Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

4. oldal 1970. április 29, szerda A megye iparának első negyedéve Növekedett az egy dolgozóra jutó termelés Bács-Kiskun megye szo­cialista ipara az idei év első három hónapjában 9,6 százalékkal termelt többet, mint 1969 azonos idősza­kában. Átlagon felüli mér­tékben növekedett a köny- nyűipari üzemek termelé­se. A Bajai Finomposztó Vállalat például 26,6 szá­zalékkal, a Férfi Fehéme- műgyár bajai gyáregysége 38,1 százalékkal, a Kiskun­sági Kézműipari Vállalat 85,9 százalékkal termelt többet, mint tavaly az első három hónapban. Ennek hatása már érződik a ke­reskedelemben, s előrelát­hatóan a nyári ruházati el­látás lényegesen jobb lesz, mint az elmúlt évben, bár még most sem lesz telje­sen kielégítő. Jelentősebb termelés- csökkenés volt ugyanakkor Kiskönyvtár az izsáki diákotthonnak Üj társadalmi akció van kibontakozóban: ajándék formájában jussanak kis­könyvtárhoz az általános iskolák. Elsőként a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvki­adó 220 kötetes könyvtárat ajándékozott az izsáki ál­talános iskolai diákotthon­nak, amelyekbe az elmúlt ősszel költöztek be az ifjú lakók öt tanyai iskola fel­sőtagozatú osztályaiból. Volt már a gyerekeknek te­levíziójuk, filmvetítőjük, s most az olvasnivaló olyan választékát kapták, hogy a szépirodalmi ismereteik bővítésén túl a tanulás­hoz, is jól felhasználhatják. A mini-könyvtár polcain zömmel a legfrissebb ki­adású ismeretterjesztő és ifjúsági kiadványok sora­koznak. Remélhetőleg kö­vetőkre talál a kezdemé­nyezés megyénkben is. A segítségre szoruló iskolák címét az Országos Pedagó­giai Könyvtártól tudhatják meg az akcióba bekapcso­lódni kívánó munkahelyi kollektívák. az EKA kalocsai gyáregy­ségénél és a Bács megyei Húsipari Vállalatnál. Az utóbbinál az élőállat-felvá­sárlás az elmúlt évihez vi­szonyítva felére csökkent, s ennek következtében az üzemi kapacitás kihaszná­lása alig haladta meg a 60 százalékot. Az EKA a fény­csőarmatúrák iránti igé­nyek csökkenése miatt volt kénytelen kevesebbet ter­melni. Az ipari vállalatok ex­portértékesítése 17,3 szá­zalékkal — az előirány­zottnál jóval nagyobb ütemben — növekedett az elmúlt évihez viszonyítva. Különösen a Baromfiipari Országos Vállalat kecske­méti és kiskunhalasi gyár­egysége, a Bajai Hűtőház, a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár, valamint az Irodagép- és Finommecha­nikai Vállalat kecskeméti gyára jeleskedett a kül­földi piacokon való áruér­tékesítésben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a megye ipa­rában 3,8 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ko­rábbit. A cikkünkben em­lített 9,6 százalékos több­lettermelés mintegy 40 szá­zaléka egyébként termelé­kenység emeléséből szár­mazik. Az iparban foglal­koztatottak száma egy év alatt 3 ezerrel növekedett. A negatív jelenségek kö­zé tartozik, hogy az ipar egyes ágazataiban (gépipar könnyűipar) jelentősen emelkedtek a befejezetlen árukészletek, s emiatt nö­vekedtek a hiteligények. A megye építőipari vál­lalatainak termelése a bá­zishoz viszonyítva 2,5 szá­zalékkal nőtt, de az elő­irányzatot nem érte el. A lemaradás oka elsősorban a kedvezőtlen időjárás, a szállítóeszköz és a cement­hiány volt N. O. Paradicsom - por alakban Megkezdték a Kecske­méti Konzervgyár új üze­mében, a paradicsompor- gyár építését. A létesít­mény — amelynek beren­dezését a dán NIRO-cég szállítja és szereli fel — több hazai vállalkozó közös munkája lesz. A terep ren­dezésén, az építkezés elő­készítésén már dolgozik a Bács megyei Építőipari Vállalat. Az egyéb tarto­zékok — vasszerkezeti ele­mek — a Fémmunkás Vál­lalat kecskeméti gyárában készülnek. A toronyrendszerű para­dicsomport előállító üzem teljesen automatizált be­rendezésének működtetését mindössze négy szakirányí­tóra bízzák majd. Terméke pedig, a paradicsompor, még jó néhány évig új cikk lesz a nemzetközi pia­con. Hasonló rendszerű és rendeltetésű gyár ugyanis eddig csak három helyen termel a világon, a kecs­keméti lesz a negyedik, Tavaszi munkák a szőlőben amely teljes üzemben csak a jövő év januárjában kezd dolgozni. Évente — 3500—4000 vagon nyers­anyag felhasználásával — 1000 tonna paradicsompor készül. A száritmányf általában ételízesítésre használják, de víz hozzáadásával ízletes levesek, főzelékfélék is ké­szíthetők belőle. A porított paradicsom egyébként meg­őrzi teljes értékét, vita­min, szín és aroma anya­gát. (MTI fotó — Balogh László felv.) Változatlan lendülettel A KISZ Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága nemrégen tárgyalt a szocialista munkaverseny első sza­kaszának eredményeiről. A SZOT és a KISZ KB együt­tes felhívása óta a szocialista munkaverseny, illetve a termelést segítő tevékenység szélesedett, elevenebbé, vál­tozatosabbá vált. Különösen azokban az üzemekben ér­tek el kiváló eredményeket, ahol élő. rendszeres mun­kakapcsolat alakult ki a párt-, szakszervezet, KISZ és a gazdasági vezetés között, ahol a gazdasági vezetés igényli a fiatalok plusz munkáját a termelésben, illetve az alkotó tevékenységet a műszaki fejlesztésben. A szocialista munkaverseny-vállalások különbözőek. Helyenként az egész gyár munkájára, másutt egy gyár­egység. üzem, esetleg kisebb egység termelési felada­taira irányultak. Ha megfelelően szolgálják a kettős célkitűzést, a tervek vagy résztervek teljesítésének konkrét segítését és az ifjúság nevelését, mindenképpen a szocialista munkaverseny szerves részét képezik, akár egy brigád, egy KISZ-csoport, egy termelési egység, akár egyének vállalásairól van szó. A munkaverseny szocialista emberformáló ereje nap­jainkban formáján kívül tartalmában is egységes. Pél­dául valamennyi versenyforma jó módszernek bizonyult hazánk 25 éves fejlődésének, valamint Lenin életének és munkásságának bemutatására. Talán soha ennyi if­júmunkás és felnőtt dolgozó nem készült ilyen lázas izgalommal a jubileumi vetélkedőkre. Több üzemben Lenin-albumokat, Lenin-falakat készítettek, Lenin-körö- ket szerveztek, máshol pedig 25 éves szabadságunk ered­ményeit mutatták be. A jubileumi munkaverseny április 4-ével nem feje­ződött be. A kezdeményezések, a szocialista munkaver­seny legkülönbözőbb formáival találkozunk továbbra is az üzemekben, az április 12-i nemzetközi kommunista vasárnapon végzett önkéntes társadalmi munka az 50 évvel ezelőtti kommunista szombatok emlékét idézi. A szocialista munkaverseny kiszélesedését számos mozga­lom, így a Kiváló Ifjúmunkás, Kiváló Ifjú Szakmun­kás, a Szakma Ifjú Mestere, a Kiváló Ifjú Mérnök, Technikus, Közgazdász mozgalmak bizonyítják. A jövő feladatai; a szocialista munkaverseny szerve­zőinek még jobb felkészítése, a verseny további széle­sítése. Ehhez azonban a közvetlen munkahelyi vezetők­nek is fel kell készülniük a vezetés korszerűbb szocia­lista módszereinek elsajátításával. Slavitsek Endre, a KISZ megyei bizottságának munkatársa AZ ALPARI GÁTON ÁRVÍZI RIPORT II. A védelem vezetői egész hosszában átvizsgál­jak a töltést. Míg odajár­nak, Kiss Anna technikus van a készüléknél. Rosz- ezabbnál-rosszabb hírek ér­keznek. — Hármas zsilip jelent­kezik. Hármas zsiliptől tragy György kéri az ár­védelmi központot Vé­tel. — Itt a tiszaújfalui ár­védelmi központ. A ti­szaújfalui árvédelmi központból Kiss Anna je­lentkezik a hármas zsilip­nek. Vétel. — A szőlők közötti töl­tés nem nagyon bírja to­vább. Kellene egy kis DT tolólappal, hogy a töltés mögötti mélyedés partját megemeljük... Hátha így meg tudjuk fogni a vizet ha hirtelen áttör. Vétel. — Értettem, intézkedni fogunk. Vétel. — Köszönöm, vétel vége. Félórával később; „A hármas számú zsi­liptől Bense beszél... A 13 ezer—13 ezer-hatszázas szelvény között a töltés kezd roskadozni. Homok­zsákokat készítettünk ide, hogyha netán baj lesz ...” Kiss Anna két hete van szolgálatban, „néha’’ alud­ni is szokott. Távmondato­kat továbbít, telefonüze­neteket vesz fel. A főnök távollétében az URH-ké- szüléket is kezeli, ezek mel­lett az árvízvédelmi naplót is írja. A nyolcvanlapos nagy alakú füzetet félig megtöltötte gyöngybetűivel. — Ez a harmadik — mondja. — Két ■ átírótömb már betelt. — Miért választotta ezt a pályát? — Érdekes, változatos. Tovább társalogni nincs ideje. Létszámjelen­tést vesz fel az ÁKSZ-től, DT után telefonál, kocsit küld a gáthoz. Tizenötödi­kén 18 órakor 7,34 a víz­állás. — Köszönöm, vettem. Vétel vége. Sándor Imre védelem- vezető fáradtan teszi le a mikrofont. Az utóbbi négy napban talán négy óra­hosszat pihent. „Fiatal szer­vezet bírja” — mosolyog ironikusan. — ötvenéves, ötvenöt? Nem tudom. A fá­radtság öregít. — Bízik még? — Reggel még bíztam.. 1 Három-négy centi emelke­dést akkor még ki tudtunk védeni, de most... — Most mi van — Újabb árhullám... Forgó László vízügyi igazgató is részt vett a dél­utáni szemlén. — Ha csak az a nagyon jó úristen nem segít a gaz­daságokon, már pedig az aligha — maguknak kell segíteniük magukon. A szükséges technikát mi meg­adtuk. — Ember és lapát kell — közli tömören Ördögh József műszaki vezető. Kint a gáton ő irányítja a vé­dekezést. — Ügy értik, hogy a tsz-ek nem adtak meg minden segítséget? — Körülbelül. — Ez az igazgató válasza. A főmérnök találomra ki­nyitja az árvédelmi naplót. Számadatokat olvas: a tényleges létszám, amely­nek küldését egy-egy tsz vállalta, igen gyakran ke­vesebb az ígértnél. A szö­vetkezetek azzal indokol­ják ezt, hogy a gyümöl­csösben, szőlőben dandárja van a munkának. Lehetet­len embereket toborozni. Nehezíti a szervezést, hogy az érintett gazdasá­gok közigazgatásilag meg­osztottak : Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok megyé­hez tartoznak. Persze az is igaz, hogy „baj van az ön­tudattal.” Ezt az is bizo­nyítja, hogy több tsz-ben — noha tudják, hogy kri­tikus helyzet állott elő a gáton — nem tartanak éj­szakai telefonügyeletet. Zaffer Ilona — aki éjsza­kára felváltja Kiss Annát — hiába adja le a körte­lefont a tolólapos DT ügyében. A hívottak közül ketten veszik fel a kagy­lót. — Ember és lapát — ismétli megszállottan a műszaki vezető. Senki sem vitatkozik vele. Az el­hallgatott helyesléssel együtt a kételyek is ki­mondatlanok maradnak... Mindjárt éjszaka van. Hon­nan vegyenek ilyenkor em­bert? Képes-e valaki rá, hogy hirtelenében összeto­borozzon egy új, lapátos hadsereget? Érdemes-e egyáltalán? Szabad-e em­bert bevinni a roskadozó töltésekre? Mi lesz velük, ha a sötétség leple alatt megtörténik a tragédia? Életekről van szó ... Mer­je-e vállalná valaki a fe­lelősséget? ... Tizenötödikén 20 órakor a vízállás 7,36. Az előre­jelző szolgálat szerint 25 centiméteres emelkedésre kell számítani. Az döbb még izgal­mas kérdések egy pillanat alatt elvesztik időszerűsé­güket. A munka, a szorga­lom, az erőfeszítés, az aka­rat, minden, amit emberek százai heteken keresztül végeztek, értelmetlenné vá­lik. Hiába van a töltésen közel 30 ezer homokzsák. És hiába hordanának oda bármennyit... Az árvédel­mi központban senki sem mondja ki többet, hogy „ember és lapát.’’ Retkes Mihály főmérnök „olyan vékony, hogy tűb« lehetne fűzni.’’ Ül a pihe­nőszoba díványán és me­ditál. — Hétszázharminc- nyolc... Az nyolcvan­nyolccal több, mint hat­százötven ... Lépésről lé­pésre mentünk bele ebbe a védekezésbe... Még tíz centi, még hat, még öt... Hiába minden. Ha eddig lehetett remél­ni, most a vereség tudatá­hoz kell hozzászokni. Sze­rencsére a szerencsétlenség­ben, hogy az emberek nem töprenghetnek sokat a ve­reségükön. Hol, hogyan, mikor vág­ják át a gátat úgy, hogy a víz is gyorsan kiszaladjon és a töltés se pusztuljon el. — Ezen vitatkoznak az árvédelmi központ pihenő szobájában a helyrajzi tér­kép mellett. Az URH-ké- szüléknél újból Kiss An­na. Talán egy óra hosszát pihenhetett. Király Lász­lót hívja a hármas zsilip­től. — Ha nem lenne ott éj­szakára elég petróleum, az egyes őrjárattól kérjenek, mert ott van egy hordó­val ... Vétel vége. A pihenőben befeje­ződik a megbeszélés. Akik a gátnál teljesítenek szol­gálatot elmennek. A véde­lemvezető egy szóra visz- szatartja Ördögh Józsefet. — Józsikám ... Nagyon vigyázzatok ma éjszaka. (Folytatjuk.) Zám Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents