Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

8 oldal 1970. március 1. vasárnap elsejével felemelik a felsőoktatási intézmények oktatóinak fizetését Dr. Pol.nszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Mint ismeretes, a kor­mány határozatot hozott a felsőoktatási intézmények oktatóinak, valamint tech­nikai és egyéb dolgozói­nak béremeléséről. Az er­ről szóló végrehajtási utasítás most jelent meg a Művelődésügyi Közlöny­ben. A kormányhatározat értelmében március 1-i ha­tállyal az oktatók átlago­san 17 százalékos, a kü­lönböző más kategóriák­ban dolgozók pedig átla­gosan 9 százalékos bér­emelésben részesülnek. A bérrendezés mintegy 10 500 oktatót és 13 800 műszaki, gazdasági, adminisztratív és kisegítő dolgozót érint, s az összeg évente mint­egy 110 millió forintot tesz ki, ide számítva az oktatásban részt vevő külső szakemberek felemelt óra- és vizsgadíjait is. A bérrendezéssel kap­csolatban dr. Polinszky Károly művelődésügyi mi­niszterhelyettes a követke­ző nyilatkozatot adta: — A bérrendezés előké­szítése során végzett szé­les körű vizsgálatok azt mutatták, hogy a felsőok­tatási intézmények okta­tóinak és dolgozóinak bér- színvonala lényegesen el­maradt a népgazdaság egyéb területein foglalkoz­tatott hasonló képzettségű és beosztású dolgozók bér­színvonalától. — A kormányhatározat a béremeléssel egyidejűleg a felsőoktatási intézmé­nyekre is kiterjeszti az egyébként általános, úgy­nevezett alsó-felső határos bérrendszert. Ez megszün­teti a felsőoktatási intéz­ményekben az eddigi me­rev, elsősorban a szolgá­lati időn alapuló bérezést és ezáltal jobban szolgálja majd a mennyiségi és mi­nőségi munka értékelését és elismerését. Ugyanak­kor az új bérrendszer biz­tosítja azt is, hogy a fel­sőoktatási intézmények dolgozóinak bére három- évenként — az utasításban munkakörönként meghatá­rozott összeggel, 80—150 forintig — automatikusan emelkedjék. A bérnöveke­désnek természetesen nem ez az egyetlen útja, mert ezen túlmenően az éven­ként biztosított bérfejlesz­tés további lehetőséget tar­togat. A felsőoktatási in­tézmények a külső előadók részére intézményenként és a foglalkozások jellegének megfelelően az óradíjakat 25—80 forint között álla­píthatják meg, ezen belül az összeg nagyságát a rek­tor határozza meg, az elő­adás színvonalának figye­lembe vételével. — Az intézmények veze­tőit idejében és megfelelő formában tájékoztattuk a bérrendezés és a végre­hajtás alapelveiről. 16 óra aSatt 16 fokos fehüSés Szombaton reggelre a Közép-Európában áthűlt levegő elárasztotta Francia- országot, sőt Spanyolország egy részét is, úgyhogy Mar- seille-ben, Bordeaux-ban, Párizsban és Madridban fagypont alá süllyedt a hő­mérséklet. Budapesten ezekben a napokban a sokévi átlag­ból következtetve plusz 3 fokos középhőmérsékletnek kellett volna kialakulnia, de az időjárás öt fokkal ma­radt adósunk, és a jelek ar­ra mutatnak, hogy a követ­kező napokban sem lesz hajlandó a törlesztésre. De még így is Bécs, Belg- rád és Moszkva mellett Bu­dapest volt Közép-Európa „melegrekordere” a 0 fokos hőmérséklettel. Szombat reggelre a vastag hótakaró Moszkvában mínusz 10 fok­ra hűtötte le a levegőt, de ezen is túltett Debrecenben, ahol a péntek kora délutáni plusz 2 fokról szombat reg­gelig mínusz 14 fokra süly- lyedt a hőmérséklet, vagyis 16 óra alatt 16 fokot hűlt a levegő. Egyhónapos gazdaságpolitikai tanfolyam A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának okta­tási igazgatósága egyhóna­pos, mezőgazdasági témák­kal foglalkozó gazdaságpo­litikai tanfolyamot indít Kecskeméten. A március 2-án kezdődő továbbkép­zésen mezőgazdasági üze­meinek vezetői vesznek részt. Neves előadók adnak áttekintést pártunk gazda­ságpolitikájának fő kérdé­seiről, a mezőgazdaság je­lenlegi helyzetéről, a kor­szerű vezetés követelmé­nyeiről, a szocialista de­mokratizmus fejlesztéséről. Sokoldalúan, alaposan vi­tatják meg az egész élelmi­szergazdaság jelenlegi hely­zetét, a tanfolyam résztve­vői. Egy-egy előadás után több órás konzultáción tisztázzák a vitás kérdése­ket. A hallgatók üzemláto­gatáson is részt vesznek. Tanulmányozzák a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, valamint az AGROKER tevékenysé­gét. Ma nyílik a lipcsei tavaszi vásár LIPCSE (MTI) Lipcsében ma nyílik az idei tavaszi vásár. Előkészí­tésében 10 000 szállítómun­kás, dekorátor, festő és technikus vett részt. Az el­múlt hetekben 500 vasúti kocsiban és 1200 teherautón a világ 65 országából ér­keztek Lipcsébe a vásáron bemutatásra kerülő áruk. Lipcse az idei tavaszi vá­sárra 600 000 látogatót vár. A vásárközpontban és a vá­sár területén száz tolmács és „hosztessz” működik majd. A képen az erfurti mező- gazdasági gépgyár 150 ton­na kapacitású óriás silóját helyezik el. (Fotó ADN — MTI) Jő úfon a Forrás Az idén második évfo­lyamába lépett a Forrás, a megyei tanács támogatásá­val Kecskeméten megjele­nő irodalmi, művészeti és tudományos folyóirat. Eb­ből az alkalomból tegnap munkaértekezletet tartott a szerkesztőbizottság az Aranyhomok Szálló külön­termében a Forrás szerzői gárdája részére. Az érte­kezleten a folyóirat mint­egy ötven munkatársa vett részt, többek között Major Máté akadémikus, Falu Ta­más költő, Járitz Józsa és Berki Viola festőművész, számos megyebeli és fővá­rosi iró, költő, kritikus, szo­ciológus. A megyei pártbi­zottság részéről megjelent Gyóni Lajos, a propagan­da és művelődési osztály vezetője. Lapunkat F. Tóth Pál főszerkesztő és dr. Mezei István, a megyei Lapkiadó Vállalat igazga­tója képviselte. A résztvevőket Madarász László, a megyei tanács vb- elnökhelyettese. a Forrás szerkesztőbizottságának el­nöke üdvözölte, majd Var­ga Mihály felelős szerkesz­tő tartott vitaindító elő­adást a folyóirat eddigi eredményeiről, valamint a szépprózai és a kritikai ro­vat munkájáról. A beszá­molót élénk vita követte, amelyben a Forrás sajátos arculatát és a többi folyó­irat között elfoglalt helyze­tét elemezték a felszólalók. Végül Bodor Jenő, a me­gyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának vezetője ismertette a Forrás kiadá­sával és terjesztésével kap­csolatos további terveket és elképzeléseket. Találkozó Hárfán Tegnap a hartai termelő- szövetkezetek egész napos baráti találkozón látták ven­dégül az Országos Gumi­ipari Vállalat száztagú kül­döttségét. Délelőtt a mozi­helyiségben Oláh Pál or­szággyűlési képviselő kö­szöntötte a vendégeket, majd Kovács József, az MSZMP községi csúcsveze­tőségének titkára ismertet­te Harta történetét, a fel- szabadulás óta elért ered­ményeit. Ezután közösen megláto­gatták a Lenin Tsz korsze­rűsített barom depót és a Béke Termelőszövetkezet állattenyésztési üzemegysé­gét. Délután a termelőszö­vetkezeti klubokban baráti beszélgetésen vettek részt a vendégek, ahol felelevení­tették a tsz-szervezés idő­szakát, a közös élménye­ket. Március 6-án, 7-én a har­tai termelőszövetkezetek küldöttsége a találkozó vi­szonzásaként Budapestre utazik. > Nyelvpótlékot fizet a tsz Csongrádban, a szentesi Termál Termelőszövetkezet nyelvpótlékot fizet. Egyelő­re egy agrármérnök egy- egy vegyészmérnök kap ilyen címen rendszeresen 15 százalékos többletillet- ményt. Mindketten közre­működnek abban, hogy a 18 000 holdas közös gazda­ság külföldi partnereivel közvetlenül folytasson üz­leti tárgyalásokat orosz, il­letve bolgár nyelven. A tsz-ben többször fordulnak meg szovjet mezőgazdasági szakemberek és a Szovjet­unióba évente tízezerszám­ra szállítanak téli szegfűt, Bulgáriában két közös gaz­dasággal és a Plovdivi Me­zőgazdasági Kutató Intézet­tel tartanak állandó kap­csolatot. Az egyik bolgár vállalat még az idén új­rendszerű üvegház kombi­nátot szállít a szentesi tsz- nek. A nyelvpótlék bevezetése továbbtanulásra ösztönzi a szövetkezeti tagokat, főleg az egyetemet és főiskolát végzett fiatalokat. Az írástudatlan ff endben van. Ha már ilyen messze kigya­logolt csak miattam, ne menjen el anélkül, hogy beszélt volna velem. Pedig nem valami nagy dicső­ség az írástudatlanság. Ne is írja ki a nevem az új­ságba. Rólam nem sokan tudják a valóságot. Az az igazság, hogy szégyellem. De mit tegyek már hetven­öt éves fejjel, ilyen távol templomtól, kocsmától? Nézze. A legközelebbi ta­nya, amit ott lát a nagy nyárfán túl, még légvo­nalban is megvan legalább három kilométer. Ott lakik az Imre komám, velem ép­pen egy idős, őt is felke­reshette volna. Orvos a fia, és a gyerek, még amikor iskolába járt, megtanította az apját az írásra. Na nem olyan sokra vitte már az öreg, de azért nem tudják eladni. Nevet, házszámot, a falu nevét leírja nagy ákom hákomokkal. De a~ eP'társ nőm erre kíváncsi. Igaz? Szóval, hogy én miért maradtam le ennyire? Sokat speku­láltam magam is ezen. Csak néztem, néztem a Jut­ka könyveit is amikor még itthon volt. Akár mennyi­re erőlködtem, nem jöt­tem rá a betűkre. Pedig szerettem volna tudni, hogy miket írnak a gyerekek­nek. Az az öklömnyi kis­lány, cérnavékony hangon csak olvasott, olvasott. A meséket szerettem legjob­ban. Mosolygott is rajtam a feleségem, meg ugratott: Na, te vén csont, hát mese kell neked, vasorrú bába, meg hétfejű sárkány? Pe­dig olyan szépen meg vol­tak azok írva. r WTgy tíz évvel ezelőtt, egy nyáron eltört a lábam. Kocsival mentem itt kint az úton, s a ló meg­ijedt egy felugró nyúltál. Nem bírtam visszafogni. Csak vitt, vitt, neki egy eperfának. Én kivágódtam az ülésből, s a hátsó ke­rék átment a bokámon. Itt­hon feküdtem, a házelőtti price sen. Jóska fiam akkor ötödikes volt. Egyszer azt mondja a gyerek: Édes­apám, olvasok én magának egy könyvet, ne unatkozzon itt magában. Attól kezdve, ha bejött a malacokkal, úgy tíz óra körül délelőtt, le­ült mellém és olvasott. Nem tudom már mi volt a könyv címe, de egy kis­gyerekről szólt, aki elment a városba tanulni. Ott be­lekeveredett egy esetbe, megtudták a tanítók is, pe­dig ártatlan volt a gyerek. Hát kérem az nekem na­gyon tetszett. ff' l is határoztam, hogy megtanulok olvasni. Mikor már tudtam botor­kálni, bementem a faluba. Itthon azt mondtam, hogy a doktorhoz indulok. El­mentem az iskoláig, éppen akkor jöttek kifelé a gye­rekek. Megálltam pár ház­zal előbb és néztem. Ide kellene bemenni, ide. Mon­dogattam magamban. Az­tán, hogy a gyerekek el­mentek csönd lett. én pe­dig lehajtottam a fejem és haza baVar,*-m. Nem mer­tem bemenni. Nagyon kevesen tudják, hogy én nem értem az írást. Mert amúgy ugye, igyekszik az ember. Van egy rádióm, attól sokat ta­nulok, meg itt is hall az ember valamit, ott is. A pénzt például értem, de ha bemegyek a városba, Kecs­kemétre, már csak a kira­katok után igazodok el, hony mit hol árulnak, ff osszú a meséie an- •*-* nak. hogy miért ma­radtam én így. Nem jó he­lyen születtem. Apám, meg nagyapám is gselédembe- rek voltak. Kint az isten háta mögött tengődtek a perzselő napon, a maró hi­degben. Iskola tán csak a hetedik határban volt. Ott nőttem fel a libák, mala­cok, később a tehenek, lo­vak között. Nem keresett minket soha senki, hogy miért nem megyünk isko­lába, de a katonaság meg­talált. Tudatlanul jártam meg a világot, s úgy is !öttem haza, mikor vége lett a háborúnak. Folytat­tam. ahol abbahagytam. Apám hamarosan meghalt, a testvérek széjjel szalad­tak, anyámmal maradtam, de mikor ő is elköltözött, ide nősültem, ebbe a tanyá­ba. Azóta itt élek. Három gyerekem, unokáim van­nak. Hova kapaszkodjak már én. Tanulni? Istenem, öreg észnek lassú a járása. ff svallom én, hogy szégyen fog el néha. Főleg amikor levelet ka­punk a gyerekektől. Csak forgatom, nézegetem a ku- pertát, aztán beviszem a szobaasztalra. Amikor ha­zajön a feleségem, szólok neki, hogy levél jött. ö aztái* felolvassa. Szóval, ilyenkor szégyen fog el. Szerencsére nem sokan tudják rólam az írástudat­lanságomat. Egyszer az Imre komám — tudja, aki a nyárfán túl lakik — ki­babrált velem. Mókás em­ber ez, mindig forgat va­lamit a feje, de olvasni 5 se tud. Na szóval egyszer a kocsmában vagyunk, ülünk az asztalnál vagy öten. Olyan magam korú emberek, meg egy-két har­minc év körüli. Belép az Imre, leül. Agyon, isten, agyon isten. Kihozzák a fröccsöt, iszunk. Eoyszer oszt’ b enyúl a koma a zseb1'?, elővesz egy újságot és felém nyújtja. Olvasd már e1 Jóska. va­lami gyilkosság történt a faluban. Nekem nincs itt a pápaszemem. Fogom, for­gatom az ücsagot. A heve­ket figyelem, nehogy for­dítva legnen a keze h ->n. Tudtam, hoey baj lesz. A többi meg fiovrlt kegyet­lenül, hony miféle niiVkos- ság volt iH. Nézem, nézem az újságot, de vem v>o\t ’ •. út. Megmen^sam. hogy ge rt—erem én a be+";rt Az­tán az is kiderült, hogy nem is volt gypboesjg. csak az Imre un-atott, a többiek mea elkezdtek rö­högni. Ez fájt ne’-em iszo­nyatosan. Imre nem szé- gyellte, hogy 6 is ohmn bu­ta mint én. Mindig azt mondja, hogy ebben a múlt rendszer a hibás. No, le­het hogy ez igaz. de azért a r'""gyxet ne írja meg. sakis ezért ~ngm el. hogy ve merjem üres kézzel az elvtárs, ha már ilyen messzi tanyára is kiavaionol egy öreg em­ber miatt. Gál Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents