Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

Férjek, apák így élünk... A múlt héten megis­merkedtünk néhány dol­gozó nő hétköznapjaival. Most a férfiaké a szó, ők vallanak életük egy nap­járól. Vékony, fekete közép­korú férfi. Az Alföldi Cipőgyár dolgozója. A gé­pek zúgásától hangos te­remben csak kiabálva ért­jük meg egymást. Beszél­getés közben sem hagy­ja abba, a munkát. — Három fiam van. Tizenöt, 13 és 12 évesek. A feleségem is itt agyára ban, a szabászaton dol­gozik. Amikor ő délelőtt jár, én délutános vagyok, hogy a gyerekek ne ma­radjanak felügyelet nél­kül. Serdülnek, most egy kicsit nehezebb velük. Ha délelőttös vagyok, reggel ötkor kelek. Reg­gelizem, aztán indulok. Gépi előhúzó vagyok, na­ponta több mint ezer pár cipő kerül a kezembe. A műszak után otthon ebé­delek, mivel a feleségem főz. Fizetésem 2000, a fele­ségemé pedig 1500 fo­rint. Ez a második há­zasságom. Kilencszáz fo­rint tartásdíjat fizetek. Most kaptunk lakást. Ha­vi állandó kiadásaink összegét pontosan nem ismerem, ezeket a fele­ségem intézi. Részletre vettünk eddig mindent. Mivel váltott műszak­ban dolgozunk, szinte csak szombaton és vasár­nap találkozom az asz- szonnyal. Télen az egész hétvégét együtt tölti a család. Tavasztól őszig szombatonként pecázni járok. Ilyenkor csak a vasárnap közös. Szóra­kozni ritkán járunk. A feleségem brigádjával nemrég voltunk moziban, öt év alatt harmadszor. Magas, erős, középkorú férfi. Művezető. Az egyik építkezésen találkoztunk vele. Két és fél éves fiam és 12 éves kislányom van. Tiszakécskén lakunk, on­nan járok be. Reggel fél ötkor kelek. Megetetem a csirkéket és a disznót, vizet hordok. Háromszo­bás házunkban 86 éves beteges édesanyámmal élünk együtt. Feleségem betanított munkásként dolgozik. Naponta, reg­gel vagy délután főz a családnak, mivel két- műszakos. Reggel hét órára érek Kecskemétre. Negyed öt­ig dolgozom. S csaík dél­után hatra jutok haza. Ilyenkor foglalkozom a kislányommal, megnézem a leckéjét. Játszom a gyerekkel a tv esti mesé­jéig, aztán lefektetjük őket. Ha jó a műsor, megnézzük a feleségem­mel. Szabad szombatos va­gyok, sajnos, csak én. Ezeken a napokon a ki­csit nem visszük bölcső­débe. Hét végén moziba, színházba is elmegyünk néha. Tavasztól, őszig te- kézem. Ez a kedvenc sportom. Ilyenkor néha egy-két pohár fröccsöt is megiszom. Ezeken a va­sárnapokon általában es­te 11-kor érek haza. Té­len pedig vasárnap dél­előttönként biliárdozom a barátaimmal 9-től 12-ig. Kell ez a kis kimenő... A fizetésem 2900 forint. A feleségemé pedig 1200. Magas, sovány, közép­korú férfi. Szakképzettsé­ge lakatos. Gyorsan és sokat beszél. — Gyerek nélkül nincs család, az igaz. De higgye el, három gyerek nevelé­sét, taníttatását igencsak megérzik az ilyen kiskere­setű emberek, mint mi. A lányom 16 éves, gyors­ós gépírást tanul Pesten. Van egy komoly udvarló­ja. lehet, hogy férjhez megy. Mi meg taníttat­juk, költjük rá a pénzt Egy nő, az csak nő. Férj­hez kell mennie. Van két iskolás fiam, 12 és 13 évesek. A feleségem szin­tén dolgozik. A napjaim? Ugyan kit érdekelne ez? De ha akarja, elmondha­tom. Fél hétkor kelek. A fe­leségem előbb, mert ő készíti a reggelit. A gye­rekek az iskolában, mi pedig a munkahelyünkön ebédelünk. Fél öt után megiszom egy-két pohár sört. Kell az az ember­nek ... Este otthon va­csorázom, aztán rádiót hallgatok, vagy újságot olvasok. Meg beszélgetek a fiaimmal. A hétvégét mindig a családdal töl­töm, legalábbis az egyik napot. A barátaimmal kártyázgatok néhanapján. Színházba ritkán, moziba gyakrabban járunk. A fi­zetésem 2000 forint kö­rüli, a feleségem 1300-at keres. Kísérteties hasonlósá­gokat fedezhetünk fel a megismert sorsok között. Az asszonyok egybehang­zó panaszai, hogy nincs szabad idejük, szemben pedig a férfiak, a család­apák hétvégi magányos horgászata, vagy baráti összejövetele. Persze ez legfeljebb csak az egyik napon van így, a másik a családé... De ugye érezhető az ellentmondás, a vasárna­pi magányos horgászat és a vágyódó félmondat kö­zött: „Keveset találko­zom a feleségemmel”? E családapák leükiismerete nyugodt, hiszen reggelen­ként begyújtanak és ren­desen dolgoznak. S hogy egyikük-másikuk munka után megiszik egy-két po­hárral és hétvégén bará­taival szórakozik, vagy sportol, ez ellen senki sem szólhat. Mert ez jár a család fejének! ö él­het kedvteléseinek egye­dül is, míg az asszony otthon a konyhában „spor­tol”. Elhangzott egy ér­dekes félmondat, amely az egyes fejekben ural­kodó sötétségre utal: „Egy nő, az csak nő”. Ez, ha általánosnak ta­lán nem is nevezhető, de semmiképpen sem egyedi szemlélet. Tiszteljük az anyákat. De az anyák elsősorban nők. Mindent gyermekü­kért és a családi élet harmóniájáért tesznek. Az őszinte beszélgetések, csa­ládi kirándulások, közös mozilátogatások hozzá­járulhatnak, hogy ez iga­zán kialakulhasson. S hogy miért vázoltuk e helyzetképet, miért szól­tunk mindezekről? Hogy figyelmeztessünk: na­gyon, nagyon sokan él­nek így. És ha csak né- hányan közülük megpró­bálnak módosítani élet­módjukon, akkor ez a betűtömeg nem volt hiábavaló! Kocsis Anna HÉTFŐ: Grízgaluskaleves, tejberizs reszelt csokoládé­val, alma. KEDD: Sóskaleves, velős palacsinta, karalábéfőzelék, körtebefőtt. SZERDA: Zöldségleves, tü- róscsusza tepertővel, vegyes befőtt. CSÜTÖRTÖK: Rizsleves, töltött gomba paradicsom­mártással. FENTEK: Spárgaleves, ra­kott burgonya fejessaláta. SZOMBAT: Lebbencsleves, töltött karalábé, alma. VASÁRNAP: Húsleves, rántott -karaj, petrezselymes­burgonya, uborkasaláta, cso­koládészelet. RECEPTEK VELŐS PALACSINTA: Hoz závalók: 8 db palacsinta (4 személyre), 1 velő, 4 tojás, 10 deka zsemlemorzsa, 5 deka liszt, petpezselyemzöldje. bors, só, hagyma és zsír a kisütéshez. I A megtisztított és megmo­sott velőt apróra vágjuk. Fel hevítjük a zsírt és a finom­ra vágott hagymát megpi­rítjuk. Hozzáadjuk a velőt megsózzuk borssal és fi­nomra vágott petrezselyem­mel ízesítjük. Ezután nyílt láng felett, állandó keverés mellett pirítjuk, majd külön felütött, megsózott és jól el­kevert tojást hozzáadva, foly­tonos keverés mellett addig tartjuk a tűzön, amíg kellő sűrűségű lesz. Ezután levesz- szük a tűzről és megtöltjük vele a palacsintákat. A meg­töltött palacsintákat bundáz- zuk és bő zsírban kisütjük. Főzelékkel tálaljuk. Csak ak­kor készítsük el, amikor már tálaljuk, mert frissen jó. TÖLTÖTT GOMBA: (4 sze­mélyre) 50 deka gombát szá mítunk. Szép nagy champi­gnon gombákat megtisztítunk és bő vízben megmossuk szárait leszedjük. Kanállá1 a belsejét kissé kivájjuk. A szárakat és a kívájt hulla dékot apróra megvagdaljuk, zsírban, vagy olajban kevés finomra vágott vöröshagy­mát pirítunk és hozzákever­jük a gombavagdalékot. Sóz­zuk, borsozzunk, zöldpetre­zselymet és 1 nyers tojást adunk hozzá. Az egészet megpároljuk. A gomba bel­sejét megsózzuk, a pirított vagdalékkal megtöltjük. Tűz­álló edényt vajjal vagy zsír­ral megkenjük és belehelyez­tük a gombákat. Kevés re­szelt sajttal meghintjük és forró sütőben sütjük. TÖLTÖTT KARALÁBÉ: (4 személyre) Hozzávalók: 8 da­rab karalábé, 50 deka darált sertéshús, 10 deka rizs, só, bors, paprika kevés zsír, tej­föl. A húst úgy készítjük el, mint a vagdalthúst, azzal a különbséggel, hogy teszünk bele 10 deka jól megmosott rizst. A karalábét kifúrjuk és belsejét az elkészített hú­sos rizzsel megtöltjük, a ki­vájt karalábét összevagdal­juk és a lábas aljára tesz- ! izük, erre helyezzük el a megtöltött karalábékat. Ke­vés csontlével, vagy vízzel feleresztjük — ízlés szerint sózzuk — és ha puhára főtt világos rántást készítünk ■».melybe dió nagyságú vajat eszünk, összekeverjük és a egészet az ételhez öntjük. Adhatunk hozzá 1 kockacuk- I rőt is. Tálaláskor 1—2 kanál I tejföllel ízesítjük* Szedjen-e gyógyszert a kismama? A Német Szövetségi Köztársaságban évekkel ezelőtt arra figyeltek fel az orvosok, hogy ugrás­szerűen növekedett a végtaghiánnyal született csecsemők száma. Egyha­mar kiderült, hogy a Con- tergán-nevű gyógyszer az okozója. Azok a terhes anyák, akik a terhesség első hónapjaiban szedték ezt az egyébként igen ha­tásos és gyakorlatilag minden más mellékhatás nélküli gyógyszert, szül­ték a végtagnélküli cse­csemőket. A Contergánt kivonták a forgalomból, a napisajtó, az egészség- ügyi hatóságok sokat fog­lalkoztak a Contergán- üggyel, hosszú per lett belőle. A per kimenetele azonban, bármint hangoz­zék is a bírói ítélet, nem adja vissza a hiányzó ke­zet, vagy lábat a napja­inkban már iskolába járó kicsinyeknek. A Conter- gán-tragédiának azon­ban — bármilyen fur­csán hangozzék is — volt egy hasznos következmé­nye is: felhívta az orvo­sok és anyák figyelmét arra, hogy a terhesség alatt nem szabad feles­legesen és meggondolat­lanul szedni gyógyszert, mert a tragédia megis­métlődhetik. Kritikus napok A fejlődési rendellenes­séggel született csecsemők száma 1—5 százalék kö­zött mozog. Az elváltozá­sok hol szabad szemmel láthatók, hol pedig csak bonyolult vizsgáló mód­szerrel állapíthatók meg. Szabad szemmel látható pl. a farkastorok, a nyúlajk, a végtaghiány, vagy a ve­leszületett csípőízületi fi­cam. Csak vizsgálatokkal állapítható meg a külön­böző fokú szívfejlődési rendellenesség stb. Vannak bizonyos fejlő­dési rendellenességek — és jegyezzük meg mind­járt, hogy ezek a ritkáb­bak — amelyek örökletes eredetűek. A gyakoribb ok mégis a méhen belül elszenvedett különböző ártalom. Ilyen ártalmak a Röntgen-sugár, a bá­rányhimlő, más vírusfer­tőzések és minden olyan tényező, amely átmeneti­leg, vagy tartósan gátol­ja a fejlődő magzat vér­illetve oxigénellátását. Magzatkárosodást okoz­hat — a bevezetőben em­lített Contergán mintájá­ra — a gyógyszer is. A felsorolt okok állatkísér­letek és emberen szerzett tapasztalatok szerint ar óraműszerű pontossággal fejlődő magzatban egy meghatározott kritikus szakban okozzák a fej­lődési zavart. Van tehát a fejlődő magzatnak né­hány kritikus napja, ami­kor egyes gyógyszerekkel, vagy más káros behatá­sokkal szemben különle­gesen érzékeny. Az embe­ri magzat a magzati élet kezdetétől számított 20- ik és 40-ik nap között ^sérülékenyebb. Megfi­gyelték, hogy pl. az anya Arányhimlője és nyúl­ik, vagy farkastorok és