Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

8. oldal 1970. április 26, vasárnap CENTENÄRIUMI KIÁLLÍTÁS LONDONBAN Április 26-án Lenin-centenáriumi kiállítás nyílik meg a londoni Marx-házban, melynek falára néhány nappal ezelőtt Lenin, a nagy forradalmár születésének íoo. év­fordulóján Lenin-plakettet lepleztek le J. Pelve, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiája tagjának (jobb oldalt) jelenlétében. Kairói tanúvallomások Az ENSZ különleges bi­zottsága, amely a meg­szállt arab területeken el­követett és az emberi jo­gokat sértő izraeli cselek­ményeket vizsgálja, szom­baton a kairói Stephard Szállóban folytatta a tanúk kihallgatását. A vizsgáló bizottság úgy határozott, hogy a tervezett időpont, vagyis vasárnap helyett kedden hagyja el az egyip­tomi fővárost, mert csak így válik lehetővé Vala­mennyi tanú meghallgatá­sa. A negyedik napja foly­tatódó tanúvallomások nyomán a hitleri fasizmus borzalmait idéző izraeli at­rocitásokra derült fény. a Sinni-félszigetről és a Ga­zai övezetből érkezett me­nekültek részletesen be­számoltak az izraeli meg­szállók rémtetteiről: háza­kat gyújtottak é* robban­tottak fél, gyermekeket és felnőtteket kínoztak és öl­tek meg, nőkkel erősza­koskodtak, fosztogattak. Profanizálták a muzulmán szent helyeket, sorsukra hagyták a sebesülteket, nem gondoskodtak a nincs" telenné és hajléktalanná vált emberek elszállásolá­sáról és élelmezéséről, le­tartóztatásokkal, deportál Fock lenő látogatása Csongrád megyében (Folytatás az 1. oldalról) tes, Pál János, az üzemi pártbizottság titkára tájé­koztatta arról, hogy az el­múlt években 200 millió fo­rintot költöttek a gyár re­konstrukciójára, bővítésé­1 ásókkal felemlítették meg re- korszerű gépek beszer­és tömegével űzték el ott­honaikból a megszállt te­rületek arab lakosságát. Lelepleződtek a Sinai- félsziget „nemzetközisítésé­re” irányuló izraeli törek­vések is. Az izraeli meg­szállók 1967 augusztusában 25 beduin törzsfönököt ar­ra akartak rávenni, hogy írásban kérjék a Sinai- félsziget „intefnacionalizá- lósát.” E követelés teljesí­tését valamennyien megta­gadták. zesére. Fock Jenő kérdé sére elmondották, hogy a következő ötéves tervben mintegy 30 százalékkal kí­vánják növelni a terme­lést. A gyár vezető ezután be­számoltak arról, hogy la­kásfejlesztési alapot léte­sítettek, s ez az összeg ma már meghaladja a 2 mil­lió forintot. Segítségükkel 26 dolgozó jutott új ott­honhoz. A kormányfő ezután a Angol önkéntesek az izraeli hadseregben Az Egyesült Arab Köz­társaság kormánya olyan értesülések birtokába ju­tott, amelyek szerint az izraeli hadseregben angol önkéntesek teljesítenek szolgálatot és harcolnak az arabok ellen, annak elle­nére, hogy megtartották angol állampolgárságukat. Az önkéntesek között nem zsidók is nagyszámban találhatók. A koreai A1 Ahram szombati számában arról tudósít, hogy az egyiptomi kormány tájé­koztatta az angol kormányt ezekről az értesülésekről és egyben magyarázatot kért erre a súlyos ügyre. Az an­gol kormány időt és lehe­tőséget kért a kapott érte­sülések megvizsgálására. Az egyiptomi kormány birtokába jutott hitelt ér­demlő információk szerint az iraeli hadseregben szol­gáló angol önkéntesek szá­ma 1600 és 1700 között van. Vannak közöttük pilóták, tisztek, mérnökök és kü­lönböző specialitású kato­nai szakértők. Kínai mesterséges hold PEKING (MTI) Az Űj Kína-hírügynökség szombaton jelentette be, hogy pénteken a Kínai Népköztársaság területéről mesterséges holdat bocsá­tottak Föld körüli útra. A mesterséges hold súlya 173 kilogramm. A Földet 114 percenként kerüli meg. Pá­lyájának a Földtől mért legkisebb távolsága 439 ki­lométer, legnagyobb távol­sága 2384 kilométer. A pá­lyának az Egyenlítő síkjá­val bezárt szöge 68,5 fok. A 20 009 megacikluson sugá­rozza adását. A hírügynök­ség nem közöl további mű­szaki adatokat, így azt sem, hogy honnan és milyen tí­pusú rakétával bocsátották fel Kína első mesterséges holdiát. Bebizonyosodott, hogy Peter Townsend repülő ez­redes, egy ismert angol család tagja is önkéntes­ként szolgál az izraeli had­seregben. Ismeretes, hogy Townsend Margit herceg­nő egyik vőlegényjelöltjé volt, mielőtt az angol ki­rálynő nővére házasságot kötött Lord Snowdonnal. Értesülések szerint Peter Townsend az izraeli főpa­rancsnokságon, a légi, a tengeri és a szárazföldi haderők tevékenységét koordináló osztályon dolgo­zik. Tüntetések, lázadások, összecsapások Latin-Amerikában SAN JOSE Szombaton reggel a hír- ügynökségek gyorshírben jelentették, hogy az éj­szaka folyamán 45 000 Costa Rica-i diák megro­hamozta San Jóséban a parlament épületét, betör­ve az ablakokat és az aj­tóikat. A helyszínre vezé­nyelt rendőrséggel való összecsapás során emberek százai sebesültek meg; a visszavert tüntetők a város főutcáin végigvonulva gép­kocsikat és üzleteket gyúj­tottak fel. Egy órával később azon­ban a parlament nyilvá­nosságra hozta, hogy jó­váhagyták az ALCOA amerikai vállalattal köten­dő, Costa Rica alumínium­lelőhelyeinek kiaknázását célzó szerződést. Az ország érdekeivel ellentétes üzlet megkötése újabb felhábo­rodást váltott ki a tünte­tők között, akik a város főutcáin bezúzták az abla­kokat és a kirakatokat, kőzáport zúdítva a rendőr­járőrökre. BOGOTA A vasárnapi kolumbiai parlamenti Választások nem hivatalos és nem teljes eredményei arra utalnak, hogy az elnökválasztáson győzelmet aratott Pastrana Borrero-nak, a szenátusi és képviselőházi mandátu­mok nem sokkal több mint egyha.rmadát sikerül meg­szereznie. Pénteken érezhetően eny­hült a politikai feszültség Kolumbiában. Bogotában az elet visszatért normális medrébe. Ennek ellenére Rojas továbbra is háziőri­zetben van PORT OF SPAIN A Trinidad-Tobago-i lá­zadó katonaság szabadon bocsátott egy csoport pol­gári személyt, akiket túsz­ként tartottak fogva. To­vábbra is megszállva tart­ják azonban Chaugaramas katonai támaszpontot, a kormány pedig továbbra is érvényben tartja az or­szágban kihirdetett rend­kívüli állapotot. WASHINGTON Pénteken a haiti partvé­delem három, vagy négy ágyúnaszádjának legénysé­ge fellázadt és tüzet nyi­tott a fővárosra Port au Prihce-re. Lövedékek csa­pódtak be Duvalier elnök­diktátor rezidenciája kör­nyékén is. A szomszédos Dominikai Köztársaság fő­városából érkező jelentések szerint azonban a diktá­tor emberei egyelőre „el­lenőrzésük’' alatt tartják a fővárost. majolikagyárba látogatott, ahol megtekintette a be­mutató-termet, a koron- gozó- és más üzemrészeket. Fock Jenő útjának kö­vetkező állomása a hód­mezővásárhelyi Tornyai János Múzeum volt. Fock Jenő ezután a sajtó mun­katársainak adott nyilat­kozatot látogatásainak ta­pasztalatairól. — Eddigi benyomásaim nagyon jók, régóta nem jártam már a megyében, amely az elmúlt évek alatt sokat fejlődött. Számszerű­ségében ezt az előrehala­dást nyomon tudtam követ­ni, más azonban az, amikor személyesen látja az em­ber az új üzemeket, léte­sítményeket és tulálkozik a dolgozókkal. A Szeged kör­nyéki olaj mezőn tett látoga­tásával kapcsolatban ki­fejtette, hogy lelkes, jól képzett fiatal gárdával is­merkedett meg az olajo­soknál. A miniszterelnök annak a reményének adott kifejezést, hagy még jelen­tős szénhidrogén-kincseket rejt az Alföld területén a föld méhe, mint ahogy azt a szakemberek is remélik. Lengyel hadgyakorlat VARSÓ Lengyelországban territo­riális védelmi gyakorlato­kat tartottak. A hadgyakorlatokat Grje- gorz Korczynski nemzetvé­delmi miniszterhelyettes, a territoriális védelem főfel­ügyelője, Lengyelország vé.- delmi bizottságának titkára irányította a tengermelléki vajdasági pártbizottságok (a gdanski és a szczecini vajdasági pártbizottság) el­ső titkárának részvételével. A territorális védelmi gyakorlatok célja az ország védelmi rendszerének to­vábbi tökéletesítése volt. LJUDMILLA KUNYECKAJA: Jtenin dolgozószobájában 12. Az utolsó munkanap Lenin utoljára 1922 vé­gén a Komintern IV. kong­resszusán és a Moszkvai Szovjet plénumán mondott beszédet — hosszú szünet után — a nyilvánosság előtt. Nagyon izgatott volt. A IV. kongresszuson „Az oroszországi forradalom öt esztendeje’’ címmel néme­tül mondta el beszédét, Elöljáróban bejelentette, hogy nem érzi jól magát, ezért nem tarthat nagy be­szédet. Lélegzetvisszafojtva figyelték szavait a kommu­nista- és munkáspártok képviselői. Minden tekin­tet Lenin sápadt arcára ta­padt, figyelték minden sza­vát. Arról a gyakorlati munkáról beszélt, amelyet a bolsevik párt rendkívül nehéz körülmények között végzett, arra hívott fel, hogy összegezzék ezeket a tapasztalatokat és elemez­zék az elkövetett hibákat. Beszéde céltudatos, opti­mista hangvételű volt. November 19-én a Moszk­vai Szovjet plénumán mon­dotta Vlagyimir Iljics jö­vőbe látó szavait; „A NÉP Oroszországából szocialista Oroszország lesz”. Az utolsó hónapokban a titkárság munkatársai perc­nyi pontossággal vezették naplójukat Lenin tevékeny­ségéről. Néhány feljegyzés november 25-ről: „Vlagyi­mir iljics beteg, csak 5 per­cet töltött dolgozószobájá­ban, telefonon lediktált 3 levelet, amelyekre választ akart kérni... ... 6 órakor bejött. Né­hány percig telefonált. Fél 7-től fél 8-ig volt nála A. D. Cjurupa, ... fél 9-től háromnegyed 9-ig telefonált. Gorbunov kérte, hogy ad­ják át neki a trösztökkel és a pénzügyi finanszírozással foglalkozó összes anyago­kat ... Mivel Vlagyimir II- pics kérte, hogy ismertesse azokat C.iurupával”. A Lenin dolgozószobáját felkereső látogatók figyel­mét rendszerint felkelti az íróasztallal szemben, a fa­lon levő óra. Ma is azt az időpontot mutatja, amikor Lenin utoljára elhagyta irodáját. Ligyija Fotyiieva. a Népbiztosok Tanácsának titkárnője így írja le Lenin utolsó munkanapját itt az irodában „December 12-én délelőtt ii órakor érkezett meg Gorkijból és 11 óra 15 perekor bement dolgozó- szobájába. Rövid időt töl­tött ott, majd hazament 12 órakor ismét visszatért, és 2 óráig a Népbiztosok Ta­nácsában. valamint a Mun­ka és Védelmi Bizottság­ban dolgozó helyetteseivel tárgyalt. Ezután hazament, semmi utasítást sem adott azonban estére. Délután 3 óra 30 perckor megjelent dolgozószobájában, né­hány percig telefonált. Uta­sítást adott arra, hogy küldjék el a korábban már francia nvelven előkészített levelet Constantin Lazzari olasz szocialistának, a le­vél a Komintern III. kong­resszusának ülésén felve­tődött feladattal, az olasz forradalmárok egyesítésé­vel foglalkozik. Este 6 óra 45 nerckor megérkezett Le­ninhez F E. Dzerzsinszkii. 7 óra Derekor Vlagyimir Iliié* fogadta az OSZSZK berlini kereskedelmi kiren­deltségének vezetőjét, a Utoljára 1922 végén mondott beszédet. külkereskedelemről és a kirendeltség munkájáról beszéltek. V. I. Lenin este 8 óra 15 perckor ment ha­za”. Itt véget ér a feljegyzés. Az egykori dolgozószoba azonban ma is tanúskodik. A nagyról, a legnagyobb- ról; Leninről. És a műről, amelyet alkotott. VÉGE.

Next

/
Thumbnails
Contents