Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-17 / 114. szám
1 oldal 1970. május 17, vasárnap Homokdombok bilincsében Fülöpháza. Kietlen szépségű sivatagi homokdombok, vizenyők, titokzatos vízimadarakkal. De ez a vidék az itteni több mint 400 tanya lakóinak nem a romantikát jelenti. Csak a naponkénti küzdelmet az áldatlan körülményekkel — a megélhetésért. A határ nagyobbik részén — 3700 holdon — a Zrínyi Szakszövetkezet gazdálkodik. pontosabban: gazdálkodik tagsági parcelláin az a 360 család, amelyik a csoportban társult. — Az az igazság, hogy nem vagyunk képesek nagyüzemi módon működni — bánkódik a szövetkezet elnöke, Csernák Ferenc. — Van a közösben 400 hold szántó. Ennek fele még most is víz alatt van. Mi terem ezen már az idén? Aztán a legelő, meg a 110 hold ültetvény. A szőlő és a gyümölcsös. A közös szőlőt is százalékosan művel- tetjük. húsz vagy harminc ember, illetve család dolgozik benne. Ezt még ügy, ahogy felvállalják. De az 50 hold paradicsomnak a felét közösen kell megművelni. Hol húzódnak az okok? — Ott, hogy öreg a tagság — véli Csernák Ferenc. — A közösben már nem vállalnak munkát. Van egy kis szőlő a tanya mellett, egy hold körül, esetleg másfél hold, ast gon- dozgatják. Már aki bírja. — Üzem kellene ide — teszi hozzá Nyúl Sándor községi tanácselnök. — Akkor majd megművelnék a földet is. Nagyon sokan eljárnak Kecskemétre, a vasiparba, ,a lakatosipari vállalathoz. A tanácselnök szerint, aki már vagy tíz éve eljár, többnyire szívesen visszajönne, a naponkénti ingázást is nagyon meg lehet unni. De sajnálják otthagyni a „megszerzett’’ éveket. Hiszen itt társadalombiztosítási szempontból hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Meg azután közelebb is találnak ipari biztosítási munkahelyet: az Izsáki Állami Gazdaság balázspusz- tai üzemrészében, és az erdészetben. Csakugyan — ezek után ki marad meg Fülöpházán? A tanácselnök lemondóan legyint: — A fiatalok már a faluközpontban sem akarnak megmaradni. Aki egyszer innen kitette az egyik lábát, viszi utána a másikat is. ötvenéves a tagsági életkor. Tömegével ajánlják fel a földeket a közös részére, de csak attól veszik át, aki végképp nem tudja megművelni. Tavaly négy gazdától vettek át húsz hold- nyi területet. Kiadnák bérbe is, ha volna, aki vállalná. És egyre több a parlagon maradó föld. elsősorban a buckák közötti sivár szántók maradnak műveletlenül —, lehet ilyen már 25—30 hold. Egészében a tagság, figyelembe véve a változatos munkalehetőségeket, nem él rosszul. Már ami az anyagiakat illeti. A *em egészen másfél ezer lélekszámú község egyetlen italboltja havi 120—130 ezer forintot forgalmaz. Élnek a tanyai háztáji állattartás jó lehetőségeivel. És olykor — kihasználva az akciók. áUAL mníitntt kedvezményeket — vissza is élnek ... Évente 7—8 házat építenek a faluközpontban. És egyre többet a szomszédos Kerekegyházán. És megint a bűvös kör: nincs ember — nagyüzemi irányításban jártas szakember sincs —r. akinek vállára ráépülhetne a mostaninál korszerűbb mezőgazdálkodás, a jelenlegi gazdálkodási és életlehetőség viszont sokkal inkább taszít, mint vonz. Ez érthető, de nem megnyugtató. A jövő tendenciáit kutatva jutok el az iskolaigazgatóhoz, Herpai Lászlóhoz, aki egyszemélyben kultúr- otthon-igazgató is a községben. Lelkes és töprengő ember. — Az bizonyos, hogy szinte csalogatják el innen még azokat a fiatalokat is, akik egyébként itthon maradnak — fejtegeti. — S ezért csak a körülményeket szidhatjuk, mást megróni nem lehet. Művelődési ház van 1961 óta. Déryné, táncdalénekesek, ma- gyarnóta-est. Tömeget csak ezzel tudunk mozgatni, egyelőre. De újabban már van más is, több is. Tudunk motoros tanfolyamot szervezni, kirándulást Budapestre, s máshová is, a tanyasi emberek elmennek a külterületi iskolába a magyar felvilágosodás irodalmáról hallani, rendszeres filmvetítés is van, sőt a központban ifjúsági klub is működik. Vezetője szegedi joghallgató, de hetenként hazajár. De még ez is kevés. Nézzük csak; merre, hová irányul az idei 43 végzős nyolcadikos? Továbbtanulnak 33-an. Ebből gimnáziumba mennek hárman, szakközépiskolába 5-en, ipari tanulónak 25-en. „Bontásban” az utóbbi; mezőgazdasági szakmára jelentkeztek 13-an, kereskedelmire 12-en. Mindez valójában örvendetes. De ki jön ide visz- sza? Hol helyezkedik majd el az a 13. aki a kisfái, vagy a fülöpszállási szakiskolában szerzi meg a képesítést? Hová, merre sodródnak innét a szakmát tanuló fiatalok? Némán úsznak a homokdombok a langyos tavaszi légáramban. Tőlük várjam a választ? ... Ügy hírlik, a betonút melletti Strá- zsahegy tövében és környékén szilikáttartalmú homokmezőre leltek. Már tervek is készültek egy épületelemgyár itteni felállítására vonatkozóan. Ágasegyházától iparvágány ágazna le a vasútról... Megszületik az ipar a „sivatag” közepén? S újból felszántják, bevetik a par- i lagokat is? Csak addig tartanánk csodának, amíg hitetlenkednénk benne. Hatvani Dániel Föld alatti tó A világhírű aggteleki Baradla barlang új idegen- forgalmi látványossággal gazdagodik. A „föld alatti meseország” egyik legszebb részén, az úgynevezett Libanon hegyhez vezető sziklaüregben — egy vas- betongát építésével — háromszázötven méter hosszú mesterséges tavat alakítanak ki, amelynek legnagyobb mélysége eléri a négy—öt métert. A föld alatti tavon a kirándulók csónakokból tekinthetik meg a rejtett reflektorokkal megvilágított hatalmas cseppkőképződményeket, amelyeknek tükörképét majd a kristálytiszta vízfelület visszaveri. A föld alatti tó a jövő évre készül el. Híd a csatornán Az alacsonyabb fekvésű területeken még május közepén is a belvíz késlelteti a mezőgazdasági munkákat. Az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a régi, szűk csatornahálózat mellett újabbbak létesítésével gyorsítja a „szántóföldi tenger” elvezetését. A közelmúltban Bács- Kiskun megyében több új csatornát építettek. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas között a Dongéren keresztül a Tiszáig szintén új árokban duzzad a belvíz. A vízügyi igazgatóság I-es számú főépítésvezetőségének dolgozói jelenleg hidat építenek a csatorna fölé, s így május végéig az országúti forgalmat terelőúton bonyolítják le. (Pásztor Zoltán felvétele.) SÜRGETŐ FELADATOK Tudományos munka a megye mezőgazdaságában A termelőerők gyors fejlődése nyomán törvényszerűen nagyobb ütemben haladnak előre a tudományok is. Ennek következményeként a kutatás anyagi, személyi és technikai bázisa is bővül. A napjainkban végbemenő fejlődési folyamat ráirányította a figyelmet a kutatómunka szervezésére, hatékonyságának erősítésére. A termelésben nő a szellemi és tudományos munka aránya. A tudomány nemcsak előkészítője a termék megszületésének, hanem az elméleti eredmények gyakorlati alkalmazásának segítésével közvetlenül is részt vesz a nemzeti jövedelem termelésében. A fentiek alapján tárgyalta meg az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága a tudományos munka helyzetét és meghatározta a továbbfejlődés szempontjából fontos feladatokat. Tíz év alatt Megyénkben néhány ágazatban nagy hagyományai vannak a kutatómunkának. A mezőgazdaságban öt kutatóhely van. melyből egy, a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet, önálló intézmény. Ezenkívül az Erdészeti Tudományos Intézetnek van szőkébb hazánkban kutatóállomása, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetnek pedig három kísérleti telepe működik. Az elmúlt tíz esztendőben lényegesen növekedett a kutatómunkába vont terület, 1961-ben 1304, 1969ben pedig már 4356 hold volt. A kutatásban foglalkoztatottak száma tíz év alatt 840-ről 1189-re emelkedett. A tudományos munkatársak létszáma harmincról negyvenötre. Az állóeszköz, a gép, a műszer értéke, valamint a kutatásra fordított összeg szintén jelentősen növekedett. Ezzel párhuzamosan azonban nem fejlődött arányosan a korszerű kutatás egyik meghatározója, a műszerállomány. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a jövőben erre nagyobb gondot kell fordítani. Mexikó—Kecskemét Érdemes szólni arról, hogy kutatóink jelentős társadalmi tevékenységet fejtenek ki. Hasznos számukra a közéleti munka, mert szorosabb kapcsolatot tudnak tartani a mindennapi élettel. A megye kutatóhelyein elsősorban a tájadottságoknak megfelelő tevékenység folyik. Az intézetek, telepek elsősorban a homokhasznosítás lehetőségeivel foglalkoznak. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben 23 növényfajtát és 15 fajtajelöltet állítottak elő. Huszonhat befejezett agrotechnikai kutatásról készült záródolgozat, melyből 21-et javasoltak gyakorlati bevezetésre. Az intézet munkatársainak irodalmi tevékenységére jellemző, hogy 16 könyvet. 221 tudományos és 127 népszerű dolgozatot írtak. Eredményeik közül legjelentősebbek az új paradicsom- és gabonafajták — köztük a triticale előállítása, valamint a ho■ moki takarmánytermesz- 5 tésben elért sikerek. Legs’ újabban a FAO felügyelete alatt működő Mexikói Nemzetközi Kutató Intézet kérte fel a kecskemétieket közös kísérletek végzésére a fehérje-programon belül. Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet telepeinek fontos feladata a szőlőnemesítés és az alföldi, kedvezőtlen hőmérsékletű viszonyoknak megfelelő, nagyüzemi tőkeművelési módok kidolgozása. Három elismert csemege- szőlő, négy csemege és 11 borszőlő fajtajelölt van az i említett telepeken. Jelentős eredmények születtek a í szőlő növényvédelmében, a trágyázás technológiájának fejlesztésében, valamint az alföldi borok korszerű kezelésének kidolgozásában. Az intézet munkatársai részt vettek szinte valamennyi alföldi nagyüzemi borfeldolgozó tervezésében. Az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Állomása jelentős eredményeket ért el a homoki erdőtelepítés, termesztés és gépesítés, valamint a csemetenevelés problémáinak megoldásában. Az eredmények gyakorlatban való megvalósítását szolgálják a záróközlemények. tapasztalatcserék^ szakelőadások, ám termelésben történő felhasználás sajnos, még nem zökkenő- mentes. Intézményeink csak mostanában kezdik felismerni a közvetlen szaktanácsadásban rejlő lehetőségeket, de e tekintetben még igen sok a tennivaló. Gyorsabban a gyakorlatban A jövőben el kel érnünk, hogy azok a sikerek, amelyeket tudományos kutatóink elérnek, gyorsabban hasznosuljanak a termelési gyakorlatban. A tudományos eredmények terjesztése és felhasználása az élet minden területén — közügy. A munka hatékonyabbá tételének feltétele néhány kiegészítő, illetve hiánypótló beruházás, mivel teljes értékű munka csak az előfeltételek megvalósítása után várható. Korszerű kutatásszervezéssel az intézményeket komplex kutató bázisokká kell fejleszteni. A kutatóhálózat elhelyezkedése — a tájjellegű feladatok megoldása szempontjából — általában megfelelő. Kívánatosnak tartjuk azonban, hogy a kellő felelősség is érvényesüljön. Lényeges például, hogy a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a közeljövőben végrehajtandó feladatkör-változás ellenére továbbra is a tájnak megfelelő kutatási feladatokat oldjon meg. A hatékonyságot jelentősen növeli majd, ha az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató intézet három telepe egységes irányítása alá kerül és mint kutató állomás, nagyobb felelősséggel és hatáskörrel végzi majd munkáját. Szükség van egy szak- tanácsadó szervezet létrehozására, amely elősegíti a kutatások eredményeinek gyakorlatban történő gyorsabb átadását. A kutatóintézetek egymással együttműködve, ezt a szervezetet, mint önálló egységet tarthatnák fenn. Mit várunk Kutatóinktól a megye sajátos problémáinak megoldását várjuk, szükséges kidolgozni megfelelő módszert a homokmozgás megakadályozására, egy kockázatmentes szőlőművelési módot, mely magába foglalja ültetvényeink teljes gépesítését is, a homoki takarmánytermesztés megoldását, a mezőgazdaságilag jövedelmezően nem művelhető területeknek a művelés alól való kivonás utáni hasznosítását. Ezen túlmenően a gazdálkodás színvonalának emelkedésével. több új probléma jelentkezik, melyek megoldása szintén kutatóinkra vár. ilyenek többek között a szakosítás és a különböző kooperációk lehetőségeinek kidolgozása. El kell érni, hogy a kutatóhelyek munkájának korszerűsítésével, az irányítás és szervezés új módszerének bevezetésével a legfontosabb tennivalók megoldására nagyobb hatáskört és önállóságot biztosít majd az Intézmények vezetőinek a feladatok minél hatékonyabb megoldásához. Gódor József, az MSZMP Jács-Kiskun megyei Bizottságának politikai munkatársa