Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
TÖRTÉNELMI N (Folytatás az 1. oldalról.) A z a fejlődés, amely a felszabadulást követő években Magyarországon végbement, bebizonyította, hogy ha van világos cél, ha van megfelelő vezetés, ha minden haladó erő összefog, e felszabadult nép ereje minden ellenállás, minden nehézség leküzdésére képes. Munkásosztályunk, népünk az új világ megteremtéséért folytatott kemény osztályharcban, a bányák, a bankok és a gyárak államosításával a nagytőkések, a földosztással a nagybirtokosok hatalmának gazdasági, társadalmi alapjait megsemmisítette. Felszámolta a régi burzsoá rendet, a kiváltságok minden előjogát, a feudalizmus maradványait, és megnyitotta az utat előre, a szocialista forradalom győzelméhez. A demokratikus és szocialista forradalmi célokért a reakció erőivel vívott állhatatos harc, és az áldozatos, kemény munka eredményeként a felszabadulást követő első három évben hazánkban eltűntek a romok, megszűnt az infláció, megindult és szilárd alapokra került a termelés, megkezdődött és jelentős eredményeket hozott a kulturális forradalom. Az első évek harcainak legnagyobb eredménye azonban a munkásegység megteremtése, a parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának, a proletárdiktatúrának kivívása volt. Teljes joggal mondta ki akkor pártunk, hogy a hatalomért vívott harc eldőlt: 1948 a fordulat éve, a nép önmagának dolgozik, magának építi az országot. Elvtársak! Barátaink! A negyedszázad alatt megtett utat áttekintve, hazánk akkori és mai helyzetét egybevetve, a harc és a munka eredményeit számbavéve, a Magyar Népköztársaság olyan vívmányokat mutathat fel, amelyek méltán váltanak ki elismerést. H azánk gazdasága, ter- termelésének jellege gyökeresen megváltozott. Az egykori elmaradott, nagybirtokos-tőkés gazdaságú ország ipari agrár országgá vált, szocialista iparral, szocialista, szövetkezeti mezőgazdasággal, kisipari és szolgáltató szövetkezetekkel. Népünk a romokból nemcsak újjáépítette az országot, hanem teljesen új, szocialista népgazdaságot teremtett. Munkásosztályunk, dolgozó népünk az új erőművek, gyárak, üzemek sokaságát építette fel, új ipari városokat alapított, A népi Magyarország huszonöt éve alatt megkétszereződött országunk termelőeszköz-állománya, a gépek, a felszerelések, a szállítóeszközök, az ipari épületek száma. A nép munkája nyomán a nemzeti jövedelem háromszor olyan gyorsan emelkedik évente mint a két világháború között, és ma már majdnem négyszer annyi mint 1938-ban volt. Szocialista rendszerünkben, ahol már nincs kizsákmányolás, a nemzeti jövedelem egésze a népé, minden forintja az ország, a nép szükségleteit fedezi. A magyar munkásosztály, a hosszantartó politikai harcok időszakában, önfeláldozó munkával megteremtette és kifejlesztette a szocialista nagyipart, amely ma hét és félszer annyit termel mint a kapitalista Magyarország ipara 1938- ban. A létszámában is megnövekedett magyar munkásosztály öntudata, felelősségérzete nagyot fejlődött; számára a munka nem egyszerűen termelési folyamat, hanem mindinkább a szocializmus tudatos építése. Ezt nagyszerűen mutatja a széles körű munkaverseny- mozgalom is, amely az egész országot átfogja, s az utóbbi években kibontakozott szocialista brigádmozgalom, amely a dolgozó ember új szocialista vonásait fejezi ki. M ezőgazdaságunk fejlődésének feltételeit megváltoztatta és forradalmi lépést jelentett előre a földreform, amely 1945-ben megszüntette a félfeudális nagybirtokrendszert. Űjabb forradalmi lépés volt előre, amikor parasztságunk tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocialista forradalom e döntő feladatának megoldása társadalmilag felemelte a a parasztságot, nagy mértékben megerősítette társadalmunk legfőbb politikai alapját, a munkás- osztály és a parasztság szövetségét. A magyar parasztság szorgalmáról, tehetségéről, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényéről tanúskodnak szövetkezeteink, állami gazdaságaink eredményei. A magyar mezőgazdaság ma — egyharmadával kevesebb emberrel — egyharmadával többet termel mint az uradalmakra, illetve a rosszul felszerelt kisparcellákra felépült tőkés mezőgazdaság 1938- ban. A háború előtt Magyarországon hektáronként 14 mázsa búzát termeltek, most országos átlagban majdnem kétszer annyit, hektáronként 27 mázsát termelünk. Kukoricából a háború előtt hektáronként 20 mázsát, 1969-ben országos átlagban hektáronként 38 mázsát termeltek. Hazánkban az elmúlt 25 év alatt nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúra területén is kiemelkedő eredmények születtek. A kulturális forradalom nyomán a műveltségből korábban kirekesztett dolgozó tömegek előtt megnyílt a tanulás, a művelődés lehetősége. A z általános fejlődésről, a megváltozott kulturális életről tanúskodnak az adatok. Amíg „ 1938-ban mindössze két és félezer könyv jelent meg Magyarországon 9 millió példányban, addig most, 1969-ben 4500 művet adtunk ki 48 millió példányban. Közép- és felsőfokú oktatásunk fejlődésének méreteit mutatja, hogy az idei tanévben középiskoláinkban négy és félszer, az egyetemeken, főiskolákon ugyancsak négy és félszer annyi fiatal tanul, mint az 1937—38-as tanévben. Jelenleg a középiskolák tanulóinak kereken 52 százaléka, az egyetemek és főiskolák hallgatóinak közel 40 százaléka munkás és paraszt szülők gyermeke. Hazánkban a gazdasági és kulturális építőmunka nyomán, a szocializmus céljainak megfelelően, alapvetően megváltoztak népünk életkörülményei. A „három millió koldús” Magyarországa — amelyben a tüdőbajt „morbus hungaricus”-nak, magyar betegségnek nevezték, ahol a munkanélküliség, a népkonyha, a nyomortelep volt a dolgozó ember osztályrésze — már régen a múlté. A munkához való jog, a kulturális, szociális ellátottság, a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése társadalmunk jellemvonása. A reálbérek 1949-től, az elmúlt húsz év alatt 93 százalékkal növekedtek, csaknem megkétszereződtek. A régi rendszerben a lakosságnak csak egyharmada volt biztosított, most a dolgozók 97 százaléka, gyakorlatilag az egész lakosság társadalombiztosításban részesül. Az öregekről való gondoskodás intézményes. A szülő nőket. az anyákat, a gyermekeket. a serdülőkorúa- kat az állam külön védeEGYEDSZAZAD lemben és támogatásban részesíti. Az eltelt negyedszázad eredménye, hogy a dolgozók létbiztonságban élnek, életkörülményeik javulnak és hazánk minden polgára bizakodva nézhet a holnap elé. Kedves Elvtársak! Barátaink! Az elmúlt huszonöt év alatt munkásosztályunk, népünk a párt vezetésével hatalmas utat tett meg. A munka minden területén olyan eredmények születtek, amelyekre büszkén hivatkozhatunk. A harc történelmi tapasztalatai arra tanítanak, hogy az előrehaladás nélkülözhetetlen feltétele a szocialista építés céljainak helyes és világos kijelölése, a párt és a nép egysége, összefor- rottsága, a szocialista célok eléréséhez szükséges együttes cselekvés. Amihelytállt. Eleget tett mindazon történelmi kötelezettségének, amely az elmúlt 25 évben reá, mint a társadalom, a nemzet, vezető osztályára hárult. A munkásosztály forradalmi élcsapata, a párt tiszta lelkiismerettel állhat a nép elé, mert eleget tett nagy küldetésének. A párt vezetésével munkás- osztályunk, népünk teljes győzelmet aratott az osztályellenség felett; a kapitalista világból egy rövid emberöltő alatt eljutott a magasabb rendű, a kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalmi rendszerbe. P ártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot a marxizmus- lenini zmus elmélete vezérli. Állandó feladatunknak tekintjük annak megakadályozását, hogy a marxizmus-leninizmust, harcunk, tevékenységünk összegezésére, a tapasztalatok számbavételére, a feladatok kijelölésére. A Magyar Kommunisták Pártja azért tudta öt évtizeden át betölteni történelmi hivatását, s az elmúlt 25 évben azért lehetett társadalmunk vezetője, építőmunkánk szervezője, mert szoros kapcsolatok fűzték a tömegekhez, és a jövőben is csak a munkásosztály- lyal, a néppel szorosan összeforrva dolgozhat eredménnyel. A párt nem egyedül, hanem a rokonszenvezők millióival összefogva vívja harcát. A lenini szövetségi politika alkalmazásával, a szocializmus építésének céljából, a Hazafias Népfront keretében nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk minden alapvető osztályát, minden rétegét. Ez a mozgalom átfogja a munkások, a parasztok, Az országgyűlés ünnepi ülése Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken ünnepi ülést tartott az országgyűlés. A parlament folyosói és az ülésterem körüli társalgók már jóval az ünnepi esemény kezdete előtt benépesültek; megjelentek az országgyűlés tagjai és a meghívott vendégek, köztük a munkásmozgalom sok régi harcosa, a negyedszázad előtti képviselők és közéleti személyek, továbbá élenjáró fizikai dolgozók, szellemi munkások, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Ünnepi fényárban úszott a parlament ülésterme, amelynek páholyait és karzatait délután 3 órára zsúfolásig megtöltötték az ünneplőbe öltözött vendégek, akik — csakúgy, mint az országgyűlés tagjai — a kivételes alkalomra feltűzték kitüntetéseiket. cvaíM Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér I.ajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A földszinti páholyokban helyet foglaltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett küldöttségek: L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezetésével a szovjet, Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke és Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK miniszterelnöke vezetésével az NDK, dr. Gustav Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára vezetésével a csehszlovák, Józef Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke vezetésével a lengyel, Ivan Mihajlov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, hadseregtábornok vezetésével a bolgár párt- és kormányküldöttség; Fadilj Hodzsa, a szövetség tanácsának, a JKSZ Elnökségének Végrehajtó Irodájának tagja vezetésével a jugoszláv küldöttség; Emil Bodnaras, a Román KP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja vezetésével a román párt- és kormányküldöttség; Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnökének vezetésével az osztrák pártküldöttség. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Áz ünnepi ülést — a himnusz hangjai után — Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Kállai Gyula megnyitó szavai után Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet, melyet la- j punk első és második oldalán közlünk. kor mindez megvolt, lendületesen haladtunk előre, amikor ezek hiányoztak, megtorpantunk. Történelmünk úgy alakult, hogy a munkásosztály, a nép hatalma, mint ez ismeretes. 1956-ban súlyos veszélybe került. Az 1948-as évet követően az ország a munkás- osztály, a párt vezetésével a szocializmus útján fejlődött, s a lendületes munka nagy eredményeket hozott. A fejlődés menetében azonban jelentkeztek, és évről évre súlyosbodtak azok a szektás és jobboldali hibák is. amelyek végül mély társadalmi krízishez, az 1956- os ellenforradalmi felkeléshez vezettek. Amikor számot vetünk eredményeinkkel, joggal megállapíthatjuk, hogy munkásosztályunk minden áldozatot vállalva, még a legnehezebb körülmények között is vezérfonalát dogmává merevítsék, vagy revizionista módra meghamisítsák, megfosszák forradalmi lényegétől. Pártunk Lenin tanításának szellemében dolgozik, amikor azt vallja, hogy kerülnünk kell munkánkban mindenkor a sablonokat, a bonyolult valóság leegyszerűsítését. A konkrét helyzet konkrét elemzéséből kiindulva, az elméletet alkotó módon ' alkalmazva kell feladatainkat meghatározni. Lenin útmutatásait követve valljuk, a kommunista párt feladata, hogy a fejlődéssel együtthaladva, szüntelenül keresse a változó helyzet új kérdéseire a helyes marxista választ, az új feladatokra a megfelelő megoldást. Pártunk most X. kongresszusára készül. A kongresszus ezúttal is, mint mindenkor, alkalom a párt számára megtett út eredményeinek az értelmiségiek, a kispolgárok széles tömegeit: kommunistákat és pár- tonkívülieket, hívőket és nem hívőket, mindenkit, aki magáénak tekinti a közös célt, a szocialista Magyarország felépítését. Pártunk meggyőződéssel vallja azt a mély marxista igazságot, hogy a történelem tényleges formálói a milliós tömegek. Huszonötéves szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép műve. A szocialista forradalom nagy győzelmeiért, az építés nagy eredményeiért a tisztelet és a köszönet mindenekelőtt a dolgozó népet illeti meg: a százezreket, a milliókat, azokat az embereket, férfiakat és nőket, fiatalokat és időseket, akik lelkesen, odaadással, olykor nagyon nehéz körülmények között harcoltak, dolgoztak hazánkért, a szocialista Magyarországért
