Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

a. Oldal 1970. április 29, szerda MA SOKKAL JOBBAK A LEHETŐSÉGEK A HÁBORÚ KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE hollandiai tárgyalásai Péter János Hétfőn este Luns hol­land külügyminiszter dísz­vacsorát rendezett Hágá­ban tartózkodó külügymi­niszterünk, Péter János és kísérete tiszteletére. Pohárköszöntőjében Luns holland külügyminiszter hangoztatta, hogy igen meleg érzésekkel gondol 1968 februári budapesti tartózkodására. A holland államférfi méltatta a két ország kapcsolatait, emlé­keztetett arra, hogy évszá­zadok óta több száz magyar diák tanult Hollandiában. Luns kijelentette, jól em­lékszik azokra a beszélge­tésekre, amelyeket Buda­pesten Péter Jánossal és más magyar vezetőkkel folytatott. E megbeszélé­sek célja az volt, hogy jól megértsék egymást, fejlesz- szék a két ország együtt­működését. Válaszában külügymi­niszterünk köszönetét mon­dott a meghívásért, majd kijelentette: „örülünk annak, hogy al­kalmunk volt beszélni Luns-szal és más vezetők­kel a kétoldalú kapcsola­tokról, valamint arról, ho­gyan lehetne javítani az államok között a nemzet­közi kapcsolatokat.” Péter János emlékezte­tett rá, hogy a holland kül­ügyminiszter budapesti lá­togatásával új fejezet nyílt a két ország kapcsolatai­ban. „Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink a jövő­ben is igen jó szellemben alakulnak” — mondotta. Péter János örömét fe­jezte ki, hogy találkozha­tott Piet de Jong holland miniszterelnökkel, vala­mint a parlament két ka­marájának elnökével. Me­leg szavakkal emlékezett meg arról, hogy a király­nő fogadta és szívélyes be­szélgetést folytattak. A holland—magyar kap­csolatokra kitérve, köszö­netét mondott a holland népnek azért, hogy a má­sodik világháború után szá­mos holland család sok magyar gyereket fogadott be, akik közül néhányan ott maradtak, a többiek pe­dig hazatértek Magyaror­szágra. A holland vendég- szeretet jó biztosítéka a két ország közötti kapcso­latok alakulásának. A történelem során is sok hasonlóság adódott a két ország helyzetében. Mindkét népnek sok hábo­rút kellett megvívnia fennmaradásáért. E*ért kö­tőé érdek az új háború megelőzése, harcuk a béke fennmaradásáért. „Mi úgy ítéljük meg a helyzetet, Helyreállt a nyugalom Trinidad szigetén A hétfőre virradó éjjel még előfordult elszórt lö­vések ellenére — mint meg­figyelők megállapítják — Trinidad-Tobagóban a kor­mányhadsereg ura a hely­zetnek. Hét nappal a rend­kívüli állapot kihirdetése után, hétfőn helyreállt a nyugalom a fővárosban, de a légkör továbbra is vész­terhes, az újból kinyitott üzletek a védőborítást nem szedték le a kirakatokról. A felkelő katonák közül 150 még nem adta meg ma­gát, ami esetleg azzal ma­gyarázható, talán még nem tudják, hogy a katonai kö­rökben nagy tiszteletben tartott Serrette alezredest visszahelyezték hadseregfő- paranosnoki tisztségébe. A hadsereg és a kormány képviselőiből álló négytagú bizottság, amelyet azért hoztak létre, hogy vizsgá­latot folytasson a felkelés okairól, hétfőn megkezdte munkáját. fi '"J § I ■X -J I mmium i * iiniipi p i ÉS T&BMMI I ' M&pmsé®'-1Sí5! millió féj ■■4^' I . ­................ f ürínMÉé’ Jf W > ' -í ««ék , v'i Mgiii qaí Térképünk az Antillák két szigetét, Trinidadot és To- bagót mutalja be, ahol a súlyos összecsapások dúltak. hogy ma sokkal jobbak a lehetőségek a háború ki­küszöbölésére” — mondot­ta Péter János. Végül kifejezte reményét, hogy a holland külügymi­niszter Piet de Jong kísé­retében ellátogat Magyar- országra. Kedden délelőtt Péter János és kísérete Rotter­damba, a világ legnagyobb kikötővárosába látogatott el. Az 1940-ben, a náci terrorbombázások idején porig lerombolt város he­lyén új, 750 000 lakosú metropolis nőtt ki a föld­ből. A világháborút köve­tően szédítő gyorsasággal fejlődött Rotterdam kikö­tője, forgalma megsokszoro­zódott és az utóbbi évek­ben már maga mögé szorí­totta a világ addigi leg­nagyobb kikötőjének tar­tott New Yorkot is. Hágába visszatérve a hivatalos külügyminiszteri tárgyalások délután 3 óra­kor kezdődtek meg. A tár­gyalásokat sajtóértekezlet követte, majd Lajti Tibor magyar nagykövet adott fogadást küldöttségünk tisz­teletére a hágai nagykövet­ségen. Este Péter János külügy­miniszter adott díszvacso­rát meghívója, Joseph Luns külügyminiszter tiszteletére. Feszült helyzet Saigonban Az AFP saigoni tudósí­tója szerint a dél-vietnami fővárosban a helyzet egyre feszültebbé válik annak következtében, hogy a kambodzsai nagykövetség épületében magukat elba- rikádozott diákok hosszú ellenállásra rendezkednek be. A diákok, akik a kam­bodzsai jobboldali kor­mányzat által az országban élő vietnamiakkal szemben elkövetett atrocitások el­leni tiltakozásul a múlt hét péntekén szállták meg az épületet, nem hajlandók eleget tenni a rendőrség megadási felszólításainak, sőt az épülethez közelítő rendőrautókra benzines pa­lackokat dobnak. Mint arról a tudósítások beszámolnak — szüntele­nül robbanásokat lehet hallani a környékről. A súlyos belpolitikai helyzet hatására a dél­vietnami hadsereg több olyan tábornoka, aki annak idején résztvett a Ngo Dinh Diem elnök elleni sikeres puccsban, kedden Saigonban egyikük lakásán összeült A megbeszélésen számos magasrangú ka­tonatiszten és ismert poli­tikai személyiségen kívül részt vesz Duong Van Minh tábornok is. A tábornok, aki az 1963 évi Diem el­lenes államcsíny szervezője volt és több éves amerikai tartózkodás után tavaly tért vissza Dél-Vietnamba, az ottani politikai élet nagy kérdőjelei közé tartozik. Saigonból kedden Tran Nuong Dhieu szociális- ügyi miniszter vezetésével tíztagú küldöttség utazott Kambodzsába, hogy kivizs­gálja az ott élő vietnamiak életkörülményeit. Phnom Penh-be érkezve kedden közölte, hogy kormánya szükség esetén kész akár négyszázezer áttelepülő be­fogadására is. Smith villámutazása Gerard Smith, a szovjet —amerikai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldött­ség vezetője kedden Brüsz- szelbe repült, hogy az Egyesült Államok NATO- partnereinek beszámoljon a Szovjetunió képviselőivel folytatott megbeszéléseiről. Smith már a tárgyalások megkezdése előtt tájékoz­tatta az atlanti tanácsot a bécsi értekezlettel kapcso­latos amerikai elképzelés­ről. A konferenciához közel­álló bécsi amerikai körök­ben Smith utazását rutin- jellegűnek minősítik. Fegyverkezési vita Washingtonban Az amerikai törvényho­zás e héten folytatja a vi­tát a Pentagon több mint 20 milliárd dolláros fegy­verkezési programjáról. A program ellenfelei már a képviselőházi vitában igye­keznek meggátolni, hogy a törvényhozás nagy összege­ket szavazzon meg a Safe­guard ellenrakéta-program második lépcsőjének kiépí­tésére, illetve az úgyneve­zett MIRV típusú támadó nukleáris rakéták telepíté­sére. A nagyobb ellenállás azonban a szenátusban vár­ható és egyes értesülések szerint Nixon elnök szemé­lyesen igyekszik leszerelni ezt az ellenállást. A Pentagon képviselői igyekeznek vita küszöbén pánikhangulatot kelteni, hogy a törvényhozással megszavaztassák a szüksé­ges milliárdokat. A katonai hatóságok például fényké­peket tettek közzé egy állí­tólagos szovjet rakétakísér­letről. „Felderítési” adato­kat publikáltak arról, hogy a szovjetunió az Egyesült Államok előtt jár egyes ra­kétafajták kifejlesztésében. Általános vélemény szerint a katonai vezetés haladék­talanul a Safeguard-prog­ram erőszakolására fogja kihasználni az első kínai mesterséges hold fellövését is, annak bizonyítására, hogy Kína „nukleáris fe­nyegetést’’ jelent az Egye­sült Államok számára. fi nyugat-berlini tárgyalásuk másndik szakasza Kedden a nyugat-berlini szövetségi ellenőrző hiva­tal épületében megkezdő­dött a négy szövetséges ha­talom Nyugat-Berlinről fo­lyó tárgyalásainak második szakasza. A második világháború volt szövetségeseinek meg­beszéléséről kiadott sajtó­közlemény részleteket nem közöl a megvitatott kérdé­sekről, csupán azt jelenti, be, hogy a nagykövetek május 14-én ismét talál­koznak. Francois Seydoux francia nagykövet később újságíróknak elmondotta, hogy a megbeszélés érdekes és hasznos volt LENGYEL—NYUGATNEM ET ESZMECSERE Varsóban befejeződött a lengyel—nyugatnémet tár­gyalások harmadik fordulója. Képűnkön balról Wini- ewicz lengyel külügyminiszt er-helyettes, Duckwitz nyu­gatnémet külügyi államtitk árraL A tárgyalások követ­kező fordulóját június elején Bonnban tartják. A nyu­gatnémet küldöttség Duckwitz vezetésével hazautazott VarsóbóL LENIN SZELLEMÉBEN Az ellenőrzés demokratizmusa Áremelés Jugoszláviában Belgrádban hivatalosan bejelentették, hogy a ju­goszláv fővárosban május 5-től 17 százalékkal fel­emelik a marhahús. 10,6 százalékkal a sertéshús, 27,3 százalékkal pedig a borjúhús árát. Június 1-től a jelenleg 2 dínáros fehér kenyér kilogrammonkinti ára 2,30 dinár, az 1,66 dí­náros félfehér kenyér ára pedig 1,90 dinár lesz. Ugyancsak június 1-től 10 dinár a rádió, előfizetési dí­ja. Alig van a tudomány­nak, a gyakorlati életnek olyan területe, amellyel új világot építő munkája so­rán Lenin ne került volna kapcsolatba. Vlagyimir II- jícs több helyen kifejtette j véleményét az akkori mun­kás-paraszt felügyelet,_ a mostani népi ellenőrzés elődjének feladatairól, sze­repéről, s útmutatásai ma is időszerűek. „A munkás­paraszt felügyelet feladata nemcsak, sőt nem is any- nyira a lefülelés, a rábi- zonyítás (ez a bíróság fel­adata, amelyhez a munkás­paraszt felügyelet közel áll, de amellyel egyáltalán Inem azonos), mint inkább az. hogy tudjon javítani a dolgokon. A munkás-pa- raszt felügyelet fő felada­ta énoen az. hogy idejében és hozzáértéssel javítson a dolgokon . ..” írja egy he­lyen. Amikor . Magyarországon 1957-ben megszületett az elhatározás, hogy létrehoz­zák a népi ellenőrzési bi­zottságokat, csoportokat, a lenini gondolatot konk­retizálva szögezte le az MSZMP Politikai Bizott­sága: „Az új ellenőrzési szervnek mennél nagyobb mértékben a tömegek ak­tív részvételére kell építe­nie, messzemenően fel kell elevenítenie a még Lenin életében létesült munkás­paraszt felügyelet hagyo­mányait ..." A lenini meghatározás — idejében, hozzáértéssel javítani a dolgokon — ma is legfontosabb feladata, leginkább elérni kívánt cél­ja a népi ellenőrzési bizott­ságoknak. Kétségtelen, hogy az ehhez vezető legjobb, leghatásosabb módszereket nem lehet egyik napról a másikra megtalálni és a gyakorlatban alkalmazni. De a népi ellenőrzés szer­vezetének megalakulása óta eltelt több mint tíz esz­tendő már mindenképpen dicséretre méltó eredmé­nyeket, sikereket hozott ezen a téren, s ez elsősor­ban az ellenőrzés demok­ratizmusában, a tömegek aktív részvételével nyilvá­nul meg. Hogyan jut érvényre ez az elv a Bács-Kiskun me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság munkájában? Az ellen­őrzés demokratizmusáról szólva két összefüggésről beszélhetünk. Az egyik, amikor a dolgozók közér­dekű bejelentéseikkel, észre­vételeikkel hívják fel a fi­gyelmet egyes visszás je­lenségekre, káros hatások érvényesülésére. A másik pedig a közvetlen, vagyis amikor a népi ellenőrzés különböző módszerrel és formában kikéri a dolgo­zó tömegek véleményét egy- egy vizsgálandó téma, gaz­dasági ágazat stb. általuk tapasztalt, őket közvetle­nül érintő-érdeklő problé­máiról. Vessünk most egy pil­lantást arra, hogy 1969-ben hány és milyen közérdekű bejelentés, észrevétel fu­tott be a Bács megyei NEB-

Next

/
Thumbnails
Contents