Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

8. oldal 1970. Április 12, vasárnap 1» „Nagyüzem a kép-totó értékelésénél Nehogy azt higyjék a kedves — felszabadulási rejtvénypályázók, hogy az utolsó kép-totó utáni nagy hallgatás feledékenységet, takar. Mi sem izgulunk ke­vésbé az eredmények vég­ső kialakulásáig, mint a lelkes megfejtők. Akik bi­zony —hetenként — úgy hat-hétszázad magukkal küldték szorgalmasan, s az időszaki találatközlésig is drukkal telve — a szelvé­nyeket. Most ugye az a helyzet, hogy még meg kellett vár­ni az „utolsó menet” meg­fejtéseinek beérkezését. Ezeket — a tőlük megszo­kott precizitással és lelkiis­meretességgel dolgozzák fel az értékelést közvetlenül végző nagydiákok. Amikor ezzel készen lesznek —, keríthetnek sort beküldőn­ként az egyéni össztalálatok megállapítására, illetve a találatarányok szerinti cso­portosításokra. Ezt viszont csak a jövő hét közepe után tudják befejezni. Addig is tehát kellemes szurkolással kísért szíves türelmüket kérjük. Mához egy hétre, úgy véljük, sok érdekeset és meglepőt tu­dunk írni azzal kapcsolat­ban, milyen a telitalálato- sok, legtöbb vagy legkeve­sebb találatosok aránya. Bizonyos, hogy valameny- nyiünk számára lesznek meglepő eredmények. Ha csak arra gondolunk pél­dául, hogy kezdetben — egy-másfél hétig hallat­szottak olyan vélemények: „Ó, pofon egyszerű, köny- nyű megfejteni a kép-totót hiszen ...” Aztán jöttek a kisebb-nagyobb buktatók; amikor a lovas kalapjának megfigyelése is kellett an­nak eltalálásához, bugaci vagy hortobágyi produkció­ról készült-e a felvétel; vagy amikor egy új léte­sítmény falán látható dom­bormű és a kísérőszöveg mellett is szükség volt több-kevesebb „nyomozga- tásra”, hol is készült az a bizonyos intézet; nem be­szélve egy kis Babits-„ku- tatásról”, midőn az eszter­gomi látkép csak apropó volt az esztergomi vonat­kozású költemény címének feladványához. NYELVŐR írásrendszerünk kialakulása Tény, hogy — miként az értékeléseket végző bizott­ság az eddigiek alapján már leszűrte — olyan na- gyon-nagyon nem fogunk dúskálni telitalálatokban. No de annál izgatottabban várjuk a kis találatkülönb­ségekből adódó árnyalato­kat is, hogy majd aztán a lehető legméltányosabban döntsünk a jutalmak sor­solásának kritériumairól... Addig is szíves türelmet kérünk — ismételten —, a pályázat kedves résztve­vőitől. —th —n A latin betűs írásra való áttérés tette szükségessé ábécénk kialakítását. Ez nem egy ember műve, ha­nem nemzedékek majd egy évezredig tartó közös csi­szoló munkájának eredmé­nye. írásrendszerünk ki­alakítását az nehezítette, hogy sok olyan hangunk volt, amelyeknek nem vol­tak megfelelői a latin ábé­cében. Az elmúlt hosszú idő alatt igen sok próbálkozás történt. A könyvnyomtatás elterjedése előtt a királyi kancellária és a kódexek írói sokszor egymástól füg­getlenül fáradoztak a ma­gyar írás kialakításán. A könyvnyomtatás elterjedé­se után pedig külön pro­testáns és külön katolikus nyomdai íráshagyomány színesítette, sőt tarkította írásrendszerünket. Kezdetben a sajátos ma­gyar hangokat a latinból ismert betűkkel jegyezték le, így egy betű több han­got is jelölt. A „z” betű az sz és z hangot, az „s” be­tű az s és zs hangot, a „c” betű pedig a c, cs és k hangot. A XII. század ele­jétől kezdve a latinban is­meretlen hangokat már összetett betűkkel kezdték jelölni. így keletkezett az sz és zs betű az addig használt z és s helyett. A c hang jelölésére kialakult a ez betű. A cs betű az addig A Balett Praha vendégjátéka Kecskeméten Kecskemét gazdag tavaszi kulturális program­jának kiemelkedő esemé­nye volt a prágai balett­együttes fellépése pénte­ken este a Katona József Színházban. Ez az 1964 óta működő társulat igen ro­konszenvesen járja a mo­dern balett-törekvések út­ját s keresi ezen belül a mi­nél teljesebb, egyéni mon­danivaló kifejezésére szol­gáló eszközöket. Műsorán jelenleg 11 modern kom­pozíció szerepel, többek között Bartók: A csodála­tos mandarin című tánc­játéka is. Ladislav Vicar, az együt­tes vezetője elmondta, hogy legfőbb céljuk: igazi színházat csinálni a balett­ből, szakítani a klasszikus balett megmerevedett, to­vábbfejlődni képtelen stí­lusával, de ugyanakkor át­venni annak egyes elemeit, ahol az a modern monda­nivaló kifejezése érdekében indokolt. Említette azt, ami egyébként a nézőkben is felmerülhetett, hogy isme­rik és szeretik a pécsiek eredményeit, törekvéseiket rokonnak tartják az övé­kével. Az összehasonlítás természetesen sok eltérő vonást is felszínre hozna. Általában azt hiszem, hogy a prágaiak nem kötelezték el magukat egyetlen isko­lához sem, de — akárcsak a klasszikus balettből — a kortárs irányzatokból is igyekeznek megtanulni mindazt, ami a számukra hasznosnak látszik. Érdekes megemlíteni, hogy az együttes nem tar­tozik egyetlen színházhoz sem, nincs is önálló szín­háztermük, hanem annak a stúdiónak a keretei kö­zött működik, mely a ná­lunk is jól ismert Fekete Színház és Laterna Magica együtteseit is fenntartja, önálló zenekaruk sincs, a baletteket magnetofonkísé- retes zenére adják elő, így igen kisszámú apparátus­sal számos külföldi turnét viszonylag egyszerűen le tudnak bonyolítani. A műsorban három rövid, egymástól hangvé­telben és mondanivalóban különböző balettkompozí­ciót láttunk. Egyik sem absztrakt vagy ún. „szim­fonikus” balett, mindegyik­nek van cselekménye, de ezt olyannyira a tánc, a mozdulatok nyelvén fejezi ki, hogy szavakkal elmond­va alig lenne több egy-egy közhelyszerű mondatnál. Egyik lényeges alapvonása ez a modern balettnek: nem előregyártott „storyt” ültetnek át színpadra, ha­nem maga a mozgás s az ebből adódó legkülönfélébb kompozíciók hordoznak va­lamiféle, másként alig ki­fejezhető dramaturgiát. A prágaiak stílusának egyik erénye, hogy ugyanakkor nem veszti el, sőt magasabb fokon újjáteremti a min­denkori balettművészet egyik alapelvét: a termé­szetes mozdulatok szépsé­gét, a tánc artisztikumát. Morális-szimbolikus ihle­tésű, s mint ilyen, viszony­lag a legabsztraktabb a Bohuslav Martinu zenéjé­re komponált „Freskók” című balett volt, Pavel Smok koreográfiájával. Egészen más, modern és konkrét morális-pszicholó­giai mondanivaló ábrázo­lására vállalkozott zánkban is ismert „Hirosi­ma” című kompozíció, mely az első atombombát le­dobó amerikai pilóta lel­kiismereti válságát és ösz- szeroppanását tárta a né­zők elé rendkívül szuggesz- tíven. A fiatalon elhunyt William Bukovy konkrét zenét komponált ehhez a baletthez, a koreográfiát Lubos Ogoun készítette. Mindezek feloldásaként a „Nedbaliana” című ba­lettel zárták műsorukat a prágaiak, a neves cseh operettszerző: Oskar Ned- bal műveiből összeállított zenére. A hagyományos ba­lettet és a krimit egyaránt parodizáló kompozóció hu­moros ötleteivel s a tán­cosok egészséges komédiá- zásával igen kellemes per­ceket szerzett. Az együttes szólistái közül Marcella Martiniko­va. Marta Synackova, Ja­roslava Zlabkova, Peter Kozeluh, Jan Klar és Ka­rel Hruska nevét kell ki­emelnünk. Körber Tivadar í j kiadvány megjelenését tervezik „Helytörténeti füzetek” címmel új kiadvány meg­jelenését tervezi a Kalo­csai Helytörténeti Bizott­ság. Az évente két alka­lommal megjelenő 50—100 oldal terjedelmű füzetet minden bizonnyal jól hasz nosítják a tárgyi néprajz, a folklór, a miiem lékvéde lem és a helytörténet min- a ha- ' den ágának művelői. használt c és eh helyett a XVII. századtól kezdve szilárdult meg. A ty, gy, ny, ly betűk és a magán­hangzók hosszúságának je­lölése csak a XVI. század­tól kezdve általános. Az Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság 1832-ben adott ki először helyesírási szabályzatot. Ezután még kilencszer sza­bályozta Akadémiánk he­lyesírásunkat, mert hiszen a nyelv fejlődésével a he­lyesírásnak is változnia kellett. Az akadémiai sza­bályzat mellett egy időben külön nyomdai szabályzat is megjelent 1922-ben és 1929-ben, sőt 1903-tól 1922- ig külön iskolai helyesírás­ról is beszélhetünk. A helyesírási egyenetlen­ségek eltüntetése állandó vita tárgya volt. A régihez való makacs ragaszkodás akadályozta az ésszerű vál­toztatásokat. A múlt szá­zad végén Gyulai Pál a helyesírási vitákban azt vallotta, hogy nem lehet jó magyar ember az, aki ez helyett egyszerű c be­tűt, vagy „a ki” helyett „aki”-t ír. Az Iskolai Sza­bályzat mégis megszüntette a ez használatát, és egy­beíratta a vonatkozó név­másokat. Ez tette kötele­zővé a három elemből álló dzs betű használatát ds helyett. Ezért írunk lánd­zsát és findzsát lándsa és findsa helyett. Ez a be­tűkombináció nagyon kirí a magyar betűk rendsze­réből, hiszen ellene van az 1832 óta következetesen megvalósított egyszerűsíté­si elvnek. A ez majd félezer éves használat után tehát kike­rült ábécénkből. Vagy ta­lán mégsem? Újabban megint használatban van: egy híján tízezer „szalad­gál” belőle. Ne szaporítsuk a szót: a magántulajdon­ban levő gépkocsik szám­tábláján olvasható a CZ. (Olvasóink talán nem ne­heztelnek meg ezért a tré­fás kitérését. De ezt el kel­lett mondanom.) Kiss István — Petrák Mihály elvtárs? azokban az órákban, ami aludni szoktam, ali — Az vagyok. kor — Engedje meg, hogy ki- tudok megállni a lába tüntetéséhez gratuláljak, mon ... Persze, ahogy öreg Szeretnék beszélni magá- szik az ember, kevesebb a] val. vásra van szüksége. — Először hadd menjen A ceglédi úti őrház elől el a vonat. 30—40 vonat halad el eg Az égnek meredő sorom- „műszak” alatt. Azonkívi pók gyorsan ereszkednek a rengeteg tolatás, különc lefelé, ahogy az őr körbe- sen nyáron és ősszel a nag forgatja a kart. A Kecske- szállítások szezonjában, mét—Cegléd főútvonal két oldalán szinte pillanatok — Nem nagyon nehéz i­, .. . „ .... a szolgálat, de nagyon od alatt hosszú sora gyűlik keU figyelni... Meg őröl ké átkozzák az embert közútról. Mintha rajtai állana, hogy meddig va össze a járműveknek; te her- és személykocsik, mo­torok, lovas kocsik, kerék­párok. A sorompó küisőo1- a sorompó, dalarol úgy latszik, hogy túlbuzgó volt az őr. Vagy pedig azért állította le a közúti forgalmat, mert sze­ret packázni a sofőrökkel. Kideríthetetlen, hogy a vo­— A fizetés? — 1870 forint... Talá nem is az a baj, hogy ke veset fizetnek. Inkább a hogy máshol kevesebb f< lánnál, a motorok kormá- lelősség mellett meg leh< nyánál vagy a lovas ko- ennyit keresni. esik bakján szidják-e job- Petrák Mihály hároi ban a sorompóőrt, de az gyermeket nevelt fel és ts bizonyos, hogy sokan tü- níttatott ki szerény fizeti séből. Alkalma lett volr — ideje ig —, hogy be utaltassa magát valahov de ő még nem üdült a hai mincéves szolgálata alal Alig nőttek fel a gyereke relmetlenkednek. Egy-két percnél nem tel­het el több idő. amikor ideér a vonat. Hirtelen tű­nik fel, mintha a semmiből jönne. Zúg, robajlik, csat­tog. Repíti az áramvonalas és kerültek el a házté Diesel. Elképzelni is iszo- jöttek az öregszülők, nyú, hogy mi maradna ab- Petrák Mihály 2—3 na| ból a közúti járműből, ra elaprózva veszi ki a szí amelyet ez a sínen szágul- badságát. Amikor otthe dó sárkány elütne ... van valami dolog a kér Egy tisztelgésnyi idő alatt ben, a szőlőben. Szer elrobog a szerelvény. Nem kertészkedni, a szőlőbe láttam a mozdonyvezetőt, dolgozgatni. Nem sok ez és nem tudom, hogy fogad- szőlő — 140 négyszög ta-e az üdvözlést. Ekkora mindössze — de saját t gyorsaság mellett már lepítés. Elfoglalja bem semmit