Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-17 / 89. szám
tm iprffi« n péntek «. Meghalt Veres Péter Életének 74- évében, rövid betegség után csütörtökön elhunyt Veres Péter Kossuth-díjas író, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Elnökségének tagja, a Magyar írók Szövetségének választmányi tagja. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar írók Szövetsége saját halóttjának tekinti. A temetésről később intézkednek. Ha valaki egy távoli kontinensen csak az ő sorsát, az ő műveit ismerné a magyar haza tízmillió lakosának életéből-gondolataiból, az tisztán és árnyaltan látná a XX. század honi küzdő parasztságának történelmi útját és helyzetét Veres Péter a komor társadalmi szélsőségek világában született Balmazújváros hiába épült a roppant tágasságú Hortobágy peremére, a kétkezi ember ott is gyötrőn szegény volt. Veres Péternek is már a negyedik elemi után munkába kellett állnia. Gorkij ián hányatott ifjúsága során volt kiskondái, gu- lyásbojtár, napszámos, dolgozott a vasútnál pályamunkáéként, aratónak szegődött a Semsey uradalomba... és fiatalon megismerte a proletariátus igazának Marx által megfogalmazott igéit A Szociáldemokrata Párt balmazújvárosi földmunkás szervezetének tagjaként került közel a szooialianus elméletéhez. Már a Tanácsköztársaság idején jó szívvel és minden erejével, tehetségével vállalta a forradalmi közösség szolgálatát Tagja lett a helyi földosztó bizottságnak, direktóriumnak, munkástanácsnak. A reakció ezért előbb másféléves romániai internálással, majd midőn onnan kiszabadult és hazatért, egy évi börtönnel sújtotta. Aligha volt még egy magyar író a két világháború közötti Magyar-országon, aki a Veres Péteréhez hasonlóan társadalom alatti helyzetben, az önművelés és önkifejezés hasonló eredményeit érte volna eL Népes család eltartásának gondjával a vállán, csendőröktől, bíróságoktól zaklatott parasztemberként is országos figyelmet keltő íróvá és közéleti emberré emelkedett. Az Alföld parasztsága, a Számadás és a Gyepsor című könyvei széles körben ismertté tették Veres Péter nevét. Veszélyes ellenfelükre ismertek benne a hatalom embered — a tollal és az élőszóval egyaránt pompásan bánó harcostársra a Márciusi Front vezetői. Hazánk felszabadulása szinte népmeséi fordulatot hozott az egykori balmazújvárosi szegényparaszt életébe is. Az Országos Föld- birtokrendezö Tanács elnökeként ő irányíthatta az általa annak idején oly merészen támadott nagybirtokrendszer szétzúzását. Elnöke volt a falusi szegénység egy részét magába ölelő Nemzeti Parasztpártnak, tagja az országgyűlésnek, miniszteri posztokat töltött be, az Írószövetség elnökévé választották. Az új Magyarország ■ közéletének egyik legtevékenyebb vezető személyisége volt. Veres Péter szánté halála napjáig szívósan művelte önmagát Elemi vitatkozó ereje, emberi tisztessége, széles látóköre, még bírálóiból is tiszteletet váltott ki. Személyében tisztatollú írót, kipróbált hűségű és tehetségű közéleti férfit és gondolkodót, felejthetetlenül puritán embert gyászol az ország. Elhunyt Váci Mihály • Hanoiból érkezett a tragikus hír, csütörtökön elhunyt Váci Mihály, Kos- euth-díjas költő, aki magyar kulturális delegáció tagjaként tartózkodott Vietnamban. Negyvenhat éves volt, országgyűlési képviselő, az „Űj írás” szerkesztője. Váci Mihályt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar írók Szövetsége saját halottjának tekinti. A magyar irodalom kiváló személyiségétől Hanoiban pénteken vesznek búcsút gyászszertartáson a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kulturális kapcsolatok bizottsága és a hanoi magyar nagykövetség vezetői és munkatársai. Intézkedés történt a költő holttestének hazaszállításáról. ♦ Március 26-án érkezett a VD1Í fővárosába a magyar delegációval Váci Mihály, s hirtelen megbetegedett. Azonnal kórházba szállították, ahol megállapították, hogy váratlanul fellépett magas vérnyomás következtében agyvérzés érte. A vietnami orvosok mindent elkövettek meggy ógyításáért, biztosították számára a szükséges kezelést. Három nap múlva visszanyerte eszméletét, és állapotában átmeneti javulás következett be. Április 7-én azonban vérnyomása ismét felszökött és újabb agyvérzést kapott. Többé nem nyerte vissza öntudatát. Az orvosok megfeszített munkája sem tudta megmenteni Váci Mihály életét. Nyíregyházán született 1924-ben. Apja vasúti munkás volt. Tanítóképzőben végezte tanulmányait, s aztán éveken át tanyai pedagógusként működött. Volt kollégiumvezető, megyei tanácsi előadó. 1950- től az akkori közoktatás- ügyi minisztériumban, i majd a Tankönyvkiadónál dolgozott. 1960-ban az Életéé Irodalom munkatársa lett, 1961-től az Űj írás szensesztő bizo tl»3ki0v«XlcljtC I tagja, később a folyóirat szerkesztője. Szabolcs me- i gyében kapta 1963 óta betöltött országgyűlési képviselői megbízatását. Tollával, alkotói mun-| kásságával politikus költővé, pártos közéleti alakjává vált a mai magyar irodalomnak. Első verseivel 1955-ben jelentkezett, ugyanekkor adta közre „Ereszalja” című debütáló kötetét is. Az 1962-ben kapott József Attila-díj után a szocialista magyar irodalom terén kifejtett tevékenységéért 1965-ben tüntették ki Kossuth-díjjal. LJUDMILLA KUNYECKAJAi /Lenin dolgozószobájában 4. Röviden, röviden • •• A világ 1970. április 22-cn megemlékezik Lenin születésének 100. évfordulójáról. A Kremlben, Lenin dolgozószobájában és lakásán emlékmúzeum idézi életének utolsó éveit. Vlagyimir Iljics természetesen nem tudott időt szakítani arra, hogy mindenkivel beszélgessen, aki csak találkozót kért, de tudni akarta, hogy milyen javaslatokkal akartak hozzá fordulni. A Népbiztosok Tanácsának fogadószobájában ezért külön dossziéba cember 30-án ennek jegyében fogadták el a „Bürokrácia felszámolásáról” szóló dekrétumot. Vlagyimir Iljics sokszor maga intézkedett ilyen ügyekben. Annak idején például nagy jelentőséget tulajdonított a i Fowler-rendszerű kísérleti ekék elkészítésének. A * másodszor elkésik, attól levonnak egy napi fizetést, ha harmadszor is előfordul, a sajtóban is közzéteszik. Azokat pedig, akik egymás után több mint háromszor elkésnek, az érvényes utasítások alapján leválthatják azzal, hogy többé nem tölthet be felelős tisztséget. Lenin szigorú rendet dolgozott ki az ülésekre is, az igazságügyi népbiztoshoz, Mikor felszólalt az üléseken, mindig kezében tartotta másodpercmutatós óráját. gyűjtötték a beadványokat Később ezek közül nem egy a szovjet kormány törvényeiben fogalmazódott újjá. Egy munkásnő például kérte, hogy adjanak ki dekrétumot a terhes anyák szabadságáról. Lenin a tervezetre ráírta: „A munkaügyi népbiztos hatáskörébe”. Nem sokkal később megjelent a törvény. Lenin gyűlölte a bürokráciát és a formalizmust. A Népbiztosok Tanácsában az volt a szabály, hogy minden beérkezett levelet 24 óra alatt el kellett olvasni, hogy írója egy héten belül választ kaphasson. 1921. szeptember 23-án Vlagyimir Iljics tudomására jutott, hogy n«m továbbították időben egy levelét. Ezzel kapcsolatban a következőket írta: „Tegnap észrevettem, hogy egy Fo- tyijevkának átadott sürgős iratot a „szokásos”, vagyis ostoba úton továbbítottak, így nem ért oda a szükséges órában, s ha nem avatkozom be, napokat is késhet. Ez a módszer megengedhetetlen. Ha még egyszer előfordul ilyen bürokratikus aktatologatás, szigorú büntetéshez, leváltáshoz folyamodom”. A bürokrácia ellen a Népbiztosok Tanácsának apparátusában folytatott harc — mint cseppben a tenger — tükrözi azt a feszült küzdelmet, amit Lenin az egész államban folytatott a cári hivatalnokgépezet súlyos örökségének felszámolásáért. 1919. degyái-tó szervek azonban nem lettek készen időben. Lenin, akit felháborított a késedelem, azt követelte, hogy állítsák „bíróság” elé a vétkeseket, sőt „ítélet-tervezetet” is írt: „A bürokratikus huzavonát elítélő nyilvános tárgyalásnak rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítva ezúttal a legenyhébb büntetést szabtuk ki, mivel a vétkesek eddig ritka lelkiismeretességgel dolgoztak. Egyben figyelmeztetünk mindenkit, hogy a jövőben a huzavonáért még a „szent”, de tehetetlen fajankókat is megbüntetjük (a bíróság fogalmazhat valahogy enyhébben is). Mert nekünk Oroszországban nem szentekre, hanem jól dolgozó emberekre van szükségünk”. Lenint felháborította a fegyelmezetlenség, más munkájának és idejének semmibevétele. Eleinte voltak, akik elkéstek a Népbiztosok Tanácsának üléseiről. Lenin, aki mindig pontosan a jelzett időben nyitotta meg az ülést akármennyién jelentek is meg — eleinte megelégedett bíráló megjegyzésekkel, de 1920 áprilisában a Népbiztosok Tanácsa külön határozatot fogadott el azokról az intézkedésekről, ame- j lyekkel meg akarják szüntetni a pontatlanságot. Ez kimondta, hogy aki első alkalommal több mint tíz percet késik, annak nevét figyelmeztetéssel a jegyzőkönyvbe is beírják, aki Kurszkojhoz továbbított javaslatában ; beszámolóra — 10 perc, első felszólalás — 5 perc, aki másodszor is hozzászól — 3 perc, csak kétszer lehet hozzászólni. Maga Lenin soha nem élt vissza elnöki tisztségével. Amikor felszólalt az üléseken, mindig kezében tartotta másodpercmutatás óráját, s ha észrevette, hogy a felszólalásra, megjelölt idő a végéhez közeledik, gyorsabban beszélt, hogy ne lépje túl azt. Az egyik ülésen felszólalt egy katonai szakértő és túl szigorúnak nevezte a felszólalási rendet. Vlagyimir Iljics mosolyogva megjegyezte, hogy jobb éjszaka előkészíteni a rövid, kimerítő beszámolót, mint éjszaka ülésezni. Lenin nem engedélyezte, hogy az üléseken magánbeszélgetésekkel rabolják el az időt, ezért javasolta, hogy az ilyen mondanivalókat írásban közöljék egymással. Lenin nem egyszer több tucat cédulát kapott és válaszolt meg egy 2—3 órás ülésen. Ugyanakkor a Lenin elnökletével lezajlott megbeszéléseken mindig közvetlen. elvtársi volt a lég- ! kör. Mindenki kimondta, amit gondolt. Kitűnő humorérzékkel fogadott minden tréfát, találó megjegyzést, s olyan jóízűen kacagott, hogy senki sem állta ki mosoly nélkül. (Folytatjuk.)
