Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

1970. májas 27, szerda "* I. oldal Segíteni akarás A napokban vendégség­ben voltam, névnapon. Az ilyenkor szokásos köszöntők túlontúl rövidre sikerültek, mert a vendégek — szel­lemi és fizikai munkások, alkalmazottak, háziasszo­nyok — az első köszöntő szavak után a tiszai árvíz eseményeire terelték a szót. Néhány perc alatt kicseré­lődtek az információk, az újságban olvasottak, a rá­dióban hallottak vagy ép­pen televízió képernyőjén látott megdöbbentő képso­rokból leszűrt gondolatok. A sajnálkozás nagyon is jellegzetes emberi gesztu­sán túlmutatóan olyan új, eddig ritkán tapasztalt kol­lektív segíteni akarást tük­röző beszélgetésnek voltam részese, amely a maga ter­mészetes egyszerűségével, sugározta egész népünk szé­lesedő szocialista öntudatát. Az egyik vendég — esz­tergályos egy kecskeméti üzemünkben — megjegyez­te: a brigád, amelyben dol­gozik, egynapi bérét aján­lotta fel az árvízkárosultak javára. A baráti beszélgetés során — ahol általában mindenki őszintébb, mint munkahelyén — jó volt tu­domásul venni, hogy a fi­zikai munkás után éppen az egyik vezető beosztású vendég jelentette ki: he­lyesnek, sőt logikusnak tartja, hogy először ő tett felajánlást egynapi fizeté­sére, de úgy érzi, nem kí­vánhatja el ugyanezt vala­mennyi beosztottjától. A kevés keresetűek — érvelt —, akik nagy családot tar­tanak el, szívből, önzetlenül teszik asztalra a pénzt, de elfogadhatjuk-e tőlük? Sze­rinte nem, bár éppen ezek az emberek voltak az el­sők, akik ösztönözték a többieket. Kis fizetésű al­kalmazott szól közbe, aki­ről tudom, hogy anyagi gondokkal küzd. Szerinte nem lehet, s nem is kell különbséget tenni kis és nagyobb fizetés között eb­ben az esetben. Adni kell kérés nélkül, hiszen száz és száz ház dőlt össze, ezrek várják a segítséget. Kitől várhatnák ezt. ha nem azoktól, akiket nem sújtott ez a szörnyű katasztrófa. A háziasszony, akinek vállára három gyermek el­tartásának gondja hárul, s férje könyvelő, ő maga négyórás munkát vállal, hogy családja jövedelmét kiegészítse, közbeszólt. Az összedőlt házakon túl, az életen át kuporgatott hol­mik, kedves bútorok vagy ruhák elvesztése bántotta. Az állam segíthet, adhat, de nézheti-e ő, hogy nél­külözzenek gyermekek, öre­gek? Nem, azt rendes em­ber — így fogalmazta — nem tűrheti, s ha az egy napi bér kiesése miatt ta­lán kevesebb jut az asztal­ra — kibírjuk. A vita — mert később azzá terebélyesedett — nem azért folyt, hogy adni lehet, hogy kell, hanem azért, hogy gyorsan, s ha kell még többet is. Az ada­kozás, pénzfelajánlás té­nye természetesnek tűnt, azt senki sem vitatta, csak a formát, a segítés mód­ját mérlegelték, nem túl­licitálva egymást, hanem emberien, készségesen! Név­nap és árvíz, hogy illik ez össze? Az élet néha furcsa helyzeteket teremt. Az em­berek ma már nemcsak termelési értekezletekre, szemináriumokra tartogat­ják véleményüket, nem kér­kednek azzal, hogy segíteni akarnak, hanem az utcán, baráti társaságban, autó­buszon, vagy munkahelyen készek önmaguktól emberi cselekedetekre. Fel­emelő élményt nyújtott ez a névnapi összejövetel, de mint cseppben a tenger, úgy tükröződött benne tár­sadalmunk karaktere: né­pünk felnőtt azokhoz az eszmékhez, elvekhez, amely­re egész országunk épül, a szocialista humanizmushoz. Gémes Gábor Szovjet kormányküldöttség érkezett Budapestre Mihail Leszecskónak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének vezetésével kedden szovjet kormány- küldöttség érkezett Buda­pestre a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kormányközi bizottság szer­dán kezdődő IX. ülésére. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari minisz­ter, valamint az együttmű­ködési bizottság más ma­gyar tagjai, továbbá Gye- nes András külügyminisz­terhelyettes. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Vigyázat, áramütés! Az utóbbi időben feltű­nően elszaporodtak a nem egyszer halált okozó áram­ütések. Különösen gyakran okoz súlyos tragédiákat, hogy kisebb vagy nagyobb gyermekek játékból fel­másznak a villanyoszlo­pokra. A Magyar Villamos Mű­vek Tröszt nyomatékosan felkéri a szülőket, de fő­leg a pedagógusokat, hogy még a tanév alatt figyel­meztessék a tanítványaikat az áramütéses balesetek ve­szélyeire, illetve e veszé­lyek megelőzésének lehető­ségére. Soha semmilyen kö­rülményeié között ne mász- szanak fel a villanyoszlo­pokra. Még akkor se, ha esetleg valamilyen játékuk fennakad a vezetéken. Ha valahol leszakadt ve­zetéket találnak, messze ke­rüljék el, mert a földön fekvő vezeték is okozhat halálos balesetet. Jelentés a romániai és a jugoszláviai árvízhelyzetről Kedden délelőtt Barbu Popescu mezőgazdasági mi­niszterhelyettes, a közpon­ti árvízvédelmi bizottság elnöke sajtóértekezleten tá­jékoztatta a Bukarestben akkrediktált állandó tudó­sítókat és az árvíz alkal­mából Romániába érkezett amerikai, angol és nyugat­német újságírókat a ka­tasztrófa méreteiről, az okozott károkról, az árvíz- védelmi parancsnokságok tevékenységéről. Elmondotta, hogy az ára­dat eddig 1100 helységet, mintegy 80 000 lakóházat | öntött el és ezekből 33 000 összedőlt. Körülbelől 30 000 mezőgazdasági épület ron­gálódott meg súlyosan. Az árvízsújfotta területekről 90 000 családot, mintegy 270 000 embert költöztet­tek ki. 1050 híd dőlt össze, vagy rongálódott meg. használhatatlanná vált 1800 kilométer közút és 300 kilométer vasúti vonal. Kb 1000 kilométer villanyáram és 55 kilométer magasfe­szültségű vezeték ment tönkre. Eddig 854 000 hek­tár mezőgazdasági terület került víz alá 256 ipari vállalat szenvedett kisebb- nagyobb károkat, köztük 61 országos jelentőségű. 98 ipari egységben még csök­kentett kapacitással sem indult meg a termelés. A hivatalos közlés szerint az árvíznek 145 halálos áldo­zata van, 28 személyt pe- j dig eltűntnek nyilvánítot­tak. A miniszterhelyettes szólt | az országnak nyújtott kül- i földi segítségről. Kérdésre válaszolva elmondotta, hogy Románia kormány- 1 szinten nem kért segélyt I egyetlen külföldi államtól Jugoszlávia. A követ­kező napokban Jugoszlá­viában is minden ed­digi maximumot felülmúl a Tisza vízszintje. A leg­újabb fejlemények azon­ban arra utalnak, hogy az árral szembeni küzdelem még hosszabb és súlyosabb lesz, mint ahogyan eddig látszott. Egybeesnek ugyan­is a Tiszán és a mellékfo­lyókon elvonuló árhullá­mok. s a védőknek léleg­zetvételnyi idejük sem ma­rad a pihenésre. Elmarad az előrejelzés szerint jósolt enyhe apadás, s a Tisza jugoszláviai szakaszán a két várt árhullám eggyé változik, mely a korábban kiszámított június 3—4-i tetőzési időpont után is fo­lyamatosan növekedni fog. A Tisza mellékfolyói kö­zül tovább árad a Béga, a Temes, a Brzava és a Ka- rasica. A Karasicánál vá­ratlanul buzgár is feltört. Rendkívüli készültségi ál­lapotot rendeltek el a Du­na bánáti szakaszán Pan- csovától délre, a Tisza és a Száva áradásának követ­kezményeként ugyanis ve­szélyesen emelkedik a Du­na vízszintje is. Közvetve az aldunai árvízhelyzetet nehezíti a szerbiai nyugati Morava áradása is, amely különösen Kraljevo környé­kén okoz nagy károkat a mezőgazdaságnak. Az árvízvédelem terén kialakult magyar—jugo­szláv együttműködés leg­újabb eseménye: Szeged jugoszláviai testvérvárosa Szabadka, amelyet nem érint a Tisza áradása, sát­rakat, takarókat, csizmá­kat és élelmet ajánlott fel Szegednek, kiegészítve ezt azzal, hogy szükség eset&i vállalják a veszélyeztetett területekről kitelepített vagy kitelepítendő gyerme­kek ideiglenes elhelyezését. Bács megyei termékek a BNV-n Évről évre nagyobb te­rületet igényel a Budapesti Nemzetközi Vásáron a La- josmizsei Vízgépészeti Vál­lalat, s ez azt bizonyítja, hogy egyre több figyelmet érdemlő termékkel jelent­kezik a piacon. A képün­kön látható új típusú, kü­lönböző nagyságban készü­lő hidroglóbusz mellett többféle szűrő- és víztisz­tító berendezést mutat be a lajosmizsei üzem. Újdonság — hirdeti a tábla a BRG kecskeméti gyár­egységében készült MK—21 -es és továbbfejlesztett vál­tozata, az MK—23-as magnetofon mellett. Az utóbbi gépkocsi-akkumulátorról is működtethető és beépített akkumulátortöltővel is felszerelték. A Kalocsai Paprikaipari Vállalat hagyományos ter­mékei — a paprika és a halászlékeverék — mellett bemutatja legújabb gyártmányát, a ma még főleg külföldön keresett paprikaolajat is. A Jánoshalmi Bácska Ktsz ismét nagy sikert aratott műanyag csónakjaival, me­lyek árukkal és formájukkal egyaránt megnyerték a közönség tetszését. (Pásztor Zoltán felvételei) „Riadóztattak66 a peronoszpórajelző állomások Megkezdték a peronosz­póra elleni védekezést a megye több mint 114 ezer hol dny i szőlőültetvényén. A felmelegedéssjl növekszik a talajfelszín páratartalma, s ez kedvez a gombafertő­zésnek. Kedden ismét ve­szélyt jeleztek a megye kü­lönböző pontjain — több mint 100 helyen — elhelye­zett peronoszpórajelző állo­mások. A kertészeti gazda­ságok azonban már ezt megelőzően — a szeszélyes időjárásból következtetve — megkezdték a védeke­zést. A hírek szerint az ál­lami gazdaságokban az el­ső permetezési forduló utolsó pásztóit róják a gé­pek. A szakemberek becslése szerint naponta 500—600 nagy teljesítményű növény­védő gép dolgozik a pász- tákban. A védekezéshez elegendő növényvédőszert szereztek be a kertészeti gazdaságok. A raktárkész­let: 110 millió forint értékű méreg.

Next

/
Thumbnails
Contents