Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

1970. május 14, csfltőrtőK 1 oWal 1 Az eddigi eredmények lendületes munkára buzdítanak Az idei politikai oktatás tapasztalatairól, a munkás­ifjúság kulturális és műve­lődési helyzetéről, vala­mint a nyári önkéntes épí­tőtáborozás előkészítéséről tárgyalt tegnap délelőtt Kecskeméten tartott ülésén a KISZ Bács-Kiskun me­gyei végrehajtó Bizottsága. Megállapította, hogy sokat javult a politikai oktatás színvonala, s a KISZ-tagok is szívesebben vettek részt az előadásokon. A nyári önkéntes építő­táborozás előkészületeiről, illetve az ezzel összefüggő feladatokról Szvorény Já­nos, a KISZ megyei bizott­ságának titkára tartott tá­jékoztatót. Bács megye 15 építőtábo­rában június végétől 4 tur­nusban megközelítőleg 11 ezer középiskolás segít a mezőgazdaságnak. A me­gyebeli fiatalok pedig a ba­latonboglári és a nagyma­rosi építőtáborokban dol­goznak majd. Az eddigi eredmények arra buzdítják a fiatalokat, hogy az idén nyáron is szívvel-lélekkel, becsületesen végezzék a be­takarítást. Mezőgazdasági helikopter A Repülőgépes Növény védő Állomás részére meg' érkezett az első helikopter. A KA—26-os, kétmotoros és két forgószárnyú gép szőlő és gyümölcsös perme­tezésére lesz különöskép­pen alkalmas. Képünkön: Fülöp Fülöp és Szalai György technikusok „beve­téshez” készítik elő a gé­pet. A lakásügy - társadalmi ügy II. Az állam és a lakosság együttes erejével Francia-magyar és nyugatnémet együttműködés I PA í ^ U ^ A Les Échos című fran- L CO C V 11 v/ w <da lap írja; Franciaország és Magyarország gazdasági kapcsolatait az év elején aláírt, öt évre szóló kereske­delmi egyezmény alapozta meg, illetve még előbb az az 1968. decemberi együttműködési szerződés, amely le­hetővé tette „a gazdasági és ipari együttműködés vegyes bizottságának” megalakítását. Eltekintve attól a nagyszabású Budapest—Párizs— Berlin „háromszög-művelettől”, amelyet a lipcsei vásá­ron tárgyaltak meg, s amelynek értelmében hengermű épül Magyarországon, az egyik leglátványosabb ered­mény a következő: technológiai szempontból a Renault —SERI és a Ferro-Stahl, valamint szabadalom szem­pontjából a nyugatnémet MAN-vállalat az egyik ma­gyar társasággal karöltve Diesel-motorszerelő futósza­lagot létesített teherautók számára Győrben. A futósza­lagot a Rába Műveknél állították be, amelyet André Bettencourt legutóbb meglátogatott, s ahol a mintegy 460 szerszámgép mellett több mint 200 hatalmas fran­cia gépet láthatott. A tehergépkocsik gyártását szolgáló Diesel-motorfu- tószalag, — amely már megindult, s amelyre Bourdon, a Renault gyárnak a helyszínre küldött specialistája igen büszke —, évi 15 ezer egységnyi kapacitást fog el­érni. Jelenleg óránként öt motorról beszélnek. Fémellá­tását a több mint 130 kilométernyire fekvő Csepelről biztosítják, de előirányozták a szükséges kohómű mi­előbbi megépítését. Az üzem egyébként évente 45 ezer hátsó tengelyt és elülső alvázat gyárt; most kezdi meg a 8—10 tonnás gépkocsik előállítását, évi 1000—1200 egységnyi ütemben. A „jóléti állam” árnyoldalai UolkssHmme A Volksstimme: az Oszt­rák Kommunista Párt lap­ja írja: Az utóbbi időben a Szo­cialista Párt vezetősége is fölfedezi Ausztriában a nyo­mort, szegénységet. Az Osztrák Szocialista Párt kong­resszusán március elején Kreisky doktor kijelentette: „Mindent elkövetünk, hogy Ausztriában fölszámoljuk a szegénységet, amely még mindig háromnegyed millió embert érint.” Ez a startlövés indította el az Arbeiter Zeitung cikksorozatát a „Szegénység világáról” ame­lyet nem világít meg a televíziós reklám, amelyben a „vacsora” szó soha és a „hús” szó csak ritkán hangzik el, és amelyben az otthon félig romos kunyhót jelent. Vajon nem éppen a szocialista párti vezetés hajtogat­ta minduntalan, hogy Ausztria máris „jóléti állam”, amelyben az osztályharc éppoly túlhaladott, mint a sze­génység, amelyben minden ember jól és szépen élhet, s hogy ez a vívmány az ő politikájuk sikere? Most ki­derül, hogy ebben a „jóléti államban”, Ausztriában 750 000 ember él keserves szegénységben, nyomorúságos kunyhókban, még nyomorúságosabb járadékokból és a szemétvödrökben összegyűlt zöldségből. Ez a szegény­ség kirívó ellentétben áll — és erre a riportsorozat nem mutat rá — a milliomosok és milliárdok fényűzésével, a miniszterek, képviselők, politikusok hasznot hajtó kiváltságaival, ’ az állam gazdasági baklövéseivel, ame­lyek évente milliárdos összegeket nyelnek el. Ramszesz építőmestere előrelátóbb volt A F P A fáraók korabeli Abu Simbel-i híres sziklatemp­lom ismét veszélybe került. A templomot, amelyet an­nak idején az asszuáni gát építését követő vízszint­es elkedés miatt új helyre költöztettek, a heves ho­mokviharok jóvátehetetlen pusztítással fenyegetik. An­nak idején nemzetközi moz­galom indult a szükséges anyagi eszközök előterem­téséért, hogy a templomot szétszedve, kövenként át­helyezhessék a sivatag szé­lére, és így megakadályoz­zák, hogy az asszuáni gát­nál a Nílus vize elnyelje a felbecsülhetetlen értékű műemléket. Sajnos, úgy lát­szik — állapította meg egy egyiptológus —, hogy II. Ramszesz és építőmestere, Békénkön előrelátóbb volt a mai szakembereknél, amikor az eredeti helyet, a két gránithegység közé ékelt területet választotta ki a templom felépítésére. A világhírű műemléket, amely több, mint két évez­reden át kitűnő állapotban fennmaradt, a homokviha­rok most néhány évtized alatt elmállaszthatják, az Az világos, hogy több lakás csak akkor lesz, ha több épül. Nem mindegy azonban, hogyan, hol, mi­lyen forrásokból, s a la­kosság milyen arányú ak­tív részvételével. A lakás­építés és elosztás mai rend­szerének legfőbb problé­mája, hogy a növekvő építés ellenére is „újra­termelődik’’ a lakáshiány, s ez fékezi egyes rétegek szociális helyzetének javu­lását, nehezíti a fiatalok családalapítását, hátrányos a népszaporulat alakulásá­ra is. A gyorsabb, érezhe­tőbb javulás érdekében lé­nyegbevágó változások in­dokoltak a lakásépítés-el­osztás és lakbérfizetés egész eddigi, egymással összefüggő komplex rend­szerében. Az intézkedések beveze­tése és végrehajtása az életszínvonal emelésének további folyamatában, a társadalmi egyenlőség és igazságosság hatékonyabb érvényesítésével valósul meg. Ez egyrészt magába foglalja azt is, hogy a mun­ka szerinti elosztás szocia­lista elveinek megfelelően minden állampolgár igé­nyei mértékében és lehető­séged szerint járuljon hoz­zá a lakásépítés és fenn­tartás költségeihez. Más­részt azonban: a különböző kedvezmé­nyekben jobban kell ér­vényesíteni a szociálpoli­tikai szempontokat. A kedvezmények alapja elsősorban a család nagy­sága, a keresők és eltar­tottak aránya; a család­alapító fiatalok, továbbá a nyugdíjasok és a csökkent munkaképességűek támo­gatása lakásgondjaik meg­oldásában. Mindenekelőtt: a párt- és kormányhatározat 1975- ig minden eddiginél na­gyobb arányú, legalább 400 ezer új lakás felépítését tűzte ki célul. Ez a befe­jező időszaka lesz a 15 éves lakásépítési tervnek: az egymillió lakás felépíté­se, amely 1960-ban kezdő­dött, 1975-re valósággá vá­lik. Az összes lakások mintegy kétharmadát a városokban és a kiemelt településeken építik, s a budapesti program olyan, hogy a lakáshelyzet itt az országos átlagot meghaladó arányba javul majd. Az utóbbi években átla­gosan 63 ezer új lakás épült, a következő öt év­ben évi 80 ezer felépítése a cél. Ennek anyagi-műszaki, ter­vezési, építő- és építő­anyagipari, valamint kom­munális feltételeit biztosí­tani állami, tanácsi . fel­Az agresszor nem éri el célját A legnagyobb méretű provokációnak nevezi a Pravda kairói tudósítója az izraeli csapatok behatolá­sát Libanon területére. A tudósító emlékeztet arra, hogy az elmúlt két hónap­ban az incidensek 30 százaléka az izraeli—libanoni ha­táron zajlott le, s rámutat: A Libanon elleni provoká­ciókban Izrael szerfelett következetes:: minden provo­káció a polgári lakosság és békés objektumok ellen irá­nyul. A tel-avivi uralkodó körök ki akarják szakítani Liba­nont az izraeli agresszióval szemben álló arab országok közül. Izrael ezzel veszélyes fokra hevíti fel az amúgyis feszült közel—keleti helyzetet. Az Egyesült Államok fe­lelősségéről szólva megjegyzi: Minden izraeli provoká­ció kapcsolatban áll a Fehér Ház aktuális megnyilatko­zásaival vagy az új amerikai fegyverszállításokkal. Összeállította: K. A. adat. az eddigieknél na­gyobb arányú népgazdasági beruházásokkal. Az öt év alatt központi költségve­tésből, a tanácsok lakás­építést szolgáló bevételei­ből, továbbá a vállalatok, intézmények erre fordítha­tó pénzforrásaiból összesen mintegy 180—200 ezer új (bér- és szolgálati, vala­mint értékesítésre szövet­kezeti) lakás épül; ez a teljes 400 ezres program­nak mintegy a fele. Ko­rábban olyan alapokból csak az új lakások mint­egy egyharmada épült, a többi tisztán magánerő­ből és zömmel állami hi­tellel segített magánerőből készült. Az összlakásépítésnek legalább 55—60 százalékát korszerű építési technoló­giával készítik; az állami lakások átlagos nagysága két szobát kell, hogy elér­jen; a lakások és házak technikai felszereltségénél, átlagos emeletmagasságá­nál tartani kell a már ki­alakult nívót. Emellett azonban — a különböző igényekre, anyagi lehetősé­gekre figyelemmel — egyszerűbb kivitelű, ol­csóbb lakások is készül­nek. S külön részfeladat: elő­segíteni, hogy a fiatal há­zasok, a nyugdíjasok, az egyedülállóak növekvő része megszabadulhasson a drága albérlettől, s kultu­rált szálláshoz, olcsóbb la­kószobához jusson. Az állami központi for­rások mellett a lakásépí­tés területén is bővül a tanácsok önállósága: a la­kásépítést szolgáló tanácsi pénzügyi alapok felhaszná­lásáról maguk dönthetnek majd, s joguk lesz a kü­lönböző építési formák (állami, szövetkezeti, válla­lati, társas, magán) ará­nyainak helyi kialakításá­ra is; a kidolgozásra kerü­lő jogszabályok alapján maguk alakítják majd ki a helyi lakásgazdálkodást. Amint látható; a lehető­ségekhez képest maximá­lis állami lakásépítésről van szó, de emellett ugyan­ilyen fontos; a lehető leg­nagyobb mértékben növe­kedjék a lakosság részvé­tele. anyagi hozzájárulása is a lakásproblémák meg­oldásában. Ennek változás: 1971. július l-től senki sem kaphat ingyen la­kást. Ma ugyanis az, hogy me­lyik család hogyan jut la­káshoz — kiutalás, vásár­lás, vagy építés útján — nagymértékű és indokolat­lan differenciákat okoz a családok életszínvonalában. Két azonos nagyságú, ösz- szetételű és jövedelmű csa­lád közül ma az, amelyik ingyen jut bérlakás-kiuta­láshoz, általában egy har­maddal magasabb nívón élhet, mint az a család, amelyik a gondjain csak vásárlás, vagy építés útján enyhíthet. Az arányosabb, igazságo­sabb teherviselés érdeké­ben is kerül bevezetésre az új bér- és szolgálati lakások kiutalásánál az egyszeri építési hozzájáru­lás fizetése; régi lakás ki­utalása esetén pedig az építési hozzájárulással ará­nyos — lakáshasználati díj. Ezek összege 10—40 ezer megfelelő döntő forint lehet a lakás nagy­sága, minősége szerint. Hogyan és kik javára érvényesülnek majd a kedvezmények, s melyek lesznek azok? A részletezés teljessége nélkül: háromféle kedvez­mény lehetséges. Az egyik: árengedmény a lakás épí­tési költségeiből. Ennek formája a szövetkezeti la­kások építésénél, illetve vásárlásánál állami áren­gedmény az építési költ­ségből, illetve dotáció az építési költséghez, összege kb. 20 ezer forint Emellett az állam kedvezményt és engedményt ad a városi és kiemelt településű társas­házak. szövetkezeti laká­sok építésénél, illetve vá­sárlásánál: gyermekenként és eltartottak után szemé­lyenként 20—30 ezer fo­rintot. Az összes kedvez­mény felső határa az épí­tési költség 40—45 százalé­ka lehet. Fiatal házasok lakásépt- sénél a gyerekek után járó kedvezményt — két gyermekig — megelőle­gezhetik. Vagyis a fészekrakó házas­párt már eleve kétgyer­mekesnek számítják, felté­telezve természetesen, hogy bizonyos idő — mondjuk pL öt év — múltán való­ban meg is születnek a gyerekek. Ha nem, az elő­legezett kedvezmény ter­mészetesen — utólag — érvényét veszti A másik kedvezmény: a gyerekek és eltartottak után személyenként 20—25 százalékkal, de legfeljebb 80 százalékig csökkenthető a kiutalt bérlakásoknál az építési hozzájárulás, illetve a lakáshasználatba vételi díj. A fiatalok az esetben is megkapják az imént már említett „előleget”, sőt a befizetendő összeg egy ré­szére részletfizetési kedvez­ményt is kaphatnak. A kedvezmények harma­dik csoportja a különböző formákban építkezőknek nyújtott pénzügyi támoga­tás. Ezek érvényesülhetnek az előtakarékosság beszá­mításával, a kamatnál, a hitelösszeg, a törlesztési idő megállapításánál stb. Itt is elsősorban a gyer­mekes családok, s a fiatal fészekrakók kaphatnak nagyobb előnyöket. A társasházak, szövetke­zeti és öröklakások építői vásárlói eddig is kaptak állami dotációi 1968-as árakon számolva az emlí­tett sorrendben mintegy 30, 54, illetve 60 ezer forin­tot. vagyis az államnak ennyivel kevesebb térül vissza az építési költségek­ből. Ez a dotáció azonban burkolt, s élvezői számira ismeretlen volt, így nem is méltányolhatták. Most az árengedmények, dotáci­ók, kedvezmények nyíltfe válnak, a tudomására hoz­zák azoknak, akik kapják, s ami a legfőbb; a nagy- családosok, a családalapí­tók, elsősorban szociálpoli­tikai szempontokból, s az eddigieknél kiegyenlítet­tebben, arányosabban, igaz­ságosabban élvezhetik majd. Mint ismeretes, a külön­böző ellentmondások fel­oldása érdekében 1970. jú­lius 1-i kezdettel egységes elvek alapján a lakbérek újjárendezésére is sor ke­rül. (Folytatjuk.>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents