Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-19 / 115. szám
Rangot a gépgyártásnak! H a volna elég gépünk ... — a mező- gazdasági üzemek vezetői, szakemberei manapság ezzel a sóhajjal kezdik elképzeléseik, fejlesztési terveik ismertetését. Hovatovább az i előrehaladás döntő problé-1 májává válik a gépesítés ügye. Nem jól van ez így, éppen elég feladat volna az emberi gondokkal való törődés is — ha már a tárgyi feltételek rendelkezésre állnának. De a tények azt mutatják, hogy a gazdaságok csak mintegy felerészben rendelkeznek azzal a gépállománnyal, amit a mai termesztési követelmények előírnak. Erőgépek dolgában még ennél is rosszabb a helyzet. Meglevő gépeiket így a gazdaságok — ha kell, a szükséges karbantartás rovására — túlhajszolják, ezért időnek előtte tönkremennek, s mivel utánpótlás nincs, rozoga masinákkal végzik a munkát. Emiatt az üzemeltetési költség is folyton hatvá- nyozódik. Aminek következtében a könyvelés kimutatja: ezt és azt a munkát géppel végezni nem gazdaságos, inkább több embert kell alkalmazni. S ezen a ponton a kör bezárul. Ifagy mégsem? E so- » rok írójának a napokban alkalma volt részt venni egy országos jellegű sajtótájékoztatón, ahol a mezőgazdasági gépeket előállító gyárak igazgatói mondták el a gyártásnak és a forgalmazásnak azokat a nehézségeit, amelyeket a kívülállók — beleértve a gazdaságok vezetőit is — nem ismernek. E gondok azért figyelemreméltóak, mert túlnyomórészt nem üzemen belüliek. Igaz, a „belső” tényezők sem el- hanyagolandók; a bérezésből adódó aránytalanságok miatt az utóbbi egy-másfél év alatt egész üzemrészek munkásállománya csökkent a felére-harmadára, s főképpen a szakmunkások száma fogyatkozott meg. A gyárépületek, műhelycsarnokok zöme száz évesnél idősebb, a technológia fejlesztése nem tart lépést a követelményekkel. S ok országban — közöttük olyanokban is, ahol a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemből való részesedése a miénkhez képest csekély — a mezőgazdasági gépgyártás kiemelt iparágnak számít, s ennek megfelelően is törődnek vele. Nálunk semmilyen megkülönböztetett rangja nincs. A hat gyárnak — beleszámítva a Vörös Csillag Traktorgyárat is — éves fejlesztési alapja összesen 30 millió forint. Csak a korrózió elleni védelmet ellátó egyetlen üzem ennek a felébe kerülne — már ebből is megítélhetjük az említett összeg méretét. Ilyen okok miatt nem gondolhatnak arra, hogy megszervezzék az önálló értékesítést, s örülnek, ha az AG- ROTRÖSZT megrendelésének eleget tudnak tenni. / gy tehát maradna az egyetlen kiút — az, ha a mezőgazdasági gépgyártást központilag is kiemelt iparággá avatnák. Ezt a mezőgazdaság igényei napról napra jobban sürgetik. Enélkül gondolni sem lehet a mezőgazdaság műszaki-technikai forradalmának előkészítésére. Még akkor sem, ha az AGRO- TRÖSZT a tavalyi hat és fél ezerrel szemben az idén tízezer traktort hoz forgalomba. H. D. Világ proletárja?, egyesüljetek! Á MAGYAR SEOCÍVlISTA MWKÁSPÁRT BÁCS’-KISKU^ MEGYEI BI ZÓ T TS Á G Á N A K N A PI L A P J A ¥ XXV. évf. 115. szám Ara: 90 fillér 1970. május 19, kedd Igen lassú az apadás Harmincnégyezer embert telepítettek ki a veszélyezte tett helyekről Négy százalékkal több termék Ülésezett Aradnál tetőzik a Maros Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a Tisza felső szakaek az árvízi menekültek rendelkezésére. A beregsu- rányi Béke és Barátság Tunyogmatolcsiak biztonságban a honvédség két'éltűjének „fedélzetén”. szán és a Szamoson igen lassú az apadás. Záhonynál már 24 órája stagnál a vízszint, az eddigi maximum közelében, s további tartós tetőzésre kell számítani. A Szamosszögben elöntött területekről a hétfőre virradó éjjel kétéltűekkel, motorcsónakokkal, erősen világító vízijárművekkel folytatták a veszélybe került lakosság elköltöztetését. Vasárnap estétől hétfő reggelig négyezer embert szállítottak biztonságos helyre. Ezzel együtt eddig összesen 34 ezer ember települt át a veszélyeztetett községekből. A Szamos és a Kraszna közötti területekre a kiáradf vizet a tervek szerint Opá- Iyi községgel szemben, a gáton vágott „kapun” vezetik vissza a Krasznába. Egyelőre azonban a Kraszna vízszintje magasabb, s így meg kell várni, amíg jobban leapad a folyó, s csak ekkor kerülhet sor a víz visszavezetésére. A legfrissebb jelentések szerint a Maroson levonuló árhullám hétfőn délben a maximum körüli vízszinttel tetőzött Aradnál. Ehhez hasonló, tehát a maximumot megközelítő duzzadás várható a magyar szakaszon is. Ezért az éjszaka felvonultatott árvédelmi erőket hétfőn délelőtt újabb osztagokkal és számos géppel erősítették meg, s még további erőket irányítanak ebbe a térségbe, hogy felkészüljenek a magas árhullám fogadására, biztonságos levezetésére. Vendégül látták az árvízkárosultat a nyírségi községe1 Gyorsfőző konyhákat állítanak fel, élelmet és lakást bocsátanak, a nvírsésiTermelőszövetkezét például 2500 árvízkárosultat fogadott be, 500-zal többet, mint a község egész lakossága. Számos helyen gyűléseken határozták el a falvak lakói, hogy vendégnek tekintik a menekülteket és otthonukat ajánlják fel a 30 000 kitelepítettnek. A pünkösdi ebédnek körülbelül 20 000 árvízkárosult volt a vendége. * A felsőtiszai árvíz miatt Mátészalka és Csenger, illetve Mátészalka és Zajta közötti kis mellékvonalakon — egyaránt 30—30 kilométeres szakaszon szünetel a vasúti közlekedés. * Vasárnap délután megkezdődhetett a vagyonmentő expedíciók munkája az elöntött Szamos menti községek egy részében. Megindultak a kétéltű járművek és a motoros pontonok karavánjai a háztetők magasságáig elöntött községek felett, hogy a szétszéledt állatokat is mentsék. Így jua mezőgazdasági állandó bizottság A Kecskeméti és Kiskunfélegyházi Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének kecskeméti székházában tartotta ülését a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága. Az ülésen, ahol dr. Glied Károly vb-elnökhelyettes is megjelent, Varga Ferenc, a kalocsai járási pártbizottság első titkára elnökölt. A napirendi témát — A megye mezőgazdasága harmadik ötéves tervének tottak el az elsőként elön- | teljesítése és a IV. ötéves tött községekbe, SzamóStá tárfalvára, Komlódtótfalu- ra, Csengersimára és Sza- mosbecsre, ahol a termelő- szövetkezetek telephelyein állatcsoportokra bukkantak. A szarvasmarháknak csak az orruk volt kint a vízből, de a szerencsétlen -állatok háromnapos kínlódás után is éltek még. Találtak három istállót is, amelyben csak 15—20 centiméteres levegőréteg volt a mennyezet és a víz között a bennrekedt több mint száz szarvasmarhából hetven mégis életben máradt. A mentés sikerrel járt. A négy Szamos menti község víztengeréből sikerült hatszáz szarvasmarhát szárazra szállítani. Az árvízvédelmi kormánybiztosság a magánérdeklődők tájékoztatására pénteken információs szolgálatot létesített. A nagy számú érdeklődésre való tekintettel a korábbi 125-942 számú telefonállomáson kívül a 329-300 és a 329-301 számú állomás is a közönség rendelkezésére áll. terv koncepciói címen dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője terjesztette az állandó bizottság elé. Előterjesztésében megállapította, hogy a harmadik ötéves terv célkitűzésének megvalósítása az 1970. évi kilátások szerint egészében biztosított. Az előterjesztés először az élelmiszergazdaság fejlesztést feladatait tárgyalja. E szerint a fontosabb élelmezési cikkek termelését mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban növelni kell, a megyei szükségleteken túlmenően az országos ellátás és exportigények szem előtt tartásával. A termelés gazdaságosságát elsősorban a termelékenység növelésével kell biztosítani. Előzetes számítások szerint 1975-ig kenyérgabonából — a megyei szükségleten túl — 7,5—8,5 ezer vagonnal termelnek. A hús- fogyasztás 5—6 százalékkal növekszik, a tojás és tejtermelés 15—20 százalékos növekedésével számol az előterjesztés. A zöldségfélék megyei szükségleten felüli mennyisége 20—30 százalékkal fog növekedni. A negyedik ötéves tervidőszakban az élelmiszer- gazdaság fejlesztése több termelésszerkezeti változtatást tesz szükségessé. Csökken például a kenyérgabona vetésterülete, s ezzel párhuzamosan a takarmányfélék vetésterületének növekedésével lehet számolni. Szőlőtermesztésben fokozni kell az új ültetvények termőképességét és a régi telepítések rekonstrukciós programját. Gyümölcstermesztésben a növényvédelmi tevékenységet szükséges magasabb szintre emelni, zöldségféléknél a nagyüze- mesítés — a komplex gépesítés — a cél. Az állatállományon belül a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését a terv elsősorban a nagyüzemi közös gazdaságokban tartja megoldhatónak, a sertéstenyésztést két irányban kívánja fejleszteni: egyrészt a korszerű hizlaló telepeken, másrészt a háztáji gazdaságokban. Juhtenyésztésben a gyapjútermelés mellett nagyobb gondot kell fordítani a hústermelésre. Fokozni kell a mezőgazdasági nagyüzemek feldolgozó tevékenységét, főleg az állami vállalatokkal együttműködve. Az előzetes számítások szerint a negyedik ötéves tervidőszakban a bruttó termelési érték 3 százalékkal, az árutermelés 4 százalékkal emelkedik. Embert, állatot mentenek Usenger határában. (MTI-foto — Bara István felvételei.) Végei ért a balti-tengeri országéit békekonferenciája Sopotban befejeződött a balti-tengeri térség országai közéleti személyiségeinek találkozója. Az értekezlet három határozatot fogadott el. A politikai határozat aláhúzza, hogy az európai béke és biztonság csak a kontinens jelenlegi politikai-területi helyzetének fenntartása- az Odera—Neisse határ sérthetetlenségének biztosítása és a két német állam létének elismerése alapján képzelhető el.
