Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-09 / 82. szám
Világ proletáriai, egyesüljetek! a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ßÄCS’-KISKU^I M E G Y El, BIZOT TS Á G Á N A K NAPILAPJA XXV. évf. 82. szám 1970. április 9, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér Gazdagodó élet S zocialista módon élni, dolgozni és tanulni: ez a szocialista mozgalomnak hármas jelszava. Egymást kiegészítő és egymást kölcsönösen feltételező alapelvek ezek, ha közülük bármelyik is hiányzik, vagy háttérbe kerül, azonnal csorbát szenved az immár társadalmi méretűvé növekedett mozgalom. Amikor az SZMT egy évvel ezelőtt meghirdette a szocialista brigádok közötti vetélkedőt, ezt vette alapul. S a vetélkedők tematikájának középpontjába a felszabadulási és a lenini évfordulót állította, A mozgalom elindítói, szervezői sem hitték, hogy ennyire várakozáson felüli sikerrel zárul a vetélkedők sorozata. Ötezernél több brigádtag egy emberként vett részt a felkészülésben, a többiek pedig segítettek, tanácsot adtak, bíztatták azokat, akik a nagy szellemi összecsapásokat végig izgulták-ve- rejtékezték. Klem lehetne eltúloz- *9 ni a felkészülési időszak és a versenyzés alatti ismeretgyarapítás, műveltségfokozás jelentőségét. Azt, hogy a vetélkedőkön az ötezer dolgozón kívül még sok ezren tanultak meg fontos dolgokat Lenin életével és a felszabadulással kapcsolatban, vagy ismerték meg hazánk történelmét, haladó hagyományait, politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális értékeit. Mivel a hármas jelszó mindegyike kölcsönösen hat egymásra, így könnyen érthetővé válik az az állítás, hogy a szocialista tartalmú továbbképzés, müveltségfokozás kihat a dolgozók munkájára, életére, gondolkodására. A dolgozók részvéte- ” le a társadalmi életben, a közösségi és kulturális munkában, napjainkban különösen fontos követelmény, amikor a demokratizálódási folyamat minden eddiginél jobban meggyorsult. Ilyen vonatkozásban is hasznosnak bizonyult a vetélkedősorozat. Sokan olyanok is közelebb kerültek a művelődési intézményekhez, szervekhez, hivatásos népművelőkhöz, pedagógusokhoz stb., akik azelőtt elzárkóztak, vagy nem találták meg a közeledés megfelelő formáját. Százan és százan keresték fel a könyvtárakat, művelődési házakat, levéltárakat, iskolákat, hogy segítséget kérjenek a felkészüléshez. Gazdagodó életünk bizonyítéka lett a vetélkedő. V. M. 42 új autóbusz a személyforgalom javítására A KÉSEDELMES RAKODÁS hátráltat/a az áruszállítást Tegnap a Bács-Kiskun megyei Szállítási Bizottság dr. Kőrös Gáspárnak, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettesének elnökletével ülést tartott, amelyen megjelent Csoltó László, a KPM Központi Szállítási Tanácsának titkára és Zsiga Kiss Endre, a KPM Közúti Főosztályának főmérnöke. A bizottság az elmúlt évi szállításokat értékelve megállapította, hogy a járműkapacitás fejlődése még mindig nem tartott lépést a növekvő igényekkel. Az áruk csak a szállító vállalatok — a MÁV és az AKÖV — nagy erőfeszítései árán kerültek időben a rendeltetési helyükre. Végül is megyénkben a szállítási feladatokat a szállítási dolgozók eredményesen teljesítették. Hathatós segítséget nyújtott ebben a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, valamint a Központi Szállítási Tanács, amelyért a megyei szállítási bizottság határozatban mondott köszönetét. Különösen kiemelkedik az őszi mező- gazdasági szállítások nagy teherbírású célkarosszériás gépkocsikkal való központi segítése. Bár az idén nem valószínű, hogy megismétlődnek a rekordtermések, mégis a gyümölcsösök termőre fordulása miatt a tavalyihoz hasonló mennyiségű szállítási eszközt igényel a mezőgazdaság. A bizottság megállapította, hogy az első negyedévben súlyos lemaradások keletkeztek, elsősorban az építőanyagok fuvarozásánál. A szállítási nehézségek nagymértékben akadályozzák az út- rongálódások helyreállítását is. A Központi Szállítási Tanács úgy igyekszik a megye gondjain enyhíteni, hogy hetenként háromezer tonna kő helyszínre fuvarozását helyezte kilátásba. Mindez azonban csak az igények egy részét elégíti ki, hiszen a tél folyamán az állami közúthálózat több mint száz kilométeres szakasza rongálódott meg. Ennek helyreállításához mintegy 25 ezer tonna kőre van szükség, s az utak kijavítását az év első felében kell befejezni, hogy a csúcsforgalom idejére zavartalanná tehessék a szállítást. A személyforgalmi albizottság a megye vasúti és közúti személyszállításának helyzetéről adott tájékoztatást. Az idén az AKÖV újabb 42 nagy befogadó képességű Ikarusz autóbuszt szerez be, s ezzel a helyi és a távolsági járatokat megerősítik, illetve a kisebb befogadó képességű kocsik egy részét lecserélik. A szegedi MÁV igazgatóság tájékoztatása szerint súlyosbítja a vagonhiányt a kirakodások lassúsága. Az eddig végzett vizsgálatok szerint Bács-Kiskun megyében 40—60 órát is álltak vagonok anélkül, hogy rakományukat kirakták volna. Ez igen nagy-j mértékben lassítja a va-| gonfordulót, illetve a szál-, lító eszközök kihasználtságát. A szállítási tanács ezért felhívással fordult minden fuvaroztatóhoz, hogy a kocsikirakodást gyorsítsák meg. Amennyiben egyes vállalatok, gazTéglaszárító szin Ezen a héten megkezdik a tégla égetését a lakiteleki Szikra téglagyárában. Addigra elkészítik a két szárító zínt is dasági üzemek nem tesznek eleget a MÁV az illető fuvaroztató szállításból való kizárására kényszerül. A kiskunhalasi járási könyvtárban A korszerűen berendezett, 55 ezer kötetes járási könyvtár 4,3 millió forintos költséggel épült. Héthónapos fennállása óta több mint 100 ezer kötet könyvet olvastak a kiskunhalasi és környéki könyvbarátok. Az ország egyik legkorszerűbb könyvtárában a történelmi évfordulókra kiállításokat rendeznek. Most az ország felszabadulásának 25., valamint Lenin születésének 100. évfordulójára készülnek. Nemrégen szervezték meg az „Ifjú könyvbarátok körét” és sokan látogatják a könyvtárban rendezett író—olvasó találkozókat, könyvankétokat. Negyedszázad alatt 55 ezer hold új Megyei fásítási ankét Kiskunhalason A fák, az erdő szeretete hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Szívesen pihenünk lombsátraik alatt, örömmel szívjuk a tiszta erdei levegőt. Az utóbbi évek erdőtelepítéseinek eredményeképpen sok helyen megváltozott a táj megyénkben is. A felszabadulás óta, az elmúlt negyedszázad alatt 32 ezer hektár, azaz 55 ezer hold új erdő született a homokvidékeken. Ötszázmillió forintot költöttek erdősítésre a mezőgazdasági üzemek. Ezért ma már a megye szántóterületéhez viszonyítva az erdőterületek aránya magasabb, mint az Alföld bármely más vidékén, de még nem éri el a hazai átlagot, amely 16 százalék körül van. Kiskunhalason viszont az arány eléri az országosat. Itt gyorsabb a telepítés üteme, mint másutt. Ezért is rendezték meg szerdán ebben a városban a megye erdőtelepítéseinek helyzetét, az eddigi fásításokat értékelő ankétot. Egyúttal alkalom volt arra is, hogy visszapillantsanak a negyedszázad alatt elért eredményekre. A jubileumi rendezvényen, amelyen részt vettek a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői Juhász Dezső, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Elmondta, hogy a város 31 ezer hektár területéből csaknem 6 ezer hektár az erdő. Az utóbbi években a város termelő- szövetkezetei meggyorsították a fásítás ütemét. A halasi emberek büszkék az új erdőtelepítésekre. Létesítettek 300 hektáron cellulóznyár ültetvényt is. A fásítás országos jelentőségéről Fekete Gyula, a MÉM osztályvezetője az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára tartott előadást. A megye erdősítésének eredményeit dr. Tóth Károly, a kecskeméti erdőfelügyelőség vezetője méltatta. Elmondta, hogy a következő években még több lehetőség nyílik a fásításra. A megye homokterületeinek teljes hasznosításához hozzátartozik az új erdők telepítése. Az elkövetkezendő két évtizedben 57 ezer hektáron, azaz százezer holdon szándékoznak újabb erdőket telepíteni. Nő az érdeklődés a cellulóznyár iránt is. Mint fontos ipari nyersanyagnak a következő években egyre nagyobb jelentősége lesz. Eddig 3200 hektáron létesült cellulóznyár ültetvény a mezőgazdasági nagyüzemekben. Nagyobb részt a termelőszövetkezetek telepítették. A következő esztendőkben csaknem 3500 hektáron ültetnek. A homoki erdőkben létesíthető üdülési elképzelésekről dr. Szodfridt István, az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi állomásának vezetője tartott ismertetőt. Az ankét végén 47-en kaptak kitüntetést, Kiváló fásító oklevelet és jelvényt, azok közül, akik az utóbbi években jó eredményt értek el az erdőtelepítésben«
