Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
1970. május 15, péntek L oldal Váljék össztársadalmi üggyé, mindennapi programmá a nőkérdés A lakásügy—társadalmi ügy III. Méltányosan, igazságosan A MNOT ülése Csütörtökön a Parlament vadásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Erdei László- né, a MNOT elnöke beszámolójában emlékeztetett az MSZMP Központi Bizottságának februári ülésére. amely a nők helyzetével foglalkozott. A Központi Bizottság határozatával megteremtette a vezetési és szervezeti feltételeket ahhoz, hogy nagyobb felelősséggel és önállósággal, szélesebb alapokon, a társadalom fejlettségének és igényeinek megfelelően, valóban össztársadalmi üggyé, mindennapi programmá váljék a nőkérdés — mondotta Erdei Lászlóné. A beszámoló ezután kitért arra, hogy a párt, az állami és tömegszervezetek a határozat értelmében kidolgozták saját feladataikat. így például a párt választott testületéiben mindenütt nőfelelőst jelölnek ki. Ügyszintén a megyei, városi, járási apparátusban nőfelelősöket bíznak meg a határozat végrehajtásával. A nyár folyamán a párt- szervezetek taggyűléseiken vitatják meg a határozatot, s az ősszel induló oktatási évben szemináriumokon foglalkoznak e kérdéssel. Az előadó a továbbiakban hangsúlyozta;/ a kormány gondoskodik arról, hogy a szükséges anyagi feltételeket — a lehetőségek figyelembevételével — a negyedik ötéves népgazdasági terv és költségvetés tartalmazza. A kormány előkészíti az éjszakai munka fokozatos megszüntetésére vonatkozó tervezetet, a negyedik ötéves tervben megvalósul a gyermekeket egyedül nevelő és a kisgyermekes anyák éjszakai foglalkoztatásának csökkentése, a munkabérek között még tapasztalható indokolatlan különbségek megszüntetése, a vezetői készséggel rendelkező nők rátermettségüknek megfelelő alkalmazása, szakmai képzésük fokozott biztosítása. Intézkedések születnek a nők egészségének további védelmére, fejlesztik a szolgáltatásokat, bővítik azoknak a cikkeknek a gyártását, amelyek megkönnyítik a nők háztartási munkáját. Fokozzák a bölcsődék. óvodák, napközi otthonok építését, korszerűsítését, javítják a többgyermekes családok, s a gyermekeiket egyedül nevelő nők anyagi helyzetét. / A jövőben az állami vállalatok és szövetkezetek részére adományozandó kiváló cím, valamint a vándorzászló odaítélésénél mérlegelik azt is, hogy a dolgozó nők munkafeltételeinek, szociális helyzetének és az életkörülményeinek javításában — önálló kezdeményezéssel, saját erőforrás felhasználásával, belső szervezési intézkedésekkel — milyen eredményt értek el. A MNOT elnöke ezután beszámolt arról, hogy a SZOT a közeljövőben plenáris ülésen vitatja meg a nők körében végzendő feladatokat. A Hazafias Népfront országos, budapesti, megyei, városi és községi bizottságai mellett női munkabizottságokat hoznak létre, amelyek a nők speciális kérdéseivel foglalkoznak. A Hazafias Népfront bizottságai ez év végéig minden szinten megtárgyalják a határozatot és kidolgozzák a helyi feladatokat. A szövetkezetekben és szövetségeikben is létrejönnek a nőbizottságok, hogy minden szinten biztosítsák a nők érdekvédelmével összefüggő tennivalókat. A Kommunista Ifjúsági Szövetség most készíti előterjesztését vezető testületé elé. Mint a beszámoló rámutatott; nyilvánvaló, hogy a korábban alkalmazott és helyesnek bizonyult szervezeti felépítés már nem tudja úgy szolgálni a megoldásra váró feladatokat, ahogyan az élet megkívánja. Mindinkább sürgető követelmény, hogy a nők élet- és munkakörülményeivel, nevelésével stb. ott foglalkozzanak és a felelősséget is ott vállalják, ahol a nők élnek, dolgoznak. Erdei Lászlóné ezután a végrehajtó bizottság nevében előterjesztette a nő- tanács jövőbeni tevékenységére és működésére vonatkozó javaslatot. Hangsúlyozta; mivel a különböző politikai szervezetekben széles körűen kiépül a nőbizottságok rendszere, a párhuzamos munka elkerülése végett megszűnnek a budapesti, megyei, járási, városi, kerületi és községi nőtanácsok. A nőtanácsok feladatait a különböző tömegszervezetek és mozgalmak veszik át. A nőtanácsok vezetői és aktivistái a szakszervezetekben, a Hazafias Népfrontban, a szövetkezetekben, a Vöröskeresztben, illetve a KISZ-ben végzik tovább társadalmi munkájukat. A Magyar Nők Országos Tanácsa tevékenységére — mint önálló országos testület működésére, a továbbiakban is szükség van, hogy figyelemmel követhesse a nők politikai, kulturális színvonalának fejlődését, közéleti aktivitását. élet- és munkakörülményeinek alakulását. A jövőben is ajánlásokat és javaslatokat terjeszt a párt és az állami szervek elé, felhívja a figyelmet a megoldásra váró feladatokra. Továbbra is megjelenteti kiadványait, s részt vesz a közvélemény tájékoztatásában. A Magyar Nők Országos Tanácsa képviseli a nemzetközi fórumokon a magyar nőtársadalmat, eleget tesz a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tagságával járó kötelezettségének, fejleszti és szélesíti a magyar nők nemzetközi kapcsolatait. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülésének határozatából már ismert; 1971. július 1-től új lákbérrendszer is életbe lép. Nem nehéz rájönni: ez nem valami külön ügy a lakásépítés és a lakáselosztás új rendjében, ellenkezőleg, szerves része, kiegészítője, együtthatója annak. Miért van szükség erre az intézkedésre? A lakosság mely részét, s milyen mértékig érinti ? Milyen lesz a kihatása az életszínvonal további alakulására? — Érthetően ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják most az érdekelteket, a közvéleményt. Jelenlegi lakbérrendszerünknek néhány igen lényeges ellentmondása van. Először is: négyzetméterenként kb. 1,50 forint a régi lakások bére, míg az 1948 óta épült új lakásoké Budapesten 2,70, vidéken 2,10 forint négyzetméterenként. Eltérő a tanácsi és más: állami, vállalati tulajdonú lakások bére is. A fizetendő összegekben nem fejeződik ki a lakások értéke, minősége közötti különbség sem. Hogyan lehet egységes alapelveket alkalmazni a sokféle ellentmondás között? A párt és a kormány kiinduló tétele: a lakásépítés és fenntartás ne legyen nyereséges vállalkozás. A lakbér sem lehet olyan, hogy belőle a kieső, elhasználódó lakások pótBács megyébe érkezett a KISZ Központi Bizottságának delegációja A KISZ Központi Bizottsága országos szintű felmérést készít a középiskolai és szakmunkástanuló intézetek KISZ-szervezeteinek tevékenységéről, a tanulóifjúság helyzetéről. Ebből az alkalomból tegnap délelőtt dr. Vájó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára vezetésével nyolc taAnkét a forrószeles olvasztásról A Műszaki és Természet- tudományi Egyesület Bács- Kiskun megyei Szervezete, illetve az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Öntödei Szakosztálya kecskeméti csoportjának szervezésében kétnapos országos ankét kezdődött tegnap Kecskeméten, az MTESZ székházában. Az ankét célja, amint erre Szabó Lajos, a ZIM kecskeméti gyáregységének főmérnöke is rámutatott bevezetőjében, az ország több vállalatánál, így a kecskeméti üzemben is bevezetett új technológiai eljárás, az úgynevezett forrószeles olvasztás magas színvonalú és sokoldalú elemzése. Szükséges a tapasztalatok összegezése, hogy a termelés mennyiségének növelésével párhuzamosan, a minőségi, gazdaságossági követelményeknek is minél magasabb fokon tehessünk eleget. Minél kedvezőbb minőségi paraméterekkel jelenhet meg termékeivel a nemzetközi piacon — a ZIM más üzemeivel együtt a kecskeméti gyáregység is —, annál előnyösebb a helyzete a versenytársakkal szemben. Tegnap délelőtt dr. Varga Ferenc szakosztályi alelnök, Görög Márton oki. kohómérnök a Vasipari Kutató Intézet munkatársa, Kovács László oki. kohómérnök, a Vasipari Kutató Intézet tudományos főmunkatársa és Sövegjártó Zoltán oki. kohómérnök, a „Lampart” ZIM kecskeméti gyáregysége öntödei üzemvezetője tartott előadást. gú delegáció érkezett Kecskemétre. A KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló osztályának munkatársait Terhe Dezső, a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, majd azt követően a kecskeméti Berkes Ferenc Kollégium klubhelységében Németh Ferenc, a KISZ Bács megyei Bizottságának munkatársa a középiskolai KISZ-szervezetek tevékenységéről tájékoztatta a delegáció tagjait. A délutáni órákban a KISZ Központi Bizottságának delegációja több megyebeli középiskolába látogatott. A háromnapos tanulmányút tapasztalatait szombaton délelőtt a KISZ megyei bizottságának munkatársaival összegzik. Növényvédelmi tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezetének kertészeti és növényvédelmi szakosztálya, valamint a Minoc cég (Párizs) közös rendezvényeként növény- védelmi tanácskozás volt tegnap délelőtt a TIT kecskeméti klubjában. Wunderlich úr, a Minoc cég képviselője Korszerű gombaölőszerek a mennyiségi és minőségi termesztés szolgálatában címen tartott előadást. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a nöMint az előadó mondotta, ma már háttérbe szorultak a növényvédelmi tervben a különböző — egyébként több évtizede használt — rézvegyületek. A modern szerves fungici- dek általában olcsóbbak, mint a réz. Ezután ismertette az újabb növényvédőszereket, amelyek hatékonyságát a mezőgazdaság gyakorlatában végzett kísérletek már Magyarországon is meggyőzően igazoltak. Az előadást diavetítés vényvédelem a minőség követte majd Pfenning legfontosab eszköze. Magyarországon már igen sok nagygazdaság felismerte a növényvédelem jelentőségét. Gyula megyei főkertész és Magyar Károly mezőgazdasági mérnök mondták el I referátumukat. lására amortizációs alap képződjék. Mindebben az fejeződik ki, hogy a lakásépítés társadalmi szolgáltatást célzó állami befektetés. Jelenleg az állam a bérlakások fenntartására a lakbérbevételen túl évente mintegy 2 milliárd dotációt fordít, s még ez is kevés a kellő színvonalú felújításokhoz, fenntartásokhoz. A személyi tulajdonú bérlakásokat sem képes a tulajdonosa fenntartani a jelenlegi alacsony lakbérek mellett. Hol a kiút? Ott, hogy a lakbér legyen annyi, hogy fedezze vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenntartási költségeit. Tehát átlagosan ennek megfelelő szintre kell emelni az összegüket. Ebből kiindulva 1971. július elsejétől az összkomfortos lakások bére négyzetméterenként 6, a komfortos lakásoké 5,40, a fél- komfortos lakásoké pedig 3,60 forint lesz- A komfort nélküli lakásoknál nem emelkedik a lakbér. Mivel az egyenlő nívójú lakásoknál is lehetnek előnyös vagy hátrányos eltérések, ezért amikor a lakásokat az új lakbér-kategória szerint majd besorolják, a négyzetméterenként fizetendő összeget 10 százalékkal magasabbra, vagy alacsonyabbra szabhatja a tanács. Milyen mértékű ez a lak- béremelés? 1946-ban a bérlakásokban lakók lakbérkiadása egy átlagos háztartás összes jövedelméből mintegy 8—10 százalékot, míg 1969-ben már csak 2—3 százalékot tett ki, mivel a keresetek emelkedtek, de a lakbérek változatlanok maradtak. A bérlakásban élő nyugdíjasoknál a lakbér ma eléri a nyugdíjaknak átlagosan 4—6 százalékát. Viszont a havi törlesztés aránya a szövetkezeti lakásoknál 7— 8. a társasházaknál 12—14 százalék. Előrevetítve 1975-re: a munkásoknál összkomfortos lakás esetében a lakbér a háztartási összesjövedelem 6—8, komfortos lakásban 5—6; félkomfortosban pedig 2,5—3 százalékát teszi majd ki. Ez még mindig kevesebb, mint az 1946—48-as 8—10 százalékos átlagos arány. Kiket érint mindez? A lakosságnak ma mintegy egyharmada — 3,3 millió családból 1,1 millió — lakik bérlakásban, elsősorban munkások és alkalmazottak. Arányuk Budapesten 80. a városokban 63, a községekben 4 százalék. Országosan a bérlakásokban élő munkások aránya kb. 40, az alkalmazottaké kb. 60, a paraszti lakosságé mintegy 5 százalék. A bérlakásállomány jelenleg 1 millió 70 ezer lakás, de ebből 360 ezer nem komfortos. Így végeredményben a lakbéremelés mintegy 700 ezer összkomfortos, komfortos és félkomfortos lakásra terjed ki és érinti a szellemi dolgozók mintegy 40 százalékát, az összes munkáscsaládoknak mintegy negyedét (400 ezer család) és a paraszti családoknak csak kb. 2 százalékát. Megfelelő ellensúlyozás nélkül a lakbéremelés az említett rétegek életszínvonalát átmenetileg csökkentené. A végrehajtásra azonban úgy kerül sor, hogy ez ne következzék be. Ezért a lakbéremelés életbelépésétől minden egyes érintett család — kivéve a szabadfoglalkozásúakat, kisiparosokat és kiskereskedőket, valamint a magánmunkáltatónál foglalkoztatott személyeket —, amely 1971. július I-én fő- bérleti lakással rendelkezik, állami lakbér-hozzájárulást kap. Ennek összege ugyanannyi, mint a régi és az új lakbér különbözeié. Az állami hozzájárulást a család első és második keresőjének (pl. férj és féleség) egyenlő arányban a munkahelyen fizetik Ahogy az átlagkeresetük a továbbiakban emelkedik — évenként vagy félévenként — a mindenkori kereset- növekedés 25 százalékának megfelelő összeggel csökkentik, majd megszüntetik a hozzájárulást. Egyszerű példával; ha a lakbér összege 100 forinttal nő, kezdetben annyi lesz 50—50 forintos megosztásban a férjnek és a feleségnek (vagy a család második keresőjének) kifizetett állami lakbér-hozzájárulás. Ha egy fél év múlva a két dolgozó Ö6szkeresete mondjuk 200 forinttal emelkedik, akkor ennék az összegnek a 25 százalékával, vagyis 50 forinttal csökken az állami lakbérhozzájárulás. Méltányos lakásigényjogosultságuk mértékéig t1 életük végéig teljes ősz? szegű lakbér-hozzájarillást kapnak: a bérlakásokban élő nyugdíjasok, a rendezés után nyugdíjazottak is, továbbá a keresőképtelenek és a csökkent munkaképességűek. Viszont akik a rendezés után költöznek új lakásba, azoknak hozzájárulás nélkül kell megfizetniük az új lakbéreket. Ez természetes is, hiszen az új bérlakás javítja az élet- körülményeiket. • összegezve a párt- és kormányhatározat tömör lényegét: egyfelől a lakásépítés nagy arányú fellendítését foglalja magába; másfelől pedig a társadalmi igazságosság és szociális szempontok messzemenő érvényesítését célozza. Az ingyenes lakáskiutalások megszüntetése, a lakbérek emelése ezzel egyidejűleg fokozatosan újabb forrásokat nyit meg a lakásalap növeléséhez, és a lakásállomány megfelélő karbantartásához. Az intézkedések rendszere ugyanakkor várhatóan fel fogja élénkíteni a reálisabb, de jobban szabályozható, ellenőrizhető lakásforgalmat: nagyobb lehetőség nyűik arra, hogy a szükségletek és a lehetőségek szerint válasszanak maguknak lakást a családok. Messzemenő a gondoskodás arról, hogy a lakbéremelés ne rontsa az érintetteknél az életszínvonalat, emelkedését csak némileg és átmenetileg lassítsa. S ha a jól átgondolt komplex rendszernek csupán e hatásait mérlegeljük, akkor is világos: az egész együtt, egyszerre szolgálja az egyéni és a társadalmi érdekeket az egyik legnehezebb terepen; a szocialista lakáspolitikában. Sz. S.
