Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
Megnyílt az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) emelned jók. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a számított 14—16 százalék helyett 30—32 százalékkal, a fogyasztása pedig 18—20 százalék helyett 31—33 százalékkal nő. A reálbér a tervezett 9—10 százalék helyett 15—16 százalékkal növekszik. A reáljövedelemnek a reálbért meghaladó ütemű növekedésében nagy szerepe van annak, hogy a foglalkoztatottak száma jelentős mértékben meghaladta a tervezettet. Az ötéves tervben a nem mezőgazdasági ágazatokban összesen mintegy 200 ezer fős növekedéssel számoltunk. A valóság oan ez csaknem 300 ezer lesz. Az életszínvonal alakulását jelző számok az átlagot jelentik. Ettől felfelé és lefelé is meglehetősen nagy eltérések lehetnek és vannak is. Változatlan törekvésünk a reálbérek és a reáljövedelmek emelése. Ennek azonban a fedezetét is meg kell teremteni. A reálbérek és a reáljövedelmek emelése nem a párt és a kormány önkényes elhatározásától függ. Nem lehet fenntartani az átlagos bérek és a termelékenység emelésének a népgazdaság lehetőségeihez képest fordított irányzatát, mivel elosztani csak annyit lehet, amennyi erre a célra rendelkezésre áll, amennyit megtermeltünk. Az életkörülmények alakulásának fontos mutatója a kereskedelmi forgalom változása. A kiskereskedelmi forgalom fél évtized alatt 45—47 százalékkal nő és jelentős a forgalom ösz- szetételének változása is. Mind nagyobb rész jut a jobb és a korszerűbb termékekre, különösen a tartós fogyasztási cikkek értékesítése emelkedik dinamikusan. Népünk növekvő jólétét mutatja, hogy gyakorlatilag már minden második háztartás rendelkezik mosógéppel és televízióval, minden negyedik hűtőszekrénnyel és porszívóval. Az ötéves terv időszakában számottevően nőtt a lakosság szociális, kulturális és kommunális ellátottsága. Jelentősen növekedett a lakásépítés üteme. Sikerként számolhatunk be arról, hogy a tervben előirányzott 300 ezer lakással szemben 317 —318 ezer lakás épül fel. Az eredményekkel még mindig nem lehetünk elégedettek és a negyedik ötéves tervben ezen a területen is nagyobb feladatokat tűzünk magunk elé. A növekvő jövedelmekkel együtt 1969-ben a kiskereskedelmi forgalom növekedése is meggyorsult, folyóáron számítva kb. 10 százalékkal emelkedett. Az áruellátás egészében megfelelő volt, a várt további javulás azonban nem következett be. Az országgyűlésben legutóbb a költségvetési vita során — azt megelőzően pártunk Központi Bizottságának novemberi ülésén — ez a kérdés éles megvilágításba került A kormány úgy döntött el kell érni a lakosság ellátásának kiegyensúlyozottságát, megfelelőbben keli kielégíteni az alacsonyabb jövedelmű rétegek igényeit növelni kell az olcsóbb áruféleségek kínálatát Az ipari minisztériumokat, valamint a Belkereskedelmi Minisztériumot ezeknek megfelelő intézkedések megtételére kötelezte. A Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztérium feladatává tette a lakosság ellátása és az exportkövetelmények teljesítése közötti összhang megteremtését. A szolgáltatások fejlesztéséről, valamint a belkereskedelem és a szolgáltatások körében alkalmazandó ár- és hitelpolitikáról is intézkedett. Az 1970. évi népgazdasági terv a fogyasztási cikk-ellátás jelentős javítását irányozza elő, különösképpen az alacsonyabb keresetű dolgozók igényeinek kielégítésére. Talán — két hónap alapján — korai még véleményt mondani, mégis megkockáztatom a kijelentést: véleményem szerint valamelyes javulás már tapasztalható. Fokozzuk az anyagi érdekeltséget Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Az elmúlt 4 esztendőben a termelékenység az iparban éves átlagban az előirányzott 4,5 százalék helyett 3 százalékkal emelkedett. Az éves átlag azonban elfedi „azt a tényt, hogy a termelékenység 1968-ban mindössze 1 százalékkal, 1969-ben pedig egyáltalán nem emelkedett A termelékenység növekedését gátló okok nagy része időleges és megszüntethető. Ahhoz, hogy a termelő üzemek a munka termelékenységének emelésében számottevő eredményeket érjenek el, behatóbban kell foglalkozniuk a munkaszervezéssel, a normák karbantartásával s fokozva az anyagi érdekeltséget és megszilárdítva a munkafegyelmet, a dolgozóktól hatékonyabb munkát kell elvámlok. Tudatában vagyunk annak, hogy a termelékenység emelésének alapvető feltétele, hogy tudományosan kialakított, magas színvonalú, korszerű termelőerőkkel rendelkezzünk. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése érdekében jelentős erőfeszítések történtek. Gazdaság- irányítási rendszerünk egy sor szabályozóját már erre az évre módosítottuk. Jó néhány tudatosan felépített ,,fék”-et kioldottunk annak érdekében, hogy előmozdítsuk a fejlettebb technika beállítását. s ennek következtében a termelékenység jobb alakulását Bevált, hatásos eszköz Tisztelt országgyűlés! Nagyvonalakban beszélni szeretnék a gazdaság- irányítási reformnak a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásáról, az eltelt két év néhány tapasztalatáról. A reform kibontakozása mélyreható, hosszabb folyamat, így tehát a népgazdaság egészét érintő változások rövid idő alatt nem következnek be. Hinnék megfelelően az 1968- as, 1969-es és részben még az 1970-es évet is a reform bevezetésére és megszilárdulására szántuk. A reform bevezetésétől eltelt időszak eredményed azt igazolják, hogy az alapelvek helyesek. Az új gazdaságirányítási rendszer a népgazdaság terv szerű irányításának, a terv- gazdálkodásnak bevált, hatásos eszköze. Az új körülmények között a népgazdasági terv: a gazdasági munka fő céljainak, elvednek és a megvalósítást szolgáló gazdasági eszközöknek, valamint a kapcsolódó központi intézkedéseknek összefüggő rendszere. A terv végrehajtása a kormány, illetve a gazdaságirányító szervek számára kötelező, amelyek a vállalatok tevékenységét általában közvetve — a szabályozórendszer útján — irányítják és befolyásolják. A reform számos olyan új folyamatot indított meg, vagy helyezett előtérbe, amely az ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak elérését segítette, illetve segíti elő. A vállalatok széles körű döntési jogokat kaptak és a korábbihoz képest jelentősen bővültek a vállalati döntési körben felhasznált anyagi és pénzügyi eszközök. Hatékonyabb lett a gazdálkodás, a vállalatok vezetőinek szemlélete megváltozott, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a termelés sokszor öncélú növelése helyett az értékesítést helyezik előtérbe. Ennek következtében a termelésnél gyorsabban nőtt az áru kibocsátása, emelkedett' a belföldi szállítás és az export; a készletképződés üteme és a felesleges, eladhatatlan áruk termelése viszont — csökkent. Már tervezzük a jövőnket Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Hosszú idő óta folyik — széles körű. alapos előkészítő munkával — negyedik ötéves tervünk kidolgozása. A közelmúltban a kormány is határozatot hozott a készülő negyedik ötéves terv irányelveiről. Mindezeket figyelembe véve, negyedik ötéves tervünk kidolgozásának irányelved arra figyelmeztetnek, hogy a népgazdaság egyensúlyi viszonyaiban — különösen a külkereskedelmi forgalomban — kialakult kedvező helyzetet tartsuk fenn és terjesszük ki a beruházási és a fogyasztói terület egészére. Továbbra is biztosítani kívánjuk a magas szintű foglalkoztatottságot. A termelőágazatokban azonban a termelékenységet gyorsabb ütemben kell növelnünk, a szolgáltató ágazatokban pedig javítanunk kell az ellátást és a kiszolgálást. Egyik fő feladatnak tekintjük azt is, hogy a reálbérek emelkedése váljék a reáljövedelmek növekedésének meghatározó tényezőjévé. Tisztelt országgyűlés! A IV. ötéves tervben a nemzeti jövedelem évi 5 és fél—6 százalékos növekedésével számolunk. Közgazdász körökben ez az elképzelés, a népgazdaság fejlődésének tervezett ütemével és sok más kérdéssel egyetemben, még erősen vitatott. Ebben nincs is semmi kivetni való, hiszen a IV. ötéves terv ma még a kidolgozás, a vita stádiumában van. A növekedési ütem — mellyel most számolunk — valamivel magasabb az utóbbi 10 év átlagánál. A fő különbség nem az ütem növekedésében van, hanem a nemzeti jövedelem termelésében, valamint a nemzeti jövedelem, azon belül különösen a felhalmozás felhasználásában. Öt év alatt 400 ezer lakás A lakosság életkörülményeinek javításában közismerten megkülönböztetett jelentősége van a lakásépítésnek. Ezt a körülményt vettük figyelembe akkor, amikor a tervezés jelenlegi szakaszában előzetesen mintegy egyhar- maddal több lakás felépítését irányozzuk elő, mint a megelőző 5 évben. Ez annyit jelent, hogy 5 év alatt 400 ezer lakás épülne feL A feladat teljesítéséhez az építőipar lakásépítési te kívánjuk felépíteni. A lakásépítési program a magánerőből történő építkezés eddigi mértékének fenntartásával is számol, s azt az állam hitelekkel továbbra is támogatja. Gazdaságpolitikánknak megfelelően, az eddiginél sokkal következetesebben kell fejlesztenünk az adottságainknak jobban megfelelő ipari ágazatokat, másrészt lassabban kell fejlesztenünk — esetleg éppen vissza kell fejlesztenünk — azokat az ágazatokat, melyekre az ellenkező megállapítás a jellemző. Ugyanez a gyártmánystruktúrára vonatkoztatva: adjunk meg minden támogatást ahhoz, hogy a keresett és gazdaságosan gyártott termékeket termelő kapacitás fejlődjön és fokozatosan — de ne túl lassan — fejlődjön vissza, végső soron álljon le az itthon gazdaságtalanul előállított, korszerűtlen termékek termelése. Olyan ütemben, ahogy e termékek más forrásokból történő beszerzéséről gondoskodni tudunk. A kormányelnök ezután taglalta, hogy a következő években miben mutatkozik meg a népgazdaság termelési szerkezetének, gazdasági hatékonyságának változása, javulása. Gazdaságpolitikánk fő célja továbbra is az élet- színvonal tartós növelése. A tervidőszakban — számításaink szerint — az egy főre jutó reáljövedelem, összhangban a nemzeti jövedelem tervezett növekedésével, előreláthatólag mintegy 5 százalékkal emelkedhet évente. Fock elvtárs részletesen elemezte az árrendszer fokozatos fejlesztésének módozatait. Az ötéves tervet — mondotta a miniszterelnök — beleértve természetesen a közgazdasági szabályozó rendszert is — az év közepén terjeszthetjük pártunk Központi Bizottsága elé. Bízunk benne, hogy az utána elvégzendő munkát két-három hónap alatt befejezzük és október — novemberben a tervet megvitatásra, jóváhagyásra, törvényalkotásira a tisztelt országgyűlés elé terjeszthetjük. Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! A gazdaságirányítás reformját pártunk és kormányunk mindig úgy értelmezte, hogy az nemcsak a szorosan vett gazdasági életre, hanem a társadalmi életnek szinte minden területére kihat. A gazdaságirányítási rendszer politikailag jelentős eredménye a demokratizmus erősödése, különösen az üzemekben, a termelő egységekben. Sokakban felvetődik a kérdés, vajon ez nem jelenti-e a centrális, a kormányzati irányítás háttérbe szorulását, gyengülését. Semmiképpen sem jelenti, nem is jelentheti, hiszen ez ellentmondana a demokratikus centralizmus elvének. Az elmúlt két esztendő tapasztalatai is ezt igazolják. Pártunk Központi Bizottsága még a múlt évben, március 5—6-j ülésén határozatot hozott az állami élet, a szocialista demokrácia fejlesztésének időszerű kérdéseiről. E határozat szellemében azóta egy sor intézkedés született már az államigazgatás területén is. elsősorban a tanácsoknál. A rendezésre váró legfontosabb kérdések kidolgozása még folyamatban van. Ezek sorában a leglényegesebb alkotmányunk módosítása, az új tanácstörvény és a választási rendszer továbbfejlesztése. Meg vagyunk győződve arról, hogy a megalkotandó törvények, valamint — velük összefüggésben — az államigazi- gatás egész területére kiterjedő intézkedéssorozat egész közéletünkben a bürokrácia csökkentését, a munka egyszerűsítését, a hatékonyság növelését fogja eredményezni. S mindez egyúttal a szocialista demokrácia fejlesztését, s ezen keresztül rendszerünk további megszilárdulását fogja jelenteni. Tisztelt országgyűlés! Ebben a szellemben készítette elő és tárgyalta meg pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén az ifjúsággal kapcsolatos politika nenány kérdését, valamint a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéről szóló jelentést és javaslatot. A feladatok végrehajtásának konkrét tennivalóit a kormány — mint hasonló esetekben máskor is — a közeljövőben kidolgozza és a szükséges intézkedéseket megteszi. Mindkét esetben össztársadalmi kérdésről van szó, amely nemcsak a ma, vagy a következő 5— 10 év feladataival kapcsolatos, hanem társadalmunk szocialista jövőjével is. Sem az ifjúság, sem a nők kérdésével nem lehet úgy foglalkozni, hogy ezt egyik vagy másik minisztérium reszortfeladatává tesszük. A kormányzati munka területén mindenhol sokkal többet és sokkal összehangoltabban kell tennünk, mint eddig. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Ennyiben kívántam beszámolni önöknek a kormány munkájának néhány vonásáról; arról, amit elvégeztünk, s arról is, amit az elkövetkező időben tervezünk. Szerettem volna az önök figyelmét, a közvélemény figyelmét két egymással összefüggő, egymással szoros kölcsönhatásban levő kérdésre, gazdaságépítési feladatainkra és állami-társadalmi életünk további demokratizálásának fontossgára irányítani. Bízom benne, hogy ez sikerült és e kérdésekben egyetértésükkel találkozunk. Beszéde végén szólt a párt külpolitikai irányvonaláról, amelynek aktuális kérdéseit Péter János külügyminiszter fejti ki. Péter János beszéde A kormány elnökének nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következett. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra: — Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! — Az a feladatom ezzel a külpolitikai beszámolóval, hogy csatlakozva Fock Jenő elvtárs által előadott kormánybeszámolóhoz, nemzetközi kapcsolataink alakulásáról szóljak, s ezek tükrében a nemzetközi viszonyok legújabb változásairól, legalábbis néhány változásáról. Az európai béke és biztonság, valamint általában a világbéke szempontjából egyaránt jelentősek azok a megbeszélések, amelyek egyrészt a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, másrészt a Német Szövetségi Köztársaság felelős tényezői között keza vékenységét mintegy megkétszerezzük. A lakásellá- ! dődtek el. Részben itt tág javítása érdekében az Parlamentben, részben a új lakások nagyobb részét Külügyminisztériumban továbbra is a városokban I folytattunk tárgyalásokat Hazánk külpolitikájáról, és a nemzetközi helyzetről tájékoztatta a parlamentet Péter János külügyminiszter. Wischnewsky-vel, a nyugatnémet szocialista párt főtitkárával, aki nem hivatalos, de nem jelentéktelen tárgyalásokon vett részt Magyarországon. Igen sok két- és többoldalú tárgyalásra, konzultációra került sor az európai országok ál - lamférfiai között az európai biztonság ügyében, méghozzá nem is eredménytelenül. Ez az érem egyik oldala. Vietnamban azonban tovább folytatódik az amerikai agresszió, egyre aggasztóbb a helyzet a Közel-Keleten. Nixon elnöknek — az Egyesült Államok történetében soha nem látott méretű és saját maga által „Nixon-doktrinának” neve- (Folytatás a 3. oldalon.)
