Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
Folytatta munkáját az országgyűlés Apró Antal beszéde hosszú időre a tőkés viOgnyenovics Milán, ■ Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára után Nagy Miklós Pest megyei, Vida Miklós budapesti képviselő szólalt fel a kormánybeszámoló feletti vitában. Ezután dr. Várkonyi Imre Bács-Kiskun megyei képviselő következett. ben az esztendőben lesz 20 éve, hogy útjára indult a katolikus papok békemozgalma. Értékét és értelmét az elmúlt két évtized, a pozitív eredmények igazolják és a történelem is igazolni fogja — A katolikus hívek — folytatta — ugyanolyan ál- lampogárai e hazának, mint bárki más. Jogaik és kötelezettségeik is azonosak. Ebből következik, | hogy mindaz, ami jó és eredményes a magyar nép szempontjából, ugyanilyen jó és eredményes a katolikus hívők részére is. Közösek a gondok, közös a felelősség a döntésekért és azok végrehajtásáért. A katolikus hívők is egyetértenek felelős vezetőik bélés külpolitikai döntéseivel. Teszik ezt elsősorban azért, mert ők maguk is részt vesznek minden fontos kérdés előzetes megtárgyalásában. Részesei a Hazafias Népfront nagy nemzeti egységet hirdető és megvalósító munkájának. A képviselő a püspökkari újévi szózatot idézte, kiemelve azt a részt, amely ä vietnami nép hősies, meg nem törhető harcát méltatja. örülünk, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívására éppen Budapesten hangzott el az ünnepélyes felhívás, s bízunk abban, hogy Európa népei egyre jobban megértik, hogy mindnyájunknak szüksége van a közös nagy találkozóra. Ugyanilyen bizalommal várjuk, hogy a Közel-Keleten se a fegyverek, hanem a megértés, a belátás és az igazság keresése adja meg az ott élő népeknek a békét:. A szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját az ország- gyűlés. Ben esik István Haj- dú-Bihar megyei, Oláh János Szolnok megyei képviselő után Ilku Pál művelődésügyi miniszter volt a következő felszólaló. Pénteken a kormánybeszámoló feletti vita első szónokaként Apró Antal emelkedett szólásra. Fock elvtárs utalt arra, — mondotta a Miniszter- tanács elnökhelyettese — hogy a következő 5 éves tervszakasz során számolnunk kell a nemzetközi együttműködés továbbfejlődésével. A nemzetközi lehetőségeket figyelembe véve kormányunk sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bővítsük államközi gazdasági kapcsolatainkat minden olyan országgal, amely kész a kölcsönös érdekek és az egyenjogúság alapján velünk együttműködni. Korunkban a tudományok ég a termelőerők gyors fejlődésének és in- temacionaLizálódásának vagyunk tanúi — ez világ- jelenség, ami felveti. a szükségességét annak, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködését új módon fejlesszük tovább. A kommunista- és munkáspártokat az elmúlt évben lefolytatott KGST-ta- nácskozáson az a szándék vezérelte, hogy szorosabbra fűzzék gazdasági és mű- szaki-tudmányos együttműködésüket és olyan új termelési kapcsolatokat hozzanak létre, amelyek jobban megfelelnek a mai követelményeknek. Mj tette szükségessé a változtatásokat? Először: a rohamosan fejlődő termelőerők és az erősödő tudományos-műszaki forradalom követelményei a kutatás, a termelés és a forgalom egy részében túlnőttek a kis- és középnagyságú országok keretein és lehetőségein. Ha visszagondolunk a 20 évvel ezelőtti, tehát a KGST megalakulása körüli időszakra, nyilvánvaló, hogy akkor ilyen jellegű problémák még nem merülhettek feL Húsz évvel ezelőtt Magyarországon az ipari termelés már túlhaladta a háború előtti színvonalat, azonban gazdasági fejlődésünknek csak a kezdetén tartottunk. Akkor még a lakosság fele a mezőgazdaságban dolgozott, most pedig csupán 30 százaléka. Azóta az ipar, az építőipar, egész gazdasági életünk hatalmasat fejlődött. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelem termelésében a korábbi 39 százalékról mintegy 62 százalékra emelkedett. Ennek a fejlődésnek sok éven át az ipari munkáslétszám növekedése volt az alapja Ezen a fejlődési fokon a legtöbb szocialista ország túljutott. Fokozatosan hazánkra és a többi KGST- államra is átterjedt és a termelés jóformán minden területén kifejezésre jutott a tudomány ég a technika korunkban végbemenő forradalma. A legkülönbözőbb termelési ágak fejlesztésére ma szerteágazó tudományos kutatást követel a területileg legnagyobb és iparilag legfejlettebb országoktól is. A másik tényező, ahol előre kell lépnünk: a termelőerők fejlődésétől elmaradt áru- és pénzkapcsolatok továbbfejlesztése, a vállalatok önállóságának <% közvetlen kapcsolataink kialakítása. Harmadszor; ugyanebbe az irányba hat a nemzetközi gazdasági és politikai helvzet alakulása, a szocialista és kapitalista világgazdaság közötti verseny is. Végezetül: egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Kivitelünk ma már a termelt nemzeti jövedelem értékének közel 40 százalékát adja, és napjainkban az iparban nagyjából minden ötödik magyar munkás exportra termel. A KGST XXIII. (rendkívüli) tanácsülése körvonalakban meghatározta a KGST-országok gazdasági integrációjának kialakításával kapcsolatos feladatokat, Közel egy év telt el azóta. A KGST végrehajtó, bizottságában, a különböző nemzetközi munkacsoportokban és az állandó bizottságokban széles körű munka indult meg az integrációs lehetőségek felmérésére, egy olyan komplex távlati együttműködési program elkészítésére, amelyet későbbi időpontban a KGST- ben részt vevő kormányok vagy mint egyezményt, vagy mint államközi szerződést hagyhatnak jóvá. A végrehajtó bizottság néhány napja befejeződött ülésén is ezek a kérdések szerepeltek, ahol megvitattuk a KGST-államoik minisztériumai, gazdasági szervezeted, tudományoskutatóintézetei, tervezőirodái közötti közvetlen kapcsolatok megteremtésének elveit, és a szerződéses viszonyok kialakításának feltételeit, megvitattunk — többek között — olyan kérdéseket, mint egy új nemzetközi beruházási bank létrehozásával kapcsolatos egyezmény. Végül foglalkoztunk a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó közgazdasági intézet létrehozásával. Az előkészületben levő szocialista integrációban a szocializmus termelőerőinek és termelőviszonyainak alapvető formájaként az országok önálló népgazdaságát tehintjük. Ebből következik, hogy az integrációban érdekelt országoknak a kapcsolatok olyan formáját kell kialakítaniuk. amelyek keretében az együttműködés bizonyos, — arra érett — funkciót integrálják, de természetesen fenntartják a népgazdaságok nemzeti irányítását. Megítélésünk szerint úgy kell kiépíteni kapcsolatainkat az integráció keretében, hogy az együttműködés egyszerre fejlődjék: kormányszinten, a különböző ágazatok vonalán és a vállalatok között. Tisztelt országgyűlés! Mi a KGST-országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztését két úton kívánjuk elérni. Egyrészt az alapvető fontosságú kérdéseket magában foglaló mind hatékonyabb tervkoordináció, másrészt az áru- és pénzviszonyok széles körű kibontakoztatása útján. Mint szocialista tervgazdálkodást folytató ország, a jövőben is alapvető kérdésnek tekintjük országaink között a népgazdasági tervek nemzetközi koordinációjának továbbfejlesztését. Szükséges, hogy az egymás közötti külkereskedelmi árak ne szakadjanak el lagpiaci áraktól, hogy ezek az árak kifejezzék a kereslet—kínálati viszonyokat. Ezek az egymással ösz- szefüggő gazdasági és pénzügyi intézkedések teszik majd lehetővé egy szocialista közös valuta létrehozását. Végül szeretném kihangsúlyozni, hogy a KGST- tagállamok gazdasági integrációja nem jelent elzárkózást a világ többi térségétől, sőt nyitottnak tekintjük gazdasági szövetségünket más államok előtt is. Az elmúlt időszakban az egyes szocialista országokkal számos tervkoordinációs tárgyalást folytattunk és ez év közepére be kell fejeznünk az ezzel kapcsolatos munkákat, hogy megköthessük az új, 1971—75. évj árucsereforgalmi egyezményeket. Ezzel összefüggésben szeretném a következőket hangsúlyozni: Először: tervkoordinációs tárgyalásainkon nagy figyelmet fordítunk a Szovjetunióval kialakított gazdasági kapcsolataink továbbfejlesztésére. Gazdasági együttműködésünkben a Szovjetunió a legfontosabb, hisz teljes külkereskedelmi forgalmunkból csaknem 38 százalékkal részesedik. Másodszor; arra kell törekednünk, hogy minél több területen hozzunk létre ágazati hosszúlejáratú államközi szerződéseket a következő tervidőszakra. Harmadszor: anyagszükségleteink kielégítő biztosítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a minisztériumoknak és az üzemeknek a különféle gépek és berendezések kölcsönös szállításának további bővítésére, az ipari kooperációs és szakosított lehetőségek feltárására Ezzel kapcsolatban felhívom különösen a vállalati vezetők figyelmét, hogy jobban ismerjék meg a szocialista országok gépkínálatát. Ha a tőkés és a szocialista beszerzési piacok között választhatnak, akkor azonos technikai színvonalú gépek esetében mindenképpen a szocialista piacot részesítsék előnyben — sőt, ha megközelítően azonos a gépek technikai szintje, már akkor is ajánlatos a szocialista piac preferálása. Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt időszakban jelentősen szélesítettük gazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal is. Vámrendszerünket úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy az jobban befolyásolja áruforgalmunk országonkénti alakulását és járuljon hozzá gyorsabb műszaki fejlődésünkhöz. Külső gazdasági kapcsolatainkat céltudatosan kell fejlesztenünk, törvényeinket, valamint az ezt szolgáló eszközeinek következetesen érvényt kel] szerezni. Tovább növeljük tevékenységünket a KGST-n kívüli nemzetközi gazdasági szervezetekben is. Ezt a célt szolgálják az általános kereskedelmi és vámtarifa egyezményhez — a GATT-hoz — való csatlakozásunkra irányuló tárgyalásaink. Ilyen értelemben tartjuk fontosnak az európai gazdasági bizottságban és más nemzetközi szervezetekben, így például az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete — a FAO — munkájában való részvételünket. 1971-től tagja leszünk az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága Tanácsának, ami újabb feladatokat jelent majd számunkra. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a fejlődő országokkal folytatott árucserénk és gazdasági kapcsolataink állandó bővítésére is. Ez politikánk lényegéből fakad. Az elmúlt időszakban e téren is számos kezdeményezés történt a különböző magyar szervek, intézmények és üzemek részéről. Mint Szeged város képviselője és mint a kormány tagja, egyetértek a miniszterelnök elvtárs beszámolójával és javaslom, hogy fogadjuk el további munkánk alapjául —, mondotta befejezésül Apró Antal. A Minisztertanács elnök- helyettesének beszéde után Ognyenovics Milán Baranya megyei képviselő, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára következett. — Élve a nemzetiségi képviselőknek biztosított joggal — anyanyelvén, szerb- horvátul kezdte hozzászólásátA képviselő rámutatott: a hazai nemzetiségi kérdés a szocialista társadalom építésének, a szocialista nemzeti egységnek szerves része, s nem csupán az itt élő, más ajkú nemzetiségiek társadalmi, gazdasági és kulturális problémáját Ezt felismerve, az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában különös figyelmet szentelt a nemzetiségek anyanyelvi oktatásának, kultúrájuk továbbfejlesztésének, a nemzetiségi szövetségek feladatai és demokratikus jogai kiszélesítésének. Az elmúlt esztendőben a négy magyarországi nemzetiségi szövetség új alapszabályokat fogadott el, amelyekben kifejezésre jut nemzetiségi politikánk több fontos alapelve. Fontos vonása az új alapszabályoknak, hogy a szövetségeket önálló tái’sa- dalmi szervezetekként határozzák meg, amelyek az MSZMP politikája alapján — a Hazafias Népfronttal együttműködve — fejtenek ki politikai, társadalmi és kulturális tevékenységetOgnyenovics Milán a továbbiakban elmondotta, hogy a nemzetiségi szövetségekre jelentős feladatok várnak a környező országokhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésében- Nemzetiségi politikánknak egyik jellemző vonása az a céltudatos törekvés, hogy a szomszédos nemzetekkel a múltban oly sok viszályt okozott nemzetiségi kérdést a népek közötti barátság elmélyítésének eszközévé változtassa. A Művelődésügyi Minisztérium az elmúlt két esztendőben több, igen jelentős határozatot hozott a nemzetiségi anyanyelvi oktatás továbbfejlesztésére, a nemzetiségi pedagógusellátás javítására. Hazánkban ma 52 nemzetiségi óvoda működik, a 22 kétnyelvű nemzetiségi iskolában 1923 diák tanul, a 266 nyelvoktató iskolában 18 448 diákot tanítanak anyanyelvén, s hét gimnáziumban 713-an ismerkednek a középiskolások tudnivalóival- A Művelődésügyi Minisztérium a nemzetiségi fiatalok tanulásának segítésére több kollégiumot is szervezett, — amelyekben csaknem 1400-an kaphatnak helyet. Említést érdemel az is, hogy hazánkban olyan kedvező lehetőségeket biztosítanak a nemzetiségek saját kultúrájának ápolására, amilyenekkel azok még sohasem rendelkeztekis akad, nem is egy területen. Jogosan aggódnak például neves íróink — és velük a közvélemény is — az utóbbi időben amiatt, hogy kevés irodalmi, művészeti alkotás foglalkozik a nemzet alapvető osztályainak, a munkásságnak (Folytatás a 3. oldalon.) Várkonyi Imre hozzászólása Dr. Várkonyi Imre, (Bács-Kiskun megyei 10. számú választókerület) az Actio Catolica országos igazgatója szólalt fel, s a kormányfői beszámolónak az ifjúságot és a nőket érintő részeit elemezte. — A fiatalságot szeretni és a maga helyén megbecsülni természetes — mondotta. Helyes, hogy társadalmunk minden arra érdemes fiatalnak megadja azt, amit körülményeink között megadhat. Elvárjuk viszont a fiataloktól, hogy szeressék ezt a népet, amelynek fiai, ezt a hazát, a Magyar Népköztársaságot, dolgozzanak becsületesen az élet azon területein, ahová képességeik és szorgalmuk állítja őket. Határolják el magukat minden negatív és pesszimista életérzéstől, ne tetszelegjenek a sokszor oly divatos elidegenedés pózában, nyíltságukkal, törvényeink tiszteletével és megtartásával szerezzenek megbecsülést maguknak mindenki előtt. — Nagyra értékeljük mindazt — folytatta — amit kormányunk a nők helyzetének megjavításáért tett. A kormányfői beszámoló is rámutatott azonban arra, hogy elsősorban törvényeinkben és elméletben tettünk sokat, sajnos a gyakorlatban még vannak tennivalóink. Meggyőződésem, hogy a mi társadalmunknak van ereje ahhoz, hogy törvényeinket, jó elhatározásainkat a gyakorlatban is megvalósítsa. A képviselő az egyház és az állam kapcsolatairól is beszélt. — Megnyugtató — mondotta a képviselő —, hogy ha nem is mindjárt, de nem túl későn a magyar katolikusok is megtalálták azt az utat, amelyen együtt járhatnak egész magyar népünkkel a jó célkitűzésekben, a messzemenő tervezésekben, amelyek világnézetüket nem érintik. Ebllku Pál beszéde msm Beszédének első részében a kulturális élet kérdéseivel, eredményeivel, gondjaival foglalkozott. — Az elmúlt évek legnagyobb eredménye a kulturális területen — mondta —, hogy megnőtt a szocialista kultúra értékeit befogadók tábora, kiszélesedett és megerősödött az a kulturális bázis, amely záloga marxista kulturális politikánk érvényesülésének. A magyar irodalom és művészet új alkotásainak túlnyomó hányada megfelel a kultúra iránti társadalmi igényeknek; az irodalom, a művészetek legrangosabb vonulatában felvetődnek a társadalomépítés fontos kérdései. Természetesen a jó művek, az eredmények nem egyenletes elosztásban jelentkeznek a művészetek minden ágában és hiányolni való