Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

# # MESEVILÁG #1 „Közelíts a kerevethez, vagy a díványhoz, vagy hogy is nevezzem azt a bagdadi „rekamiét” —és mikor felhangzik az or­dítás, adj teljes képet a függöny mögül.” Meglehetősen rejtélye­sen hangzik Fritz László Ali képmutató részvét­tel kérdezi: „Mi van ve­led, barátom?” „Ah, hol a pénzem?” „Miféle pénz?” „Amit félretettem öreg napjaimra!” Az igazság végül kide­rül, de hogy miképpen. rendezői utasítása a Kelet dús pompáját érzékeltető 2. számú stúdióban. A reflektorok fényében iz­zik az arab palotákkal szegélyezett tér, szökőkút csörgedezik a távolban, sima hátú türbék és égre ívelő minaretek emel­kednek ki a háttérfüg­göny homályábóL Kászim egy balszeren­csés pillanatában kölcsön­adta olajbogyós korsóját a rókalelkű Alinak. Még ez sem lenne baj, de a korsóba rejtett az oktalan Kászim ezer arany dé­nárt. A fent említett or­dítás akkor harsam fel, amikor Kászim karját vállig bedugva a korsó­ba, keresi, kutatja ara­nyait, de bizony olajbo­gyón kívül mást nem ta­lál. Kászim felordít: „Jaj, Allah, Allah segíts! Hol a pénzem?1? azt nem árulhatjuk el. Majd nyár elején, az esti mesesoroza tban megte­kinthetik ifjú nézőink és altkor megtudják, hogy a főbíró világokos kisfia miképpen oldja meg a rejtvényt, és hogyan szol­gáltat bizonyítékot a tett (elkövetője ellen. A felvétel során ilyen messzire még nem ju­tunk. A tv-játék készítése majdnem olyan nehéz munka, mint a filmfor­gatás. A stúdió itt is a jupiterlámpák fényében izzik, a filmfelvevőgépek helyett azonban tv-kame- rák szegezik miniatűr ágyúcsöveiket Márki Gé­za és Miklósi György színművészre, akik Ká­szim és Ali alakját sze­mélyesítik meg. Nem színes, csak feke­te-fehér felvétel készül, mégis a valóság hatását keltik a szereplők színes ruhái, a gyönyörű turbá­nok, a felkunkorodó orrú török cipők, az épületek hófehér oszlopsora. Csalfa mesevilág. Meg­járná, aki a szemének hisz. A jól megrakott ezüst tálban például li­bacombok piroslanak. fe­lettük hatalmas borjúsze­letek, báránykaraj, rán­tott kecskegida. A má­sik aranyozott óntálon sárga császárkörte, piro6 gránátalma, óriási forrnó- zai szilva. De bele ne ha­rapj valamelyikbe, bol­dogtalan igazhitű, bármi­lyen ingerlőén mosolyog. Mert ez a sok finomság kellék. Papírmaséból ké­szült Tudja ezt a színész, rendező, kulisszatologató, mindenki. Elképzelhető milyen meglepetést kelt tehát a rendező utasítása; „Kászim! Vedd a ke­zedbe a csirkét és míg beszélsz — lassan edd meg! Miklósi György megkö­vültén néz a rendezőre: „Hogy megegyem, ezt.” „Azonnal láss hozzá, már tíz perce áll a fel­vétel!” Szegény Miklósi beleharapott De bánatos ábrázata tüstént felde­rült. A jelenlevők pedig nem győztek csodálkozni; micsoda fogak! Csak a rendező és a kellékes kislány tudta, hogy nem papírmaséból készült a csirke. Ezt az egy kelléket a felvétel előtt hozatták a Rákóczi úti grill-sütőből. S. I. dasazu itk'Pzron wepsü 'nagaz? A színpadon ő Lenin tem a stílusát, értelemszerűen és ponto­san közvetítette az emberhez a forradal­mi szenvedélyesség és akarat erejét. Én voltam Bucsma másodszereplője, és ami­kor ő megbetegedett, a rendező hozzám­fordult: „No lám, Alekszej, elérkezett a te sorod.” A kezdővel sokat bajlódnak a smin­kesek. 0 eközben tudja, hogy a hasonló­ság külső jegye még távolról sem min­den. A legfontosabb — átadni azt a bel­ső tartalmat, ami meghatározza a for­radalmárt. Az elkövetkező esztendőkben sem válik meg Lenin alakjától a színpadon. A cso­dálatba ejtett partnerek, rendezők és né­zők szemében Omelcsuk ihletetten ala­kul át estéről estére. Legújabban M. Satrov — nálunk jóformán még ismeretlen szer- Amikor tegnap este Kijevben az Ivan 20 - JúliusJ-a cimű drámájában megy A külső hasonlóság még nem minden. Franko nevét viselő színház nézőterén kihúnytak a csillárok fényszemei, vala­ki igen elégedetten sóhajtott fel a dísz­előadás után először az öltözőben, majd az igazgatói szobában. A szóbanforgó személy, bármilyen furcsa, egy és ugyan­az. A színész, illetve a kijevi ukrán drá­mai színház direktora — Alekszej Omel­csuk. A vele készült interjút Anatolij Krasznopolszkij, jó tollú szovjet újságíró fenyegeti, így vezeti be — „a színpadról régóta is- A mnn merem, és megszerettem sok-sok alakí­tását: a megelevenedő Gorkij-figurákat, Alekszej traktoristát az Ukrajna mezőin című Kornyinycsuk darabban, s M. Szta- rickij főhőseit”. A magyar közönség láthatott már né­hány filmet a nagy proletárvezérről, így a „Lenin Lengyelországban”-t. A 100. születési évfordulóra újabb művek — filmek és színpadi drámák egyaránt — születtek. Alekszej OmelcSukra, a Le­nint megformáló színészegyéniségre egész Ukrajnában felfigyeltek, és alakítását ót ezen az izgalmas metamorfózison. A darab egyetlen nap tragikus esemé­nyeit vonultatja fel. Idő: a szovjetek ötö­dik kongresszusa. Az eszerek — Marija A. Szpiridonovával az élen — merényle­tet agyaltak ki Lenin élete ellen. Jarosz- lavlban sikerült zendülést kelteniük, le­tartóztatták Dzerzsinszkijt, Lenin fegy­vertársát. A szovjet hatalmat veszély A munkám főleg azért bonyolult — vallja a színész —, mert a szovjet állam megalapítójának alakja csak rövid idő­közökre tűnik fel. Nincseenek zsánerje- lenetek, sem lírai elkalandozások, ame­lyek alkalmat adnának a személyiség — ha úgy tetszik — intim megmutatására. Mindez a háttérben marad. És csak a vas-feszítettség létezik, egy másodpercre sem szabad lazítani. — Mi segítette a fölkészülésben? — A találkozások azokkal az emberek­kel, akik ismerték Vlagyimir Iljicset. Az elbeszéléseik közelebb vittek a megol­nyújtott tenyér mozdulata, ami hiányzik Satrov művéből. Kolegajev július 6-a nehéz éjszakáján megbánással és vallo­mással jön Leninhez. Lenin keményen megbélyegzi az eszereket és magát Ko- legajevet is, de a búcsúzáskor kezet nyújt Ez a gesztus jelképe lett az ember unj. cijiicikycui iviiioj —, __ ___ n agyszerű teljesítményként tartják szá- dáshoz. így keletkezett a Kolegajevnek mon. A pálváia egy csöppet sem szűköl- nvúitott tenvér mozdulata, ami hiónvzik ködött fordulatokban, és kissé a cso­dálatos elhivatottság, akarat, valamint nyugtot nem hagyó tehetség diadalát pél­dázza szabályozott korunkban. 1919. Ogyessza. Alekszej részt vesz egy drámai önképzőkörben, költő, verseket olvas. Az élet viszont hirtelen messzire téríti a művészettől:.a harkQvi autóé&tá, újjászületésébe -vezetett lenini hitnek- intézet diákja lesz. Am egyszer, éppen gondold csak meg, a forradalomhoz ve- az utolsó vizsgák előtt, Alekszej megné- zető út még nem zárult le előtted zi lvan Mikityenko darabjának, a Dikta*- ■ ■ Oroszból fordítottn-'-HaiáSz FéV&fe túrának az előadását, s a következő na- ' _____ p on felhagy a tudományokkal. Felveszik a harkovi színművészeti főiskola első évfolyamára. Hallgatóként statisztál. Egy- szercsak felfigyelnek rá — a megszokott fiatalemberre — az ukrán színházi élet akkori kiemelkedő művészei, akiket hír­név övezett már: Bucsma, Kruselnyickij, Miljutyenyko. Vajon ők plántálták át a tehetségük egy részét a színinövendék­be? — Alekszej Vlagyimirovics, hogyan ke­rült a fővárosba? — kérdezi most a be­érkezett művésztől az interjút készítő új­ságíró. — Meghívást kaptam. Az első szere­pem egy hadnagy alakjának a megfor­málása volt, aki a frontról tért haza a békés életbe. Az igazság az, hogy saját magamat játszottam. A háborús élet kü­lönösen közel állt hozzám, a volt front­katonához. A színházban akkor ment V. Visnyevszkij: Felejthetetlen 1919 című drámája. Lenin szerepét Ambroszij Bucsma játszotta. A próbákon megfigyel­A kézfogás hiányzott a darabból. Ilyen ez a KRÓNIKA... DICSÉRŐ INTÉZET Diethard Plett filológus, abból a megállapításból ki­indulva, hogy az emberek elégedettek és boldogok ha '"-ftgdicsérik őket, Majna- Frankfurtban megnyitot­ta a világ Aső ,dicsérő in­tézetét.” A különös intéze­tet felkeresheti bárki, aki elégedetlen a mindennapi élettel. Plett professzor páciensei teljesen normá­lis emberek, de úgy érzik, hogy nem kapnak annyi dicséretet, amennyit meg­érdemelnek. Diethard Plett gyorsan megvigasztal mindenkit. A tekintélyes honorárium el­lenében tartott félórás „ülésen” a mester olyan sok dicsérettel halmozza el „betegeit”, hogy azok elé­gedetten, kiegyensúlyozot­tan és magabiztosan tá­voznak intézetéből. REAKCIÓS PAPAGÁJ Az Állatok Világa című párizsi lapban jelent meg a következő hirdetés: „Elvesztettem értékes pa­pagájomat. Címem és ne­vem a madár lábán levő gyűrűn van feltüntetve. P. S. A papagáj politikai né­zeteiért nem vagyok fele­lős!” INDISZKRÉCIÓ A Schweitzer Illustrierte interjút közöl Nixon el­nök idősebb leányával, Triciával. A beszélgetésben a lány elmondotta; — Apám a televízióban úgy néz ki, mint egy fut­ballista. Beszéd közben so­ha nem néz a nézőkre, il­letve a felvevőgép lencsé­jébe. Johnson dolgozószo­bájában három televíziós készülék volt, apám egyi­ket sem nézi, letakartatta őket, jobban szereti a kandallót. Ö gyújt be, sze­ret a tűzzel játszani... MINI FOLYÓIRAT Az indiai Kalkuttában megjelent a világ legkisebb formátumú havi irodalmi folyóiratának az első szá­ma. A folyóirat címe Kis- magazin, nagysága egy ci- garettás dobozé és lapjain elbeszélések, versek láttak napvilágot bengáli nyel­ven. CSODA egy hatalmasat káromko­dott. Ezek voltak első sza­vai, amióta, a második vi­lágháborúban, egy bomba­támadáskor megnémult. íme: vannak még cso­dák! CSUPA MÜLLER Nehéz helyzetben vannak azok, akik Zürichben Mül­ler nevű ismerősük szá­mát szeretnék megtalálni a telefonkönyvben. A vas­kos kötetben ugyanis ki­lenc teljes oldalon 2500 Müller nevű előfizető so­rakozik. Csupán egyetlen viga­szuk lehet: ugyanis a nyu­gat-berlini telefonkönyv­ben 18 oldalon több mint ötezer Müller név között keresgélhetnek. ÓVATOS MENYASSZONY Jakob Lanting volt hol- Graham Lowell bristoli landiai hajóskapitány a fiatalember menyasszonya napokban megcsúszott la- nagyon érdekes feltételek- kóházának lépcsőjén és hez kötötte házasságra lé­pését. A vőlegénynek írás­ban kellett köteleznie ma­gát, hogy sohasem repül a világűrbe, nem lép más bolygó talajára, nem köt ismeretséget más bolygó­ról származó hölggyel. Lowell aláírásával pe­csételte meg ígéretét, s aztán frigyre lépett előre­látó menyasszonyával. Mr. Lowell egyébként — ab­laktisztító ... LELEMÉNYESSÉG Az olasz haditengerészet gazdag magántulajdono­soknak eladja a Földközi­tenger partvidékén levő erődítményeit és támasz­pontjait, ahonnan festői látvány nyílik az olasz Ri­viéra hegyeire és a tenger hullámaira. Az olasz hi­vatalok ezt az elhatározást azzal indokolják, hogy ezek az erődítmények katonai szempontból feleslegessé váltak és fenntartásuk pa­zarlás lenne. Szakemberek szerint az erődítményekéi át lehet építeni villákká és szállodákká. PAP ÉS RENDŐR Barry Wright rendőr őr­mester kettős életet kezd. A harmincéves londoni rendőr — aki már tíz éve kifogástalanul ellátja szol­gálatát — másodállásban segédlelkészi állást vállalt. — Rendőri munkám az első — nyilatkozta a mi­nap az újságíróknak —, egyházi tevékenységemet össze fogom egyeztetni szolgálati kötelességeim­mel ... FELHÍVÁS Részlet az osztrák állat­védő egyesület egyik pla­kátjából: „Belépett már ön az állatvédő egyesület­be? Még nem? Lépjen be azonnal! Az egyesület se­gítségére önnek is szüksé­ge lehet egyszer!” Krónikás: Révész Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents