Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

4. oldal 1970. április 10, péntek A na sorábanözségek Soltvadkerti örömök, gondok < i- \ ’/ ■ ' -t ■ >; ■<. ’ ■-■ m Csaknem a megye mér­tani kellős közepén fek­szik a szőlők, gyümölcsö­sök koszorúzta Soltvad- kert. S az, hogy a falu egész területéből egyne­gyed részt — a 18 ezer­ből 4 és fél ezer holdat — tesz ki ez a kultúra, dön­tően meghatározó tényező. Vajon az ország más tá­jain élő emberek mire gondolnak, ha Soltvadkert nevét hallják? Talán egyikük-másikuk számára is útnak indul innét —, nagy ünnepek, nevezetes rokonságtömö­rítő alkalmak, kettős-hár­mas munkaszüneti napok jöttén — a jófajta nedű­vel megtöltött kishordó... Esetleg azt is tudják, hogy a takarékszövetkezet, vagy az OTP-fiók betétállomá­nya sokszorosan maga­sabb, mint az országos át­lag ... Vagy hallomásból ismerik, jobbik esetben jártak is már a Vadkerti- tó fejlődő, csinosodó part­ján, megmártóztak hab­jaiban ... Gondolom, en­nél többre csak kevés más megyebeli ismereteiből futja. De valljuk be, ne­künk. Bács-Kiskun me­gye határai között élők­nek is feltétlenül van még hozzá tennünk ahhoz, amit eddig Soltvadkertről tud­tunk. Minderre igen jó alka­lom a megyei tanács ha­tározata a nagyközséggé nyilvánításról. Az ünne­pi tanácsülés szentesítette ezt a rangot, pecsétét tett a felettes szervek által is elismert tényekre. De az eredmények, amelyek a státusbeli előrelépést le­hetővé tették, a hétközna­pokban születtek, olyan gondok, nehézségek köze­pette, amelyek egyike-má- sika ma is nyomaszt, töp­rengésre késztet. A lakosság segít — Községünk, Jónéhány alföldi településhez ha­sonlóan, bizony hajdaná­ban az elmaradottak közé Szeptemberben már várja ifjú lakóit a Kossuth Lajos Általános Iskola szom- tartozott — mondja Nagy szédságában 2 és fél millió forint költséggel épülő hétközi otthon. Havannégy Károly, a helyi tanács tanyai fiú és lány eddigi hátrányos helyzetét szünteti majd meg a kétszáz sze­mélyre főző konyhával is ellátott „diákszálló”. (Pásztor Zoltán felvételei) elmúlt évben — zömmel a járdásítás kapcsán — néhány ezer híján egymil­lió forint volt az elvégzett társadalmi munka értéke! A kézi munka pedig egyebek közt a Kossuth utca végén kiosztott új házhelyek vízellátása so­rán nyilvánult meg, ami- koris a szükséges föld­munkát teljes egészében a lakosság végezte el. A külterületi utakat ugyan­csak a vadkerti polgárok „patronálják”, hiszen azok javítására ismét csak tár­sadalmi munka formájá­ban kerül sor. „Gyümö/csország" Az első termelőszövet­kezetek megalakítására az ötvenes évek elején itt is összefogtak a gazdák. Az­után jöttek az elvtelen engedmények a politiká­ban, felbomlott a közös, végülis csak egy maradt belőlük, a József Attila Tsz. A környék gazdálko­dásának leginkább megfe­lelő szakszövetkezetek 1960 táján alakultak. Mindhá­romnak a gazdálkodásával elégedett a járási vezetés. Egy évtized során 73 mil­lió forint közös alapot ké­alig van lehetőség vizsgá­lódásra. Az egyetlen ilyen jellegű vegyes és építő ktsz hiába dolgozik jól, s igyekszik több mint húsz féle szakmai ágban a lakosság és a környező községek igényeit kielé­gíteni — a nyolcezres lé- lekszámhoz viszonyítva édeskevés. Valamennyi vezető személy szavaiból az iparfejlesztés szüksé­gességét éreztük ki. An­nál égetőbb ez a problé­ma, mivel a községben ezernél többen szeretné­nek ipari munkát vállal­ni. Egy legfrissebb el­képzelés szerint a fővá­rosból telepítenének ide ipari üzemet, ehhez azon­ban megfelelő épület — és a megyei tanács segít­sége — is kellferue. Hasonló gondokkal ta­lálkozhatunk kulturális vonatkozásban is. Műve­lődési házuk ma már nem felel meg céljának, sem külső képét tekintve, sem befogadóképessége szem­pontjából. A következő tervidőszakra vár, hogy tető alá hozzanak egy va­lóban korszerű, minden igényt kielégítő művelő­dési otthont, amelyben egyebek közt nemcsak Jó levegő, napfény és — víz, víz, víz... íme, a Vad­kerti tó, a széles környék kedvelt hétvégi üdülőhelye! den van a környezet kul­turáltabbá tétele, csino­sítása, utak, járdák épí­tése — a távlati tervek­ben ott láthatjuk egy mo­tel felépítésének ígére­tét is. ellenére a kommunális, gazdasági és egyéb ered­mények önmagukért beszélnek. Nem véletlen, hogy a település-fejlesz­tés járási koncepcióiban Kiskőrös után Soltvad- kertre jut a legnagyobb hangsúly. Feladatok a község éle­tének minden területén bőven akadnak. De asolt- vadkertiek már eddig is letették voksukat, bizo­nyítottak. S az már nem is csak egyedül a felettes szervek megítélése, hanem minden, a községet is­merő meggyőződése, hogy jó úton indultak el, s a kitűzött cél felé határo­zottan haladnak. A ráter­mett vezetők összefogva a vállalkozó szellemű la­kossággal, minden bi­zonnyal jól, hasznosan kamatoztatják majd a nagyközségi cím adta le­hetőségeket. Jóba Tibor Tavasz a Centrumban A kereskedelem már ta­vaszt hirdet. A Kecskeméti Centrum Áruházban tett rövid sétánk is jó pár vonzó, kapósnak Ígérkező árura hívta fel a figyelmünket. Mindenek­előtt a szintetikus anyag­ból készült import női pu­lóvereket és kulikat emlí- jük meg, köztük a rugal­mas, formatartó, jól mosha­tó és igen mutatós színek­ben kapható Bry Nylont, továbbá a Trevirát és a Dederont. Hölgyeink drapp, fekete és sötétkék színben egyaránt válogathatnak a Nappa-bőrből készült át­meneti kabátokból. Ami a lábbeliket illeti, divatos, kombinált női szan­dálokból, fehér körömci­pőből is felkészült az áru­ház a növekvő igény kielé­gítésére. Hasonlóan bő a választék a különböző fajtájú férfi­ingekből. Az idősebbek bi­zonyára a fehér spanyol nylonra szavaznak majd, hiszen a hosszú ujjú, virág­mintás poliészter anyagúról nyugodtan elmondhatjuk: „csak fiataloknak”. Az áru­ház férfidivat-osztályának másik slágere — s egyúttal a Centrum specialitása — az új divatú, szolid mintás Trevilux nyakkendő. Bizo­nyára népszerű lesz a vilá­gos divatcsíkos Yester fér­fiöltöny, a japán művelúr­ból készült zakó,. Többféle külföldi férfiszövet közül is kedvére valót találhat az igényes vevő. Szóljunk befejezésül né­hány közkedvelt műszaki cikkről is. A legújabb tí­pusú, rendkívül esztétikus kivitelű Pannónia motor- kerékpárokból végre elegen­dő mennyiség várja a szágul­dani szándékozókat. Hihe­tetlenül sokat tud az NDK- gyártmányú program-auto­mata mosógép, amely a ru­hanemű minőségének meg­felelő kímélő művelettel vég- a mosást, öblítést. Végül: fel­tétlenül számot tarthat a fiatalság érdeklődésére a 10 lemezt adagoló, sztereó-ha­tású lemezjátszó automata, illetve rádió-zenegép. J. T. vb-elnöke. — Pedig a fel- szabadulás előtt is meg­voltak az adottságok, fel- küzdhették volna magu­kat kis jóakarattal a jobb módúak közé. Dehát a „városatyák”, a virilisek, az akkori képviselőtestü­let tagjaiból éppen ez a kis jóakarat hiányzott. Ezért nem volt. vagy alig volt kommunális ellátott­ság; villany, víz, út, jár­da... Ezért lehet szó egyáltalán csak 1945 után fejlődésről. Ma 35 kilométer a víz­hálózat; minden utcában van víz, s a házak több­ségében szintúgy. Joggal büszkék arra, hogy a kis­kőrösi járásban ők az el­ső olyan község, ahol a lakosság vízellátását már egy évtizede sikerült meg­nyugtatóan rendezni. Az elmúlt években két külte­rületi lakott helyet villa­mosítottak, jórészt lakos­sági hozzájárulással. A burkolt járdák hálózata 25 kilométer hosszan szövi át a községet. Magyarán; csaknem mindegyik utcá­juknak legalábbis az egyik oldala már járdát kapott. És ha erről szólunk, nem maradhat említés nél­kül a lakosság áldozat- készsége, lelkes segíteni akarása és tudása sem. Az peztek, s a közös beruhá­zásokra is mind nagyobb gondot fordítanak. A Rákóczi Szakszövet­kezet új hizlaldája pél­dául évente több mint ezer sertést ad a helybeli lakosság és a megye hús­ellátására. A Kossuth Szakszövetkezet 100 vago- nos hűtőháza már ez év­ben teljes üzemben lesz. A Jóreménység egymilliós költséggel létesített pa­lackozó üzeme már egy év alatt is tetemes jövedel­met hozott. Két szakszö­vetkezet közösen 22 ezer hektoliteres borpincét épít. Így a tagság szőlőtermé­sét is a saját gazdaságok 25 ezer mázsa kapacitású feldolgozó üzeme veheti gondjaiba. Talán az elmondottak­ból is kitűnik — a szán­dékokból, a létesítmények jellegéből —, hogy a ter­vek, reménységek zöme e szőlős-gyümölcsös „biro­dalom” aranyhomokjára épül. Fájó témák... Ha viszont a másik nép- gazdasági ág, az ipar helyzetét vizsgáljuk Solt- vadkerten — jóformán könyvtár és klubhelyisé­gek, hanem mozi is he­lyet kap majd. A járás Balatonja Amire viszont egyön­tetűen és jogosan büsz­kék, s mint mondják, na­gyon sok fantáziát, lehe­tőséget látnak benne: a Vadkerti tó, a kiskőrösi járás „Balatonja”. Egyike az öt kijelölt hétvégi üdülőhelynek: 100 hold vízfelület, jó levegő, nap­fény és egyre vonzóbbá váló, kultúrálódó kör­nyezet. Jó részt a község áldozatkészségéből épült ki eddig a víz-, villany- és úthálózat, jöttek létre a kereskedelmi egységek. Tucatnyi vállalatnak, in­tézménynek van üdülője a tóparton: magánszemé­lyeknek pedig kétszáz, 78 négyszögöles házhelyet osztottak eddig, amelye­ken gombamód épülnek fel a csinos hétvégi „vi- tyillók”. A nagyközségi rangot is nagymértékben fémjel­ző üdülőtelep jövője szív­ügye nemcsak Soltvad- kert, de a kiskőrösi járás /ezetőinek is. Amellett, -íogy állandóan napiren­Nómelyek szerint egy- egy nyári hét végén a község közúti forgalma felér a budapesti Rákóczi útéval. Ebben bizonyos, hogy némi lokálpatrióta túlzás is van. De épp a természeti szépségek kö­zelsége miatt kétségtelen, hogy mind több jármű végcélja a verőfényes szombat-vasárnapokon a tó. Már csak ezért is tö­rődni kell a harmonikus, arányos fejesztéssel, a kommunális ellátás vala­mennyi ágában. Tovább a megkezdett úton — A tanácsi vezetés színvonala, felkészültsége, véleményünk szerint, a legfőbb biztosíték a nagy­községi feladatok megfe­lelő ellátására — mond­ja dr. Király István, a já­rási tanács vb-titkára. — Nem utolsó sorban esett latba a döntés meghoza­talánál a lakosság lelkes részvétele a közügyekben, a társadalmi munkában, Soltvadkert szépítésében, külsőleg is nagyközséggé tételében. A még meg­oldandó számos tennivaló Kórház Amerikában.;. Látjátok azt a szép nagy épületet, gyerekek? Az a nagy épület a kórház. Nagyon régi épület. A tűzoltóság lebontásra ítélte. Az egészségügyi minisztérium is. Még a Súly- és Mértékhivatal is. A kórházban sok ember van. A betegek lyórházba mennek és meggyógyulnak. Az egészségesek kórházba mennek és megbetegszenek. A kórházi tartózkodásért mindenkinek fizetnie kell. Méghozzá sokat. No, gyerekek, ki tudná megmondani, mi ez a szoba? Nem, nem a takarítószerek faliszekrénye. Ez a kórházi különszoba. Látjátok, ott van az ágy. Óvatosan. Ne tár­játok túl szélesre az ajtót, mert akkor nekiütközik az ágynak. Nem, a beteg nincs az ágyában. A beteg le­ment az előcsarnokba. A beteg most épp nővért keres. A nővérek borzasztóan el vannak foglalva. Nem sza­bad őket zavarni. Látjátok azokat a szép kis lámpács- kákat, melyek ott égnek minden szoba ajtaja fölött? Mindegyik szobában van egy beteg, aki megnyomta a csengőt, s a lámpácska kigyulladt. Azok a betegek mind nővérre várnak. De hol a nővér? Talán ö is beteg, és befeküdt egy másik kórházba. Itt egy másik különszoba, gyerekek. Szép óvatosan nyissátok ki az ajtót, s most meglátogatjuk a beteget. Miért ül a beteg egy széken a szoba sarkában? Azért, mert a friss ágyhuzatra vár. Ügy látszik, a mosoda dol­gozói is szörnyen el vannak foglalva. Ne ijedjetek meg a zajoktól, gyerekek. A zajok kí­vülről jönnek. Sok-sok szorgos munkás éppen lakóhá­zat épít a kórházzal szemben. Más szorgos munkások alagútat robbantanak a folyó alatt. Igen, ez a furcsa szag pedig egy új vegyi gyárból jön, amely éppen csak egy saroknyira van a kórháztól. Micsoda pompás kör­nyék! No lám, megérkeznek a látogatók, most jönnek fel­felé a lépcsőn. Á lift megint elromlott. Most, hogy már itt vannak a látogatók, s ők szórakoztatják a betege­ket, mi elmehetünk. Vigyázzatok gyerekek! Láttátok, hogy az egyik látogató elcsúszott a viaszos padlón1 A látogató eltörte a lábát. Szegény látogató! Most már ö is beteg. Elisabeth Hull Froman (Fordította: Zilahi Judit)

Next

/
Thumbnails
Contents