Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-28 / 123. szám
1 Korunk érdekes felismerése annak a megállapítása, hogy a műanyagok a kristályokhoz hasonlóan „növekedhetnek”. Felvételünk, ami egy modern grafikával is könnyen összetéveszthető, az egyik vegyipari intézet laboratóriumában készült. A fénykép egy polimetilén-mű- anyag kristályos felépítését ábrázolja 40 000-szeres nagyításban. A vegyészek most olyan textiles szerkezetű anyagot kísérleteztek ki, ami alapanyagaiból egyetlen munkamenetben esetleg azonnal kész ruhává is feldolgozható, Az eddigi laboratóriumi kísérletek arra engednek következtetni, hogy szintetikus anyag előállítása — olcsósága révén — a textilpiac forradalmasításához ve* zethet. Ha valaki Homo se- densnek nevezné el napjaink emberét, nem is túlozna túlságosan: valóban sokat, s egyre többet ülünk. Ez az egyik oka, hogy az ülőbútorok a rohamosan változó bútoriparon belül is az egyik legjobban fejlődő ágazatot képviselik. Az utóbbi évtizedekben gyártott bútorokon végigkísérhető az a technológiai forradalom, ami az iparnak és a hozzá kapcsolódó művészeteknek a változását is illusztrálja. A korábban szinte kizárólag csak fát használó bútorművesség nagyipari méretekben nyúlt a fémekhez, majd a műanyagok sokaságához. Jobb oldali felvételünk csővázas, kagyló formájú műanyag ülőkés angol hintaszéket mutat be. Műanyag felépítményű az alább szemléltetett mozgóbüfé is. Hódítanak a műanyagok A közelmúltig az ipari hordók egyedüli anyaga a fémlemez volt. A fémhordók hátrányai közismertek: felületük nem korrózióálló, könnyen behorpadnak. A műanyag feldolgozó gépek fejlődésével lehetségessé vált, hogy kemény polietilénből is készíthessenek hordókat, egészen 200 literes űrtartalomig. E legnagyobb méretű műanyaghordó súlya mindössze 14—15 kiló, a legtöbb agresszív hatásnak ellenáll, és olyan rugalmas, hogy öt méter magasról leejtve sem történik baja. A NYOMDAIPAR hagyományos anyagai sokáig ellenálltak a műanyagok támadásának. Fotónk azonban azt bizonyítja, hogy a műanyagok a nyomdaiparban is megkezdik diadal- útjukat. Egy Nylonprint műanyag nyomólemez részlete látható itt 85-szörÖs nagyításban. Feltűnő a rendkívül sima felület, a betű éles metszése. A műanyag nyomólemezeknek nemcsak az az előnyük, hogy kitűnő minőségű nyomatok készíthetők . velük, hanem az is, hogy rendkívül hosszú életűek. Amióta a műanyagok megjelentek a piacokon, folyvást kísérleteznek az új szerkezetű és új tulajdonságú anyagok kialakításán. Különösen nagy a kereslete a rugalmas, habszerű műanyagoknak, mivel felhasználási területük szinte korlátlan. Az Észak-magyarországi Vegyiművek többfélét is előállított ebből a hőre lágyuló, szivacsos szerkezetű anyagból. A próbák azt igazolják, hogy az úgynevezett „kifáradás”, vagyis a rugalmasság csökkenése, olyan sokára következhet csak be, hogy az élettartamot gyakorlatilag végtelennek vehetjük. Képünkön; egy forma- habülés metszete a budapesti kiállításon. Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola műanyagszakos hallgatói a tanszék kémiai laboratóriumában. A végzős diákok épp egy nagyon fontos adatot, a műgyanták viszkozitását mérik. A felvétel révén most egy meó-la- boratóriumban vagyunk. Szana Katalin, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregységének lolgozója, a finom méretek eltérésére kíváncsi. Az ellenőrzésben egy profilprojek- tor segíti, amely a tárgyasztalra helyezett munkadarab felületét 10—20, vagy 40- szeresére nagyítja 1970. május 28. A műanyagból készült alkatrészeket, akárcsak a fémeket, végül megmunkálják. Márta Ilona például a kiskunfélegyházi gyárban a bakelittermékeket csiszolja. FOTO; MTI, DELTA MAGAZIN, PÁSZTOR ZOLTÁN, BARANYI PÄI* Ismét az életbe, vagyis a félegyházi villamosszigetelő és műanyaggyártó üzembe kalauzol az alábbi fotó. Maróczi Anna vegyésztechnikus a nagy nyomású polietilénből készült sínalátét szakítószilárdságát, nyúlását méri laboratóriumukban A kecskeméti főiskola műanyagszakon tanuló növendékeinek gyakorlati képzését értékes műszerpark szolgálja. A foglalkozásokon egyebek között a műanyagok fizikai és termikus tulajdonságait, így az éghetőséget is vizsgálják.
