron. Aztán ismeretlen okból megszűntek az előadások. Annak idején még szabadtéri mozi is létezett: az Árpád kertmozi. A kert most is megvan, kihasználatlanul. Ügy érzem, mindkettőre szükség lenne, hiszen közeledik a nyár és szívesebben szórakoznak az embeMikor, miért? rek szabadban, a zárt, fülledt helyiségeken kívül. Ábel Jánosné Kecskemét, Árpádkörút I i 1970. január 23-án ** I elvittem gyűrűmet javíttatni (a foglalatban levő kő kiesett) a kecskeméti ékszerboltba. Bár két- három hetenként érdeklődtem, elkészült-e már, sokáig nemleges választ kaptam. Az elmúlt napokban viszont érdeklődésemre elém raktak egy vékonyabb, teljesen más formájú gyűrűt, mondván, elkészült, itt van, vihetem. Természetesen nem fogadtam el, hiszen nem az enyém. Közel négy hónapig várakoztam és most egy idegen holmit kellett visszautasítanom ! Miért nem dolgoznak figyelmesebben? Nagy Lajosné Kecskemét, Kőrösihegy 130. vasárnapi, ünnepnapi nyit vitartást. Szűkebb otthonomban, Baján hasonló problémával küzdünk. Kecskeméten csak egyszer láttam a Széchenyi téri tejbolt előtti tömeget, de azt hiszem, ott is elkelne még néhány vasárnap is nyitvatartó élelmiszerbolt, legalább a reggeli órákban! Kosa Jánosné Bajaszentistván Zsákutcában... A határőrszolgálat azon felül, hogy sokrétű felkészülést, nagy igénybevételt, lelkiismeretességet, gyors elhatározást, udvariasságot kíván, bővelkedik izgalmakban, meglepő fordulatokban, s nem egyszer humoros esetekben is. A határsértők elfogása természetesen éppen úgy hozzátartozik feladataikhoz, mint az igazoltatás, ellenőrzés, nem is szólva a határvédelem elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátításáról. A napokban a határőrőrsökön jártunk, s néhány érdekes történettel tértünk vissza. A szobafestő „pechje" Április közepén egy meleg, csendes éjszakán Bácsalmástól délre, mintegy 500 méterre a határtól Lehocz- ki János és Konkoly László határőrök teljesítettek szolgálatot. Éjfél felé járt az idő, amikor Konkoly határőr — bevonulása előtt Tompán volt gépkocsiveze| ^ | Egy csilléritelepi levélíró kifogásolta, hogy nincs a közelükben újságot árusító pavilon. Gyorsan hozzátenném, hogy — valóban szükség van újságárusító pavilonra —, de még nagyobb gond számunkra a nyilvános telefonfülke hiánya. Mikor az utolsó autóbuszjárat átgördül az aluljárón, megszakad a csilléritelepiek kapcsolata a várossal, beteghez orvost, mentőt, csak hosszas távgyaloglás árán tudunk hívni. Tímár Sándor Kecskemét, Csilléri telep | . j Budapesten jártam az ünnepek idején. Láttam az éjjel-nappali KÖZÉRT előtt az irdatlan hosszú embersort, akik az ünnep másnapján tejért, kenyérért órák hosszat várakoztak. Ezekután a fővárosi kereskedelmi szakemberek bizonyára megoldják a nyilvánvaló gondot és több üzletben rendelnek el Csábító plakát Itt van ez az új, igazán kedves-naivul stilizált, színes ábrákkal ékes plakát, amelynek alján tisztán, világosan érthetően tájékoztat a szöveg: Korszerű felszerelés — kombinált pihenés — triál. Nem is kell több „sóder”, hiszen a plakát figurái önmaguk helyett is beszélnek. Mindjárt tudja a járókelő, hogy camping- holmikat reklámoznak, ajánlanak neki. Meg aztán a kedélyesen rafinált stílus sem véletlen ennél a plakátnál, külön ottfogja az embert. Nem azért, mintha nem lenne képes felfogni, mit is akar vele a mozgalmas plakátkép elérni. Bájos ez a régies, egykori metszetek hangulatát modern körülmények közé visszaidéző stílus. A tárgyak festett mására rá is van írva, mit ábrázolnak légyen. A szép, körkörös napra, hogy NAP, a felhőre, hogy FELIIÖ, aztán a belőle kidűlő roeskára, hogy DÉZSA. Viszont az ebből a dézsából aláívelő szivárványszínű ... izénél már hajlamos az ember önugratásra: mi lehet ez, mi is lehet, na? Hogy miért nem írták rá? így bizonytalanságban hagyni az embert! Mert aztán a sátoron is rajta az írás, hogy SÁTOR, az ernyőn is, hogy ERNYŐ, fán, madáron, vízen füvön, matracon ugyancsak írva vagyon milétük. Na tessék! Hogy viszont a matracon mi lenne az a gömbölyű, amivel a strandon labdázni szoktak, megint csak „Gyuri tudná megmondani, ő meg a tanyán van”. Erre sincs ráírva... Érdekes is tehát a plakát, hiszen milyen ügyesen csábít egy kis játszadozásra — a régit maival keverő stílusával is. Mert mialatt nézdegéljük, szuggerálja is belénk — a figurákkal és a rájuk írt „nevük” kettősével a lényeget: napfény, víz, pázsit, szabad levegő, camping, pihenés. Elannyira, hogy már robognánk is triált vásárolni. S még sikeresebb lesz a reklám, ha minden plakátra külön ráírnák, hogy az adott városban,- községben hol kapható a triál... Hogy oda ne rohanjak —, ahol nem árusítanak. (t) Új gépekkel építik az M 7-es utat A téli kényszerpihenő után ismét dolgoznak a Betonútépítő Vállalat dolgozói, a fővárost a Balatonnal összekötő, új M 7-es útvonalon. Az útépítés meggyorsítása érdekében a vállalat nemrég új, nagyteljesítményű nyugatnémet félautomata önjáró gépsort vásárolt, amivel a munka jelentősen meggyorsul. Képünkön: munkában az útépítő gépsor. Több az otthoni, mint munkahelyi baleset Az utóbbi években rohamosan nő az otthonokban, a háztartásokban előforduló balesetek száma. A statisztikában hosszú időn át a munkahelyi balesetek álltak az élen. a közlekedésiek a második, az otthoniak, háztartásiak pedig a harmadik helyen. 1963-ban 19 ezer, 1965-ben 33 ezer, 1967-ben 47 ezer volt az összes otthoni balesetek száma és 1969-ben már az imént említett sorrend is megváltozott összesen 62 ezer balesettel a közlekedés került az első helyre, a 61 ezer otthoni, háztartási baleset a második helyet foglalja el, s a munkahelyek 60 ezer balesettel a harmadik helyre szorultak. Az ország mintegy 3 millió háztartásában az otthoni munka évente körülbelül 12 milliárd munkaórát emészt fel. A társadalmi termelés évi törvényes munkaidőalapja kb. 17 milliárd munkaóra. Amint látható, a házimunka nem sokkal kevesebbet igényel, s ennek tetemes része a nőkre hárul, a sokat emlegetett második műszakban. Érthető, hogy az otthoni balesetet szenvedők többsége a nők köréből kerül ki. de elég magas a gyerekek száma is. A veszélyforrások pedig: konyhában, szobában, fürdőszobában. udvaron, telken, mosókonyhában, pincében, padláson, lépcsöház- ban; áramütés a villanytól, a háztartási gépektől; forrázás vízzel, gőzzel, étellel; sebesülés, sérülés, ütéstől, eséstől, vágástól, tárgyak esésétől. Sok bajt okoz a gáz Is, továbbá egyes maró-, mérgező-, és robbanóanyagok gondatlan használata. Nem ritkán idéz elő lakástüzet, súlyos égési sérüléseket a bekapcsolva felejtett villanyvasaló, a főzőlap vagy a hősugárzó. Jellegzetesen otthoni baleset például a házimunka közben a szájban tartót tű, szög vagy gomb lenyelése. Égés, forrázás következtében 1968-ban összesen 2427-en megsérültek, 44-en meghaltak: 1452 ilyen sérülés és 22 halálos baleset az otthonokban történt. Az elektromos áram 1968-ban 46 halálos balesetet okozott, 16-ot a lakásokban. Leesés miatt 158 halálos baleset fordult elő. * ennek több mint fele, összesen 80, ugyancsak az otthonok falai között történt. A Statisztikai Hivatalban, az SZTK-nál és az Állami Biztosítónál évről évre összesítik, elemzik a háztartási balesetek adatait Az aggasztó növekedés okairól megoszlik a szakemberek véleménye. A többség szerint egyfelől az élettempó felgyorsulása, másfelől a házimunkára jutó idő rövidülése, harmadszor pedig a háztartási gépek elterjedése a döntő oka a növekvő számú otthoni baleseteknek. A villamos áramnak, mint háztartási baleset- forrásnak a veszélyességével úgy látszik, valóban egyre inkább számolni kell. A 60-as évek közepére fejeződött be a falvak villamosítása. s az áram térhódítása szinte együttjárt az elektromos gépek terjedésével. Ma már minden második háztartásban van mosógép és tv, mindén negyedikben hűtőgép és porszívó is. Más vélemények szerint az ilyen arányú növekedés semmiképp sem indokolt, ám a kisebb sérülésekkel járó otthoni balesetek adataiban tulajdonképoen az elleplezett munkahelyi balesetek egy része jelentkezik. Műhelyfőnökök, üzemvezetők anyagilag és erkölcsileg is érdekeltek, hogv csökkenő számú üzemi balesetet mutassanak ki. s ha tehetik, az üzemi érdekeltségre hivatkozva, rábeszélik á dolgozókat: a munka közbeni sérüléseket „minősítsék át” otthon történt balesetté. Valószínű, hogy van igazság ezekben az érvekben is, s az ilyen visszaéléseket csak a gondosabb üzemi ellenőrzés fedhetné fel. Ez azonban nem sokat változtat a valóságos otthoni, háztartási balesetveszélyeken. Az adatokra figyelemmel, érdemes lenne felülvizsgálni a háztartási gépek kezelési utasításait: vajon ad- nak-e elég világos, figyelmeztető eligazítást a kevés műszaki ismerettel rendelkező háziasszonynak a várható veszélyekről? Évente — helyesen — hatalmas összegeket költünk a munkahelyi ég közlekedési baleseteket megelőző propagandára. Nem kellene-e több figyelmet fordítani a háztartási balesetek megelőzésére is? Elképzelhető lenne például a leggyakoribb balesetveszélyek feltárásával valamiféle olcsó, eligazító „háztartási KRESZ” összeállítása. Hasznos lenne a gyakorlati, szemléltető tanácsadás is nyomtatásban, tv-müsor- ban például az ismétlődő otthoni munkák, praktikus, ügyes megszervezéséhez, veszélymentes elvégzéséhez. A legbiztosabb védekezés persze a kellő körültekintés. gondosság, óvatosság otthon, a közlekedésnél és a munkahelyen is. Sz. S. Hajdúszoboszlón 3 szobás üdülőnket a bérleti díj átvállalásával átadnánk. Kecskemét, Vörös Csillag Tsz. 3415 tő — könyökkel meglökte parancsnokát. A földes dű- lőúton a távolság miatt alig hallhatóan léptek dobbantak. A két határőr szavak nélkül is tökéletesen megértette egymást. Nesztelen kúszással elváltak egymástól, bekerítve a közeledőt. Amikor a közeledő alak sziluettje kirajzolódott a járőrparancsnok hangja csattant fel: — Állj!... Ki az? Az alak megtorpant, s ijedt hangon, németül kezdett beszélni. A járőrparancsnok kezében felvillant a zseblámpa, s németre fordítva a szót, az útlevelet kérte. Az események gyorsan peregtek ezután. Kari Hencz Westválhal 24 éves berlini szobafestőről kiderült, hogy Jugoszlávián keresztül Nyugatra igyekezett. Az őrsön egyre csak ezt hajtogatta: — Micsoda pech, néhány méterre a határtól fogtak el... Vesztegetési kísérlet A kelebiai határállomásra ezen a reggelen percnyi pontossággal futott be a Balt—Orient expressz. A határőrség útlevélkezelői udvariasan köszöntek, s németül, szerbül, csehül, bul- gárul hangzott fel a kérés: — Kérem az útlevelét. Fülöp Pál határőr őr-' mester, gyakorlott mozdulatokkal nyitotta szét a különböző színű, formájú útiokmányokat Az egyik fülkében szokásához híven, először magyarul köszönt s miután a válasz is így érkezett, kérte az útlevelet — Dr. Baradlai Olivér? — kérdezte kis szünet után. — Kérem önnek nincs érvényes vízuma Jugoszláviába. — Valóban? — csodálkozott a Csehszlovákiából átutazó állatorvos. Felállt, egészen közel lépett az őrmesterhez, s kíváncsian hajolt az útlevél fölé. Az őrmester, ebben a pillanatban zubbonya oldalzsebénél érezte a matató kezét, s azoknak a tárgyaknak a súlyát, amelyet az állatorvos belecsúsztatott — Felszólítom önt azonnal jöjjön velem! Az előállított vesztegető végül is bevallotta: az NSZK-ba akart szökni 13 éves fiával együtt.... Ismeretlen terepen Bajai vasútállomás, este. A várótermekben csak néhány késői vonattal induló, vagy lekésett utas bóbiskolt. Kovács Károly határőr őrmester, aki ellenőrző járőrként teljesített szolgálatot, sokéves tapasztalatával fürkészte az utazókat. Elég volt számára egy-egy pillantás, hogy megállapítsa ki miért ül a váróteremben. A jegypénztár előtti korlátra, egy fiatalember támaszkodott. Láthatóan ingerült volt, hiszen egyre a sötét pénztárablakot figyelte. Az őrmester, aki- I nek ez a türelmetlenség [ gyanúsnak tűnt, melléje lépett. — Hová utazik? A fiatalember legyintett: — Mit tudom én ... — Igazolja magát! A gyűrött személyi igazolvány tulajdonosa, Bari Dezső a Salgótarján mellőli Karancslapuj tőről érkezett Bajára, s a rendőrségen bevallotta : Jugoszlávián át akart Nyujgatra szökni, de Bajáról nem tudta merre induljon a határ felé... Gémes Gábor
