Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

8. oldal ma. märctag 8. crtttrtUk SAU«-----------­V áltozatlan csapataink helyzete az országos bajnokságban Áz első bokorfúrás Algyőn Kodály városában érthető Az országos csapatbajnokság III. fordulójában megyénk NB Il-s csapatai ismét változatlan teljesítményt nyújtottak: a kecskemétiek sorrendben im­már harmadik győzelmüket aratták, a bajaiak és a kis­kőrösiek viszont egyaránt har­madik vereségüket szenvedték •1. Eredmények: Kecskeméti Építők—Miskolci Sp. 8,5:5,5, Kiskőrösi Sp.—Deb­recen Sp. 3,5:10,5, Bajai Sp.— V. Cs. Traktorgyár 6,5:7,5 Gyöngyösi Energia—Szentesi Sp. 6:8, Salgótarján—Ganz Villany 8:6, Szegedi VSE—Bp. Pedagógus 10:4, KGM Vasas- Postás 5,5:8,5. Az NB II. Keleti csoport állása a III. forduló után: Szegedi VSE 3 2 — 1 26,5 Kecsk. Építők 3 3 ------- 24,5 B udapesti Postás 3 2 — 1 24,5 Szentesi Spart. 3 2 — 1 24,5 Debreceni EAC 3 1 1 1 24 Salgótar. Kohász 3 3 ------- 23,5 V . Cs. Traktor. 3 2 — 1 22,5 Gyöngyösi Ener. Bp. Pedagógus Miskolci Sp. Ganz Villany KGM Vasas Bajai Sp. 3 111 21,5 3 2—1 21,5 3 1 — 2 20 3—12 16,5 3 — 1 2 16 3----------3 15 K iskőrösi Sp. M. 3-------3 13,5 C sapataink szereplését ezút­tal sem kísérte szerencse. A kecskemétiek talán nagyobb arányban is nyerhettek volna, míg a bajaiak eredménye a vereség ellenére is jobb telje­sítményt mutat. A kiskőrösiek továbbra is gyengélkednek, részükre még szokatlan az NB II. légköre. Megyénk csapatainak ered­ményei : Kecskeméti Építők—Miskolci Spartacus 8,5:5,5. Kecskemét, vezette: Csabai. Navarovszky—Nyíri J. 0,5:0,5, Tábor—Kovács 0 :l, ifj. Virág •—Lobermajer 0,5:0,5, Nagy— Puhl 1:0, Csala—Varga 0,5:0,5, Körösi I—Vékony 0,5:0,5, Soós —Móré 0,5:0,5, Törteli—Orosz 1:0, Lakó—Nyíri L. 0,5:0,5, Ká­dár—Zs. Molnár 0,5:0,5, Miklós —Keczer 0,5:0,5, Gyarmati- Szabó 1:0, Korom—Nagy 0,5:0,5 Losoncz—Bodrogi 1:0. A Bajai Spartacus és a Kis­kőrösi Spartacus Meteor csa­patainak részletes eredményét következő rovatunkban fogjuk közölni. Az NB I. in. fordulójának eredményei: FTC—Tűzoltó Dózsa 7,5:6,5, — Szállítók—Bp. Spartacus 2.5:11,5, Vasas—Nyugati Vas­utas 6,5:6,5 (1), Honvéd—Ti­pográfia 7,5:5.5 (1), MTK— BEAC 10:4, Debrecen—Bp. Pe­tőfi 8:6. Diósgyőri VTK—Bp. Vörös Meteor 7:7. Az NB I. állása a ni. for­duló után: MTK 30 (1), Honvéd 28,5 (1), Bp. Spartacus 28 (2), Nyugati Vasutas 23,5 (1), Debreceni Spart. 23, Tipográfia 22 (1), Vasas 20 (1), Bp. Vörös Me­teor 19 (1), Diósgyőri VTK 18 (2), Tűzoltó Dózsa 17,5 (3), FTC 16,5 (1), Szállítók 15, BEAC 14,5, Bp. Petőfi 11,5. HÍREK — Befejeződött Izsákon a 16 indulóval megrendezett közsé­gi bajnokság. Sorrend: Máthé Ernő 12. Vasvári Lajos 10, Üj- szászi Sándor 9. Czirkos Gá­bor 7 ponttal, stb. — Március 18—április 1-e között kerül megrendezésre Kecskeméten a Cifrapalota emeleti nagytermében a III. „Tóth László” nemzetközi sakk-emlékverseny. A 14 in­duló közül 7 külföldi és 7 ma­gyar résztvevő lesz. A kecs­kemétiek közül Navarovszky ém Tábor mesterek Indulása valószínű. — A megyei I. oszt. csapat- bajnokság részletes sorsolását következő rovatunkban közöl­ik. A részt vevő csapatok sor­solási sorrendben: Kiskunha­lasi MEDOSZ, Bajai Spartacus TT., Kiskőrösi Spart. Meteor IT., Kecskeméti Építők n., Madarasi Tsz SK, Kecskeméti Spartacus, Kiskunfélegyházi Fáklya, Kecskeméti Műszaki Főiskola. Kelebiai MEDOSZ. Mai rovatunkban a buda­pesti felszabadulási emlékver­seny győztesének, a szovjet Kérész nagymesternek egy játszmáját, valamint a kecske­méti Nagy mesterjelölttől kö2- li'mk egy játszmát. P. Kérész V. Jansa (szövi et) (csehszl.) Felszabadulási verseny Budapest, 1970. ALJFCHIN-VÉDELEM I. e4. Hf6 2. e5, Hd5 3. d4, d6 4. Hf3, g6 5. Fc4 (az elmé­let 5. Hg5 folytatást ajánlja, mire R. Vf3 fenyeget) 5. —, Hb6 6. Fb3, Fg7 7. a4, a5 9. öd:, cd: 9. 0—0, 0—0 10. Hc3, ^0-4 ii. Hb5, Hc6 12. c3, Ha7 ■n. Ha7:. Ba7: 14. Bel, e6 15. fis e5 16. h3, Ff3: 17. VfSt, :Td7 18. Fe3, b6 19. Ve2, f5 20. r*. <*4 21. f4. pt5 22. Bfl, gft 23. n«;, Fh6 (nem ment 23. —-, Fe5? sem 24. BfS: 29. Vg4f miatt. A tett futólépés ezt a kombinációt elkerüli 25. —, Bg5! útján, de figyelmen kívül hagyja világos minőség­áldozatát.) 24. Be4:!, fe: 25. Fh6:, BÍ7 (26. Vg4f miatt az e4 gyalog nem volt védhető) 26. Ve4:, Hc5 27. Vc4, Hb3: 28. Vb3:, Vh4 29. Fe3, Vg3 (jobb volt 29. —, Bg7) 30. Fd4!, Bae7 31. Vdl, h6 32. Vd2, Kh7 33. Fb6:, Bg7 34. Fd4, Bg6 35. Vc2, Bf7 (nem jó 35. —, Vh3:? 36. Vg6:f! miatt) 36. Ve4, Vg5 37. Bel!, h5 38. Vc2, VÍ5 39. Vd2, Vd5:? 40. Be8!, Bfg7 41. Bh8f! és sötét felad­ta, mert Kh8-ra világos 42. Fg7:f vezért nyer. (1:0). Nagy András Puhl Ferenc (Kecsk. Ép.) (Misk. Sp.) OB II. csapatmérkőzés Kecskemét, 1970. 1. d4, d5 2. c4, c6 3. HÍ3, Hf6 4. Hc3, et 5. cd:, ed: 6. Fg5, Hbd7 7. e3, Fel 8. Fd3, 0—0 9. 0—0, Be8 10. Vc2, Hf8 11. Babl, Fg4 12. He5, Fh5 13. b4, H6d7 14. Fe7:, Ve7: 15. Hd7Vd7: 16. b5, Fg6 17. Bfcl, Fd3: 18. Vd3:, Hg6 19. be:, be: 20. Va6, Bab8 21. Ha4, He7 22. Hc5, Vf5 23. Bb7, h5 24. Va7:, Ba8 25. Vb6, Ba2: 26. Bfl, Vg6? A szegedi szénhidrogén- medencében befejeződött hazánk első, úgynevezett bokorfúrása. Ennek lénye­ge az, hogy egy bokorban, vagyis egymástól nyolc mé­ter távolságra jelölték ki a fúráspontokat. Az algyői 284., a 310. és a 311. szá­mú pontokon 5 hónappal ezelőtt kezdték meg a víz- visszanyomatásra szolgáló termáik utak mélyítését. Amikor az elsővel elkészül­tek, 8 méterre elmozgatták, tovább tolták a fúrótornyot anélkül, hogy szétbontották volna. Ugyanígy láttak hoz­zá a harmadik kút fúrásá­hoz is. Az új módszerrel a rend­kívül mostoha időjárási vi­szonyok ellenére csaknem 3 héttel hamarabb készül­tek el a munkával, mintha a hagyományos fúrást al­kalmazták volna. — Győzik olvasni a le­veleket? — őszintén: alig-alig. — Válaszolnak mind­egyikre? — Eleinte igen. Ma már elolvasni is gondot okoz. A Röpülj páva szervezői­vel beszélgetünk. Itt van Lengyelfi Miklós szerkesz­tő, Balázs András rendező és Vass Lajos műsorveze­tő. A szerkesztőt kérdezem: hogyan kezdődött? — 1968-ban azon gondol­koztunk többen: a népdal és a nóta lehet-e ma olyan hatású, mint a táncdal? Az első öröm a „Nótaszó” visszhangja volt. Aztán jött a „Nyílik a rózsa” ki­törő sikere. Vass Lajos és Balázs A*ndrás szinte egyszerre szólalnak meg: — Rosszul ítéltük meg a közönséget. Azt hittük, hogy a népdal elfogadtatá­12« íp mi im ü IS! Fekete krónika 27. Be7:!, Bea8 28. Bb7, B8a3 2». Vbl, fS 3«. Bb2, Bb2: 31. Vb2Ba8 32. Hd3, hí 33. h3, VfC 34. He5, fi 35. ef: és sötét feladta. (1:0). Gímes György . A luganói nemzetközi sakk- verseny 3. fordulójában füg­gőben maradt Játszmák befe­jezése: Gligorics (jugoszláv)—Kava- lek (csehszlovák) döntetlen, Olafsson (Izlandi)—Unzlcker (NSZK) 1:0. A 3. forduló eredményei: Kavalek (csehszlovák) —Lar­sen (dán) függő, Szabó (ma­gyar)—Olafsson (izlandi) dön­tetlen, Donner (holland)—Gli­gorics (jugoszláv) döntetlen, Unzicker (NSZK)— R. Byme (amerikai) döntetlen. A verseny élcsoportjának állása: Larsen 2 pont (1), Byme, Olafsson 2—2 pont. Gligorics 1,5 pont, Kavalek 1 pont (1), Donner, Szabó 1—1 pont, Unzicker 0,5 pont. Áttörte a korlátot és a mélységbe zuhant Szolnokon Zabó Tamás 28 éves gépkocsivezető a ha­vas, síkos úton az útviszo­nyoknak nem megfelelő se­bességgel vezette a kisúj­szállási gépjárműjavító te­hergépkocsiját, a Tisza híd­főjénél megcsúszott, a te­herautó a híd korlátját át­törte és a töltésről lezu­hant. A baleset következ­tében a gépkocsivezető a helyszínen meghalt, a te­hergépkocsin utazók közül Deák Sándor 30 éves se­gédmunkás súlyos sérülést szenvedett, a másik utas pedig könnyebben megsé­rült. Verekedett, kétévi szabadságvesztésre ítélték Még nem töltötte be 23. életévét Farkas István mis­kolci lakos, de már „viha­ros múlt’’ áll mögötte. El­ső alkalommal 1968-ban ítélték szabadságvesztésre társtettesként elkövetett rablás miatt. Büntetésének kitöltése után nem sokkal, betöréses lopást követett el, s a miskolci járásbíróság visszaesőként elkövetett be­töréses lopás miatt egyévi szabadságvesztésre ítélte. Jogerős büntetését most töl­ti, s az újabb tárgyalásra IGAZ TÖRTÉNET — ... igen... és akkor történt, hogy egy ilyen óriás hal akadt a horgomra. a börtönből vezették elő. Még szabadlábon volt, amikor tavaly januárban törzshelyén, a miskolci Fó­rum ifjúsági eszpresszóban italozott lányismerőseivel, majd leütött egy férfit. Is­merőseit a villamosmegálló­hoz kikísérve belekötött Cs. Imre fiatalemberbe, akinek arccsontját törte el. Hason­ló garázdaságot nyilvános helyen több alkalommal is elkövetett. A miskolci járásbíróság Farkas Istvánt kétévi sza­badságvesztésre ítélte. A közügyek gyakorlásától öt évre eltiltotta, Miskolc te­rületéről három évre kitil­totta. Az ítélet jogerős. Álarcos rablótámadás Álarcos rablótámadás tör­tént szerdán hajnalban Pé­csett. A 12-es AKÖV komp­lextelepének I. számú épü­letében levő elszámoltató pénztárba fél három órakor behatolt két ismeretlen sze­mély. Fejükön harisnyaál­arcot viseltek. Leütötték Pétermann József elszámol­taiét, majd két lezárt lá­dát, bennük —az előző na­pi bevétellel, összesen 26 000 forinttal távoztak. Péter­mann József szerencsére nem sérült meg súlyosan. Éjszakai szolgálatot teljesí­tő társai azonnal értesítet­ték a rendőrséget, amely megindította a nyomozást. Ugyancsak ezen az éjsza­kán, egy óra tájban, betör­tek a pécsi autóklub Teréz utcai helyiségébe is. Az itt tartott pénzt azonban nem tudták elvinni, a hangos kutyaugatás elriasztotta a betörőket. A rendőrség közleménye Március 3-án, este Budapes­ten a VI., Vörösmarty utca 75. L 12. szám alatti lakásán hol­tan találták Bíró Lajos 57 éves nyugdíjas, felszolgálót. A rend­őrség a helyszínen megállapí­totta, hogy bűncselekmény történt. Bíró Lajost a tanúk egy 25 év körüli kb. 170 centi­méter magas, sovány, beesett arcú barnahajú fiatalemberrel látták utoljára, aki feltehetően azonos a bűncselekmény elkö­vetőjével. A Budapesti Rend­őr-főkapitányság bűnüldöző szervei széles körű nyomozást indítottak az ismeretlen tettes kilétének megállapítására és kézrekerítésére. A rendőrség kéri azokat, akik a bűntí egyel kapcsolatban bármilyen felvi­lágosítást tudnak adni, jelent­kezzenek személyesen a Buda- Desti Rendőr-főkamtányságon (V., Deák Ferenc utca 16), vagy a 123-456, illetve a 07 te­lefonszámon. sáért a magyar nótával kell azt háziasítani. Újra Lengyelfi Miklóst kérdezem: — Hallhatnánk néhány adatot az eddigi vetélke­dőkről? — A 11 elődöntő alatt 91 versenyző 317 népdalt énekelt. Adjuk hozzá ezek­hez azt a sok száz eddig ismeretlen vagy kevésbé is­mert népdalt, amit a kö­zönség beküldött: lehetetlen nem örülni. — Hamarosan véget ér­nek a versenyek. Mi lesz azután? Terveznek-e vala­mit a népdal, a népművé­szet tovább népszerűsítésé­re? — Van egy kialakult el­képzelésünk. Szeretnénk bevezetni a rendszeres nép­daltanulást a tévében. Eb­ben elsősorban azokat kí­vánjuk szerepeltetni, akik az elő- és középdöntők so­rán kiestek. Róluk a leg­teljesebb elismerés hang­ján szólhatunk: tehetsége­sek voltak legtöbben, gyö­nyörűen énekeltek, örömet szereztek nekünk és a kö­zönségnek egyaránt. — Remény van tehát arra, hogy Bács megyeiek is a képernyőre kerülnek? — Egészen bizonyos. A félegyházi kislány például, akinek dalával az igazi tö­megéneklés elkezdődött. — Nagy Juditnak hívják — Igen. Érdemes a ne­vét megjegyezni, öt saj­náltuk legjobban, hogy nem juthatott tovább a ké­sőbb nagy méreteket öl­tött közönségszavazatok miatt. Vass Lajoshoz fordulok: — Tudjuk, hogy sok örö­met okozott már eddig is a sorozat. Mi a legna­gyobb élmény ezzel kap­csolatban? — Az, hogy minden kor­osztály magáénak érzi. Ez nagyon szép, És még ked­vezőbb, igazabb képet ad az ifjúságról is. — Visszatérnék a nézők leveleire: úgy tudom, sok eredeti hangú, érdekes le­vél érkezik önökhöz? — A legérdekesebb — és legörvendetesebb —, hogy szinte nincs is negatív le­vél. Legtöbb a dicsérő, el­ismerő, a pozitív észrevé­teleket, javaslatokat tar­talmazó. Megemlítenék itt egészen különöset is. Azt írja valaki, nem szép do­log, hogy megénekeltetem az embereket. Egy másik levélben az áll: vágassam le a bajuszomat. — Legvégül: mondaná­nak valamit a kecskeméti közönségről? — Elmondhatjuk, hogy mindenütt példás a közön­ség. Legfeljebb egyben kü­lönböztek a helyiek: itt bátrabban énekeltek, mint másutt, s szebben is. Ért­hető, hisz Kodály városá­ban így természetes ez. Varga Mihály László Margit és Ungár Imre hangversenye A rendkívüli időjárás és az ezzel járó kellemetlen­ségek úgy látszik a hang­versenylátogatókat is el­riasztják. Nem tudok ugyanis más magyarázatot találni arra, miért jöttek el olyan feltűnően kevesen a keddi kamarakoncertre. Pe­dig a program szép volt és vonzó, mondhatnók telje­sen szabályos: két évszá­zad, ezen belül négy nagy stíluskorszak kiemelkedő szerzőinek jelentős alkotá­sai hangzottak el. László Margitot másodszor hallhattuk ebben a szezon­ban Kecskeméten, bár az eredeti program mind a kétszer mást hirdetett (sőt a Szabadság téri festett plakáton még a hangver­seny ideje alatt is más név volt olvasható1). Mindkét alkalommal örültünk be- ugrásszerű fellépésének. Az ősszel dalokat és operarész­leteket énekelt, mostani műsorát két nagy orató­rium-áriával (Bach: János passió és Haydn: Az év­szakok c. művekből) kezd­te. Rokonszenves művész­egyénisége és kulturált elő­adóművészete ezekben is megragadta a hallgatót, de — hiába — bármilyen ki­tűnő 2ongorakísérője volt is Freymann Magda, az áriákban a zenekari hang­zás színei mégiscsak hiány­zottak. Igazán felszabadult­nak a két híres Schubert- dal (A muzsikához, Mar­git a rokkánál) lírai hang­vételű tolmácsolását érez­tük. Külön örültünk a mű­sora végén elhangzott két ritkán hallható Kodály- dalnak (Egy kicsi madárka. A tavasz); a „Megkésett melódiák” sorozatot egy­szer teljes egészében is szí­vesen meghallgatnánk) Ungár Imre kitűnő mű­vészi kvalitásai, múltbeli nagy sikerei közismertek és vitathatatlanok. Éppen ezért nagyon sajnáltuk, hogy műsorának első felében, Bach: h-moll preludim és fugájának, valamint Beethoven: D-dúr szonátá­jának előadásában a meg­valósulás messze elmaradt elképzeléseitől. A második részben aztán a gátló té­nyezők mintha kikapcsolód­tak volna. Bartók: Tíz könnyű zongoradarab c. sorozata nem tartozik a mutatós pianista teljesít­mények közé. Ungár azon­ban a miniatűr darabok karakterét olyan érzéke­nyen ragadta meg, hogy meg kellett éreznünk: ezek nem afféle „melléktermé­kek” a nagy opuszok ár­nyékában, hanem egytől- egyig apró remekművek. Ugyanez állt a ráadásként előadott három tételre a „Gyermekeknek” c. soro­zatból. A koncert végén két Cho- pin-művet hallottunk, a Fisz-moll nocturne-t és az Esz-moll polonaise-t. Bár eleve helytelen bármiféle „beskatulyázás”, ezek hall­gatása kapcsán meg kell mondani: nem lehetett az mégsem véletlen, hogy Un­gár Imre annak idején el­sősorban Chopin-játékos- ként vált híressé... Végül egy mondatot bi­zonyos külsőségekről: nem éppen szép és ízléses dolog, ha a koncertpódium hát­térfüggönyéről különféle farsangi dekoráció-marad­ványok lógnak és az még kevésbé, ha a hangverseny- zongorát kívül és belül vas­tag porréteg borítja! Körber Tivadar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents