Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

Hétfőn és keddien békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarék- pénztár március 9-én és 10-én Budapesten rendezi az idei első államkölcsön sorsolásokat, az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1970 első félévi húzásait. Hétfőn délelőtt fél 10 órai kezdettel a MÁV Utas­ellátó Arany János utcai kultúrtermében sorsolják az I. Békekölcsönt, 99100 kötvényre 26 577 600 forin­tot. Kedden 9 órakor kez­dődik a húzás az OTP Münnich Ferenc utcai kul­túrtermében. Először az V. Békekölcsön 424 600 köt­vényére 56 452 800 forintot, majd a VI. Békekölcsönből 637 600 kötvényre 84 627 800 forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson a szerencsekerekekből a há­rom békekölcsönből össze­sen 1 161 300 kötvény szá­ma kerül ki, s ezekre 167 658 200 forintot kapnak a nyertesek a március 17- én kezdődő kifizetésen. Szakmári KISZ-esek készülnek a tavaszi kulturális szemlére A szakmán KlSZ-fiata- lok között sok a jó szava­ló, táncos, énekes, szépen hímeznek, pingálnak. Hazánk felszabadulásá­nak negyedszázados évfor­dulójára népművészeti munkáikból, a felnőttek­kel közösen, kiállítást kí­vánnak rendezni. Az elő­készületek már lázasan folynak: népművészeti la­pokra, fakanalakra, vázák­ra és húsvéti hímestojá­sokra festik a jellegzetes kalocsai motívumokat. A közeljövőben népművészeti szakkör alakul, ahol az idősebb író- és pingáló művészek irányításával a KISZ-fiatalok tovább fej­lesztik rajzkészségüket. Ezenkívül énekkel, sza­valattal, tánccal készülhek a tavaszi kulturális szem­lére. Molnár János Szakmar Idegen virágok Alig található szebb kert a megyében, mint a Kis­kunhalasi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum bo­tanikus kertje. Száz és száz növényfajta van itt a homokra telepítve és hol a szabadban, hol az üveg­házban, de mindig talá­lunk virágokat is. Tavaly már sokan meg­csodálták a párját ritkí- tóan gazdag rózsakertet, ez az idén is bizonyára sok látogatót vonz. Most azon­ban érdemes lesz egy ki­csit hosszabbra szabni a látogatásra szánt időt, és Recenzió Cvetajeva: A magyar olvasóközön­ség alig ismeri a XX. századi orosz költészet egyik legellentmondáso­sabb, legeredetibb tehet­ségét: Marina Cvetajevát, akit a mai fiatal szovjet költőnemzedék (Voznye- szenszkij, Vinokurov, Ah- madulina) mesterüknek te­kint. Magyar nyelven ed­dig vékony verseskötet, s most egy prózai műveiből készült válogatás látott napvilágot. „Állok sziikáran, mere­ven, kidőlt fasor utolsó tönkje” — írta Cvetajeva egyik versében. Tragikus sorsa regénybe illő: 1892- ben született Moszkvában és 1941-ben öngyilkosság­gal vetett véget életének. Koraérett, még gimnazis­ta, mikor verskötete meg­jelenik. A kritikusok s a költőtársak — így Brju- szov — hozsannával fo­gadják. 1922-ben elhagyja a Szovjetuniót, fehérgár­dista tiszt férjét követve. Élesen elhatárolta magát az emigránsok politikai nézeteitől. Tánstalanul élt, mindig honvágyat érzett. 1938-ban hazatért Moszk­vába, majd az evakuáció izgalmai összeroppantják. Cvetajeva prózai írásai az emigráció évei alatt születtek, főleg Párizsban. A magányosság fojtogat­ja: „Bezárva, életfogytig­lan, önmagamba — erő­sebb börtönbe, mint a Péter-Pál erőc?...” Ez az önmagába-zárás, ez a be­börtönzés oldódik fel, ha verset ír, ha oroszországi felkeresni a vegyesen te­lepített növénykertet is. Az idén már mind az öt föld­részről láthatunk majd vi­rágokat. A növénytermesz­tési tanszék — a kert gazdája — ugyanis 50 európai. 2 ázsiai, 4 ame­rikai. 1 ausztráliai és 4 afrikai botanikai intézet­tel áll magosere kapcsolat­ban. Azokat a növényeket, amelyek a hazai klímát elviselik kivétel nélkül fel­nevelik, bemutatják a bo­tanikus kertben is, az idén több mint 1000 fajtát lát­hatnak majd a látogatók. Fogoly lélek emlékeit írja le. Legerő­teljesebben a gyermekkor emlékei villannak fel ben­ne. Apja jeles professzor volt, a mai Puskin Mú­zeum (Szépművészeti Mú­zeum) alapítója. Cvetajeva lírai hangú írásában vall a múzeumszervezés iz­galmairól, apja fanatikus egyéniségéről, hihetetlen szerénységéről, a múzeum megnyitásának ünnepi pil­lanatáról: „a múzeum fe­hér látomása az ég tékoz­ló kékjén.” Felejthetetlen Cvetajeva számára anyja is, ki művészlélek volt, s ő tanította zongorázni gye­rekeit. Anyja tüdőbeteg volt, s utolsó percéig zon­gorázott: „Csak a muzsi­kát meg a napfényt saj­nálom!’’ — mondta. Ház az öreg Pimennél című írásában nagyapjára, Ilovajszkij történészre em­lékezik, ki kilencvenéves korára is oszlopegyenes volt. Végül pár szót e kötet líraiságáról. „Az én Pus­kinom” című esszéjében pl. így ír: „Puskin szíve felé utaztam — abba a kék levelezőlapba, amely a világ és a tenger min­den kékségét1 magába szív­ta.” A Kirill lányai című­ben párizsi magányában arról vall, hogy ott sze­retne nyugodni „egy bod­zabokor alatt, az egyik ezüstgalambos sírban, ame­lyen a környék legpiro­sabb és legnagyobb sze­mű szamócája terem.” Szekér Endre Duna—Tisza csatorna terve 1715-ből 1715-ben Dillherr báró, szolnoki várparancsnok — nagytudású műszaki tiszt — felségfolyamodvánnyal fordult III. Károly király­hoz — vagyis VI. Károly német-római császárhoz. — Munkája bevezetésében hosszan dicséri a tenger ellen gátat építő hollando­kat, akik csatornákkal te­szik termékennyé kicsiny országukat. Jellemzi a Pest és Szolnok között fekvő al­földi területet, mondván: oly sík ez a terület, mint Babilon földje. A táv sem nagy; poroszkálva, lovon mindössze tizennégy óra. Pest mellett a Duna, Szol­nok mellett a Tisza szint- különbsége minimális. A munkáskezeket Dillherr biz­tosítottnak látja, ha a csa­tornaépítésben érdekelt ti­zenhat vármegye robotosai- tól azt kívánná: mindegyik csak egy-egy — területéhez közeleső — mérföldnyi sza­kaszt építsen meg saját erejéből. Erre a célra kí­vánja mozgósítani a Ma­gyarországon állomásozó császári ármádiát is. A munka megkezdésére az aratás utáni első mun­kanapot, július elsejét ja­vasolja. Ilyenkor a Duna— Tisza közének mocsarai is nagyjából kiszáradnak. S mint erdőépítésben, föld­munkában járatos mérnök kiszámítja: az általa java­solt munkaterv szerint a Duna—Tisza csatornát há­rom hónap alatt elkészít­hetik. Mellékgondolatai: si­kerül lecsapolni az Alföld mocsarait, a csatorna, s az azt környező földsáncok hon- és árvízvédelmi szem­pontból is hasznosak lehet­nek. A sószállítás meg­gyorsul. A gerendákat — amelyeket most Bécsből szállítják Budára — Má- ramarosból úsztathatják. tcjy az épületfa olcsóbb lesz Budán. A csatornával ön­tözni lehet a Duna—Tisza közét, s ez a török alatt el­néptelenedett terület bené­pesedhet és felvirulhat. A király-császár érdeklődése arra serkenti: 13 éven át dolgozzék tervén. 1728-ra elkészíti kiviteli terveit is. Ám Dillherr tervei füstbe ment tervek. Utolsó sikere: készít egv hajók nélkül is felállítható dunai hídszer­kezetet. Bécsben megdicsé­Utazik a kecskebéka Megkezdődött a kecske­békaexport a Körösök vi­dékéről. A gyomai Viharsa­rok Halászati Tsz tagjai az első szállítmányt — három­száz kiló békát — a MA­VAD közvetítésével Fran­ciaországba küldték. A der­medt békákat a jég alól ha­lászták ki. Az idén több mint tízezer kilót szállíta­nak határainkon túlra erről a vidékről. A békafogással egyidőben megkezdték a természetes vizeken a halá­szatot is. A jégmentes holt­ágakban és csatornákban naponta több mázsa pon­tyot, kárászt és keszeget fognak a körösi halászok. Lipcse, Bécs, „Kappanhágó, Istókhalma” Érdekes földrajzi nevek Aki kezébe veszi a világ­atlaszt vagy valami más térképet, nem is gondol­ja, milyen sokféle problé­mával kellett szerkesztői­nek munka közben megbir­kózniuk. Ilyen kérdésekről szóló előadást tűzött napi­rendjére a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület. Földi Ervin, az OFTH földmérési intézetének tu­dományos főmunkatársa azt a kérdést választotta előadásának témájául: mi­képpen kell feltüntetni a térképeken azokat a külföl­di helységneveket, települő, seket, hegyeket stb., ame­lyeknek a magyar nyelv külön nevet adott. Termé­szetesen nem az olyan erő­szakolt eleve elvetélt ma- gyarosítási kísérletekről van szó, mint például, hogy Koppenhága helyett írjunk Kappanhágót és Stockholm helyett Istókhalmát, stb. Ezek nélkül is elég sokféle, csupán a magyar nyelvben ismert elnevezés okoz gon­dot szakembereinknek, amikor idegen ország tér­képét rajzolják. A legegy­szerűbb eset, amikor csak ékezetkülönbség van az ide­gen és a magyar név kö­zött, például Roma — Ró­ma, Milano — Milánó, stb. máskor a hangzáshoz iga­zodik a magyar névhaszná­lat, mint például Amszter­damnál és Brüsszelnél. Gyakran egyszerűen lefor­dítottuk az idegen neveket, amire a legjobb példa Ca­pe Town — magyarul Fok­város. Jóval ritkább az olyan név, amely csak ma­gyarul jelenti az illető he lyiséget. Ebbe a csoportb tartozik többek között Bécc Drezda. Lipcse és egészév külön kategóriát alkotnak a földrészek, tengerek, or­szágok stb. elnevezésével kapcsolatos kérdések; Egyébként térképészeink most készítenek elő egy olyan kis kiadványt, amely­ben a Föld minden orszá­gára vonatkozólag közlik majd a legfontostabb ada­tokat, s ezek között a lé­nyeges földrajzi elnevezé­sek helyesnek tartott írás­módját is. (MTI) A Szabadszállási Lenin Mg. Tsz értékesítésre felajánl 40 vagon I. osztályú takarmányrépát és 20 vagon különböző minőségű lucernaszénát. Ár megállapodás szerint. Telefon: 21. Ügyintéző; Menyhei. 1714 TELEPEINK: KISKUNFÉLEGYHÁZA KUMSZENTMIKLÖS SÍ ARADIT ÁLLÁS KISKUNHALAS KECSKEMÉT LAJOSMIZSE BÁCSALMÁS KISKOROS KALOCSA KECEL BAJA SOLT rik. ám a franciák Riche­lieu bíboros megbízásából „patentját” 100 000 forinton veszik meg. Amikor 45 évi szolnoki kapitánysága után meghal, a megye leszögezi: „jó atyaként bánt a jász föld népével...” KÖZLEMÉNY GYASZHIR. Mély fájdalommal ‘Oldatjuk, hogy szeretett férj, apa és nagyapa a 9. sz. AKÖV dolgozója Kun Béla, Kecske­mét, Kapisztrán János u. sz. alatti lakos 57 éves korában, rövid szenvedés után f. hó 7-én elhunyt. Temetéséről ké­sőbb adunk értesítést. Gyá­szoló család. 2011 Most javítássá hibás cipőjét! Cipőjavításokat közületeknek is rövid időre vállalnak a Kecskeméti Cipész Ktsz részlegei a város különböző pontjain: Luther-udvar, Leninváros, szolgáltatóház, Máriaváros, Puskin utca, Talfáji utca, Rákóczi ut. 1729 Kéziszerszámgyár Kecskeméti Gyáregysége, Szolnoki út 20. sz. galvanizálást bérmunkát váltál: fémcsiszolást, rezezést, nikkelezést, kadmiumozást Szabad kapacitásunk van; különleges gépalkatrészek és szerszámok hőkezelésére Sófürdőben és elektromos fűtésű 50x80 cm alapterületű kemencékben. Hőfok max. 1200 Celsius-fok. Forgácsoló megmunkálásra átmérő 40 mm áteresztő képességű revolveresztergákra. Egyéb, az alábbi berendezéseken végezhető műveletekre: 60 t frikciós prés, csúcs nélküli köszörűgép, 25 és 35 t excenterprés, ponthegesztő gép. Felvilágosítást ad a gyáregység termelési osztálya. 1598 KORSZERŰ BAROMFITZNYÍSZTÍSi GALLICAL takarmánykiegészílő A GALLICAL nagy százalékarányban tartalmaz állati fehérjét, kalciumot észéit. A nagyüzemi felhasználás tapasztalatai Igazolják, hogy o GALLICAL etetésének eredményeként 6-8%-kol növekszik o tojóshozam, kevésbé törékeny a tojáshéj, lényegesen csökken a tojástermelés, önköltsége. Nagy tételben, mázsánként 480 forintért kapható or Allatifehérje Takarmányokat Előállító \ íllalatnál Budapest IX., Illatos út 23. Kisebb tételekben, mázsánként 520 Ft-os nagykereskedelmi, illetve 540 Ft-os fogyasztói áron forgalomba hozza a Budapesti és Pest megyei Gqbonafelvásárlá és Feldolgozó Vállalat Budapest IX., Soroksári út 44. 1657 Belvízveszély! A megelőzéshez és a helyreállításhoz szükséges tégla, szigetelőanyag stb-re vonatkozó megren­delését mielőbb szíveskedjék telepeinken leadni! Ajtó—ablak nagy választékban kapható — most vásároljon! Most érkezett: olasz falburkoló csempe és mettlachilap árleszállítás! ’0x10 cm-es kerámia csempe ára 25—50 %-kal •>tt olcsóbb! 1521

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents