Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

8 oldal

1970. március 1. vasárnap

elsejével felemelik a felsőoktatási

intézmények oktatóinak fizetését

Dr. Pol.nszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata

Mint ismeretes, a kormány határozatot hozott a felsőoktatási intézmények oktatóinak, valamint technikai és egyéb dolgozóinak béremeléséről. Az erről szóló végrehajtási utasítás most jelent meg a Művelődésügyi Közlönyben. A kormányhatározat értelmében március 1-i hatállyal az oktatók átlagosan 17 százalékos, a különböző más kategóriákban dolgozók pedig átlagosan 9 százalékos béremelésben részesülnek. A bérrendezés mintegy 10 500 oktatót és 13 800 műszaki, gazdasági, adminisztratív és kisegítő dolgozót érint, s az összeg évente mintegy 110 millió forintot tesz ki, ide számítva az oktatásban részt vevő külső szakemberek felemelt óra- és vizsgadíjait is.

A bérrendezéssel kapcsolatban dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes a következő nyilatkozatot adta:

— A bérrendezés előkészítése során végzett széles körű vizsgálatok azt mutatták, hogy a felsőoktatási intézmények oktatóinak és dolgozóinak bér- színvonala lényegesen elmaradt a népgazdaság egyéb területein foglalkoztatott hasonló képzettségű és beosztású dolgozók bérszínvonalától.

— A kormányhatározat a béremeléssel egyidejűleg a felsőoktatási intézményekre is kiterjeszti az egyébként általános, úgynevezett alsó-felső határos bérrendszert. Ez megszünteti a felsőoktatási intézményekben az eddigi merev, elsősorban a szolgálati időn alapuló bérezést és ezáltal jobban szolgálja majd a mennyiségi és minőségi munka értékelését és elismerését. Ugyanakkor az új bérrendszer biztosítja azt is, hogy a felsőoktatási intézmények dolgozóinak bére három- évenként — az utasításban munkakörönként meghatározott összeggel, 80—150 forintig — automatikusan emelkedjék. A bérnövekedésnek természetesen nem ez az egyetlen útja, mert ezen túlmenően az évenként biztosított bérfejlesztés további lehetőséget tartogat. A felsőoktatási intézmények a külső előadók részére intézményenként és a foglalkozások jellegének megfelelően az óradíjakat 25—80 forint között állapíthatják meg, ezen belül az összeg nagyságát a rektor határozza meg, az előadás színvonalának figyelembe vételével.

— Az intézmények vezetőit idejében és megfelelő formában tájékoztattuk a bérrendezés és a végrehajtás alapelveiről.

16 óra aSatt

16 fokos fehüSés

Szombaton reggelre a Közép-Európában áthűlt levegő elárasztotta Francia- országot, sőt Spanyolország egy részét is, úgyhogy Mar- seille-ben, Bordeaux-ban, Párizsban és Madridban fagypont alá süllyedt a hőmérséklet.

Budapesten ezekben a napokban a sokévi átlagból következtetve plusz 3 fokos középhőmérsékletnek kellett volna kialakulnia, de az időjárás öt fokkal maradt adósunk, és a jelek arra mutatnak, hogy a következő napokban sem lesz hajlandó a törlesztésre.

De még így is Bécs, Belg- rád és Moszkva mellett Budapest volt Közép-Európa „melegrekordere” a 0 fokos hőmérséklettel. Szombat reggelre a vastag hótakaró Moszkvában mínusz 10 fokra hűtötte le a levegőt, de ezen is túltett Debrecenben, ahol a péntek kora délutáni plusz 2 fokról szombat reggelig mínusz 14 fokra süly- lyedt a hőmérséklet, vagyis 16 óra alatt 16 fokot hűlt a levegő.

Egyhónapos

gazdaságpolitikai

tanfolyam

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának oktatási igazgatósága egyhónapos, mezőgazdasági témákkal foglalkozó gazdaságpolitikai tanfolyamot indít Kecskeméten. A március 2-án kezdődő továbbképzésen mezőgazdasági üzemeinek vezetői vesznek részt. Neves előadók adnak áttekintést pártunk gazdaságpolitikájának fő kérdéseiről, a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, a korszerű vezetés követelményeiről, a szocialista demokratizmus fejlesztéséről. Sokoldalúan, alaposan vitatják meg az egész élelmiszergazdaság jelenlegi helyzetét, a tanfolyam résztvevői. Egy-egy előadás után több órás konzultáción tisztázzák a vitás kérdéseket. A hallgatók üzemlátogatáson is részt vesznek. Tanulmányozzák a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, valamint az AGROKER tevékenységét.

Ma nyílik a lipcsei tavaszi vásár

LIPCSE (MTI)

Lipcsében ma nyílik az idei tavaszi vásár. Előkészítésében 10 000 szállítómunkás, dekorátor, festő és technikus vett részt. Az elmúlt hetekben 500 vasúti kocsiban és 1200 teherautón a világ 65 országából érkeztek Lipcsébe a vásáron bemutatásra kerülő áruk.

Lipcse az idei tavaszi vásárra 600 000 látogatót vár. A vásárközpontban és a vásár területén száz tolmács és „hosztessz” működik majd.

A képen az erfurti mező- gazdasági gépgyár 150 tonna kapacitású óriás silóját helyezik el.

(Fotó ADN — MTI)

Jő úfon a Forrás

Az idén második évfolyamába lépett a Forrás, a megyei tanács támogatásával Kecskeméten megjelenő irodalmi, művészeti és tudományos folyóirat. Ebből az alkalomból tegnap munkaértekezletet tartott a szerkesztőbizottság az Aranyhomok Szálló különtermében a Forrás szerzői gárdája részére. Az értekezleten a folyóirat mintegy ötven munkatársa vett részt, többek között Major Máté akadémikus, Falu Tamás költő, Járitz Józsa és Berki Viola festőművész, számos megyebeli és fővárosi iró, költő, kritikus, szociológus. A megyei pártbizottság részéről megjelent Gyóni Lajos, a propaganda és művelődési osztály vezetője. Lapunkat F. Tóth Pál főszerkesztő és

dr. Mezei István, a megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója képviselte.

A résztvevőket Madarász László, a megyei tanács vb- elnökhelyettese. a Forrás szerkesztőbizottságának elnöke üdvözölte, majd Varga Mihály felelős szerkesztő tartott vitaindító előadást a folyóirat eddigi eredményeiről, valamint a szépprózai és a kritikai rovat munkájáról. A beszámolót élénk vita követte, amelyben a Forrás sajátos arculatát és a többi folyóirat között elfoglalt helyzetét elemezték a felszólalók. Végül Bodor Jenő, a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának vezetője ismertette a Forrás kiadásával és terjesztésével kapcsolatos további terveket és elképzeléseket.

Találkozó Hárfán

Tegnap a hartai termelő- szövetkezetek egész napos baráti találkozón látták vendégül az Országos Gumiipari Vállalat száztagú küldöttségét. Délelőtt a mozihelyiségben Oláh Pál országgyűlési képviselő köszöntötte a vendégeket, majd Kovács József, az MSZMP községi csúcsvezetőségének titkára ismertette Harta történetét, a fel- szabadulás óta elért eredményeit.

Ezután közösen meglátogatták a Lenin Tsz korszerűsített barom depót és a Béke Termelőszövetkezet állattenyésztési üzemegységét. Délután a termelőszövetkezeti klubokban baráti beszélgetésen vettek részt a vendégek, ahol felelevenítették a tsz-szervezés időszakát, a közös élményeket.

Március 6-án, 7-én a hartai termelőszövetkezetek küldöttsége a találkozó viszonzásaként Budapestre utazik. >

Nyelvpótlékot fizet a tsz

Csongrádban, a szentesi Termál Termelőszövetkezet nyelvpótlékot fizet. Egyelőre egy agrármérnök egy- egy vegyészmérnök kap ilyen címen rendszeresen 15 százalékos többletillet- ményt. Mindketten közreműködnek abban, hogy a 18 000 holdas közös gazdaság külföldi partnereivel közvetlenül folytasson üzleti tárgyalásokat orosz, illetve bolgár nyelven. A tsz-ben többször fordulnak meg szovjet mezőgazdasági szakemberek és a Szovjetunióba évente tízezerszámra szállítanak téli szegfűt, Bulgáriában két közös gazdasággal és a Plovdivi Mezőgazdasági Kutató Intézettel tartanak állandó kapcsolatot. Az egyik bolgár vállalat még az idén újrendszerű üvegház kombinátot szállít a szentesi tsz- nek.

A nyelvpótlék bevezetése továbbtanulásra ösztönzi a szövetkezeti tagokat, főleg az egyetemet és főiskolát végzett fiatalokat.

Az írástudatlan

ff endben van. Ha már ilyen messze kigyalogolt csak miattam, ne menjen el anélkül, hogy beszélt volna velem. Pedig nem valami nagy dicsőség az írástudatlanság. Ne is írja ki a nevem az újságba. Rólam nem sokan tudják a valóságot. Az az igazság, hogy szégyellem. De mit tegyek már hetvenöt éves fejjel, ilyen távol templomtól, kocsmától? Nézze. A legközelebbi tanya, amit ott lát a nagy nyárfán túl, még légvonalban is megvan legalább három kilométer. Ott lakik az Imre komám, velem éppen egy idős, őt is felkereshette volna. Orvos a fia, és a gyerek, még amikor iskolába járt, megtanította az apját az írásra. Na nem olyan sokra vitte már az öreg, de azért nem tudják eladni. Nevet, házszámot, a falu nevét leírja nagy ákom hákomokkal.

De a~ eP'társ nőm erre kíváncsi. Igaz? Szóval,

hogy én miért maradtam le ennyire? Sokat spekuláltam magam is ezen. Csak néztem, néztem a Jutka könyveit is amikor még itthon volt. Akár mennyire erőlködtem, nem jöttem rá a betűkre. Pedig szerettem volna tudni, hogy miket írnak a gyerekeknek. Az az öklömnyi kislány, cérnavékony hangon csak olvasott, olvasott. A meséket szerettem legjobban. Mosolygott is rajtam a feleségem, meg ugratott: Na, te vén csont, hát mese kell neked, vasorrú bába, meg hétfejű sárkány? Pedig olyan szépen meg voltak azok írva.

r

WTgy tíz évvel ezelőtt, egy nyáron eltört a lábam. Kocsival mentem itt kint az úton, s a ló megijedt egy felugró nyúltál. Nem bírtam visszafogni. Csak vitt, vitt, neki egy eperfának. Én kivágódtam az ülésből, s a hátsó kerék átment a bokámon. Itthon feküdtem, a házelőtti price sen. Jóska fiam akkor ötödikes volt. Egyszer azt mondja a gyerek: Édesapám, olvasok én magának egy könyvet, ne unatkozzon itt magában. Attól kezdve, ha bejött a malacokkal, úgy tíz óra körül délelőtt, leült mellém és olvasott. Nem tudom már mi volt a könyv címe, de egy kisgyerekről szólt, aki elment a városba tanulni. Ott belekeveredett egy esetbe, megtudták a tanítók is, pedig ártatlan volt a gyerek. Hát kérem az nekem nagyon tetszett.

ff' l is határoztam, hogy megtanulok olvasni. Mikor már tudtam botorkálni, bementem a faluba. Itthon azt mondtam, hogy a doktorhoz indulok. Elmentem az iskoláig, éppen akkor jöttek kifelé a gyerekek. Megálltam pár házzal előbb és néztem. Ide kellene bemenni, ide. Mondogattam magamban. Aztán, hogy a gyerekek elmentek csönd lett. én pedig lehajtottam a fejem és haza baVar,*-m. Nem mertem bemenni.

Nagyon kevesen tudják, hogy én nem értem az írást. Mert amúgy ugye, igyekszik az ember. Van egy rádióm, attól sokat tanulok, meg itt is hall az ember valamit, ott is. A pénzt például értem, de ha bemegyek a városba, Kecskemétre, már csak a kirakatok után igazodok el, hony mit hol árulnak, ff osszú a meséie an- •*-* nak. hogy miért maradtam én így. Nem jó helyen születtem. Apám, meg nagyapám is gselédembe- rek voltak. Kint az isten háta mögött tengődtek a perzselő napon, a maró hidegben. Iskola tán csak a hetedik határban volt. Ott nőttem fel a libák, malacok, később a tehenek, lovak között. Nem keresett minket soha senki, hogy miért nem megyünk iskolába, de a katonaság megtalált. Tudatlanul jártam meg a világot, s úgy is !öttem haza, mikor vége lett a háborúnak. Folytattam. ahol abbahagytam. Apám hamarosan meghalt, a testvérek széjjel szaladtak, anyámmal maradtam,

de mikor ő is elköltözött, ide nősültem, ebbe a tanyába. Azóta itt élek. Három gyerekem, unokáim vannak. Hova kapaszkodjak már én. Tanulni? Istenem, öreg észnek lassú a járása.

ff svallom én, hogy szégyen fog el néha. Főleg amikor levelet kapunk a gyerekektől. Csak forgatom, nézegetem a ku- pertát, aztán beviszem a szobaasztalra. Amikor hazajön a feleségem, szólok neki, hogy levél jött. ö aztái* felolvassa. Szóval, ilyenkor szégyen fog el. Szerencsére nem sokan tudják rólam az írástudatlanságomat. Egyszer az Imre komám — tudja, aki a nyárfán túl lakik — kibabrált velem. Mókás ember ez, mindig forgat valamit a feje, de olvasni 5 se tud. Na szóval egyszer a kocsmában vagyunk, ülünk az asztalnál vagy öten. Olyan magam korú emberek, meg egy-két harminc év körüli. Belép az Imre, leül. Agyon, isten, agyon isten. Kihozzák a fröccsöt, iszunk.

Eoyszer oszt’ b enyúl a koma a zseb1'?, elővesz egy újságot és felém nyújtja. Olvasd már e1 Jóska. valami gyilkosság történt a faluban. Nekem nincs itt a pápaszemem. Fogom, forgatom az ücsagot. A heveket figyelem, nehogy fordítva legnen a keze h ->n. Tudtam, hoey baj lesz. A többi meg fiovrlt kegyetlenül, hony miféle niiVkos- ság volt iH. Nézem, nézem az újságot, de vem v>o\t ’ •. út. Megmen^sam. hogy ge rt—erem én a be+";rt Aztán az is kiderült, hogy nem is volt gypboesjg. csak az Imre un-atott, a többiek mea elkezdtek röhögni. Ez fájt ne’-em iszonyatosan. Imre nem szé- gyellte, hogy 6 is ohmn buta mint én. Mindig azt mondja, hogy ebben a múlt rendszer a hibás. No, lehet hogy ez igaz. de azért a r'""gyxet ne írja meg. sakis ezért ~ngm el. hogy ve merjem üres kézzel az elvtárs, ha már ilyen messzi tanyára is kiavaionol egy öreg ember miatt.

Gál Sándor