Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-03 / 78. szám
JUBILEUMI DÍSZÜNNEPSÉG (Folytatás az 1. oldalról.) felismeréséig már nem juthatott el. A felvilágosulás biztató fényét a felszabadulás hozta meg mind a parasztságnak, mind a megye más társadalmi rétegeinek is. A földbirtokosok, az irigy kereskedők, a kizsákmányolok más rétegei gúnnyal és dühvei voltak kénytelenek tudomásul venni, hogy a földosztás során 37 ezer nincstelen számára kiosztásra került 200 ezer kh föld és közel 10 ezer hold szőlőterület. Következő nagy lépés volt a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödése, mely 1948-ban jelentkezett és mutatta az utat a parasztság társadalmi, gazdasági felemelkedéséhez. 1949- ben megyénkben már 93 mg tsz működött, közel 2 ezer taggal. Igaz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmat a kezdeti sikerek után számos kudarc is érte. Elsősorban a helytelen agrár- politika, 1953-ban a Nagy Imre féle revizionista irányzat és nem maradt nyomtalanul az 1956-os ellenforradalom a mezőgazdaságban sem. Mindezeket a súlyos következménnyel járó ellentmondásokat egyértelműen az MSZMP politikája, helyes agrárpolitikája oldotta fel és szüntetette meg. 1959-ben a párt VII. kongresszusa mondta ki, hogy megteremtődtek a feltételek hazánkban is a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. Megyénk parasztsága, ha sok vívódás közepette is, de megértette és magáévá tette a párt helyes iránymutatását, 1959- től 62-ig abszolút többségben a szövetkezés útjára lépett. Ma a megye földterületének 96 százalékán szocialista gazdálkodás folyik — mégpedig eredményesen. Közel 9 milliárd termelési értéket produkálnak mező- gazdasági nagyüzemeink és mintegy 3 milliárd forint értékű az árufelvásárlás. Ez abból adódik, hogy a szövetkezeti nagyüzemi keretek szocialista tartalommal telítődtek szemléletben és akaratban. Jól társul a parasztság szorgalmával az a támogatás, amely az elmúlt 10 esztendő alatt meghaladta a 9 milliárd forintot. Megyénk mezőgazdasága eredményesen tölti be funkcióját a népgazdaságon belül, vagyis a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szövetkezetek támogatása nemcsak paraszti ügy, hanem rendkívül fontos, össztársadalmi érdek. A fejlődést jól érzékelteti az, hogy egyes termékekből több év óta olyan terméshozamokat ér el mezőgazdaságunk, amely a belső fogyasztás teljes kielégítésén túl export értékesítésre is biztos alapot teremt. Búzából az elmúlt évben 16 mázsát takarítottak be gazdaságaink holdanként, a kukorica terméshozama megközelíti a 20 mázsát, fűszerpaprikából a 40 mázsás holdankénti termés nagyban hozzájárul mező- gazdasági termékeink exportjához. A gazdasági reform óta mezőgazdaságunk is erőteljesen halad a gazdaságos, jól jövedelmező, szakosított termelés felé, ezt mutatja, hogy megyénkben II szarvasmarha- és 8 szakosított sertéstenyésztő- és hizlalótelep működik. Mezőgazdasági üzemeink tervezésének kiinduló pontját mindinkább a reálisan felismert termelési adottságokra való támaszkodás jelenti a korábbi egyértelmű bázis-szemlélettel szemben. Hogy a mezőgazdaságban bekövetkezett gyors fejlődésről beszélhetünk, ennek fő oka pártunk helyes politikája — annak jó helyi megvalósítása. Az átszervezés során létrejött szocialista gazdálkodási keretek mint adottságok állnak rendelkezésre. Tudni kellett és tudni kell velük a jövőben is helyesen élni, különösen ilyen bonyolult természeti és közgazdasági adottságokkal rendelkező területen, mint megyénk. E fontos, meghatározó tényezők felismerése alapján döntött a megyei vezetés amellett, hogy különböző szövetkezeti formák létrehozását javasolta a dolgozó parasztság jelentős részének és ezek be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ez az alapos, megfontolt politikai állás- foglalás biztosította, hogy az átszervezés időszakában és azt követően nem csökkent, hanem növekedett a termelés és így találkozhatott legjobban a társadalom és a termelők érdeke. A parasztság pénzbevétele a közösből az 1965. évi 12 ezer forintról 17 ezer forintra nőtt. A mezőgazdaság eddigi eredményeit úgy foglalhatnánk Ö6sze, hogy az megfelel a szocialista fejlődés célkitűzéseinek — a fejlődés általában felfelé ívelő, a belső arányai jól alakulnak, a termelés növekedése, az árutermelés, a közös vagyon gyarapodása és a tagság személyi jövedelme között megvan az a szintézis, amely biztosítja a bővített újratermelést Tisztelt ünneplő közönség! Megyénk felszabadulás előtti elmaradottságára nemcsak a mezőgazdaság volt a jellemző, hanem legalább oly mértékben az ipar hiánya is. 1945 előtt mindössze 3—4 ezer főt foglalkoztatott az ipar. Jellemző az élelmiszeripar egyes ágai Kecskeméten és Kiskunhalason — a vasipart alapvetően a kecskeméti gépgyár képviselte és a könnyűipart pedig egyetlen üzem, a bajai posztógyár. Lényegében ennyi volt a gyáripar, mely mellett különböző termelési ágazatokat csak jelentéktelen üzemecskék képviseltek. összességében az ipar nem dominált sem a foglalkoztatás, sem a termelés terén. Fokozatosan kellett megteremteni a társadalmi szükségszerűség követelményeinek megfelelően azokat a bázisokat, amelyek egy tervszerű fejlődő iparosítás alapját képezték. A megye helyzetének javulását nem segítette elő az 50-es évek elején kialakult iparpolitikai koncepció sem, melyre a túlzott nehézipar centri- kusság volt a jellemző. Lényegében az 50-es évek vége felé alakult ki a kedvező politikai helyzet egy gyorsabb ütemű iparosításhoz. Az MSZMP Központi Bizottsága jól látta az országon belüli nagy fejlettségi szintkülönbségeket — az indokolatlan nagy differenciáltságot. A megye lakossága állandó munkahely hiányában évről évre csökkent, öt év alatt 20 ezer fő vándorolt el megyénkből és 17 ezren jártak más területekre dolgozni. 1960-ban még Kecs- l keméten fizették a legna- I gyobb munkanélküli segélyeket. Ma arról adhatunk számot, hogy ez a folyamat teljesen megállt, sőt a jelenlegi népszámlálás adatai szerint megyénk lakossága némi növekedést mutat. Ezzel az egyik legkritikusabb társadalmi problémánk nagyrészt megoldódott. A Központi Bizottságnak a vidék iparosításáról szóló határozata nyomán, értékes helyi kezdeményezésekkel a másodk ötéves terv időszakában ugrásszerűen megindult megyénk iparosodása, először az öt városban, majd a 12 nagyközségben. E tervidőszakban 16 ezerrel nőtt az iparbem foglalkoztatottak száma és a harmadik ötéves terv végére megközelíti a 60 ezer főt E számok mögött rendkívül nagy népgazdasági érték húzódik meg, hisz megyénk mezőgazdasági jellege mellett ma az ipari termelés értéke meghaladja azt és ez év végére megközelíti a 11 milliárdot Ugyanakkor az emberek 10 ezreinek nyújt biztonságos munkát, megteremtődött a feltétele a kiegyensúlyozott családi életnek. Megyénk iparának struktúrája — élelmiszer- gazdaság-centrikussága mellett — kedvezően alakul. Olyan iparágak honosodtak meg, melyek fejlődése hosszú távra is biztosított, megfelel a lakosság kor és nem szerinti igényeinek. Biztos jövőt, kulturált szakmai tevékenységet nyújtanak a lakosságnak az elektroakusztikai, a műszeripari és finommechanikai ágazatok a több más ágazatokkal együtt. Üzemeink többségét a jelen tervidőszak alatt rekonstruáltuk és megteremtődött a feltétele a műszaki színvonal további növekedésének, nagy mértékben javultak a dolgozók munkakörülményei, a keresetek egyenletesen növekednek és ma már megfelelnek a területi, iparági szinteknek. Büszke érzés töltheti el mindazokat, akik az ipar fejlesztésében, a termelésben tevékenykedtek és ma is a továbbfejlődésért fáradoznak, mert igazi szocialista alkotó munkát végeztek megyénk társadalmának előrehaladása érdekében. A helyi alkotó tevékenységet, amely megyénkre olyan jellemző, kiemelten segítette a nagyarányú központi támogatás. Társulva a helyi forrásokkal, 1966-tól mintegy 13 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását tette ez lehetővé megyénk gazdasági életében. Az ipar egymaga 4 milliárdot használt fel a két tervidőszakban a fejlesztésre, összegezve, a megye szocialista szektorának összes ágazatában 1960 óta több mint 21 milliárd forint beruházás valósult meg. Ez tette lehetővé, hogy megyénk rendkívül elmaradott kommunális ellátottságában korábban soha nem látott fejlődés következett be. A kommunális ágazat részaránya megközelíti a 4 milliárd forintot. Tíz év alatt 26 412 lakás épült, befejeződött a falvak, a zárt települések villamosítása, az öt város és 69 község közműves vízellátása valósult meg és 2600 lakásba vezették be a földgázt. A lakosság készpénz- bevétele másfélszeresére, a munkások átlagkeresete közel 30 százalékkal nőtt tíz év alatt. Tisztéit Ünneplő Közönség! Megyénk gazdasági és kommunális ágazatának fejlesztésével egyidőben nagy gondot jelentett és jelent még ma is az oktatás, a művelődés, az egészségügyi állapotok javítása. Köztudott, hogy a Horthy-rezsim alatt ezen ágazatok fejlesztésére fordították legkevesebbet, hiszen az akkori rendszernek nem volt érdeke a művelt nép kinevelése. A felszabadulás óta állandó erőfeszítések történtek, hogy e téren is pótoljuk a lemaradást, amely a régi rendszer örökségeként maradt ránk. A tervciklusok során az iskolák, a tantermek sokasága létesült és jól szolgálja az ifjúság a felnőtt lakosság tanulását, illetve továbbtanulását. így vált lehetővé, hogy a közoktatás körének szélesedése mellett az oktatás színvonalában is jelentős eredmények születtek. Egyetlen példát említsünk: ma a szakrendszerűén leadott órák száma eléri a 61 százalékot. Ezt nagyban segítette az iskolarendszeren belüli körzetesítés, mely 4000 gyereket érint és 14 hétközi otthon létesítése, mely ezer gyerek számára biztosít jó feltételeket a tanuláshoz. A közoktatásra irányított kiemelt tevékenység eredményeként vált lehetővé, hogy az általános iskolát végzettek 78 százaléka jár közép- és szakmunkásképző iskolába. Nagy eredménynek tekintjük a szakmunkásképzés terén bekövetkezett fejlődést. Az elmúlt évtizedben 23 ezer szakmunkást képeztünk. Közülük 18 ezer a fiatal. A harmadik ötéves tervidőszak óta valósult meg 6 új iparitanuló intézmény. Épült 62 új tanterem, korszerű tárgyi feltételekkel. Ez évben az ipari tanulók három évfolyamán több mint 12 ezren tanulnak. Középiskoláinkban folyamatosan valósulnak meg az oktatási reform célkitűzései. Az oktatás struktúrájának változása során a középiskolások 60 százaléka gimnáziumban, 40 százaléka pedig szakma jellegű intézményekben képezi magát. Szocialista rendszerünk igényességét tükrözik a megyében működő felsőoktatási intézmények. Felső szintű oktatás, mint ilyen 1959 óta van megyénkben és jelenleg 6 ilyen intézmény működik, közülük is kiemelkedik a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, amely az elmúlt évben érdemelte ki e megtisztelő rangot. Mérleget vonva megyénk eredményeiből, egyértelműen mondhatjuk, hogy azzal jövőnket hosszú távra, biztonságosan megalapoztuk. Most készülnek a negyedik ötéves népgazdasági és területfejlesztési tervek, vele párhuzamosan a hosszú távú 15 éves tervek is. Valamennyien nyugodtak lehetünk abban, hogy megyénk is meg fog felelni azoknak a fő társadalompolitikai j(Folytatás az 1. oldalról.) jan Brecelj, a szövetségi nemzetgyűlés alelnöke és dr. Géza Tikvicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A Román Szocialista Köztársaság párt- és kormány- küldöttségét Emil Bodna- ras, az RKP KB VB és Állandó Elnökség tagja, a RSZK Államtanácsának alelnöke vezeti. A román delegáció tagjai: Ilié Cisu, az RKP KB tagja, a prahova megyei pártbizottság első vet élményeknek, amelyeket a párt Központi Bizottsága, a kormány célul tűzött ki. Megyénk fejlesztési célkitűzései arra irányulnak, hogy fokozatosan növelni kell a dolgozók reálbérét és a lakosság reáljövedelmét, az általános életszínvonalat. Különös gondot fordítunk a lakáshelyzet javítására, s ennek érdekében mintegy 20 ezer lakás felépítését tervezzük a negyedik ötéves tervben. A termelés, a gazdálkodás hatékonyságának növelésével valamennyiünknek arra kell törekedni, hogy fokozatosan csökkentsük a területek közötti társadalmi-gazdasági szintek közötti különbséget, majd hosszabb távon pedig azok megszüntetését. A mezőgazdaság — mint megyénk termelési jellegét tükröző ágazat — a mai termelési színvonalnál jóval magasabbra képes. Legfőbb cél a termelés hatékonyságának fokozása, az élelmiszergazdálkodás vertikumának kifejlesztése, mind több és jobb élelmiszer gyártása. A meglevő és az újonnan bekerülő termelőeszközök eddiginél céltudatosabb fel- használása lehetővé teszi, hogy a termelés főbb ágazatában és fázisában szakosított üzemek alakuljanak ki. így válik lehetővé, hogy a következő tervidőszak végére búzából 18, kukoricából pedig 23 mázsa holdankénti termésátlagot érhetünk el. A szakosított termelés folyamatos növelése nyomán a szarvasmarha 26, a tertéstenyésztés 56 százalékban ilyen korszerű üzemekben történjen. A kertészeti ágazat a jövőben is komoly helyet foglal el a mezőgazdaságban, továbbfejlesztésére egv 15 éves rekonstrukciós terv végrehajtása kezdődött meg. A negyedik ötéves terv végére 8500 vagonnal több zöldség és gyümölcs, 400 ezer hektoliterrel több bor terem a jelenleginél. Tovább folytatjuk a nagy kiterjedésű homokterületek gazdaságosabb hasznosítását. E tömören említett célok megvalósulását segítik elő kutatóintézeteink és szorgos kutatóink. Iparunk továbbfejlesztésénél arra törekszünk, hogy az a lehető legteljesebb összhangban legyen az országosan is kiemelt iparágak és ágazatok fejlesztési céljaival. Így erőteljesebb lesz az élelmiszergazdaságon belül a feldolgozóipar, az elektroakusztikai és a műszeripar, a nyersanyagfeldolgozás, a járműiparhoz kapcsolódó ágazatok, a vegyipari gépgyártás és a lakosságot közelről érintő szolgáltatási ágazat fejlesztése. Az említett célok megvalósítására mintegy 2 titkára és Dumitru Turcus, Románia budapesti nagykövete. A szomszédos Ausztria kommunista pártjának küldöttsége Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke vezetésével ugyancsak Budapestre érkezett. A delegáció tagjai: Walter Wachs, a Politikai Bizottság tagja és Alois Hofer, a Központi Bizottság tagja. A vendégek fogadására a Nyugati pályaudvaron, szeg kerül felhasználásra. Következményeként a termelés kb. 50 százalékkal nő és újabb 13—15 ezer fő foglalkoztatása válik lehetővé. A korábbi időszaknál nagyobb összegek kerülnek felhasználásra a közlekedésben és a kommunális ágazatokban. Kiemelt helyen szerepel a lakosság egészségügyi ellátásának javítása, melyet hosszabb távra biztosít a negyedik ötéves tervben belépő kiskunhalasi 500 ágyas, és a tervidőszakban megkezdődő 950 ágyas kecskeméti új kórházak megépítése. Kecskemét és a megye kultúrszínvonalát növeli az épülő Kertészeti Főiskola, a Technika Háza és a városi művelődési ház. Az említettek és még sok más létesítmény méltán reprezentálja a Duna—Tisza közének e nagy részét, ennek termelését és kultúráját. Lehetőség nyílik ezzel számos tudományos jellegű rendezvény megtartására, melynek szintje és keretei meghaladjak a megyei és az országos méreteket is. Beszéde befejező részében Erdősi elvtárs megemlékezett a negyedszázados történelmi jelentőségű építőmunka hőseiről, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a nők, az ifjúság szerepéről és jelentőségéről. Végül utalt azokra a nagy jelentőségű állásfoglalásokra, mely pártunk, népi demokráciánk nemzetközi politikai irányvonalát jelentik, s amelyek szoros összefüggésben vannak a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista mozgalom, a békéért, a biztonságért, a szocializmus győzelméért folytatott nemzetközi méretű küzdelmei-,! vei. Erdősi elvtárs beszéde befejező szavaiban éltetve hazánk felszabadítóját, a Szovjetuniót, annak dicsőséges hadseregét, a Magyar Szocialista Munkáspártot és a békét. Erdősi elvtárs beszéde után K. Sz. Ponomarjov gárda-vezérőrnagy köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Meleg hangon méltatta a magyar és a szovjet nép barátságát. Az ünnepség első része az Internacionálé hangjaival zárult ★ A díszünnepség második része színvonalas kultúrműsorból állt. A városi művelődési központ szimfonikus zenekara, valamint munkásőrzenekarok szerepeltek. A Honfoglalás napjai címmel a Katona József Színház művészei adtak irodalmi műsort. Végezetül a város legkiválóbb énekkarai léptek fel. A Felsőfokú Óvónőképző Intézet énekkarai, a Kisipari Szövetkezetek Kodály kórusa, a pedagógus énekkar és a városi művelődési központ leánykara adott műsort illetve a Ferihegyi repülőtéren megjelent: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal és Fehér Lajos, miniszterel- nök-helyetesek, Gáspár Sándor a SZOT főtitkára, Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a KB tikárai, milliard formt körüli ősz-