se jelenthet a tisz- magát, ha nincs szolgála telgés annak, akinek szól. ban. A sorompóőr mégis sapká- őszülő hajú, csendes b jához emeli a kezét. Való- szédű ember a Ceglédi 0 színű, hogy Petrák Mihály sorompóőr. Szemhéjai vi akkor is köszöntené az rösek az éjszakázást^ előtte elhaladó vonatot, ha egyébként látása, hallá: a szabályzat nem kötelez­né rá. Harminc éve van a vas­útnál. Itt, a Ceglédi úti ői házban éppen húsz esz­jó, egészsége kielégít Négy év múlva megy nyui díjba. Hosszú szolgála alatt semmi nevezetes ne történt vele. Ha csak tendeje őrködik. Tizenkét nem, hogy tizenegy év óra szolgálat, huszonnégy volt párttitkár a vasútní óra pihenő. Egyszer éjsza- Funkcióját éppen olyi kás, máskor nappalos. Na- becsületesen látta el, mi: ponként van a váltás. a szolgálatot. A Munka É — Ember ezt meg nem demrend bronz fokozata- szokja, csak hozzá törődik, amellyel a felszabadul:- világosít fel Petrák Mi- 25. évfordulója alkalmáv haly. — Ha szolgálat előtt tüntették ki — jutalma kialszom magam, éjszaka hosszú időn át leikiismer nem nagyon álmosodom el. tesen végzett munkának. De aztán nappalos leszek, z. T. Csak az osiulok szaporodik? Én csak ammon- dó vagyok, hogy jó lesz felkötniük a... anyakönyvi kivona­tokat a közvéle­ménynek. Egyik az irhát honi ál- nap víziló született, tatainknak. Mert addig-addig ösztö­kéljük a tömeg­kommunikációs esz­közök mindegyikén — sajtóban, rádión, tévén keresztül — hazai marháinkat, sertéseinket a na­gyobb szaporaságra, hogy külföldi jószá­gok orrintják meg a nagy konjunktu­rális lehetőségeket. Disznóink, mar­háink ne legyenek már sokáig „ella­posodva”, mert ha húzzák-halasztják a másikon fehér tevecsecsemő. A fe­hér tevéről pedig tudni kell, hogy bizonyos külorszá­gokban protokoll- rangja van, miért is szép pénzt ad­nak érte. Alighogy a sá­padt teveborjú — vagy csikó? — vi­lágra jötte bői fel­ocsúdtunk, újabb állat-anyakönyvi hír fojtotta tor­kunkra a szót: a pesti állatkertben őstulokborjú látta Mint látjátok, in­telligens mai őstu­lokkal álltok szem­ben. Mert vajon melyikőtök lenne képes „visszaszár­mazni” barlangrajz modellek alapján! — mondjuk — etel- közi marhává? He? Mikor még emberek közt is ritka, aki eligazodik a többé- kevésbé absztrakt barlangrajzokon. Legalábbis kép­zettség is kell hoz­zá. hát. az intenzívebb sza- meg a napvilágot, porodást, mire ész- Róla meg az a hír bekapnak, késő lesz Na hogy a té­nyekre, a nyugtala nító körülményekre térjünk. Nap mint nap újabb állati szenzáció üt mellbe bennünket. Állat- érti, külföldi szár mazású lakóin egyre-másra mutat­ják fel a friss járja, hogy kedves anyukája az összes "urópai marhafaj- ■ák őse, „akit” egy berlini zoológus, mint az újság írja, .barlangrajz mo­dellek alapján” te­nyésztett vissza — jelenkori őstulokká, jó lesz hát vigyáz ni, magyar marhák. Igyekezni, igyekezni! — ma­gyar marhák a marhautánpótlás biztosításával. Mert ugye máris ilyen rivális van a nya­katokon, mint ez az őstulok. latkerbe a dél-am rikai tapir. Tudj tok, marhák, se tések, — az a szü késbarna bundá bernáthegyi nag ságú, hegyes or jószág. Az is gy nús, hogy a zsíró házba utaltak neki lakást. 1 lesz, ha összebe helődnek a hoss nyakú, foltos állc tál? Az hiányzí hogy a tapíron erőt vegyen a t vaszi mámor. Le egy tapír-zsir kombináció folyti előállott combi-t pir, vagy zsíró combi. És mi le: ha ez a sok külfi di jószág elkezd s kasodni?! Aztán itt az újabb vész! Eldu­gott hírből értesü­lünk, hogy hosszt! szünet után — 1912 - ben volt utoljára — besompolygott hazánkba, ugyan­Marhák. sertése ne hagyjátok m gatokat, ne adj tok át a helyetek( Elő a magyar ma ha-virtussal, dis nó-energiával! Mi dent bele! Dúl neki Som’ 1! csak a fővárosi áU Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents