Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
8. oldal 1970. márcfns 8. vasárnap Nőnapi ünnepség Kecskeméten A Magyar Nők Országos Tanácsának Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága és a Hazafias Népfront Kecskemét városi elnöksége március 9-én, hétfőn délután 4 órakor a Kecskeméti Katona József Színházban rendez ünnepséget a nemzetközi nőnap tiszteletére. NYELVŐR Férfiing, női ing Sokan furcsának tarthatják, hogy az egyik szót egybeírjuk, a másikat pedig külön, hiszen mindegyik inget jelent és azt jelöli meg, hogy férfiak vagy nők hordják-e. Még sincs igazuk, mert az első határozás összetétel, teljes alakja ez lehetne: férfinak való ing. Itt tehát jelöletlen a két szó közötti kapcsolat, nincs raggal Utazás a koponyám körül „Karinthy legkarakté- risztikusabb írásai elképzelt különösségekről szólnak, a fantázia instruktiv szüleményei, gyakorlati értelmű képtelenségek. Az Utazás a koponyám körül — talán legérettebb könyve — is ilyen különösségekről szól, de döntően különbözik a korábbiaktól, éspedig abban, hogy ezúttal a különösség nem a fantázia szüleménye, nem is árul lappangó, mély jelentéseket, hanem valóságos eset, megtörtént valami: a híres agyműtét, amelyet Olivecrona svéd tanár hajtotta végre az írón.” Kardos Lászlónak, a Ka- rinthy-életmű legalaposabb irodalomtörténész ismerőjének megállapítása a regényről cáfolhatatlanul helytálló. És ez mindjárt azt is jelenti, hogy a könyv filmváltozatának rendeződező szándékát. A híres regények filmváltozatait elemző kritikák általában azzal csapnak át fanyal- gásból dicséretbe, hogy leszögezik: az eredeti mű áradó gazdagságát eleve nem lehet másfél órás mozgóképjátékként visszaadni, tehát ehhez képest dicséret illeti a rendezőt, aki mindent megtett stb. A filmnek az irodalomhoz képest alacsonyrendű mivoltát hangoztató legendát éppen az adaptáció reménytelennek tartott területén például Fábri Zoltán és Lucchino Visconti jó néhányszor megcáfolta már. Alapelvük az volt, hogy a kevesebb: több, azaz minden részletet elhagytak, ami az epika bő sodrásában természetes, de a film szokásos időtartama és esztétikuma kivetne magából. Révész éppen ellenkeje, Révész György nem azt adta, amit ígért, nem a kristályosán tiszta szerkezetű, kegyetlen pontosságával borzongató feszültséget idéző regény filmváltozatát. Legalább a címet megváltoztathatta volna: az Utazás a koponyám körül annyira szuverén mű, hogy még a hűtlenségnek ezt a hűséges változatát sem tűri el, amit Révész alkalmaz, tehát, hogy Karinthy más műveiből vett részletekkel próbálja felerősíteni a hatást. Ezzel tulajdonképpen — azt hiszem — példa nélküli kísérletet kezdett a filmadaptáció műfajában, ritka művészi bravúrt hajtott végre, de mivel olyan mű volt a kísérlet tárgya, amely saját szerzője segédcsapatait sem igényli, a kísérlet nem eredményezett az eredetihez méltó filmet, a bravúrnak is inkább csak bátorságát csodálhatjuk, mint szépségét. Mérhetetlenül csőd élőm, s egyben nem értem a renzőleg járt el, s föl sem foghatom, hogy képzelhette, hogy tucatnyi Karinthy-mű is belefér egybe, amikor önálló filmes formanyelv nélkül még egy sem fér bele. Nem mintha Révésznek nek lenne önálló formanyelve. Hogy csak eddigi legjobb munkájára utaljak, az Angyalok földjére: na- gyonis van. Csak most mintha tudatosan kerülte volna. Mintha azzal akarta volna kifejezni Karinthy tagadhatatlanul elektikus lényét, hogy hozzákevert még egy merőben idegen stílust: Felliniét. Ez bizony letagadhatatlan. A Júlia és a szellemek Fellini je leselkedik szinte minden láto- másos jelenet minden képkockájának a sarkán. Kár. Kár, hogy Latino- vits Zoltán nem maradandóbb filmben nyújthatta ezt az ő színvonalához mérten is magasrendű alakítást. Szabó János megjelölve, hogy az ösz- szetétel első tagja határozó. Ilyen jelöletlen esetekben jogos az összeírás. Hasonló példa lehet a nőtanács (nőkből álló tanács), a munkaképtelen (munkára képtelen) és a vérszomjas (vérre szomjas). A női ing azért írandó külön, mert egy -i képzős melléknévből és egy főnévből álló tulajdonságjelzős kapcsolat. Ha ezt egybeírnánk, akkor egybe kellene írni a drága ruha, jó tanuló, a híres város szó- kapcsolatokat is. Ennek a két szónak az elemzése elvezet bennünket a szavak külön- és egybeírásának a kérdéséhez, amely helyesírási szabályzatunk szerint is a magyar helyesírás legnehezebb kérdése. Helyesírási szabályzatunk tizedik kiadása behatóan foglalkozik vele, hogy gátat vessen az utóbbi időben kifejlődött „indokolatlan egybeíró járványnak”, a „szókígyók” kiletkezésé- nek. Ez a mostani kiadás i— Deme László nyelvészünk szavai szerint — „a mérsékelt különíró tendencia mellé állt, ezt tekintve kiindulási alapnak, s az egybeírást csak. ettől való eltérésnek. Erre mutat a főcím megfogalmazása, melyben — o szabályzat történetében most először — a különírás szerepel első helyen”. Az egybeírás tehát mindaddig fölösleges, amíg a megnyilatkozást nem lehet félreérteni, mivel az egyértelműen csak egyvalamire vonatkozik. Ez tehát eltér a régen vallott „egy fogalom — egy szó” elvével, amely az egybeírások számát indokolatlanul megnövelte. Az általános iskola egy fogalom, mégsem írjuk egybe, pedig a fenti elv alapján úgy kellene írni. A foltos hiéna és a savanyú káposzta hiába jelöl egy fogalmat, mégsem írjuk egybe, mert hiszen a hiéna nem lesz foltosabb, a káposzta pedig savanyúbb, ha a jelzős szerkezetet egybeírjuk. Ezekben az esetekben tehát félreérthetetlen a jelentés. De olvasóink is azonnal megállapíthatják, hogy különbség van a meleg ágy és a melegágy, a barát füle és a barátfüle, a drágakő és a drága kő közölt. Ez utóbbi szószerkezetpárokat azért irtuk hol külön, hol pedig egybe, mert félreérthetetlenül csak vagy az egyik, vagy a másik változat fejezi ki azt, amit közölni akarunk. Bonyolult, de nem áttekinthetetlen kérdés ez. Érdemes behatóan foglalkozni vele. Kiss István Kriszta modellapjának egy részlete. Nemzetközi szövetkezetpolitikai találkozó A TIT Baranya megyei szervezete ez év nyarán megrendezi az első nemzetközi szövetkezetpolitikai találkozót, amelynek színhelye a híres fürdőhely, Harkány lesz. A kéthetes tudományos tan^csko- zásra mintegy másfél száz vendéget várnak, s érdeklődési körüknek megf°le- lően különféle szakmai naBemutatom a Mézga családot „Mézga Géza vagyok, Míg Mézgáék csodálatos Endre, Paula Győri Ilona, nem lopom a napot, de történetét nézzük, hallgat- Kriszta Földessy Margit, és nyakamon a csacsika csa- juk, — mi is elámulunk, Aladár Némethy Attila Iád” — amikor szombaton nevetünk, mosolygunk, cső- hangján megszólalhatott, és vasárnap esténként fel- dálkozunk, esetleg unatko- MZ/X-et, a távoli leszár- hangzik a szignál, — Deák zunk, vagy feszülten fi- mazottat Somogyvári Ru- Tamás zenéje —, s a kép- gyelünk, szórakozunk. De dolf, Máris szomszédot To- ernyőn megjelenik a poca- arra semmiképpen nem manek Nándor szólaltatja kos, kopaszodó figura — a gondolunk, hogy a 13 foly- meg. — A sorozat valamennyi filmje ugyanazon téma körül bonyolódik — meséli a rendező. — A, családban hiányzik valami, s a távoli rokonhoz, MZ/X-hez fordulnak, aki küld egy gépet, szerkezetet, — s mindig ebből lesz a bonyoldalom. — ön melyik részt tartja a legsikerültebbnek? — Az „Időkibővítő” címűt. Arról szól, hogy a család kirándul, s egy várromnál régi pénzt találnak. Az érméket jó pénzért eladják Máris szomszédnak. Az üzleten felbuzdulva, időki- bővítő-gépet kérnek öcsitől, és ezzel visszamennek a 13. századig. Szokás szerint ebből is nagy baj keveredik. — És a tizenharmadik rész? — Ott elpusztul a rádió, amely összeköttetést biztosít a távoli jövővel. A Mézga család filmsorozatot tavaly kora tavasz- szal bemutatták a cannesi reklámfilm-fesztiválon — sikerrel. Azóta külföldi tv- társaságok is érdeklődnek a film iránt. Nepp József, a nagysike- szobában csendet intenek, tatásból álló sorozathoz a rű Gusztáv-sorozat (25 — jön a Mézga, a Mézga rajzolók 8—10 ezer rajzot, film), az oberhauseni díjcsalád! Már ismerős az egy csomó vázlatot készí- nyertes öt perc gyilkosság, otthonuk, tudjuk hol a konyha,.- a fürdőszoba. A sorozat néhány filmje után kiderül, ebben a családban a mama viseli a nadrágot, Kriszta és Aladár vásott, de eszes gyerekek, a papa pedig jámbor, lelkes, pesti polgár, valószínűleg könyvelő. Ezeknek a jellemvonásoknak rajzfilmnél mindjárt az első pillanatban ki kell derülniük. — A rajzfilmfigurák jellemvonásukat, arcukon, testükön hordozzák. Az alakok tervezésekor a rendező nagyon sok pozícióban megrajzolja szereplőjét, úgy, hogy körbenézhető legyen, — szemben, oldalt, hátul, alul, fölül- nézetben, s a modell-lapra sok-sok arckifejezés is kerül — Nepp József, a Mézga család rendezője vagy harminc lelkiállapotot kifejező arcot adott egy-egy figurájának. — Itt van például Kriszta egyik model- lap ja — Kriszta csodálkozik, unatkozik, figyel, gondolkozik, megsértődik, csú- folódik, nevet, megijed, fogat mos, kacérkodik, el- ámul. Blöki és Cicus is sok arccal szerepel, — ásító, „ . , .... ,. , nyelvet nyújtó, vicsorító, Kriszta szemből es oldalról. mosolygó, dühös, áhitatos. tettek es több mint ezer a Szenvedély, a Mese a bo- hátteret. gárról és más emlékezetes Egy film 26 perces. Ilyen rajzfilm rendezője, hosszú sorozatot európai — A Mézga család után rajzfilm-stúdióban még készül-e újabb sorozat? nem csináltak. — Egyelőre nem. Most A rajzfilmrendező dolga francia megrendelőnek dol- egészen más, mint az egyéb gozunk, modernizált La filmek rendezőjéé. Az alap- Fontaine meséket teszünk ötletből megszerkeszti a át rajzfilmre — az eredeti képes forgatókönyvet, az szöveget felhasználva. S alakokat. Aztán a mozdu- még egy előkészület — lattervező az egyes filmek egész estés Gusztáv-filmé, történését mozdulatokra — új sztorival, új helyze- bontja, és a többi mór a tekkel. rajzolókon múlik. A IV*z- A Gusztáv-filmek nép- ga-filmen öt csoport dől- szerűségét bizonyítja, hogy gozott, 5 mozdulattervező- már megvették, forgalmaz- vel. A rajz után követke- zák, Japánban, Hollandiázik a kifestés, a háttér, a ban, az NDK-ban, a Szov- zene, a zörejfelvétel, a jetunióban. A „szülők” re- vágás, a hangosítás. mélik, Mézgáékkal is megÉjjel. vasárnap szinkro- ismerkednek a külföldi né- nizálták a filmeket, amíg zők. Mézga Géza Harkányi Kádár Márta pokat szerveznek számukra: a szövetkezeti termelés, értékesítés, fogyasztás, tervezés és irányítás, s a szövetkezeti demokrácia problémakörében. A vitákat neves mezőgazdasági, szövetkezeti szakemberek vezetik több csatornás tolmácsberendezés segítségével.
