Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-07 / 56. szám
Befejezte ülésszakát az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) leni bűntett. Ezeknek száma 1968-hoz képest csekély mértékben nőtt, többségük devizabűntett és üzérkedés. A vámbűntettek 6záma csökkent. A népgazdaság elleni bűntettek csoportjában a devizabűntettek száma a legnagyobb: 1964 óta több mint hatszorosára emelkedett. — Nagyon csekély azoknak a bűncselekményeknek a száma, amelyek közvetlenül a szocialista gazdálkodás rendjét sértik. Főként a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásában voltak tapasztalhatók ilyen jelenségek. Hagyományos ügyészi feladat a munkaügyek törvényességének figyelemmel kísérése. A vizsgálatok és a panaszintézés során szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy a gazdasági reform céljait támogató Munka Törvény- könyve rendelkezései helyesnek bizonyultak. A halálos és súlyos sérüléssel járó üzemi balesetek legtöbb esetben a munkavédelmi, technológiai előírások megszegésével, továbbá a laza munkafegyelemmel és az ellenőrzés hiányával függnek össze. A legutóbbi hónapokban a termelőszövetkezeti tagsági jogviták törvényességét vizsgáltuk meg. A termelőszövetkezetek többségében a jogvitákat érdemben jól bírálták el, az eljárás lefolytatására és a határozatok tartalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket azonban gyakran figyelmen kívül hagyták. Panaszintéző tevékenységünk a korábbi időszakhoz hasonló mértékű és jellegű volt. A panaszok alapján 714 óvást, 167 felszólalást intéztünk a törvénysértő határozatokat hozó szervekhez. Az ügyészségi vizsgálatok eredményeként további 1200 óvás, 3300 Dr. Szakács Ödön bevezetőben részletesen elemezte, hogy a legmagasabb bírósági fórum hogyan tett eleget az alkotmányban megszabott kötelezettségeinek, s vázolta az elkövetkező időszak tennivalóit. — A Legfelsőbb Bíróság elvi irányító munkája egyrészt a konkrét ügyekben hozott határozatokban, másrészt magasabb szinten — irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások útján valósul meg. — Fontos feladata a Legfelsőbb Bíróságnak az állampolgárok panaszaival való foglalkozás. Két év alatt csaknem 9700 polgári és több mint 3000 büntető ügyben érkezett törvényességi óvás iránti kérelem, illetőleg kezdeményezés a Legfelsőbb Bírósághoz. Ezek nyomán a polgári ügyek 12 százalékában. a büntető ügyek 16 százalékában törvényességi óvás született. A továbbiakban a büntető, illetve a polgári ítélkezés terén kifejtett tevékenységről számolt be. Megemlítette a beszámoló, hogy az állam elleni bűntettek száma az elmúlt két évben is alacsony volt, súfelszólalás benyújtására került sor. Az új gazdasági mechanizmusban a gazdálkodás szervezésében központi szerepet kapott a szerződések rendszere. A szerződéses jogviszonyból származó perekből már tükröződnek azok a pozitív vonások, amelyek a gazdálkodás új rendszerére jellemzőek. Hogy csak egyet említsünk: a gazdálkodó szervek már nemigen fordulnak pusztán formai okokból a bírósávédelmét várják. A nagyobb nyereségre törekvésnek azonban bizonyos árnyoldalai is vannak. Nem lehet szemet hunyni olyan negatív jelenségek felett, hogy egyes személyek és gazdálkodó szerveik néhol a saját hasznukra vagy egy szőkébb kollektíva hasznára spekulációs ízű ügyleteket bonyolítanak le. Legutóbbi beszámolómban arról tájékoztattam az országgyűlést, hogy a polgári perek számában évek óta lassú csökkenés tapasztalható. Ez a folyamat megállt, sőt két év óta a perek számában némi emelkedés következett be. (A járásbíróságokhoz 1967- ban 176 000, 1969-ben pedig 183 000 peres ügy érkezett). Figyelmet érdemel, hogy néhány percsoport tartósan növekvő tendenciát mutat. A házassági bontó perek — és ezzel a felbontott házasságok — számának állandó növeke- dése, amely kihat a házas- j Ságból született gyermekek tartása iránti perek számának emelkedésére is, olyan társadalmi probléma, amelynek a megoldásához pusztán jogi eszközök nem elegendők. Nem vagyunk azonban meggyed ződve arról, hogy e téren már minden lehetőséget kimerítettünk — mondotta Szénási Géza. Beszéde végén kérte az országgyűlést, hogy jelentését fogadja el. Dr. Szénási Géza után dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke mondott beszédet. lyos hiba lenne azonban e bűntettek jelentőségét lebecsülni. A politikai bűntettek különböző tényezőkkel függnek össze, például a nemzetközi helyzettel is. Az ellenséges fellazítási tevékenység mind gyakrabban közvetett módszerek alkalmazásával történik, s általában meggondolatlan, félrevezetett fiatalok körében talál — bár csak szórványosan — visszhangra. A garázda cselekményekkel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság olyan iránymutatást adott, hogy ezek elkövetőivel szemben is fokozott szigort kell alkalmazni. A mértéktelen alkoholfogyasztás elleni hatékonyabb bírósági fellépés jelzi, hogy az alkoholos állapotot súlyosbító körülménynek tekintik, ha az elkövető iszákos életmódot folytat és a bűncselekmény gátlástalan elkövetése ezzel összefüggésben áll. A gazdasági-társadalmi fejlődés és a polgári ítélkezés összefüggéséről szólva megállapította, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésével több nagyjelentőségű törvényt alkottak. Gondoskodni kellett arról, hogy a jogalkalmazásnál — mégpedig mind a régi, mind pedig az új jogszabályok alkalmazásánál — feltétlenül érvényesüljenek a gazdasági reformmal kapcsolatos gazdaságpolitikai és jogpolitikai elgondolások. — A Legfelsőbb Bíróság ezért rövid időn belül felülvizsgálta az új jogszabályok által érintett polgári jogi, elvi állásfoglalásait, s eligazítást adott abban a tekintetben, hogy mely állásfoglalások vesztették hatályukat, illetőleg melyek j maradtak — változatlan, vagy módosított tartalommal — hatályban. — Az új gazdasági mechanizmus időszakában növekedett a különböző szerződések jelentősége — mondotta ezután. A Legfelsőbb Bíróság különösen a szerződések késedelmes vagy hibás teljesítésével kapcsolatos ügyekben igyekezett olyan gyakorlatot kialakítani, amelyben kellően érvényesült a teljesítési határidő szigorú megtartásához, illetőleg a jó minőségű védelméhez fűződő érdekek védelme. — A gazdasági reform egyik fontos célja: a termelés növelése érdekében az egyéni, vállalati és társadalmi érdek jobb összehangolása, az alkotó munka, a kezdeményezések kibontakoztatása. A feladat e téren is kettős: egyrészt gondoskodás a valóban hasznos szellemi alkotások megfelelő díjazásáról, másrészt a társadalmi tulajdon hathatós védelme az alaptalan igényekkel szemben. — A kibontakozó gazdasági versennyel negatív jelenségek is felszínre kerülnek. — Az új gazdasági mechanizmus céljainak megvalósulását szolgáló egyik hatékony eszköz; a gazdasági bírság. Funkciója kettős; egyrészt elvonja a jogtalanul szerzett vagyoni előnyt, másrészt a gazdasági-társadalmi rendünk elveinek tiszteletben tartására nevel. Az utóbbit azonban csak akkor tudja eredményesen ellátni, ha a jogtalanul szerzett vagyoni előny elvonásán túl is hátrány éri a jogsértőt. A Legfelsőbb Bíróság ennek figyelembe vételével adott a bíróságok részére elvi irányítást. Azt, hogy mennyire fontos az általános jellegű elvi iránymutatások érvényesülésének figyelemmel kísérése, bizonyítják a házassági bontóperek tapasztalatai. Az erre vonatkozó irányelv egyik tételét illetően például olyan nézetek is megnyilvánultak, hogy a házasság felbontásához elegendő a házastársak puszta megegyezése. Ez a felfogás téves. Az irányelv csak azt mondja ki, hogy a házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, közös akaratnyilvánítása a házasság felbontása szempontjából lényeges körülmény; ebből ugyanis egyéb tényekkel összefüggésben többnyire a házasélet végleges és teljes megromlására lehet következtetni. — A bíróság csak komoly és alapos ok fennállása esetén bonthatja fel a házasságot. Külön is hangsúlyozza az irányelv, hogy nincs olyan egyedi ok, amelynek fermesetén a bíróságnak a házasságot Dr. Szakács Ödön beszéde gokhoz, e testületektől valóságos anyagi érdekeik minden további vizsgálat nélkül fel kellene bontania. — A Legfelsőbb Bíróság tevékenysége korántsem merült ki az ítélkező és az elvi irányító munkában —, mondotta ezután dr. Szakács Ödön. — Részt vett a jogszabályok előkészítésében is. Végezetül a beszámoló a Legfelsőbb Bíróságnak az Igazságügyminisztériummal és a Legfelsőbb Ügyészséggel, valamint a megyei bíróságokkal kialakított jó együttműködését említette meg. Kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós szünetet rendelt el, majd a szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőként dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés al- elnöke, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára szólalt fel, majd Katona Sándor Cseagrád megyei képviselő következett. Ezután dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály felszólalása Elöljáróban elmondta, hogy az Igazságügy-minisztérium munkája során szerzett tapasztalatok megunk összefogott munkájára van szükség. A növekvő alkoholfogyasztás, a feltűnési vágy, az egyéni éregyeznek azokkal az értékelésekkel, amelyek a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság beszámolójában kifejezésre jutottak a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek működéséről A miniszter mindkét beszámolóval egyetértett, majd jogpolitikai kérdéseket taglalt. Hangsúlyozta: Nem önmagáért van a szocialista igazságszolgáltatás, hanem szerves része az államhatalomnak és tevékenysége a legszorosabban kapcsolódik az egész társadalmi élethez. A hazánkban végbement nagy társadalmi, gazdasági változások sok területen a bűnözés csökkenését hozták magukkal. Ugyanakkor becsapnánk magunkat, ha figyelmen kívül hagynánk, hogy a nagy átalakulások kapcsán új gondok, új nehézségek is jelentkeznek. Előidéztek, vagy magukkal hozták nem kívánatos jelenségeket is, amelyeknek megszüntetéséhez mindannyideknek a közösség érdekei fölé helyezése, a nagylábon élés és ehhez az anyagiak biztosítása, akár bűn- cselekménnyel is — mindmind olyan tényező, amely- lyel számot kell vetni. Befejezésül fontos feladatként említette meg az igazságügyi-miniszter, hogy a törvényes rendelkezéseknek, a jogpolitikai elvek követelményeinek minden igazságügyi dolgozó a maga területén az eddiginél is következetesebben, magasabb színvonalon tegyen eleget. Az igazságügy-miniszter után Varga Gábomé Borsod megyei, dr. Mátay Pál Fejér megyei képviselő szólalt fel, majd az elnöklő Vass Istvánná megadta a szót a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Dr. Szénási Géza és dr. Szakács Ödön vitazáró beszéde után került sor a tanácskozás negyedik napirendi pontjára, az interpellációkra. Interpellációk Ezután a negyedik napirendi pontra, az interpellációkra áttérve dr. Bas- kay Tóth Bertalan a parlament mezőgazdasági, valamint szociális és egészségügyi együttes bizottságának jelentését ismertette a parlament legutóbbi, decemberi ülésszakán dr. Guba Sándor képviselő részéről elhangzott interpellációval kapcsolatban. A képviselő — mint emlékezetes — javasolta a munkaügyi miniszternek, hogy az idős termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékát emeljék fel. A munkaügyi miniszter válasza után a képviselő módosította indítványát, azt kérte a minisztertől, hogy az idős, munkaképtelen, más jövedelemben nem részesülő és létfenntartásukról gondoskodni nem tudó járadékosoknak az ügyét rendezzék. A munkaügyi miniszter ismételt válaszát sem az országgyűlés, sem pedig az interpelláló képviselő nem fogadta el, így került a kérdés az illetékes állandó bizottságokhoz, a mezőgazdasági, továbbá a szociális és egészségügyi bizottság együttes ülésének napirendjére. A bizottság javasolta a kormánynak, hogy az idős, magatehetetlen, támogatásban nem részesülő és dolgozni már nem tudó embereket életük végéig részesítsék a segélyezési alapból rendszeres segélyben. A javaslat szerint az idős tsz- tagok megsegítésére évente 18 millió — 1970-ben csak 15 millió — forint szükséges. A bizottság javasolta, hogy az összeget március 1-től bocsássák a tanácsok rendelkezésére. Az indítvány szerint a tanácsok illetékes osztályai felmérik, hogy kiket illet meg leginkább a rendszeres segély. A bizottság azonban kívánatosnak tartja azt is, hogy a tsz-ek — megerősödésükkel párhuzamosan — az idős embereket továbbra is támogassák. Az együttes bizottság segélyezési alap létrehozására szóló javaslatát a kormány elfogadta. A végrehajtási rendelet kidolgozásával az Egészségügyi, a Munkaügyi és a Pénzügyminisztériumot és a Szak- szervezetek Országos Tanácsát bízta meg. A mezőgazdasági, valamint a szociális és egészségügyi bizottság együttes jelentését az országgyűlés egy ellenszavazattal elfogadta. Molnár József (Komárom megyei képviselő az építési és városfejlesztési miniszterhez interpellált. Elmondotta, hogy az a rendelet, amely az építési szerződések alapfeltételeit szabályozza, egyéves szavatosságra kötelezi a kivitelezőt az építési és szerelési munkákért, s hároméves jótállásra az esetleges rejtett hibák kijavításáért. A képviselő szerint ezek a szavatossági határidők rövidek, hiszen ma már néhány — s az épületeknél jóval olcsóbb — tartós fogyasztási cikket is több éves garanciával hoznak forgalomba. Bondor József építési és városfejlesztési miniszter válaszában kifejtette, hogy a felvetett probléma időszerű, hiszen alaposan megnőtt az építkezések száma, a kivitelezők számtalan új anyagot, új technológiát alkalmaznak. A miniszter szerint nem szükséges az érvényben levő határidők módosítása, inkább a technológiai fegyelem betartására kellene nagyobb gondot fordítani. Az interpelláló képviselő a választ csak részben fogadta el, s rámutatott, hogy az építtetők jogait feltétlenül a jelenleginél körültekintőbben kell meghatározni. E jogok között nagyon fontos az eddiginél hosszabb szavatosság biztosítása. Az interpellációra adott választ az országgyűlés kilenc ellenszavazattal fogadta el. Riss Jenő, budapesti képviselő az Ikarus gyár főosztályvezetője a gazdasági vezetők részére biztosított állami gépkocsik személyes vezetése tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez interpellált. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter rámutatott: nálunk is mód van arra, hogy az illetékes állami szerv vezetője engedélyezze a felügyelete alá tartozó vállalat vezetőinek a szolgálati kocsi személyes vezetését. A miniszter be jelen tette: a kormány gazdasági bizottsága feladatként adta az illetékes minisztereknek, készítsenek elő olyan jogszabályt, amely szélesebb körre kiterjesztené a vállalati kocsik személyes vezetésének lehetőségét. A miniszteri választ a képviselő és az országgyű- lésis egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés márciusi ülésszaka Vass Istvánná zárszavával ért véget.
