Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-29 / 99. szám
«. oldal 1970. április 39, szerda Menedzserbetegség KORUNK betegsége, a neurózis, különösen a szellemi munkát végzők, köztük is elsősorban a vezetők soraiban gyakori. Az idegek fáradtsága, betegsége rendszerint közvetett módon, gyomorfekélyben, infarktusban és más formában jelentkezik. Hogyan lehetne megfékezni és visz- szaszorítani a szellemi-idegi túlterheltség káros és kóros következményeit? Erre a kérdésre világszerte nemcsak az orvoskutatók, a pszichológusok, hanem sok társadalomtudós; szociológusok, vezetéselmélettel és -szervezéssel foglalkozók keresik a választ. De egyelőre csupán a diagnosztikánál, a bajmegállapításnál tartunk. Rendkívül gyors sodrású világban, szüntelen változó, átalakuló korban élünk. A tudományos-technikai forradalom szokatlan tempót diktál a gazdasági üzleti életben, s nehéz lépést tartani a növekvő követelményekkel. Csak az a vállalat képes helytállni a versenyben, amely alkalmazkodni képes minden változáshoz. Ez az alkalmazkodó és túlélő készség nagy erőfeszítést követel a vezetőktől. A TÚLTERHELÉS helyenként szinte természetes állapot, a vezető a ráháruló feladatoknak csupán egy részét képes naponta elvégezni. A munkák egyre tolódnak, s vele együtt az idegfeszültségek is halmozódnak. A sikerélmény, amely időről időre levezeti ezeket a feszültségeket, s nagy lélegzetvételt tesz lehetővé, viszonylag kevés a vezetői munkában. Így aztán előfordul, hogy a vezető feje felett összecsapnak a hullámok a felszínenma- radásért folyó szüntelen hajszában. S az idegfeszültségek betegállományban enyhülnek valamelyest. Az ilyen megújulásba, idegi és fizikai regenerálódásba aligha szabad beletörődni. A MEGELŐZŐ intézkedések közt első helyen említhetjük az ésszerű munkamegosztást a különböző vezetési szintek között. Lényegében a hatáskör és a felelősség olyan decentralizálásáról van szó, amely tehermentesíti a vezetést az alsóbb szinten könnyebben, jobban megoldható tennivalóktól. A hatáskörök leadása világszerte tapasztalható folyamat, s nálunk pedig különösen időszerűvé teszi ezt a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, az üzemi demokrácia fejlesztése. A dolgozókat közvetlenül irányító műhelyek, osztályok vezetőinek hatáskörével, felelősségével párhuzamosan növekszik a dolgozók beleszólási joga is. Említettük már, hogy a vezetőnek viszonylag kevés öröme telik munkájában. Időnként az elért sikereket is sokan vitatják, megkérdőjelezik, s a vezetőt még utólag is védekezésre, küzdelemre késztetik. Az intrika, a személyi torzsalkodások, a fúrás időnként és helyenként több energiát emésztenek fel, mint maga a munka. S az a vezető, aki szüntelenül a személyi feszültségek kiegyensúlyozására kényszerül, kerüli a kockázatos kezdeményezést, bátortalanná, erélytelenné válik. Ha viszont a vezető több bizalmat, megértést, segítséget kap lentről és Mit kíván, javasol a lakosság? Közvélemény-kutatás a városfejlesztéshez Kiskunhalason Kiskunhalas — városi tanács — titkárság. . , , Zsebő Sándorné, a titkárfentrol — beosztottaitol es i - csonortvezetőie és munkatárs, OUovä.y, Fa rencne előtt ránt, akkor több energiát fordíthat az érdemi munkára. Így kifejlődhet a vállalkozó és kezdeményező készséghez, a viszonylag nyugodt és örömteli munkához olyan nélkülözhetetlen önbizalom is. A legtöbb persze magától a vezetőtől függ. Az például, hogy képes-e jól megszervezni saját munkájókora stósz kérdőív. A szembeötlik: „Felhívás Kiskunhalas város lakosságához.’’ A fejléc tanúsága szerint a kibocsátó — három szerv: a párt, népfront, tanács városi bizottsága, illetve végrehajtó bizottsága. Beleolvasunk a szövegbe, mindjárt megtaiát elválasztva a lénveeest !láljuk a íelhivas cellat Ke‘ í ia i rik a lakosságot, javaslataia lényegtelentől. Vagy pe-jval nyújtson segítséget a dig a vezető nem ura sajat 1 -- - ■ - • ° 6 - negyedik ötéves terv fel^nytk^doíákmafukfaT !adatainak «»eghatározásá- A7 FCÉSZSÉrí^ «Pt hoz’ hogy e vélemények is- “ E^SZSEGES ele.t- , méretében készülhessen el modhoz feltétlenül hozza- a város következő fejlesz. közepéig mintegy ezer ív jött vissza a titkárságra kitöltve... A kérdések feldolgozása azóta folyik, s eltart még egy ideig. — Igaz, még távolabb cím azonnal van a válaszok, kívánságok végső rendszerezése, de bizonyára megállapíthatók már eddig is tendenci- á k egy-egy ágazaton belül — a befutott javaslatokból? Ottoványi Ferencné tö- mörre fogott, gépelt kimutatást vesz elő. Azoknak a javaslatoknak a csoportjából állította össze, amelyekre „igen”-nel, vagy „nem”- mel kellett válaszolni. Ezeknek az aránya már most olyan képet ad, tartozik az önfegyelem, a mértéktartás, a kiélezett helyzetek, a belső feszültségek, az esetleges kudarcok viszonylag higgadt tudomásulvétele. De az egészség megőrzésének nem kevésbé fontos része a józan élet, a szellemi túlterhelést a szabad időben ellensúlyozó sport és fizikai igény- bevétel. Ügy is mondhatnánk, hogy a vezető, aki a szervezettséget, az előrelátást, a felelősséget fémjelzi a vállalatnál, személyes munkájában és magánéletében sem nélkülözheti ezeket a fontos tulajdonságokat. K. J. OTP-hitellevéllel közel 25 ezer forint értékben bútort vásároltam Kecskeméten. Az első bosszúság akkor ért, amikor megtudtam, hogy véletlenül kétezer forinttal többet számláztak — ég még ezért az összegért is vásárolnom kellett valamit. Vettem tehát egy porszívót, egy virágállványt, és két széket. Ezután kiderült, hogy az állólámpát — amit eredetileg hitellevélre vásároltam — csak készpénzért vihetem el. Üsse part, kifizettem a számlát, a blokkot pedig otthagytam, és kértem, hogy a lámpát a Bútor, bosszúsággal többi bútorral együtt szállítsák lakásunkra. A bútor megérkezett, a lámpa kivételével. Természetesen reklamáltam a boltban, de ott nincs meg az eredeti blokk, amit jóhiszeműen otthagytam, és nincs meg a másolat sem. Sajnos, nincs időm a szomszédos megyéből ismételten átjárni, hogy végül reklamációm eredményre vezessen, és a lámpát megkaphassam. A bútorbolt, és a raktár dolgozói előzékenyek, udvariasak voltak, de emiatt az apróság miatt keserűen Sok a palack Űjból megindult a vas-, rongy- és fémgyűjtési kampány. Szorgos kis úttörők viszik a MÉH-telepekre az otthonokban már felesleges holmit, amiért pénzt, és újabban sorsjegyet kapnak. Az üres visszavált’natat- lan üvegek (külföldi sörös, bolgár befőttes stb.) viszopt sehol nem értékesíthetők. Az új lakásokban a kamrák kis méretűek, s a felgyülemlő üres palackok minden helyet elfoglalnak. Hasonló gondot okoz, különösen a központi fűtéses, távfűtéses lakásokban az újságpapír elhelyezése, hiszen a MÉH-nél ezt is nehézkesen fogadják el. Marad tehát a kukatartály, ahova óvatlan pillanatokban bedobjuk a palackokat, és az újságos kötegeket. Nem felesleges pazarlás ez? J. Zoltánné Kecskemét Áthelyezték... Egy esztendővel ezelőtt szóvá tettük, hogy a kecskeméti Csilléri-telep lakói egy újságospavilont igényelnek. Megoldásként ajánlottuk: az aluljáró kecskeméti oldalán levő pavilont helyezzék át a Csilléri-telep parkjába, az autóbusz-megállóhoz, Javaslatunkat az illetékesek nem valósították meg, a Csilléri-telep és Hunyadiváros lakói újságospavilon nélkül maradtak. Most azonban ... áthelyezték a pavilont — néhány méterrel tovább vitték eredeti helyétől, de mégis ott maradt, ahol-egy- mást érik az újságárusító- helvek. Reménykedünk, hogy ez az áthelyezés az első lépés felénk, és megérjük, hogy más új városrészekhez hasonlóan ABC-áruházunk közelében nekünk is lesz újságos pavilonunk. Antalffy János, Kecskemét, Csilléri telep tési terve is Gyors lapozás, számozás. Több mint negyven főkérdés sorakozik — egymástól vastag vonallal elválasztva a kétlapos kérdőív három további oldalán. A javaslatkérés a következő területeket öleli fel: iparfejlesztés, szolgáltatás, mező- gazdaság, oktatás és népművelés, egészségügy, városfejlesztés, köztisztaság, lakásépítés, kereskedelem. Valamennyiben a tanácsi osztályok által körültekintően, ugyanakkor a lényeges kérdésekről összeállított „témák” felsorolása. — Mikor indult ez a közvéleménykutatás? — Február végén, március elején két és fél ezer kérdőív futott ki a városba — vállalatokhoz, intézményekhez, társadalmi és tömegszervezetekhez , éppúgy, mint tanácstagokhoz, gondolok erre a vásárlásra, téeszekhez vagy magán- Bálint Mihály, i háztartásokba — tájékoztat Csépa (Szolnok megye) I Zsebő Sándorné. — Április amelyből megállapítható, hogy a további kérdőívek értékelése után sem várható „száznyolcvan fokos” fordulat. Nem akarjuk a közvéleményt befolyásolni a hátralevő kérdőívek kitöltésében, ezért csupán néhány olyan lakossági igényt említünk, amelyeknél az igen—nem arány a legmarkánsabban mutatja azok fontosságát, sürgősségét a következő tervfeladatok között. így például — hogy szükségesek-e az alábbi fejlesztések, szolgáltatások, építkezések —, a lakosság ezt válaszolja: Öregek napközi otthonának létesítése 742 igen 65 nem Idősek házi betegápolásának megszervezése 800 igen 28 nem Szennyvízcsatorna építése 814 igen 2 nem Tisztasági fürdő építése 764 igen 56 nem Általános iskolai hétközi otthon építése 758 igen 38 nem ... és így tovább. Vannak a kérdőívnek más érdekes rovatai, amelyekben nem puszta igen— nem-mel határozzák meg véleményüket a város lakói, hanem „szöveges” választ adnak. Arra a kérdésre például, hogy az ágazatonként felsorolt létesítmények közül melyek megépítését tartják elsődlegesnek, s hogy melyiknek a megvalósításához járulnak hozzá társadalmi munkával is, így rangsorolhatók a feleletek: 1. járdaépítés, 2. sportlétesítmények, 3. öregek napközije, 4. vízhálózat-bővítés ... S hogy a városfejlesztés eredményeiről, a tanácsi munkáról való rendszeres tájékoztatásnak mely formáit, módjait, tartják legMennyiségben, minőségben, választékban Javul az ellátás, növekszik a forialom Hazai és külföldi áruk a BRK üzleteiben A Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójánál: Horváth Józsefnél és az áruforgalmi főosztályvezetőnél: Barity Jánosnál arra a kérdésre kerestünk választ hogyan zárult az idei első negyedév, s mit ígérnek a következő tavaszi, illetve nyári hónapokra? Elmondták a vállalat vezetői, hogy az idei készletek nagyobbak — mennyiségben, választékban és minőségben kielégítőbbek mint az elmúlt év hasonló időszakában voltak. Kevesebb a hiánycikk is. Az utóbbira példa, hogy tavaly ilyenkor úgyszólván nem lehetett beszerezni szőnyeget, függönyt, most viszont nagy a választék, és a nagykereskedelmi vállalat — erre még nem volt példa — megkeresi a kiskereskedelmi vállalatot ajánlataival és árkedvezménnyel is hajlandó szállítani. Éves szinten 3—4 millió forintos készletnövekedést tervezett a BRK, s a jelek szerint ezt teljesíteni is tudják. Az év első három hónapjában, a múlt év hasonló időszakához képest 5,8 millió forinttal volt magasabb a forgalom, ami természetesen ösz- szefügg a készletekkel. E forgalom legnagyobb hányadát a kecskeméti Szivárvány és a Pajtás áruházak, valamint az ugyancsak kecskeméti Kossuth téri méteráru szaküzlet és a Nagykőrösi utcai konfekcióbolt érték el. Az előbbiek félmillióval, az utóbbiak pedig 400 ezer forinttal forgalmaztak többet a tavalyinál az első negyedében. Mely cikkek voltak a legkelendőbbek? Elsősorban a divat- és rövidáru örvendett nagy keresletnek. Gyermekholmiból például 13.2 százalékkal adtak el többet, mint 1969 első három hónapjában. De 9,4 százalékkal emelkedett a felnőtt ruházati cikkek forgalma is, míg a rövidáru, a lakástextil 7 százalékkal, a méteráru 4, a cipő 5,7, a kötött- és divatáru kelendősége pedig 4,2 százalékkal növekedett. Érdekes viszont, hogy a vállalat négy, leértékelt árúkat értékesítő boltjában — Kecskemét, Baja, Kiskunhalas és Kiskunfélegyáza — nyolc százalékkal csökkent a forgalom. Ezzel van össze- fügésben az az intézkedés, hogy az említett üzletek a jövőben első osztályú árukat is kínálnak eladásra. Mint említettük, lényegesen csökkent a hiánycikkek száma az elmúlt negyedévben. Akadtak azonban olyan áruk is, amelyekből nem volt kielégítő az ellátás. A teljesség igénye nélkül említjük meg például a lányka fehér, száras cipőt, amiből bár javult az ellátás, de — hasonlóan a női cipőkhöz — még mindig elmarad az igényektől. Hiány mutatkozott a női konfekcióban, nagyon rossz volt a női átmeneti-/ illetve tavaszikabátokból az ellátás és gyakran hiába kereste a vásárló a jobb minőségű, vagy az olcsó férfiöltönyöket, felöltőket. A BRK vezetői szerint a következő időszakban tovább szűkül a hiánycikklista, bővül a választék, javul a minőség. A jelek szerint a második évnegyedben — s várhatóan egész esztendőben — hazai és importáruval kielégítik a vásárlók igényeit. Selyemből, kartonokból, divatárukból, jobb lesz a kínálat, minőségben és választékban egyaránt javul a cipőellátás is. A közelgő nyárra a rövid ujjú férfiingekből nagy választékot tárnak a vevők elé a BRK üzletei, de elegendőnek ígérkezik a női és gyermek-, valamint a férfiruha és fehérnemű is. fi. S. helyesebbnek — ez a sorrend: 1. sajtó, 2. tanácstagok, 3. különböző — üzemi stb. híradók. A tanács és a lakosság kapcsolatának elmélyítését, továbbfejlődését 1. a tanácstagok útján, 2. azzal tartják legeredményesebbnek, ha a város vezetői mind gyakrabban a „területen” találkoznak a lakossággal. Mire az eddig beérkezett és ezután postára adott kérdőívek, kérdések feldolgozása, a válaszok, javaslatok, kíjvánságok rendszerezése befejeződik, határozottan körvonalazódik Kiskunhalas vezetői előtt, hogyan folytassák szép városuk fejlesztését — azoknak a véleményére is támaszkodva, akiknek a bizalmából felelősségteljes posztokon irányítanak. Ki kell azt is emelnünk, hogy Kiskunhalason már hagyománya van a tervkészítés ilyen előmunkálatainak. 1961-ben kezdték a közvéleményku- tatásnak ezzel — az azóta is évről évre, illetve időszakról időszakra finomodó módszerével. Hogy milyen gyümölcsöző volt ez a kölcsönös bizalom és segítségen alapuló kapcsolat, az eredmények bizonyítják. Az 1963- as lakossági javaslatok va- lóraváltását fémjelzik többek között: az OFOTÉRT, a Gelka üzletei, műhelyei, az árüház, a sóstói üdülőtelep, a sportpálya... Zsebő Sándorné érdekes megjegyzést tesz. — J.. És amiben tapasztalja a lakosság az előrehaladás^; hogy a város vezetősége, a párt és tanács erőfeszítéseket tesz, intézkedik — azokon a területeken nem sürget, a kérdőíveken sem említi — mint most áz új kórház felállítását. Elkezdték, meglesz. Tóth ísíván Lovak millióért Az' ország legfiatalabb lótenyésztő gazdaságában, a kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Tsz-ben most, kezd kamatozni a ló- tartái. A versenylovakkal szerzett hírnév után keresettebbek lettek lovaik, amit bizonyít az is, hogy nyolc lóért csaknem egymillió forintot kaptak.
