Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
8. oldal 1970. Április 12, vasárnap 1» „Nagyüzem a kép-totó értékelésénél Nehogy azt higyjék a kedves — felszabadulási rejtvénypályázók, hogy az utolsó kép-totó utáni nagy hallgatás feledékenységet, takar. Mi sem izgulunk kevésbé az eredmények végső kialakulásáig, mint a lelkes megfejtők. Akik bizony —hetenként — úgy hat-hétszázad magukkal küldték szorgalmasan, s az időszaki találatközlésig is drukkal telve — a szelvényeket. Most ugye az a helyzet, hogy még meg kellett várni az „utolsó menet” megfejtéseinek beérkezését. Ezeket — a tőlük megszokott precizitással és lelkiismeretességgel dolgozzák fel az értékelést közvetlenül végző nagydiákok. Amikor ezzel készen lesznek —, keríthetnek sort beküldőnként az egyéni össztalálatok megállapítására, illetve a találatarányok szerinti csoportosításokra. Ezt viszont csak a jövő hét közepe után tudják befejezni. Addig is tehát kellemes szurkolással kísért szíves türelmüket kérjük. Mához egy hétre, úgy véljük, sok érdekeset és meglepőt tudunk írni azzal kapcsolatban, milyen a telitalálato- sok, legtöbb vagy legkevesebb találatosok aránya. Bizonyos, hogy valameny- nyiünk számára lesznek meglepő eredmények. Ha csak arra gondolunk például, hogy kezdetben — egy-másfél hétig hallatszottak olyan vélemények: „Ó, pofon egyszerű, köny- nyű megfejteni a kép-totót hiszen ...” Aztán jöttek a kisebb-nagyobb buktatók; amikor a lovas kalapjának megfigyelése is kellett annak eltalálásához, bugaci vagy hortobágyi produkcióról készült-e a felvétel; vagy amikor egy új létesítmény falán látható dombormű és a kísérőszöveg mellett is szükség volt több-kevesebb „nyomozga- tásra”, hol is készült az a bizonyos intézet; nem beszélve egy kis Babits-„ku- tatásról”, midőn az esztergomi látkép csak apropó volt az esztergomi vonatkozású költemény címének feladványához. NYELVŐR írásrendszerünk kialakulása Tény, hogy — miként az értékeléseket végző bizottság az eddigiek alapján már leszűrte — olyan na- gyon-nagyon nem fogunk dúskálni telitalálatokban. No de annál izgatottabban várjuk a kis találatkülönbségekből adódó árnyalatokat is, hogy majd aztán a lehető legméltányosabban döntsünk a jutalmak sorsolásának kritériumairól... Addig is szíves türelmet kérünk — ismételten —, a pályázat kedves résztvevőitől. —th —n A latin betűs írásra való áttérés tette szükségessé ábécénk kialakítását. Ez nem egy ember műve, hanem nemzedékek majd egy évezredig tartó közös csiszoló munkájának eredménye. írásrendszerünk kialakítását az nehezítette, hogy sok olyan hangunk volt, amelyeknek nem voltak megfelelői a latin ábécében. Az elmúlt hosszú idő alatt igen sok próbálkozás történt. A könyvnyomtatás elterjedése előtt a királyi kancellária és a kódexek írói sokszor egymástól függetlenül fáradoztak a magyar írás kialakításán. A könyvnyomtatás elterjedése után pedig külön protestáns és külön katolikus nyomdai íráshagyomány színesítette, sőt tarkította írásrendszerünket. Kezdetben a sajátos magyar hangokat a latinból ismert betűkkel jegyezték le, így egy betű több hangot is jelölt. A „z” betű az sz és z hangot, az „s” betű az s és zs hangot, a „c” betű pedig a c, cs és k hangot. A XII. század elejétől kezdve a latinban ismeretlen hangokat már összetett betűkkel kezdték jelölni. így keletkezett az sz és zs betű az addig használt z és s helyett. A c hang jelölésére kialakult a ez betű. A cs betű az addig A Balett Praha vendégjátéka Kecskeméten Kecskemét gazdag tavaszi kulturális programjának kiemelkedő eseménye volt a prágai balettegyüttes fellépése pénteken este a Katona József Színházban. Ez az 1964 óta működő társulat igen rokonszenvesen járja a modern balett-törekvések útját s keresi ezen belül a minél teljesebb, egyéni mondanivaló kifejezésére szolgáló eszközöket. Műsorán jelenleg 11 modern kompozíció szerepel, többek között Bartók: A csodálatos mandarin című táncjátéka is. Ladislav Vicar, az együttes vezetője elmondta, hogy legfőbb céljuk: igazi színházat csinálni a balettből, szakítani a klasszikus balett megmerevedett, továbbfejlődni képtelen stílusával, de ugyanakkor átvenni annak egyes elemeit, ahol az a modern mondanivaló kifejezése érdekében indokolt. Említette azt, ami egyébként a nézőkben is felmerülhetett, hogy ismerik és szeretik a pécsiek eredményeit, törekvéseiket rokonnak tartják az övékével. Az összehasonlítás természetesen sok eltérő vonást is felszínre hozna. Általában azt hiszem, hogy a prágaiak nem kötelezték el magukat egyetlen iskolához sem, de — akárcsak a klasszikus balettből — a kortárs irányzatokból is igyekeznek megtanulni mindazt, ami a számukra hasznosnak látszik. Érdekes megemlíteni, hogy az együttes nem tartozik egyetlen színházhoz sem, nincs is önálló színháztermük, hanem annak a stúdiónak a keretei között működik, mely a nálunk is jól ismert Fekete Színház és Laterna Magica együtteseit is fenntartja, önálló zenekaruk sincs, a baletteket magnetofonkísé- retes zenére adják elő, így igen kisszámú apparátussal számos külföldi turnét viszonylag egyszerűen le tudnak bonyolítani. A műsorban három rövid, egymástól hangvételben és mondanivalóban különböző balettkompozíciót láttunk. Egyik sem absztrakt vagy ún. „szimfonikus” balett, mindegyiknek van cselekménye, de ezt olyannyira a tánc, a mozdulatok nyelvén fejezi ki, hogy szavakkal elmondva alig lenne több egy-egy közhelyszerű mondatnál. Egyik lényeges alapvonása ez a modern balettnek: nem előregyártott „storyt” ültetnek át színpadra, hanem maga a mozgás s az ebből adódó legkülönfélébb kompozíciók hordoznak valamiféle, másként alig kifejezhető dramaturgiát. A prágaiak stílusának egyik erénye, hogy ugyanakkor nem veszti el, sőt magasabb fokon újjáteremti a mindenkori balettművészet egyik alapelvét: a természetes mozdulatok szépségét, a tánc artisztikumát. Morális-szimbolikus ihletésű, s mint ilyen, viszonylag a legabsztraktabb a Bohuslav Martinu zenéjére komponált „Freskók” című balett volt, Pavel Smok koreográfiájával. Egészen más, modern és konkrét morális-pszichológiai mondanivaló ábrázolására vállalkozott zánkban is ismert „Hirosima” című kompozíció, mely az első atombombát ledobó amerikai pilóta lelkiismereti válságát és ösz- szeroppanását tárta a nézők elé rendkívül szuggesz- tíven. A fiatalon elhunyt William Bukovy konkrét zenét komponált ehhez a baletthez, a koreográfiát Lubos Ogoun készítette. Mindezek feloldásaként a „Nedbaliana” című balettel zárták műsorukat a prágaiak, a neves cseh operettszerző: Oskar Ned- bal műveiből összeállított zenére. A hagyományos balettet és a krimit egyaránt parodizáló kompozóció humoros ötleteivel s a táncosok egészséges komédiá- zásával igen kellemes perceket szerzett. Az együttes szólistái közül Marcella Martinikova. Marta Synackova, Jaroslava Zlabkova, Peter Kozeluh, Jan Klar és Karel Hruska nevét kell kiemelnünk. Körber Tivadar í j kiadvány megjelenését tervezik „Helytörténeti füzetek” címmel új kiadvány megjelenését tervezi a Kalocsai Helytörténeti Bizottság. Az évente két alkalommal megjelenő 50—100 oldal terjedelmű füzetet minden bizonnyal jól hasz nosítják a tárgyi néprajz, a folklór, a miiem lékvéde lem és a helytörténet min- a ha- ' den ágának művelői. használt c és eh helyett a XVII. századtól kezdve szilárdult meg. A ty, gy, ny, ly betűk és a magánhangzók hosszúságának jelölése csak a XVI. századtól kezdve általános. Az Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság 1832-ben adott ki először helyesírási szabályzatot. Ezután még kilencszer szabályozta Akadémiánk helyesírásunkat, mert hiszen a nyelv fejlődésével a helyesírásnak is változnia kellett. Az akadémiai szabályzat mellett egy időben külön nyomdai szabályzat is megjelent 1922-ben és 1929-ben, sőt 1903-tól 1922- ig külön iskolai helyesírásról is beszélhetünk. A helyesírási egyenetlenségek eltüntetése állandó vita tárgya volt. A régihez való makacs ragaszkodás akadályozta az ésszerű változtatásokat. A múlt század végén Gyulai Pál a helyesírási vitákban azt vallotta, hogy nem lehet jó magyar ember az, aki ez helyett egyszerű c betűt, vagy „a ki” helyett „aki”-t ír. Az Iskolai Szabályzat mégis megszüntette a ez használatát, és egybeíratta a vonatkozó névmásokat. Ez tette kötelezővé a három elemből álló dzs betű használatát ds helyett. Ezért írunk lándzsát és findzsát lándsa és findsa helyett. Ez a betűkombináció nagyon kirí a magyar betűk rendszeréből, hiszen ellene van az 1832 óta következetesen megvalósított egyszerűsítési elvnek. A ez majd félezer éves használat után tehát kikerült ábécénkből. Vagy talán mégsem? Újabban megint használatban van: egy híján tízezer „szaladgál” belőle. Ne szaporítsuk a szót: a magántulajdonban levő gépkocsik számtábláján olvasható a CZ. (Olvasóink talán nem neheztelnek meg ezért a tréfás kitérését. De ezt el kellett mondanom.) Kiss István — Petrák Mihály elvtárs? azokban az órákban, ami aludni szoktam, ali — Az vagyok. kor — Engedje meg, hogy ki- tudok megállni a lába tüntetéséhez gratuláljak, mon ... Persze, ahogy öreg Szeretnék beszélni magá- szik az ember, kevesebb a] val. vásra van szüksége. — Először hadd menjen A ceglédi úti őrház elől el a vonat. 30—40 vonat halad el eg Az égnek meredő sorom- „műszak” alatt. Azonkívi pók gyorsan ereszkednek a rengeteg tolatás, különc lefelé, ahogy az őr körbe- sen nyáron és ősszel a nag forgatja a kart. A Kecske- szállítások szezonjában, mét—Cegléd főútvonal két oldalán szinte pillanatok — Nem nagyon nehéz i, .. . „ .... a szolgálat, de nagyon od alatt hosszú sora gyűlik keU figyelni... Meg őröl ké átkozzák az embert közútról. Mintha rajtai állana, hogy meddig va össze a járműveknek; te her- és személykocsik, motorok, lovas kocsik, kerékpárok. A sorompó küisőo1- a sorompó, dalarol úgy latszik, hogy túlbuzgó volt az őr. Vagy pedig azért állította le a közúti forgalmat, mert szeret packázni a sofőrökkel. Kideríthetetlen, hogy a vo— A fizetés? — 1870 forint... Talá nem is az a baj, hogy ke veset fizetnek. Inkább a hogy máshol kevesebb f< lánnál, a motorok kormá- lelősség mellett meg leh< nyánál vagy a lovas ko- ennyit keresni. esik bakján szidják-e job- Petrák Mihály hároi ban a sorompóőrt, de az gyermeket nevelt fel és ts bizonyos, hogy sokan tü- níttatott ki szerény fizeti séből. Alkalma lett volr — ideje ig —, hogy be utaltassa magát valahov de ő még nem üdült a hai mincéves szolgálata alal Alig nőttek fel a gyereke relmetlenkednek. Egy-két percnél nem telhet el több idő. amikor ideér a vonat. Hirtelen tűnik fel, mintha a semmiből jönne. Zúg, robajlik, csattog. Repíti az áramvonalas és kerültek el a házté Diesel. Elképzelni is iszo- jöttek az öregszülők, nyú, hogy mi maradna ab- Petrák Mihály 2—3 na| ból a közúti járműből, ra elaprózva veszi ki a szí amelyet ez a sínen szágul- badságát. Amikor otthe dó sárkány elütne ... van valami dolog a kér Egy tisztelgésnyi idő alatt ben, a szőlőben. Szer elrobog a szerelvény. Nem kertészkedni, a szőlőbe láttam a mozdonyvezetőt, dolgozgatni. Nem sok ez és nem tudom, hogy fogad- szőlő — 140 négyszög ta-e az üdvözlést. Ekkora mindössze — de saját t gyorsaság mellett már lepítés. Elfoglalja bem semmit se jelenthet a tisz- magát, ha nincs szolgála telgés annak, akinek szól. ban. A sorompóőr mégis sapká- őszülő hajú, csendes b jához emeli a kezét. Való- szédű ember a Ceglédi 0 színű, hogy Petrák Mihály sorompóőr. Szemhéjai vi akkor is köszöntené az rösek az éjszakázást^ előtte elhaladó vonatot, ha egyébként látása, hallá: a szabályzat nem kötelezné rá. Harminc éve van a vasútnál. Itt, a Ceglédi úti ői házban éppen húsz eszjó, egészsége kielégít Négy év múlva megy nyui díjba. Hosszú szolgála alatt semmi nevezetes ne történt vele. Ha csak tendeje őrködik. Tizenkét nem, hogy tizenegy év óra szolgálat, huszonnégy volt párttitkár a vasútní óra pihenő. Egyszer éjsza- Funkcióját éppen olyi kás, máskor nappalos. Na- becsületesen látta el, mi: ponként van a váltás. a szolgálatot. A Munka É — Ember ezt meg nem demrend bronz fokozata- szokja, csak hozzá törődik, amellyel a felszabadul:- világosít fel Petrák Mi- 25. évfordulója alkalmáv haly. — Ha szolgálat előtt tüntették ki — jutalma kialszom magam, éjszaka hosszú időn át leikiismer nem nagyon álmosodom el. tesen végzett munkának. De aztán nappalos leszek, z. T. Csak az osiulok szaporodik? Én csak ammon- dó vagyok, hogy jó lesz felkötniük a... anyakönyvi kivonatokat a közvéleménynek. Egyik az irhát honi ál- nap víziló született, tatainknak. Mert addig-addig ösztökéljük a tömegkommunikációs eszközök mindegyikén — sajtóban, rádión, tévén keresztül — hazai marháinkat, sertéseinket a nagyobb szaporaságra, hogy külföldi jószágok orrintják meg a nagy konjunkturális lehetőségeket. Disznóink, marháink ne legyenek már sokáig „ellaposodva”, mert ha húzzák-halasztják a másikon fehér tevecsecsemő. A fehér tevéről pedig tudni kell, hogy bizonyos külországokban protokoll- rangja van, miért is szép pénzt adnak érte. Alighogy a sápadt teveborjú — vagy csikó? — világra jötte bői felocsúdtunk, újabb állat-anyakönyvi hír fojtotta torkunkra a szót: a pesti állatkertben őstulokborjú látta Mint látjátok, intelligens mai őstulokkal álltok szemben. Mert vajon melyikőtök lenne képes „visszaszármazni” barlangrajz modellek alapján! — mondjuk — etel- közi marhává? He? Mikor még emberek közt is ritka, aki eligazodik a többé- kevésbé absztrakt barlangrajzokon. Legalábbis képzettség is kell hozzá. hát. az intenzívebb sza- meg a napvilágot, porodást, mire ész- Róla meg az a hír bekapnak, késő lesz Na hogy a tényekre, a nyugtala nító körülményekre térjünk. Nap mint nap újabb állati szenzáció üt mellbe bennünket. Állat- érti, külföldi szár mazású lakóin egyre-másra mutatják fel a friss járja, hogy kedves anyukája az összes "urópai marhafaj- ■ák őse, „akit” egy berlini zoológus, mint az újság írja, .barlangrajz modellek alapján” tenyésztett vissza — jelenkori őstulokká, jó lesz hát vigyáz ni, magyar marhák. Igyekezni, igyekezni! — magyar marhák a marhautánpótlás biztosításával. Mert ugye máris ilyen rivális van a nyakatokon, mint ez az őstulok. latkerbe a dél-am rikai tapir. Tudj tok, marhák, se tések, — az a szü késbarna bundá bernáthegyi nag ságú, hegyes or jószág. Az is gy nús, hogy a zsíró házba utaltak neki lakást. 1 lesz, ha összebe helődnek a hoss nyakú, foltos állc tál? Az hiányzí hogy a tapíron erőt vegyen a t vaszi mámor. Le egy tapír-zsir kombináció folyti előállott combi-t pir, vagy zsíró combi. És mi le: ha ez a sok külfi di jószág elkezd s kasodni?! Aztán itt az újabb vész! Eldugott hírből értesülünk, hogy hosszt! szünet után — 1912 - ben volt utoljára — besompolygott hazánkba, ugyanMarhák. sertése ne hagyjátok m gatokat, ne adj tok át a helyetek( Elő a magyar ma ha-virtussal, dis nó-energiával! Mi dent bele! Dúl neki Som’ 1! csak a fővárosi áU Tóth István
