Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

t. oldal 1970. - '' 1 Júniusban ! JHgny; ifő érdek hazánkba látogat: Franz Jonas az e! l jÖUGS IGflGSZIGSG Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének meghívására Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke júniusban kezett Varsóból a magyar hivatalos látogatásra Ma-. kormányküldöttség, amely gvarországra érkezik. I részt vett a KGST taná­HAZAERKEZETT A MAGYAR KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG A KGST ÜLÉSSZAKÁRÓL Péntek délelőtt hazaér­Elutazott hazánkból Aldo Moro Olasz külügyminiszter Két napot töltött ha­zánkban Aldo Moro, az Olasz Köztársaság külügy­minisztere, aki Péter János meghívására szerdán este érkezett hazánkba. Az olasz külügyminisz­ter és kísérete pénteken délelőtt kulturális és szo­ciális intézményekbe láto­gatott. Először az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karát kereste fel. Itt dr. Nagy Károly, az egyetem rektora fogadta. A rektor az egyetem éle­téről tájékoztatta az olasz külügyminisztert, úgy is, mint professzortársát. Aldo Moro az olasz egyetemek tevékenységével kapcsola­tos tapasztalatokat ismer­tette. A találkozón közvet­len eszmecsere alakult ki az egyetemek munkájával kapcsolatos kérdésekről. A rektor az egyetem névadó­ját, Eötvös Lorándot ábrá­zoló plakettet nyújtott át a látogatás emlékére Aldo Morénak, akii ezt követően a Kölcsey Ferenc Gimná­ziumba látogatott. A kül­ügyminiszter részt vett két osztály olasz nyelvi óráján, majd a XIV. kerületi Em­ma utcai napközi otthonos óvodába látogatott. Pénteken a Külügymi­nisztériumban befejeződtek a magyar—olasz tárgyalá­sok. Majd az Olasz Köztár­saság külügyminisztere ebédet adott Péter János külügyminiszter tiszteleté­re a Duna Intercontinental Szállóban. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki és az olasz külügyminiszter meg­hívta Péter Jánost olaszor­szági látogatásra. Fock Jenő, a miniszter- tanács elnöke pénteken délután az Országházban fogadta Aldo Morót, az Olasz Köztársaság külügy­miniszterét és szívélyes eszmecserét folytatott vele a két ország kapcsolatai­ról, valamint időszerű nem­zetközi kérdésekről. A parlamenti fogadás után az olasz külügymi­niszter ellátogatott a buda­pesti olasz intézetbe, majd a kora esti órákban külön- repülőgépen elutazott Bu­dapestről. csának 24. ülésszakán. A delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezette. Tagjai voltak: Apró Antal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Párái Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, Bálint József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osz­tályvezetője, Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST-képviselőjének he­lyettese. Hazaérkezése után Fock Jenő válaszolt az MTI mun­katársának kérdéseire. Elmondotta a kormány elnöke, hogy az ülésszak­nak kettős jellege volt, egy­részt a végrehajtó bizott­ság jelentése alapján meg­vizsgálták az integrációs program kidolgozására irá­nyuló munkát, másrészt konkrét határozatokat hoz­tak több olyan kérdésben, amelyek a tagállamok együttműködésének tovább­fejlesztésére vonatkoznak. A szorosabb együttmű­ködés szempontjából nagy jelentőségű az ülésszaknak az a határozata, amely a KGST-országok beruházási bankjának létrehozásáról döntött. A bank megalapí­tásában Románia egyenlőre nem vesz részt, mivel mű­ködési szabályainak egyes rendelkezéseivel kapcsolat­ban fenntartásai vannak. Az ülésszakon határozatot hoztak olyan nemzetközi közgazdasági intézet létre­hozására is, amelynek fel­adata a szocialista világ- rendszer tudományos prob­lémáinak elméleti kidolgo­zása és a tagállamok tudo­mányos erőinek összponto­sítása. Mivel Magyarország alap­vető érdeke az együttmű­ködés továbbfejlesztése a KGST-ben részt vevő or­szágokkal, az illetékes ma­gyar szervek továbbra is kiveszik részüket az integ­ráció programjának kidol­gozásából, az együttműkö­dés fejlesztéséből. 1460 sajtóMásítót várnai a Stoph—Brandt találkozóra BONN (MTI) Mint Conrad Ahlers, a bonni kormány szóvivője pénteken közölte, Stoph, NDK-miniszterelnök és Brandt Rancéllár kasseli találkozójának előzetes programja a következő: Brandt előreláthatólag 20-án este helikopterrel Kasselbe utazik. Stoph kü- lönvonaton teszi meg az utat Berlinből Kasselba. Magyarország és Olaszország kapcsolatai Május 13-án hazánkba érkezett Aldo Moro, olasz külügyminiszter A 301 224 négyzetki­lométer területű, 52,75 millió lakosú fejlett tőkés ország gyors iparosodásá­val előkelő helyet vívott ki magának a világrang­listán, különösen a vegy­ipar, textil- és gépipar fejlődött sokat az utóbbi évtizedben. Az iparoso­dással azonban nem tart lépést a mezőgazdasági termelés, amely növeli a . társadalmi feszültségeket az iparosodott északi és az alacsony termelési színvonalú déli mezőgaz­dasági területek között. (A déli területeken az egy főre jutó jövedelem alig több mint harmada az északi területeken el­ért jövedelemnek.) A megélhetési költségek nö­vekedése az erős sztrájk­mozgalom kibontakozásá­hoz vezetett. Moro mostani lá­togatása Magyarországon a két ország fejlődő kap­csolatait is dokumentálja. Olaszország tőkés partne­reink sorában 1969-ben is megtartotta második he­lyét, több mint 2 milliárd devizaforintos külkereske­delmi forgalommal. Ha­zánk szempontjából az export gyors fejlődése ör­vendetes. Olaszországban különösen . mezőgazdasági termékeink keresettek — belőlük tevődik össze az oda irányuló kivitelünk több mint 70 százaléka. Az élőállatok nagy részét Olaszországban adjuk el. Kohászati, gépipari fél­kész- és késztermékeink ugyancsak jelentős súllyal sze­repelnek kivitelünkben. Magyarország a cellulózé alapú és a szintetikus selyem 38,4, illetve 72,4 százalékát, a cellulózé rostok 9 százalékát ressanone vasérc kőolaj földgáz uránium cink higany , ólom bauxit ♦ kén 3 kohászat gépgyártás ® hajógyártás ® erőmű ® atomerőmű *© vegyipar ^ textilipar 1960 1968 1969 (mó Ft-ban) Behozatal Kivitel vásárolja az olasz piacon. A vegyi szálak és a műanyag alapanyagok az onnan szárma­zó behozatalunk 26,3 százalékát adják, de a fontosabb áruk között gépek, alkatrészek és fogyasztási cikkek is szerepel­nek. A kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokon túl, örvendetes az idegenforgalom fejlődése is a két ország között. — TERRA — Bebrá-nál lépi át a határt, ott száll fel a különvonatra a bonni kormány megbí­zottja, hogy üdvözölje az NDK kormányfőjét. Stoph különvonatán a többi kö­zött mintegy 20 NDK-új- ságíró is helyet foglal. Stoph különvonata 21-én reggel 9 óra után érkezik meg Kassel Wilhelmshöhe-i állomására, ahol Brandt fo­gadja. A két kormányfő gépko­csin teszi meg az utat az állomástól a közel fekvő Schloss-Hotelig, a tanács­kozás színhelyéig. A hotel előtt a két állam zászlaja fog lengeni, de katonai díszünnepségre nem kerül sor. A tanácskozás 10 órakor kezdődik, 13 órakor közös ebéd lesz, ezen a küldött­ségek tagjain kívül részt vesz a hesseni tartományi miniszterelnök és Kassel főpolgármestere is. A meg­beszéléseket délután 16 órakor folytatják. A ta­nácskozás végének időpont­ja nincs megállapítva. Mint Ahlers közölte, eddig 1400 tudósítót akkreditáltak a találkozóra a világ minden részéből. Az NDK-ból mintegy 120 tudósító je­lentette be részvételét. Kommunista értekezlete Péntek délelőtt a Párizs melletti Ivry városházán megnyílt az európai tőkés­országok kommunista párt­jainak értekezlete. A Fran­cia és Olasz Kommunista Párt kezdeményezésére összehívott tanácskozásnak az a célja, hogy fejlessze a szolidaritást az amerikai agresszió ellen harcoló indokínai népekkel. Amerika „belső Kambodzsája” NÉGY megölt egyetemis­ta koporsója felett sztráj­kol az amerikai fiatalság. Belehalt sérüléseibe az a kaliforniai diák, aki a kam­bodzsai intervenció elleni tiltakozásul felgyújtotta magát. Nixon összehívta az amerikai államok kor­mányzóit, hogy megvitassa velük a pattanásig feszült belpolitikai helyzetet. A ta­nácskozáson heves viták folytak a keményebb elnyo­más hívei és azok között, akik a párbeszéd megkez­dését indítványozták a tiltakozó tömegek szószólói­val. Napról napra új bizonyí­téka érkezik annak, hogy az Egyesült Államok bel­ső életében tovább folyta­tódik a csúszás jobbra, a politikai reakció és a ren­dőri uralom fokozatos tér­nyerése. Már Johnson ide­jében megmutatkozott, hogy ez elsősorban a vietnami háború belső tükröződése az Egyesült Államok po­litikájában. Nixon hata­lomra jutása óta azonban világos, hogy a republiká­nus jelölt győzelme (kül­politikai ígéreteitől függet­lenül) megteremtette az Egyesült Államokban egy reakciós társadalmi fordu­lat összes feltételeit. E FORDULAT közép­pontjában Mitchell igaz­ságügyminiszter áll, aki egyben hivatali pozíciójá­nál fogva az FBI legfőbb főnöke is. ö Nixon belpo­litikájának „szürke emi­nenciása”. Az kezdettől fogva vi­lágos volt, hogy Nixon a Pentagon és az üzleti kö­rök feltétlen bizalmából ke­rült az elnöki székbe. Az alelnök személye: az ultra­reakciós Agnew kiválasztá­sa és legdurvább formában történő aktivizálása már a Nixon-adminisztráció korai szakaszában jelezte a jobb- rafordulást. E fordulat „agy­veleje” azonban kétségte­lenül Mitchell igazságügy­miniszter, aki az elnök úgynevezett „déli sraté- giájának” kidolgozója. Ez a stratégia személyileg is nagymértékben megfelel Nixonnak. Abból indul ki ugyanis, hogy Nixon meg­választásában a korábban hagyományosan demokrata jelöltre szavazó déli kon­zervatívok nagy szerepet játszottak. Nixon ezért po­litikai értelemben „adósa” ezeknek a konzervatív-re­akciós erőknek. Ezt a poli­tikai adósságot vissza kell fizetnie. A „déli stratégia” azonban, mint a jelek megmutatták, nem egysze­rűen választási manőver és földrajzilag sem koncentrá­lódik a déli államokra. E NÉVEN valójában egy az Egyesült Államok egész belpolitikai életét átfogó, a Kennedy—Johnson érához képest is reakciós fordu­latot kell érteni, amelynek fő összetevői a követke­zők. Először: a „Law and Order”, a „rendcsinálás”; magyarán a fokozott ren­dőri erőszak alkalmazása a polgárjogaikat követelő né­gerek és a háborús kurzus ellen fellépő tüntetőkkel szemben. Másodszor: szisz- tematikus visszaszorítása a néger polgárjogi mozga­lomnak, az elért eredmé­nyek befagyasztása, új po­zíciók megszerzésének meg­akadályozása. Harmadszor: a modern tömegmanipulá­ció eszközeivel történő mozgósítása mindazoknak az erőknek, amelyeket egy ilyen reakciós fordulat bá­zisának lehet tekinteni. Ne­gyedszer: a szenátus és ál­talában a törvényhozás al­kotmányos jogainak meg­csorbítása, hogy a végre­hajtó hatalom a fordulatot könnyebben végrehajthas­sa. Ötödször kísérlet arra, hogy az alkotmányjogi szempontból döntő jelentő­ségű legfelsőbb bíróság összetételét reakciós irány­ban megváltoztassák, s ez­zel azt a törvényhozással szemben a végrehajtó ha­talom szövetségesévé te­gyék. ÁTFOGÓ fordulatról van tehát szó, és ma már a kon­zervativizmus felé hajlói ám a polgári szabadságjo­gokat féltő kommentárok is kénytelenek nevén nevezni a gyermeket. James Res- ton, a New York Times egyik vezető publicistája, Amerika talán első számú újságírója aggodalommal és kétkedve már így teszi fel a kérdést: „Nehéz fel­becsülni ; milyen messzire haladt előre ez az ellen- forradalom ?” Sem Kennedy, de még Johnson adminisztrációja alatt sem akadt vezető pol­gári publicista, aki a belső fejlődés irányvonalára ezt a szót akár egyszer is al­kalmazta volna! A FOKOZATOSAN ki­bontakozó reakciós kurzust különösen két dolog teszi veszélyessé. Az egyik az, hogy van tömegbázisa. A másik: az ellentábor szét­tagoltsága Ami a politikai bázist il­leti: Nixon és Mitchell fel­ismerték, hogy a néger pol­gárjogi harc peremén je­lentkező szélsőséges és erő­szakot hirdető szervezetek felbukkanását ki lehet használni a fehér kispol­gári, sőt munkástömegek veszélyeztetettségi, fenye- getettségi érzésének felkor­bácsolására. Az aggodalom és félelem légköre megér­lelte ezekben a tömegekben a készséget arra, hogy elfo­gadják, sőt üdvözöljék az erőszakszervezetek durvább beavatkozását, a „rendcsi­nálás” hírhedtté vált poli­tikáját. AMI a második tényezőt illeti: tény, hogy a nége­rek és az egyetemi értelmi­ség soraiban még sohasem volt ilyen nagy a feszült­ség, ilyen heves az ellenál­lás az adminisztráció poli­tikájával szemben. Világo­san kell látni azonban, hogy ez a két erő egymás­sal sincs szerves kapcso­latban. Ugyanakkor kü­lön külön sem fogja őket össze egységes és országos szinten harcképes szerve­zet. Magasabb politikai szinten a demokrata pártot a teljes politikai ájultság jellemzi. Ez a párt a John- son-időszakban elvesztette a képességét arra, hogy szé­les fronton összefogja a reakciós belpolitikai fordu­lat lehetséges ellenfeleit. Formai vezetője, Humphrey ex-alelnök mélységesen kompromittálta magát a Johnson-korszakban. Űj, a tömegekre országos mére­tekben ható vezető nem emelkedett ki. A HÁBORÜS kalandok politikájának ily módon létrejött a belpolitikai tü­körképe is: az Egyesült Ál­lamokban aggodalmat kel­tő reakciós fordulat tanúi vagyunk, amely rendkívül káros hatással lehet nem­csak a világ legerősebb tő­kés országának belső éle­tére, hanem a nemzetközi helyzetre is (j-e)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents