Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SÍOCfALISTA M’U'NKÁS'PÁRT 8 Á G S*-K IS K UJ'J M E G Y EI B110 T TSÁ G Á N A K NAPILAPJA Péter János fogadta Áldó Mórát MEGKEZDŐDTEK A MAGYAR—OLASZ TÁRGYALÁSOK Péter János külügymi- \ A tárgyalásokon különö- niszter csütörtökön délelőtt j sen az európai biztonság­hivatalában fogadta Aldo; gal és az európai bizton- Morót, az Olasz Köztársa- j sági értekezlet összehívásá- sóg külügyminiszterét. olyan kérdéséről is, ame­lyek napjainkban még a korábbinál is súlyosabb ve­szélyt jelentenek a világ vaí kapcsolatos kérdésekre 1 békére: a közel-keleti vál­*] . ,-fti 1<­s JlSte y' * Jgj A külügyminiszterek és kísérőik a tárgyalóteremben Ezt követően megkezdőd- ] tek a két külügyminiszter1 tárgyalásai. Magyar részről a tárgya- ! láson részt vett 'Szilágyi Béla külügyminisz'ter-he-11 lyettes, Száll József, a. Ma­gyar Népköztársaság római nagykövete, dr. Pehr Imre, dr. Bányász Rezső, Matu- \ sek Tivadar, a Külügymi- | nisztérium főosztályvezetői. | Olasz részről a tárgya­lásokon részt vett Roberto Ducci nagykövet, a politi­kai főosztály vezetője, Lu­dovico Barattieri di San Pietro, az Olasz Köztársa­ság budapesti nagykövete;] Cesidio Guazzaroni követ, j a gazdasági ügyek főigaz- | gatóságának főigazgató-he- ; lyettese, Luigi Cottajdvi kö- ! vet, kabinetfőnök,. Giulio Biiancioni tanácsos, a gaz­dasági ügyek főigazgatósá- ] gának munkatársa. Salva- j tore Saraceno tanácsos, a sajtóosztály vezetője, Luigi j Vittorio Ferraris tanácsos, j a politikai főosztály ősz-, tályvezétője és Marid Man- ca tanácsos. * A Magyar Távirati Iro­da tudósítójának értesülése szerint a két külügyminisz- \ tér és a kíséretükben levő j magas rangú magyar és j olasz kormánytisztviselők ■ első tárgyalását — amely! mintegy három óra hosszat; tartott — őszinte, szívélyes, j nyílt légkör jellemezte, j Mindkét külügyminiszter j hangoztatta, hogy bár a Magyar . Népköztársaság, ] illetve az Olasz Köztársa- ; ság más társadalmi rend- ; szert vall magáénak és más j politikai, gazdasági és ka­tonai szövetség tagja, a kétj kormány nagy fontosságot; tulajdonít az országaik kö­zötti kapcsolatok alakulá­sának. Aldo Moro jelenlegi magyarországi látogatása i annak a kedvező fejlődés­nek jelentős állomása, amely az utóbbi évek során I a két ország viszonyában | megmutatkozott 1 fordítanak nagy figyelmet. Kölcsönösen informálták egymást kormányaik elkép­zeléseiről, s az e témában folytatott kpt- és többol­dalú megbeszéléseikről. Ki­cserélték ' nézeteiket a nemzetközi helyzet két ságról és az indokínai hely­zetről. A tárgyalások során érintett egyes — a kétol­dalú kapcsolatok körébe tartozó ■— kérdésekről a két küldöttség, szakértői to­vábbi eszmecserét folytat­nak. Internacionalisták szovjet kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Har­ci Érdemekért Érdemérem­mel tüntetett ki magyar in­ternacionalistákat, akik részt vettek a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lomban, a polgárháború­ban, a szovjethatalom meg­teremtésében. A kitüntetet­tek egy csoportjának teg­nap délelőtt, a megyei pártbizottságon N. N. Szi- kacsov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek követtanácsosa meleg szavak kíséretében nyújtot­ta át az érdemérmeket. A bensőséges ünnepsé­gen részt vett J. Gricenko, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövetségének első titkára is, valamint Erdősi József, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb- elnöke és Filep János, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársa. A kitüntetések átadását követően Erdősi József kö­szöntötte az idős interna­cionalistákat, akiknek ne­vében pedig Bényi Imre mondott köszönetét a nagy elismerésért. XXV. évf. 112. szám 1970. május 15, PÉNTEK Ara: 90 fillér Kétezer fiatal szakmát tanul 04. oldal.) Egy gondolat kálváriája (5. oldal) Olaj a tűzre (6. oldal) (7. oldal) Megyei és megyén kívüli építkezéseket vállalnak Megtakarítás a megbízóké Egy kitüntetett vállalat igazgatójának nyilatkozata Mint nemrégiben hírül­adtuk, a Bács-Kiskun me­gyei Beruházási Vállalatot a Szocialista Munka Válla­lata címmel tüntették ki. Ez alkalomból kerestük fel dr. Gátai Ferencet, a vál­lalat igazgatóját, aki a vál­lalat sajátos munkájáról és eredményeiről, sikereiről nyilatkozott. Tanácskozik az országos népművelési Művelődéspolitikánk egyik kiemelkedő esemé­nye kezdődött csütörtökön reggel a Magyar Tudomá­nyos. Akadémia dísztermé­ben: megnyílt a háromna­pos országos népművelési konferencia. A nagy jelentőségű ta­nácskozáson ötszáz küldött vett részt az ország min­den részéből, tudósok, ku­tatók, pedagógusok, nép­művelők, kultúrotthonok vezetői, a közművelődést irányító szervek képviselői. A tanácskozást dr. Törő Imre. akadémikus az Or­szágos Népművelési. Tanács elnöke nyitotta meg, ezt követően Ilku Pál az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, művelő­désügyi miniszter mondott beszédet. Bevezetőjében szólt köz- oktatásügyünk fejlődésé­ről. Megemlítette, hogy 1949-től napjainkig' 20-ról 50 százalékra emelkedett azok aránya, akik az álta­lános iskolát elvégezték, 2460 művelődési otthon kezdte meg működését. Ezek helyet és szervezeti segítséget adtak más kul­turális intézmények tevé­kenységéhez. hatezer-hét- száz közművelődési könyv­tárunk közül két és fél ezer, 4000 filmszínházunk 1 közül 2300 működik a fa- [ I Iáik között. Hétszáznegyven j ] községi művelődési otthon- | | ban rendszeresen vendég- I szerepelnek a megyei szín- j | házak, vagy a Déryné Szín- | ház társulatai. Százezrek a tagjai a különféle műked- \ velő művészeti együttesek- i nek, szakköröknek, s ötmii- ; liónál többen hallgatnak | évente ismeretterjesztő elő- ] adásokat. A feladatokról, gondokról I szólva a miniszter hang- ! súlyozta: társadalmi, gaz- ] dasági fejlődésünk újabb tennivalókat állít a közmű- j velődés elé. Ezek nem egy­szerűen számosabbak, ha- i nem mások, újszerű meg­közelítést, más módszereket igényelnek. Folyik az: ok- ] tatás, nevelés korszerűsítő- j se, készülünk az őszi neve- ] lésügyi kongresszusra. Meg­kezdődött a tudománypo­litikai irányelvek végrehaj­tása, s előkészítés alatt áll- í nak a művészetpolitikai irányelvek is. A közművelődés mindig feladatának tartotta; hogy a nép kulturális felemelke­dését összekapcsolja a nagy, haladó társadalom- politikai mozgalmakkal. Mi is egyik fő törekvésünk. I hogy az emberek aktívan.: bátran politizáljanak, részt J vegyenek saját közösségük ügyeinek intézésében. A művelődésügyi minisz­ter kitért néhány negatív jelenségre is. Mint mon­dotta tapasztalható némi elzárkózás az értelmiség bizonyos köreiben, közö­nyösség a fiatalok, igény­telenség a szakképzetlen munkások egyes rétegeiben. A művelődés fehér foltjai­ról szólva a miniszter rá­mutatott nemcsak vidéken, falvakon, tanyákon a vá­rosok peremén vannak fe­hér foltok. Hangsúlyozta Ilku Pál, hogy a Művelődésügyi Mi­nisztériumon, a tanácsokon kívül a szakszervezetek, a termelőszövetkezetek és az ifjúsági szervezetek is ér­dekeltek a közművelődési munkában. Nemcsak orszá­gos, hanem megyei és já­rási szinten is össze kell hangolni a különböző szer­vek ilyen irányú tevékeny­ségét. A nagy érdeklődéssel fo­gadott beszéd után Molnár János miniszterhelyettes az Országos Népművelési Ta­nács titkára fűzött szóbe­li kiegészítést a konferen­cia vita alapjául szolgáló tézisekhez, amelyeket a ta­nácskozás résztvevői ko­rábban kézhez kaptak. I — Amilyen mértékben ' korszerűsödnek az építke­zések, a kivitelezések sza­kaszában, olyan arányban válik mind bonyolultabbá az előkészítés, a munka megszervezése. Amíg pél­dául egy termelőszövetke­zet istállójának alapozásá­hoz hozzá lehet fogni, előt­te 186 műveletből álló elő­készítésen kell „átesnie”. Nyilvánvaló, hogy az ilyen feladatokra a gazdaságok, a vállalatok, az intézmé­nyek, vagyis az építtetők, nincsenek felkészülve. Ezért tehát megkeresnek ben­nünket. Tevékenységünk fontos­sága különösen 1968 óta nőtt meg — irodából ek­kor alakultunk át válla­lattá —, minthogy meg­szűnt a generál-kivitele­zői rendszer. Azóta a koordinálás első­rendű mozzanata az itt folyó munkának. — Milyenek manapság a megbízók kívánságai, s ho­gyan teljesítik azokat? — A városi építkezések­nél a korszerű kiegészítő berendezéseknek mind na­gyobb jelentőségük van. A fűtőberendezések földgáz­üzemelésre készülnek. Pár éven belül már a légkondi­cionáló berendezések be­építésére is gondolnunk kell. És mint közismert, a laza homoktalaj miatt a megyeszékhely magas épü­letei különleges, betoncolö- pökkel megerősített alapo­zást kívánnak. A megbízók | általában az olcsóságot és a gyorsaságot követelik. Újabban, és ezt nagyon hangsúlyoznám, az ala­csony üzemköltség is fő követelményként szerepel. Korábban, amíg könnyeb­ben lehetett hitelhez, ál­lami támogatáshoz jutni, ez a kikötés fel sem me­rült. — A bonyolítás, kivite­lezés során sikerül-e meg­takarításhoz juttatni a megbízókat? — Igen, méghozzá nem I is akármilyen mértékben, j Ez a múlt évben 92 millió forintot tett ki. A bonyolí­tási érték közel ]0 százalé­kának megfelelő összeg ez, s 3—400 megbízót érint. Ha számításba vesszük, hogy átlagos bonyolítási díjként 0,82 százalékot számítunk fel, akkor nyilvánvalóan hasznosak vagyunk a meg­bízók számára. A vállalati bruttó bevé­tel az utóbbi két évben tízmillió forint volt, ugyanakkor csaknem egy- milliárd forint értékű építkezést bonyolítottunk. A vállalati létszámot alapul véve, jelenleg hat- vanketten vagyunk, egy főre egy évben megköze­lítőleg 13 millió forintos bonyolítási érték jut. — Milyen nagyobb épít­kezéseket bonyolítanak je­lenleg és a közeljövőben? — Mindenekelőtt a me­gye városainak új lakóte­lepeit említeném. Ezek megépítése a legközérde- kűbb feladat. Főleg Kecs­keméten, Baján és Kiskun­félegyházán. Épülőfélben van a Bajai Kismotor- és Gépgyár új telephelye, Kecskeméten a Szerszám- és Gépele­mek Gyára. Egyedülálló építészeti megoldású lesz a mélykúti Béke Tsz pár hónapon belül átadásra kerülő automatizált ser­téstelepe. Kecskeméten folyamat­ban a megyei kórház re­konstrukciója. Közvetlenül a megoldás előtt áll Baja vízmű- és csatornahálózata. A közeljövő építkezései közül kiemelkedik Baja új lakótelepe, Kiskunhalason a csipkeházi lakótelep, ugyanott az új járási kór­ház, a kecskeméti 900 ágyas kórház, amely 1977- re készül el, megyei párt- és tanácsszékház, vaskúti tehenészeti telep. Újabban pedig Szolnok megyei épít­kezéseket is vállalunk, ör­ményesen és Kőteleken — fejezte be nyilatkozatát a vállalat igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents