Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
«. oldal Munkásanya ___ I édecziné vagyok — * ■ nyújtja kezét a kék munkaköpenyes középkorú asszony, s várakozó pillantással fürkész, — ugyan, honnan jöttem ide, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat központi munkásszállására? Gyorsan közlöm is, de már kérdezek. — A főművezető Lédeczi József felesége?... — Igen — mosolyog most már fölengedve, s hát persze, hogyne örülnék a véletlen találkozásnak, jómagam is. Legalább „éves szinten” meg szoktam keresni — riport-ügyben a barátságos főművezetőt, akit azóta ismerek, hogy a Leninvárosnak a Halasi út felőli házsorát építették. — így hát férj, feleség egy vállalatnál — szögezem le, amikor már a szemben levő íróasztalnál ülve kezdeném a fő téma, a munkásszállás iránti érdeklődést. Lédeczi Józsefnéval, a gondnoknővel. ___kJ emcsak mi.. I — m ég három fiunk is — veti közbe derűs szerénységgel. — József, a legnagyobb fiam — 22 éves — munkahelye itt van a közelben. Villanyszerelő ... A 20 esztendős Antal másfél éve kint dolgozik az NDK-ban. Építési gépszerelő, a vállalattól többen mentek ki — 1968 októberében — vele egyivású fiatalok ... Keserű Pista, Lör vei Lajos, Szombati Imre nevére emlékszem hirtelenjében ... Három éven át gazdagítják odakint szaktudásukat egy gyárban ... Antal nem sokkal a szakmunkás vizsga után utazott ki. Ha visszajön, itt, az építőknél folytatja ... — A harmadik fiú? — Sándor építőipari technikumba jár Szegeden, idén érettségizik ... eglátja, hogy sebe- sen jegyzem szavait. Szabadkozva tartja fel a kezét. — Nehogy családi riportot tessék már írni. — Nevet. — A munkásszállásról! — biztat. Ezt azért nem hagyhatom ki — célozok a sztorira, mire belenyugszik, Várja a következő kérdést. — Antal hogy érzi magát odakint? — Jól... A szakma mellett — ott valami alkatrészeket gyártanak — nyelvet tanulnak. Szórakoznak, kirándulni járnak. Annyi fele körülnéztek már, hogy talán többet látott az NDK-nak abból a részéből, mint itthon Magyarországból ... Fényképet küldött a szép erkélyes házról, ahol laknak. A lakásukban fridzsider, gáztűzhely ... Ügy hogy az én fiam nem jön zavarba, ha főzni kell, vagy akár mosni is ... Hat fiúnk van, minden házimunkát megtanultak idehaza; a csaSűrűsödnek a zöldjáratok A fogyasztók friss tavaszi áruellátására már folyamatosan érkezik a primőr a megye kertészeteiből. Elsősorban a lakiteleki, ti- szakécskei és a kalocsai termelőszövetkezetek látják el a megyét salátával, retekkel. A hónap végére várják a szabadföldi félegyházi retket, amelyből 7 millió csomót ígérnek a termelők. ! Iádban is kialakult az igaz- | ságos munkamegosztás ... j — Hat fiú ? ... Akkor már halljunk a többiről is. I — Zoltán az AKÖV-nél autó-motorszerelő tanuló, most nyáron vizsgázik ... László ennél a vállalatnál elsőéves tanuló. István hetedik osztályos. — Öröm egy ilyen szép család, ugye? — Akinek ennyi gyereke van, az érti meg, milyen boldogság ez ... Hogy amikor 5—6 forintja van valamelyiknek, hol engem, hol apukát lepi meg valami kedvességgel... Amikor vakációjuk van, mire hazamegyek a munkából, minden kitakarítva, elmosogatva ... És mindenre jut azért idejük, játékra, szórakozásra, tv-nézésre ... S az is olyan jó, hogy körülöttünk vannak ... Mikor vasárnap együtt vagyunk mindannyian... Csak akkor bizony érezzük, hogy Anti hiányzik ... Clgondolkozva simítja ^ asztalán az üveglapot. S amikor gyerektelen, fiatal házaspárokról esik szó, akik úgy érvelnek, hogy ifjúságukat, nyugalmukat még nem „fecsérelik el” gyerekkel való bajlódásra, vagy, hogy „először a kocsi, aztán — talán — a kicsi”, — csendesen, de szemében őszinte sajnálattal jegyzi meg Lé- decziné. őket szánja. — Nekik van autójuk, — nekünk nincs ... Bundát se tudunk venni, meg a lakásunk is egyszerűbb ... De nekünk mindezeknél drágább a család. Nem baj. hogy nincs annyink. Majd vesznek autót, bundát maguknak a gyerekek ... Azok is, akikre még éjszakánként visszaigazítom a takarót... Mert ilyen a gyerek; lerúgja magáról... Tóth István Kosarak exportra Csikós Mihály bácsi lassan húsz éve fonja a szebbnei szeoo Kosaiuitat az Alpári Háziipari Szövetkezetben. A szövetkezet az idén is több mint 90 ezer darab különböző kosarat küld külföldre, nagyrészt nyugati országokba. 1970. április 19. vasárnap Egyik legfőbb feladat az állattenyésztés fejlesztése BESZÉLGETÉS A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA FŐTITKÁRÁVAL A közelmúltban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kétnapos ülésen értékelte — többek között — a szövetkezeti gazdaságok elmúlt évi tevékenységét, eredményeit. Számos időszerű, soron levő tennivalót is megvitattak. Megállapították, hogy bár jelentős előrehaladást mutatnak az elmúlt évi gazdálkodást jellemző adatok, de a hazai termelőszövetkezetek még mindig sok gonddal-bajjal küszködnek és termelési eredményeik elmaradtak legtöbb európai szocialista állam korszerű mezőgazdasági nagyüzemeitől. A tennivalók között szerepel a termelés további korszerűsítése, a gépesítés fokozása és főként az állattenyésztés fej- lesztése. Munkatársunk felkereste K. Nagy Sándort, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát és információt kért a szövetkezeti gazdálkodás jelenlegi helyzetéről. Hogyan értékeli a« elmúlt évi zárszámadások alapján a termelő- szövetkezetek tavalyi eredményeit. Milyen vonatkozásban történtek előrelépések gazdálkodásukban? — A zárszámadások az előző éveket lényegesen meghaladó fejlődésről számolnak be. Termelőszövetkezeteink összes tevékenységük eredményeként 60 milliárd forint bruttó termelési értéket, az előző évinél 15 százalékkal többet, 26,5 milliárd forint bruttó jövedelmet, az előző évinél 20 százalékkal többet értek eL Ezzel összhangban növekedett a gazdák jövedelme is, 8,5 százalékkal. Ez a növekedés a felhalmozás és fogyasztás arányának további javulása mellett következett be. Az elmúlt év kiemelkedő gazdálkodási eredményeit az segítette elő, hogy a gazdaságok vezetői ás tagja} mind jobban tudnak élni a gazdaságirányítás# reform által létrehozott lehetőségekkel. Ez párosulva a szorgalma* munkával, a kedvező időjárással és a javuló anyagi, műszaki ellátással, a fenti eredményekhez vezetett. Az általános fejlődésen belül a növénytermesztés mellett nagyon elmaradt az állattenyésztés, a háztáji állatállomány pedig nagymértékben csökkent. Minden képpen káros jelenség ez, mert az ellátási gondokon túl gyengíti a szövetkezetek gazdálkodásának stabilitását, csökkenti a tagság jövedelmét. Melyek a legfőbb tennivalók közös gazdaságainkban az idei esztendőben? — Az elmúlt évi eredményes gazdálkodás következtében termelőszövetkezeteink jó alapokkal kezdhették az idej évet. Sajnos, a késői kitavaszodás, a belvíz csökkenti a lehetőségeket. A tervek, célkitűzéseinek megvalósítása, az indulás gondjainak leküzdése nagy erőfeszítéseket követel mind a vezetéktől, mind a tagságtól. Szükséges mindenekelőtt a tavaszi munkák gyorsítása minden erő- és munkagép maximális kihasználásával. Tudjuk, hogy egyes helyeken gépesítési gondok vannak. Helyes, ha a gazdaságok megállapodnak egymás közt a gépek átcsoportosítására, s minden erőt mozgósítanak, a tagokat, a családtagokat a munkák elvégzésére. Az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha- és sertéstartás fejlesztése érdekében többet kell törődni a háztáji állatállomány növelésével, ami csak a közös és a háztáji gazdaságok szoros együttműködése alapján, szervezetten, a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával oldható meg. Megjelent egy kormány- rendelet, amely szerint a háztájiban végzett olyan munkát, amelyet a termelőszövetkezeti tag, megállapodás alapján, szarvasmarha vagy sertés tartására fordít, közösben végzett tevékenységnek tekintik. Ez a nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási, szociális juttatások, valamint a háztáji föld szempontjából figyelembe veendő. A rendelkezés nagy segítséget nyújt az állattenyésztés fejlesztéséhez. A termelőszövetkezetek vezetőin, a háztáji bizottságokon, a szakembereken a sor, hogy a rendelet elérje célját. Mostanában sokat beszélnek a termelőszövetkezetek gazdasági kapcsolatainak kibővítéséről. Az együttműködést még számos akadály nehezíti. Várható-e, hogy ezek száma csökken? — A korszerű technikának és technológiának a mezőgazdasági termelésbe történt behatolása, a gazdaságok tevékenységének bővülése szükségképpen igényli a termelőszövetkezetek közötti gazdasági együttműködést. Az, hogy melyik üzemágban, szolgáltatásban, feldolgozásban, vagy az értékesítés területein milyen esetben szükséges létrehozni a gazdasági együttműködés valamilyen formáját, csak egyedi mérlegeléssel dönthető el. Függ a gazdaságok nagyságától, sajátosságaitól, a fejlesztési alapok mennyiségétől és így tovább. A közös vállalkozások létrehozása nemcsak gazdasági kérdés. Tekintettel kell lenni a szövetkezetpolitikai elvekre, amelyek főleg a közös vállalkozások működésében, vezetésében, méretében. a nyereség felosztásában tartandók szem előtt. Ily módon lehet csak elejét venni az olyan gyakran jelentkező törekvéseknek, amelyek a létrehozó, alapító gazdaságoktól történő eltávolodásban jelentkeznek. A közös vállalkozásoknak nagy szerepe lehet a szövetkezeti, nagyüzemi termeié* továbbfejlesztésében. Amennyiben a jövőben nagyobb gondot fordítunk korszerű technikával — a létrehozók garanciája mellett — a szükséges hitellel történő ellátásukra és működésükben a szövetkezeti j elvek erősítésére, jelentős ! előrehaladással számolha- i tunk. Ez egyúttal csökkenti a még jelentkező akadályokat is. A megyében 70 szak- szövetkezet működik. Az utóbbi időben különböző fórumokon, számos publikációban szerepeltek. Ismertek tehát a gondjaik. Milyen változások várhatók megítélésüket tekintve? —■ A szakszövetkezetek szerves részei a szövetkezeti mozgalomnak. Megtestesítik a mozgalom természeti, közgazdasági viszonyokhoz történő alkalmazkodását, s emiatt úgy tekintjük őket, hogy hosszú ideig még fennmaradnak. A szakszövetkezeti forma, az egy-egy vidékre jellemző termelési ágazatot tekintve, alkalmas a korszerű nagyüzemi termelés megvalósítására. A szak- szövetkezetek szocialista jellegének elismerése, belső életünk a termelőszövetkezetekhez hasonló rendezése, üzemi tevékenységük bővítésének lehetőségei elősegítik, hogy betöltsék társadalmi funkciójukat Ehhez persze az is szükséges, hogy a közeljövőben közös tevékenységük mértékének arányában a szakszövetkezetek tagjai hozzájussanak a termelőszövetkezeti tagokat megillető kedvezményekhez és szociális juttatásokhoz. Mindezek alapelveinek kidolgozására folynak az előkészületek. Már több mint két éve megalakultak a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Eddigi működésüket általában eredményesnek tekinthetjük. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is többször foglalkozott már tevékenységűkkel. Melyek azok a feladatkörök, ahol erősíteni kell az érdek- képviseletet? — A termelőszövetkezetek szövetségei rövid fennállásuk óta a tagszövetkezetek szolgálatában eredményes, úttörő munkát végeztek. Ez főleg a termelő- szövetkezeteknek a gazdaságirányítási rendszer viszonyai közé történő eredményes beilleszkedésének elősegítésében, a gazdasági kapcsolatokban, az érdek- védelem ellátásában, a szövetkezetek demokratikus működésének az új szövetkezeti törvény szerinti erősítésében és a szövetkezetek közötti gazdasági kapcsolatok szélesítésében jelentkezett. A szövetségek munkájának továbbra is a fentiekben említett keretek között kell mozogni, csak a korábbinál sokkal hatékonyabban. Vonatkozik ez a gazdaságirányítási rendszer nyújtotta lehetőségek kihasználására, a hazai és a külföldi piaci igényekhez történő fokozottabb alkalmazkodásra, a korábbinál biztonságosabb értékesítés megszervezésére. A termelőszövetkezetek érdekeinek védelmét szolgálja az állami gazdálkodó szervekkel történő, a kölcsönös előnyökön nyugvó tartós kapcsolat kialakítása, a termelőszövetkezetek vállalkozásai érdekképviseletének hatékonyabb érvényesítése.
