Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-01 / 76. szám
4. oldal 1970. április 1. «izerda Huszonöt éve történt Újjászületett ember és gyár Egy évtized eredményei a takarmánygyártásban A rettegés érzésével lépett ki az asszony a nyirkos pincéből — amit visszaemlékezve óvóhelynek nevez —, bár a hadszíntér Kecskeméten elhallgattak már a géppuskák. Kuli Istvánná az alig hároméves kislányát kezénél fogva vezette hazafelé, a másik — néhány hónapos — csöppséget a karjában vitte. Feltépve feküdtek 1944 őszén a járdák, vakolatpor szivárgott a házfalakból a becsapódott golyók helyén. Valószínűtlen ' munka. Én ilyenkor az iroelőzőleg a békéről és az újjáépítésről beszélt. — Fél év múlva, miután hallottam, hogy munkásfelvételt hirdet a Benedek cég, jelentkeztem a baromfifeldolgozó telepen. Akkor, hétfőn reggel tízen állhattunk sorban a gyárkapu előtt. Izgultam, akárcsak később minden évben a szezon befejeztével; jaj, csak el ne küldjenek. Januártól márciusig ugyanis nem volt volt, hogy napi háromszori étkezéshez jutottak a gyárban a munkások. (Az üzemorvosi rendelés bevezetését, az ebédlő és a kultúrterem, az öltözők, fürdők, valamint a bölcsőde felépítésével együtt már az államosítás hozta meg a későbbi Ba- romfifeldogozó Nemzeti Vállalat dolgozóinak.) — Nyílt ellenségeskedéssel csak a falvakban találtuk magunkat szemben. A népnevelő útjaink során A fénykép akkor készült az asszonyokról, amikor végre munkaruhát kaptak. csönd honolt, amit hirtelen tört darabokra az elbújdo- sottakat hazahívó nagyharang kongása: Kecskemét felszabadult. — Nemigen jártam emberek közé lánykoromban. Tizenkét éves voltam, amikor anyám meghalt. Apám nem nősült meg újra, el kellett látnom a háztartást, öt fivéremre is mostam, főztem. Majd férjhez mentem és két kislányom született. A férjem a frontról nem tért haza. Egyedül maradtunk. Az óvóhelyen húztuk meg magunkat 1944- ben. • Két szovjet katona nyitott be a Kuli család lakásába. Bujkáló németeket kerestek. A nagyobbacska Mária fölsírt, a kisebb Rozália aludt tovább, a beteg nagyapa felkuporodott az ágyban. A fiatal anya arra lett figyelmes, hogy a katonáknak — akiket kegyetlen „hadfiaknak” tudott csak elképzelni — fokozatosan megváltozik az arckifejezésük. A sáros, hatalmas csizmák Mária ágya felé közeledtek, s megtörtént, amit sohasem hitt volna Kuliné. Akit Vologyának szólított a baj társa, egy kenyérdarabot és csokoládét húzott elő a zubbonyzsebéből. Más ennivaló nem akadt náluk. Mielőtt elmentek, köszöntek és kezet- fogtak. Az asszonyban ez az élmény maradt meg a szov jet katonákról. Amikor 1945 augusztusában szólt neki az egyik ismerőse, hogy jöjjön el a Farkas-villába egy tedákat takarítottam. A gyűléseken megismertük a kommunista pártnak az újjáépítésre vonatkozó terveit, amikről aztán munka közben az asszonyoknak beszéltem. Bizony, legtöbben csak legyintettek. Most, visszagondolva a helyzetre, ezt nem is tálálom csodának, hiszen iszonyúan primitív körülmények között dolgoztunk. Kézzel kopasz- tottuk meg az élő csirkéket, a vergődő, rúgkapáló szárnyasok a kezünk alatt múltak ki, amire a tollúkat a dézsaszerű „kiszlikbe" dobáltuk. A legszorgalmasabbak is csak 60—80 baromfit tudtak megkopasztani egy műszak alatt. Csurom véresek lettünk, jobb híján papírzsákokat tekertünk a derekunkra és a lábunkra. A felszabadulást követően a baromfifeldolgozó telepen is rövidesen megalakult az üzemi bizottság, amiben kommunisták is tevékenykedtek. (A területi szervezethez tartozó párttagok az újért agitáltak a gyárban. A feldolgozó telepen dolgozó kommunistákból és az új belépőkből 1946 októberében életre hívták az önálló üzemi pártszervezetet. Az első titkár: Neuwirth József.) Kiharcolták a beleszólást a szociális és egyéb rendelkezések végrehajtásának az ellenőrzésébe, védték a tulajdonossal szemben a munkások érdekeit. A hűtőház üzemi bizottságának bélyegzője már ott látható rületi pártgyűlésre, elindult az 1946-os gazdasági év és úgy tért haza, hogy aláírta a Magyar Kommunista Párt belépési nyilatkozatát. A gyűlésen a viseltes felöltőben megjelenő szónok mérlegének okmányán az akkori tulajdonos, Benedek László cirkalmas aláírása mellett. Első tekintélyt szerző vívmányunk az sok tanyába féltünk bemenni, mert a gazdák szabadon engedték a kutyákat. Kecskeméten, az üzemünkben az emberek örültek annak, hogy béke van. A reakció propagandájának hatására akadtak viszont, akik attól féltek, hogy „az oroszok összeszedik, elveszik a szülőktől a gyerekeket.” Dermesztőén hatottak a hasonló hazug, céltudatosan kiagyalt híresztelések. Ilyen esetekben arra a két katonára hivatkoztam, akik az Ínséges napokban kenyérrel és csokoládéval csitították a kislányomat. Halász Ferenc KORSZERŰ ELJÁRÁSOKAT KERESNEK A takarmányok hatékonyságát jelentősen növelni lehet a zsiradékok felhasználásával. Mit tett a vállalat e témakörben? — Soltvadkerti A nagyüzemi, ipari jellegű állattartás megteremtésében döntő szerepe van — a korszerű fajták és tartási körülmények mellett a takarmányozásnak. Közismert, hogy az állattenyésztés költségeinek átlagosan kétharmadát a takarmányozással kapcsolatos ráfordítások képezik. Ezért világszerte törekednek a haté- műnknél az elmúlt eszten- kony módszerekre, a tudományos színvonal elérésére, dőben megteremtettük a a kísérleti eredmények gyakorlati megvalósítására a zsírral történő dúsítás keveréktakarmány-gyártásban is. technológiai feltételeit. E Hazánkban mintegy 10 évvel ezelőtt kezdték meg jelenleg legkorszerűbbnek ipari méretekben a gyártást. A megyében az első ke- számító keverék jó ered- verőüzemek 1961-ben kezdtek működni, s azóta nagy ményeket hozott. Példafejlődést értek el. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó ként említem meg a kun- Vállalat az említett esztendőben öt üzemet létesített, .fehértói Előre Termelőszöí vetkezet adatait. A terme| Jelenleg hét működik. Sarok Antal, a megyei vállalat igazgatója elmondja; — 1961-ben 1421 vagon volt a termelés végeredménye, tavaly 11 539 vagon keveréktakarmányt állítottunk elő. Az idei előirányzatunk 13 ezer vagon. Ma már vitathatatlan, hogy az állattenyésztés hozamainak leggyorsabb és leghatékonyabb fejlesztése a keveréktakarmányok felhasználásával érhető el A gyártás több annál, minthogy egyszerűen az alapanyagokat összekeverik. Széles körű anyagismeretet, biológiai tájékozottságon alapuló, pontos gyártástechnológiát kíván. A korszerű recepteken a hagyományos takarmányokból 40—50, a takarmánykiegészítőkből pedig 35—40 féle szerepel. Ezek között van gyógyszer, nyomelem, vitamin, szintetikus vegyi anyag. Az állattenyésztés fejlődése megkívánja, hogy bővítsék a receptállományt. Tudomásunk szerint a vállalat évről évre növeli a választékot. — Míg 1961-ben csupán hétféle recept szerint állítottunk elő keveréktakarmányt, addig tavaly már 90-féle termékünk volt. Nyolcvanegy általános receptünk van forgalomban, de egyedi kívánságoknak is eleget teszünk. Ehhez természetesen szükséges az üzemek állandó korszerűsítése. Az elmúlt évtizedben megyei takarmányiparunk sokat Kuli Istvánnc most csecsemőgondozóként dolgozik a BOV kecskeméti gyárának bölcsődéjében Olyan korú gyerekekkel törődik, amilyen idős a két kislánya volt a felszabaduláskor. fejlődött, azonban az előrehaladás üteme, különösen a tárolás és kezelés tekintetében, nem kielégítő. Tavaly adták át az új kecskeméti takarmánykeverőt. Milyen korszerűsítést terveznek az idei esztendőre? — A mélykúti üzemet újjáépítjük és megkezdjük Bácsbokodon egy 24 vago- nos teljesítményű, automatizált takarmánykeverő építését. A tervezése már megkezdődött. A korszerűsítéshez tartozik az is, hogy a préselt, vagyis a granulált takarmánytermelést is növeljük. 1965-ben kezdtük el Solt- vadkerten a gyártást, azóta már három üzemben készül. Ismeretes, hogy a dercés és a granulált keveréktakarmányok élettani hatása között lényeges különbség van. Elég, ha any- nyit említek meg, hogy a préselt takarmány ízlete- sebb, ezért az állatok is jobban szeretik. Az elmúlt évben az összes általunk előállított keveréktakarmány húsz százalékát granulátum formájában forgalmaztuk. Az idén ennél jóval többet, mintegy 3 ezer vagonnal gyártunk. Az említett módszerrel egyúttal megoldottuk a karbamid veszélytelen fel- használását is. Tavaly már 117 vagon karbamidos készítményt forgalmaztunk. Közismert, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben milyen nagy jelentősége van. ( lőszövetkezetnél az elmúlt ' esztendőben zsíros táppal 14 ezer pecsenyecsirkét neveltek. Egy kilogramm súlygyarapodáshoz 2,26 kg takarmányt használtak fel. A költség nem éri el a 10 forintot kilogrammonként. Milyen együttműködés alakult ki a termelő üzemekkel? — Jelenleg két állami gazdasággal és hat termelőszövetkezettel, illetve termelő6zövetkezet-közi társulással állunk szerződéses kapcsolatban. A termelő egységeknek segítséget nyújtunk az adottságoknak legjobban megfelelő takarmányozási technológia kialakításához. A háztáji gazdaságok segítése érdekében több mint 40 elárusító helyet létesítettünk a megyében. Célunk, hogy a keverőüzemek által gyártott takarmányok bármelyike a kisüzemi termelők rendelkezésére álljon. A közeljövőben 10—50 kilogrammos csomagolásban is forgalomba hozunk árut. ; A beszélgetésből kitűnt, hogy a vállalat igyekszik kiszolgálni a mezőgazdasági üzemeket, azonban még számos intézkedés szükséges ahhoz, hogy a nagyüzemi, iparszerű állattartás kialakulására irá- , nyúló elképzelések meg- ; valósuljanak. K. S. Megemlékezés és kitüntetés a rendőrségen Kedden délelőtt 9 órakor Kecskeméten, a Fegyveres Erők Klubjában hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából fogadást adott a megyei rendőr-főkapitányság vezetése és a BM szervek pártbizottsága. A fogadáson megjelent dr. Szalóki László rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Dr. Szalóki László rendőr ezredes a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát húsz, ezüst fokozatát hat, a Közbiztonsági Érem arany fokozatát pedig 45 rendőrtisztnek, rendőrtiszthelyettesnek nyújtotta át. Délután 3 órakor a városi tanács dísztermében a BM szervek pártbizottsága emlékezett meg a fel- szabadulás 25. évfordulójáról. Az ünnepi párttaggyűlésen megjelent dr. Horváth István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, a társ fegyveres testületek képviselői. Jakab Sándor rendőr őrnagy a BM szervek pártbizottságának titkára ünnepi beszédében méltatta az eltelt negyedszázad eredményeit, majd kommunistának át a Magyar Népköztársaság ElnöLi Tanácsa által alapított Jubileumi Emlékérmet. harminc nyújtotta Nyári egyetem Már most nagy érdeklődés előzi meg a július közepén megrendezésre kerülő esztergomi nyári egyetemet, amelyen — Kodály szellemében — a legkimagaslóbb magyar zenepedagógusok és pszichológusok tartanak előadás sorozatokat az ének-zenei nevelésről, valamint annak hatásáról. Eddig hét országból érkezett jelentkezés az Európa hírű magyar zenei kultúra és oktatás nyári műsoráról,
