Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-03 / 78. szám
1970. ápríHs S. péntek 7. oldal Huszonöt éve történt Só és harca Aknavetősök Bácsalmás felszabadulásának körülményeit és az élet megindulásának adatait tényszerűen őrzik a községi krónika vaskos kötetei. Ha megelevenednének az összefűzött lapokon rögzített események, a visszavarázsolt, megfiatalított emberi arcok korántsem valami egységes érzelmet tükröznének. A krónika gépelt sorait olvasgatva mindenkiben más-más kép elevenedne fel. 1944 késő ősze: apró és értetlen, koravén gyerekeket vezető, lesoványodott, bátyus emberek — emlékezik például Bédics István, aki akkor a nemzetőrségnél szolgált. — Csikéria és Bácsalmás között egy tábor állt. Itt vezetett ugyanis keresztül a hazatérő délvidékiek útja. Azok között voltam én is, akik eligazították őket. Megmagyaráztuk, hogy merre találják az otthoniakat, hozzátartozóikat. 1945 elején a községben létrehozták a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét. — Egyik fontos feladatunk volt, hogy új tagokat szervezzünk, a létszám gyarapításával erősítsük a pártot. Házról házra jártam agitálni a megbízhatónak tartott ismerőseimhez. A házról házra járó agitáció folytatódott a földművesszövetkezet megalaEgy város, vagy falu tisztasága, szépsége általában szívügye az ott lakóknak. A helybeli ipari szakmunkásképző iskola oktatóira és tanulóira ez kiváltképpen áll. Számukra már hagyomány a parkápolás. Az elmúlt években — a közművesítés! munkálatok megkezdéséig — a tanulóiskolától a tanműhelyig vezető, közel 800 méteres útszakaszon ápolták a házak előtti virágágyásokat. A Sugovica-parton, a piac melletti park is az ő védnökségük alatt áll. Ez évben az iskola tanulói elvállalták a szakiskításakor, 1946-ban. Tagtoborzásnak is lehetne nevezni minden furcsa mellék- zönge nélkül ezt a munkát. Bédics Istvánt az alapítók közt találjuk, a vezetőség tagja. — A mezőgazdasági termelés megindítását tűztük ki célul. Vetőmaghoz juttattuk az újgazdákat, a volt nincsteleneket. Megkerestük az elhagyott gépeket és kijavítottuk őket. A szántásoknál már egy régi Hof- fer, illetve egy lánctalpas traktor is dolgozott. A grófi uradalomban két régi cséplőgépet fedeztünk fel, amikkel az J|146-os termést kcla környéke és a Marx tér parkosítását is. Az osztályfőnökök a korábbi tapasztalataik alapján megkezdték a szervezést. A feladat jó elvégzéséhez személyenként 20 óra társadalmi munka szükséges. A lelkesedésre jellemző, hogy jó néhány fiatal lényegesen többet kíván dolgozni. A munka beosztása a testnevelő tanárok feladata. A virágpalántát, fűmagot, munkaeszközt a tanács biztosítja, s a fiatalok a városi kertészet szakemberének irányításával a tavaszi szünetben hozzálátnak a várost szépítő munkához. D. É. csépelték a részesek. 1948- ig főleg termeltetéssel és felvásárlással foglalkoztunk. A felszabadulás után magánkiskereskedők működtek, burjánzott a spekuláció, árut cseréltek áruért. Városi munkások hozták a megmaradt ruhaneműiket Budapestről, a bányásztelepülésekről — cserébe zsírért, szalonnáért, lisztért. Az ellátás sorsa a bácskai parasztszövetség kezében volt. _ — Egy időben kizárólag ők kaptak sót, amiből csupán a tagjaiknak juttattak. Nem kell hangsúlyozni ennek a ténynek a lakosokra tett hatását. Az előnyüket ki is használták ellenünk, az fmsz ellen. Az első kereskedelmi ténykedésünk a kések árusításához kapcsolódik. A kések ugyanis szintén a hiánycikkek között szerepeltek akkoriban. Majd lúgkövet értékesítettünk, aminek a jövedelme nagyon jól jött a starthoz. A gabonafelvásárlás sikere érdekében hirdetett első, szövetkezetek közti megyei versenyt a bácsalmásiak nyerték meg. — Brigádokat szerveztünk, amelyek felajánlásokat tettek a kenyér ünnepére. Pénzjutalmakkal még nem tudtunk ösztönözni, hiszen előfordult, hogy a munkabérek kifizetésére sem futotta. És ma? A száz belépővel alakult fmsz napjainkban 3200 tagot tömörít. Az üzlethálózatunk 38 boltot, két áruházat és 15 vendéglátóipari egységet foglal magában. Ezt a „krónikát” már az igazgatósággal és a dolgozóival együtt Bédics István, a Bácsalmási Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke formálja — nap mint nap. Halász Ferenc Csütörtökön délelőtt 9 órakor a Vám- és Pénzügy- őrség megyei parancsnokságánál, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek. Az eltelt negyedszázad eredményeit Marjai Albert pénzügyőr őrnagy méltatta, majd Tóth Dénes pénzügyőr alhadnagy négy kommunistának nyújtotta át a Jubileumi Emlékérmet. Ezt követően Németh Béla pénzügyőr alezredes tizennégy tisztnek és tiszt- helyettesnek