a magzat életkora között milyen összefüggés áll fenn. Határozottan sike­rült megállapítani, hogy nyúlajk akkor keletkezett, ha az anya bárányhimlő­je a magzatfejlődés 30. napján érte a magzatot. Ha ennél egy-két nappal később tört ki a bárány­himlő, akkor már csak kisebb ajaksérülés követ­kezett be. A gyógyszerek közül a mellékvesekéreg-hormo- nok (például Cortizon, Prednizolon). pajzsmirigy- működést csökkentő gyógyszerek okozhatnak a magzatfejlődés kriti­kus időpontjában fejlődé­si rendellenességet Nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni, hogy ezek a gyógysze­rek egyébként orvosi el­lenőrzés mellett teljesen veszélytelenek és ártal­matlanok lehetnek, sőt egyes betegségek gyógy­kezeléséhez nélkülözhetet­lenek. Viszont ha olyan terhesanya szedi, akinek magzata a 20-ik és 40-ik nap között van, annak sajnos számolnia kell a gyógyszer magzatkárosító hatásával. Vigyázat — terhesség! A terhességet különbö­ző laboratóriumi módsze­rekkel akár már néhány napos korban meg lehet állapítani, a terhes asz- szony azonban elsősorban a vérzés elmaradásából következtet a valószínű terhességre. Ilyen eset­ben feleslegesen, orvosi utasítás nélkül gyógyszert szedni szigorúan tilos. Mivel pedig a nőorvost leszámítva, a többi szak­orvosok általában nem szereznek tudomást a ter­hességről, a terhessége tudatában levő anya kö­telessége — éspedig szüle­tendő magzata érdekében — felhívni a vizsgálatot vagy a gyógyszert el­rendelő orvos figyelmét a terhességre. Sok esetben szednek az asszonyok olyan ártal­matlan gyógyszert, amit valamikor régen írt fel az orvos, vagy olyat, amit patikában recept nélkül is lehet kapni. El­sősorban fejfájásrcsilla- pítókra és hashajtókra gondolunk. A terhes szá­mára még ezek sem tel­jesen közömbösek. Pél­dául a hashajtók legtöbb­je biztosan nem okoz magzatkárosodást a ter­hesség alatt, de eredmé­nyezhet nagyfokú alhasi vérbőséget, sőt görcsöket is. Ez viszont végső fokon még terhesség megszaka­dásához is vezet. Az orvosok a Conter- gán-leckéből megtanul­ták, hogy terhesség alatt a gyógyszer-rendelés na­gyon alapos mérlegelést igényel. Ha az orvos a terhesség ismeretében rendel gyógyszert, azt a terhes asszony nyugodt lélekkel szedheti. De fe­leslegesen, indokolatlanul, orvosi utasítás nélkül so­se szedjen gyógyszert! Dr. Szendéi Ádám Horgolt vállkendő A vállkendő hosszát úgy állapítjuk meg, hogy a cen­timétert átvetjük a vállun- kon és csuklótól-csuklóig le­mérjük. Szélessége a tetszés szerinti ujjbőség. A MINTA LEÍRÁSA: A láncszemsort behorgoljuk vé­gig egyráhajtásos pálcával. 2. SOR: 2 láncszem, egy egyráhajtásos pálca váltako­zása. 3. SOR: 2 láncszem, egyrá­hajtásos pálca az előző két pálca tetejére. A sor további részén: 2 ráhajtás, leöltünk a következő szembe, befeje­zünk egy egyráhajtásos pál­cát, a másik ráhajtást a tűn hagyjuk. Egyráhajtásos pál­ca a következő szembe, utá­na befejezzük a tűn levő rá­hajtást egyráhajtásos pálcá­vá, majd újabb egyráhajtá- sost készítünk és a már- meglevő két pálca tetejére. 4. SOR: ugyanaz, mint a 2. sor. 5. SOR: minden pálcára és minden láncszemre egyráhaj­tásos pálcát horgolunk. A vállkendő a 2—5 sorok ismétlésével készül. Két szé­lére 5—5 egyráhajtásos pál­cákból készült és szoros szemmel leoltott cakkokat horgolunk. A csuklópánt ugyanazzal a mintával készül, mint a ken­dő. Szegedy Belülié

Next

/
Thumbnails
Contents