adta át a Helvécia dombjai között napfényben fürödtek a tanyák. A szőlőtőkék hosszú sora között emberek hajladoztak, az úton traktor dohogott, kínlódva a tengelyig érő homokkal. Az egyik domb mögül hirtelen parancsszavakat röpített felénk a feltámadó szél. — Géppuskára! . íi Hármas töltet!... Irányzók. . — Gyakorolnak az elvtársak — jegyezte meg kísérőm Bálint Sándor, a munkásőrség megyei parancsnokságának munkatársa, akivel a három megyéből továbbképzésen itt levő munkásőröket látogattuk meg. Az aknavető Vám- és Pénzügyőrség Szolgálati Érem arany, ezüst, és bronz fokozatát. Halasi filmklub Három fiatal határozta el 1969 tavaszán, hogy létrehoz egy filmklubot. Kré- mer Istvánt, a járási tanács vb dolgozóját választották a klub vezetőjévé. — Október című filmünkkel a 69-es országos amatőrfilm-fesztiválon indultunk. Díjat nem nyertünk, de az előzsüri a beérkezett több mint 100 film közül 15. helyre sorolta a mienket — mondja Krérner István. — Az „Október” színesfilm volt, utána kicsit szürkének tűnik a fekete—fehér „Névadó’’ című alkotásunk — veszi át a szót Lukács Ágota balo- taszállási rajztanárnő. Célunk nem az elkápráztatás volt, inkább példaadás: hogyan kell egy csoportos névadót emlékezetessé tenni. Ezután filmekről, tervekről beszélgettünk. Ebben az évben egy laboratóriumot és egy stúdiót szeretnénk Kunfehértón felépíteni. K. L. alegységek parancsnok-helyettesei, rajparancsnokai elevenítik fel évenként más-más megyében egy alkalommal az aknavető kiképzéssel kapcsolatos tudnivalókat: a lőelemszá- mítást, a szögmérést, a műszer- és lövegismeretet. Benecz Gergely alegységparancsnok-helyettes öt éve a munkásőrségnél ismerkedett meg ezzel, a második világháborúban rettegett fegyverrel. — A mi alegységünk zöme a tsz-ben dolgozik. — Mondta Benecz Gergely, aki 12 éve hordja a munkásőrség szürke egyenruháját. — A legutóbbi lövészetén jó eredményt értünk el, s most elvtársaimmal azon fáradozom, hogy elérjük a kiváló szintet. Ami nagyon nehezen megy az a megosztott irányzás, szögmérés, tájolás megértése. Az aknavetőt azonban egy perc húsz másodperc alatt tűzkésszé tudjuk tenni. Remélem az alegységnél, otthon az itt tanultakat sikerrel hasznosíthatom. Székely János, a Békéscsabai Tégla- és Cserépipari Vállalat művezetője ugyanolyan beosztásban van a munkásőrségnél, mint Benecz Gergely. Különbség annyi közöttük, hogy Székely János alegységének munkásőrei kiváló lőeredménnyel dicsekedhetnek. — Szabad időben sokat beszélgetünk az eredmények elérésének módjairól, családi dolgokról, s összehasonlítjuk alegységeinket. A kiképzésen túl, itt is szerzünk tapasztalatokat, s közösen gyakoroljuk a lő- elméletet. Szívesen jöttünk Bács-Kiskun megyébe, hiszen jól ismerjük a parancsnokokat, az aknave- tős munkásőröket. Az ilyen jellegű továbbképzések azt eredményezik, hogy minden évben magasabb szinten látjuk el harcfeladatainkat. Fekete László alegység- parancsnok Szegeden a Téglaipari Vállalatnál technikus, ö a továbbképzés gyakorlati és elméleti előadója. — Jól tudom hasznosítani korábban a néphadseregben szerzett tüzértiszti képzettségemet. Bámulatos, hogy a magasabb matematikát nem ismerő munkásőrök, raj- és alegységpa- rancsnok-helyettesek milyen szívóssággal tanulják meg a megosztott irányzás lőelméletét és a tűzszolgá- latot A három megyéből itt tanuló munkásőrök olyan jól elsajátították már a szükséges tudnivalókat, hogy képesek lennének egységkötelékben végrehajtani a lövészetet. Ügy is mondhatnám, hogy sikerül már közös nyelvet beszélnünk. Néhány perces szünet után folytatódott a munkásőrség aknavetős parancsnokainak kiképz.se. A gyorsaság, a szakértelem, a lőelemek pontos kiszámítása és a gyakorlati feladatok végrehajtása azt bizonyította, hogy a munkásőrség „tüzér alegységei’? szükség esetén nemcsak alkalmasak feladatuk végrehajtására, de sikeresen is vívnák meg har cukat. Gémes Gábor Kép m * ~ A Petőfi Népe fOTO és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata Képünk szőlőültetvényt ábrázol. Bács-Kiskun megyében a homok hasznosítása során jelentős területen telepítettek a közelmúltban szőlőültetvényeket. 1960-tól 1966-ig hány hold szőlőt telepítettek a megyében? 36 ezer hold — 33 500 hold — 40 ezer? A totószelvény a 10. oldalon található. Dolgozni a szépért... Megemlékezés és kitüntetés a pénzügyőrségen Benecz Gergely jánoshalmi és Székely János békéscsabai alegységparancsnok-helyettesek, az aknavetővel tüzelésre készen. Fekete László foglalkozásvezető, szegedi alegységparancsnok, Piszmán Ferenc jánoshalmi rajparancsnoknak a tüzérségi távcső használatát magyarázza.
