Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

Megnyílt az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) emelned jók. A lakosság egy főre jutó reáljövedel­me a számított 14—16 szá­zalék helyett 30—32 szá­zalékkal, a fogyasztása pe­dig 18—20 százalék helyett 31—33 százalékkal nő. A reálbér a tervezett 9—10 százalék helyett 15—16 százalékkal növekszik. A reáljövedelemnek a reál­bért meghaladó ütemű nö­vekedésében nagy szerepe van annak, hogy a foglal­koztatottak száma jelentős mértékben meghaladta a tervezettet. Az ötéves terv­ben a nem mezőgazdasági ágazatokban összesen mint­egy 200 ezer fős növeke­déssel számoltunk. A va­lóság oan ez csaknem 300 ezer lesz. Az életszínvonal alakulá­sát jelző számok az átla­got jelentik. Ettől felfelé és lefelé is meglehetősen nagy eltérések lehetnek és van­nak is. Változatlan törekvésünk a reálbérek és a reáljöve­delmek emelése. Ennek azonban a fedezetét is meg kell teremteni. A reálbé­rek és a reáljövedelmek emelése nem a párt és a kormány önkényes elhatá­rozásától függ. Nem lehet fenntartani az átlagos bé­rek és a termelékenység emelésének a népgazdaság lehetőségeihez képest for­dított irányzatát, mivel el­osztani csak annyit lehet, amennyi erre a célra ren­delkezésre áll, amennyit megtermeltünk. Az életkörülmények ala­kulásának fontos mutatója a kereskedelmi forgalom változása. A kiskereskedel­mi forgalom fél évtized alatt 45—47 százalékkal nő és jelentős a forgalom ösz- szetételének változása is. Mind nagyobb rész jut a jobb és a korszerűbb ter­mékekre, különösen a tar­tós fogyasztási cikkek ér­tékesítése emelkedik dina­mikusan. Népünk növekvő jólétét mutatja, hogy gya­korlatilag már minden má­sodik háztartás rendelke­zik mosógéppel és televí­zióval, minden negyedik hűtőszekrénnyel és porszí­vóval. Az ötéves terv idő­szakában számottevően nőtt a lakosság szociális, kul­turális és kommunális el­látottsága. Jelentősen nö­vekedett a lakásépítés üte­me. Sikerként számolha­tunk be arról, hogy a tervben előirányzott 300 ezer lakással szemben 317 —318 ezer lakás épül fel. Az eredményekkel még mindig nem lehetünk elé­gedettek és a negyedik öt­éves tervben ezen a terü­leten is nagyobb felada­tokat tűzünk magunk elé. A növekvő jövedelmekkel együtt 1969-ben a kiskeres­kedelmi forgalom növeke­dése is meggyorsult, folyó­áron számítva kb. 10 szá­zalékkal emelkedett. Az áruellátás egészében meg­felelő volt, a várt továb­bi javulás azonban nem következett be. Az országgyűlésben leg­utóbb a költségvetési vita során — azt megelőzően pártunk Központi Bizott­ságának novemberi ülésén — ez a kérdés éles meg­világításba került A kor­mány úgy döntött el kell érni a lakosság ellátásának kiegyensúlyozottságát, meg­felelőbben keli kielégíteni az alacsonyabb jövedelmű rétegek igényeit növelni kell az olcsóbb árufélesé­gek kínálatát Az ipari minisztériumo­kat, valamint a Belkeres­kedelmi Minisztériumot ezeknek megfelelő intéz­kedések megtételére köte­lezte. A Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztérium feladatává tette a lakosság ellátása és az exportkövetelmé­nyek teljesítése közötti összhang megteremtését. A szolgáltatások fejlesztésé­ről, valamint a belkeres­kedelem és a szolgáltatá­sok körében alkalmazandó ár- és hitelpolitikáról is intézkedett. Az 1970. évi népgazda­sági terv a fogyasztási cikk-ellátás jelentős javí­tását irányozza elő, külö­nösképpen az alacsonyabb keresetű dolgozók igényei­nek kielégítésére. Talán — két hónap alapján — ko­rai még véleményt mon­dani, mégis megkockázta­tom a kijelentést: véle­ményem szerint valame­lyes javulás már tapasz­talható. Fokozzuk az anyagi érdekeltséget Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Az elmúlt 4 esztendő­ben a termelékenység az iparban éves átlagban az előirányzott 4,5 százalék helyett 3 százalékkal emel­kedett. Az éves átlag azon­ban elfedi „azt a tényt, hogy a termelékenység 1968-ban mindössze 1 szá­zalékkal, 1969-ben pedig egyáltalán nem emelke­dett A termelékenység növe­kedését gátló okok nagy része időleges és megszün­tethető. Ahhoz, hogy a termelő üzemek a munka termelékenységének eme­lésében számottevő ered­ményeket érjenek el, beha­tóbban kell foglalkozniuk a munkaszervezéssel, a normák karbantartásával s fokozva az anyagi érde­keltséget és megszilárdít­va a munkafegyelmet, a dolgozóktól hatékonyabb munkát kell elvámlok. Tudatában vagyunk an­nak, hogy a termelékeny­ség emelésének alapvető feltétele, hogy tudományo­san kialakított, magas szín­vonalú, korszerű termelő­erőkkel rendelkezzünk. Az ehhez szükséges fel­tételek megteremtése ér­dekében jelentős erőfeszí­tések történtek. Gazdaság- irányítási rendszerünk egy sor szabályozóját már er­re az évre módosítottuk. Jó néhány tudatosan fel­épített ,,fék”-et kioldot­tunk annak érdekében, hogy előmozdítsuk a fej­lettebb technika beállítá­sát. s ennek következté­ben a termelékenység jobb alakulását Bevált, hatásos eszköz Tisztelt országgyűlés! Nagyvonalakban beszél­ni szeretnék a gazdaság- irányítási reformnak a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásáról, az el­telt két év néhány tapasz­talatáról. A reform kibontakozása mélyreható, hosszabb fo­lyamat, így tehát a nép­gazdaság egészét érintő változások rövid idő alatt nem következnek be. Hin­nék megfelelően az 1968- as, 1969-es és részben még az 1970-es évet is a re­form bevezetésére és meg­szilárdulására szántuk. A reform bevezetésétől eltelt időszak eredményed azt igazolják, hogy az alapelvek helyesek. Az új gazdaságirányítási rend­szer a népgazdaság terv szerű irányításának, a terv- gazdálkodásnak bevált, ha­tásos eszköze. Az új körülmények kö­zött a népgazdasági terv: a gazdasági munka fő céljai­nak, elvednek és a megva­lósítást szolgáló gazdasági eszközöknek, valamint a kapcsolódó központi intéz­kedéseknek összefüggő rendszere. A terv végre­hajtása a kormány, illet­ve a gazdaságirányító szer­vek számára kötelező, ame­lyek a vállalatok tevé­kenységét általában köz­vetve — a szabályozórend­szer útján — irányítják és befolyásolják. A reform számos olyan új folyamatot indított meg, vagy helyezett elő­térbe, amely az ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak elérését segítet­te, illetve segíti elő. A vál­lalatok széles körű dönté­si jogokat kaptak és a ko­rábbihoz képest jelentősen bővültek a vállalati dön­tési körben felhasznált anyagi és pénzügyi eszkö­zök. Hatékonyabb lett a gazdálkodás, a vállalatok vezetőinek szemlélete meg­változott, és ez is hozzá­járul ahhoz, hogy a ter­melés sokszor öncélú nö­velése helyett az értékesí­tést helyezik előtérbe. Ennek következtében a termelésnél gyorsabban nőtt az áru kibocsátása, emelkedett' a belföldi szál­lítás és az export; a kész­letképződés üteme és a fe­lesleges, eladhatatlan áruk termelése viszont — csök­kent. Már tervezzük a jövőnket Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Hosszú idő óta folyik — széles körű. alapos előké­szítő munkával — negye­dik ötéves tervünk kidol­gozása. A közelmúltban a kormány is határozatot hozott a készülő negyedik ötéves terv irányelveiről. Mindezeket figyelembe véve, negyedik ötéves ter­vünk kidolgozásának irány­elved arra figyelmeztet­nek, hogy a népgazdaság egyensúlyi viszonyaiban — különösen a külkereske­delmi forgalomban — ki­alakult kedvező helyzetet tartsuk fenn és terjesszük ki a beruházási és a fo­gyasztói terület egészére. Továbbra is biztosítani kívánjuk a magas szintű foglalkoztatottságot. A ter­melőágazatokban azonban a termelékenységet gyor­sabb ütemben kell növel­nünk, a szolgáltató ágaza­tokban pedig javítanunk kell az ellátást és a ki­szolgálást. Egyik fő feladatnak te­kintjük azt is, hogy a re­álbérek emelkedése váljék a reáljövedelmek növeke­désének meghatározó té­nyezőjévé. Tisztelt országgyűlés! A IV. ötéves tervben a nemzeti jövedelem évi 5 és fél—6 százalékos növe­kedésével számolunk. Köz­gazdász körökben ez az el­képzelés, a népgazdaság fej­lődésének tervezett ütemé­vel és sok más kérdéssel egyetemben, még erősen vitatott. Ebben nincs is semmi kivetni való, hi­szen a IV. ötéves terv ma még a kidolgozás, a vita stádiumában van. A növe­kedési ütem — mellyel most számolunk — vala­mivel magasabb az utóbbi 10 év átlagánál. A fő kü­lönbség nem az ütem nö­vekedésében van, hanem a nemzeti jövedelem terme­lésében, valamint a nem­zeti jövedelem, azon belül különösen a felhalmozás felhasználásában. Öt év alatt 400 ezer lakás A lakosság életkörülmé­nyeinek javításában közis­merten megkülönböztetett jelentősége van a lakás­építésnek. Ezt a körül­ményt vettük figyelembe akkor, amikor a tervezés jelenlegi szakaszában elő­zetesen mintegy egyhar- maddal több lakás fel­építését irányozzuk elő, mint a megelőző 5 évben. Ez annyit jelent, hogy 5 év alatt 400 ezer lakás épülne feL A feladat teljesítéséhez az építőipar lakásépítési te kívánjuk felépíteni. A la­kásépítési program a ma­gánerőből történő építkezés eddigi mértékének fenn­tartásával is számol, s azt az állam hitelekkel to­vábbra is támogatja. Gazdaságpolitikánknak megfelelően, az eddiginél sokkal következetesebben kell fejlesztenünk az adottságainknak jobban megfelelő ipari ágazato­kat, másrészt lassabban kell fejlesztenünk — eset­leg éppen vissza kell fej­lesztenünk — azokat az ágazatokat, melyekre az ellenkező megállapítás a jellemző. Ugyanez a gyártmány­struktúrára vonatkoztatva: adjunk meg minden támo­gatást ahhoz, hogy a ke­resett és gazdaságosan gyártott termékeket ter­melő kapacitás fejlődjön és fokozatosan — de ne túl lassan — fejlődjön vissza, végső soron álljon le az itthon gazdaságtalanul elő­állított, korszerűtlen ter­mékek termelése. Olyan ütemben, ahogy e termé­kek más forrásokból tör­ténő beszerzéséről gondos­kodni tudunk. A kormányelnök ezután taglalta, hogy a következő években miben mutatkozik meg a népgazdaság terme­lési szerkezetének, gazda­sági hatékonyságának vál­tozása, javulása. Gazdaságpolitikánk fő célja továbbra is az élet- színvonal tartós növelése. A tervidőszakban — szá­mításaink szerint — az egy főre jutó reáljövedelem, összhangban a nemzeti jö­vedelem tervezett növeke­désével, előreláthatólag mintegy 5 százalékkal emel­kedhet évente. Fock elvtárs részletesen elemezte az árrendszer fo­kozatos fejlesztésének mó­dozatait. Az ötéves tervet — mondotta a miniszterelnök — beleértve természetesen a közgazdasági szabályozó rendszert is — az év kö­zepén terjeszthetjük pár­tunk Központi Bizottsága elé. Bízunk benne, hogy az utána elvégzendő mun­kát két-három hónap alatt befejezzük és október — novemberben a tervet meg­vitatásra, jóváhagyásra, törvényalkotásira a tisztelt országgyűlés elé terjeszt­hetjük. Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! A gazdaságirányítás re­formját pártunk és kor­mányunk mindig úgy értel­mezte, hogy az nemcsak a szorosan vett gazdasági életre, hanem a társadal­mi életnek szinte minden területére kihat. A gazdaságirányítási rendszer politikailag jelen­tős eredménye a demokra­tizmus erősödése, különö­sen az üzemekben, a ter­melő egységekben. Sokak­ban felvetődik a kérdés, vajon ez nem jelenti-e a centrális, a kormányzati irányítás háttérbe szorulá­sát, gyengülését. Semmi­képpen sem jelenti, nem is jelentheti, hiszen ez ellent­mondana a demokratikus centralizmus elvének. Az elmúlt két esztendő ta­pasztalatai is ezt igazol­ják. Pártunk Központi Bizott­sága még a múlt évben, március 5—6-j ülésén ha­tározatot hozott az álla­mi élet, a szocialista de­mokrácia fejlesztésének időszerű kérdéseiről. E ha­tározat szellemében azóta egy sor intézkedés szüle­tett már az államigazga­tás területén is. elsősorban a tanácsoknál. A rendezés­re váró legfontosabb kér­dések kidolgozása még fo­lyamatban van. Ezek so­rában a leglényegesebb alkotmányunk módosítása, az új tanácstörvény és a választási rendszer tovább­fejlesztése. Meg vagyunk győződve arról, hogy a megalkotandó törvények, valamint — velük össze­függésben — az államigazi- gatás egész területére ki­terjedő intézkedéssorozat egész közéletünkben a bü­rokrácia csökkentését, a munka egyszerűsítését, a hatékonyság növelését fog­ja eredményezni. S mind­ez egyúttal a szocialista demokrácia fejlesztését, s ezen keresztül rendszerünk további megszilárdulását fogja jelenteni. Tisztelt országgyűlés! Ebben a szellemben ké­szítette elő és tárgyalta meg pártunk Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén az ifjúsággal kapcsolatos politika nenány kérdését, valamint a nők politikai, gazdasági, szociális helyze­téről szóló jelentést és ja­vaslatot. A feladatok vég­rehajtásának konkrét ten­nivalóit a kormány — mint hasonló esetekben máskor is — a közeljövő­ben kidolgozza és a szük­séges intézkedéseket meg­teszi. Mindkét esetben össztársadalmi kérdésről van szó, amely nemcsak a ma, vagy a következő 5— 10 év feladataival kapcso­latos, hanem társadalmunk szocialista jövőjével is. Sem az ifjúság, sem a nők kérdésével nem lehet úgy foglalkozni, hogy ezt egyik vagy másik minisz­térium reszortfeladatává tesszük. A kormányzati munka területén minden­hol sokkal többet és sok­kal összehangoltabban kell tennünk, mint eddig. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Ennyiben kívántam be­számolni önöknek a kor­mány munkájának néhány vonásáról; arról, amit el­végeztünk, s arról is, amit az elkövetkező időben ter­vezünk. Szerettem volna az önök figyelmét, a közvéle­mény figyelmét két egy­mással összefüggő, egy­mással szoros kölcsönha­tásban levő kérdésre, gaz­daságépítési feladatainkra és állami-társadalmi éle­tünk további demokratizá­lásának fontossgára irá­nyítani. Bízom benne, hogy ez sikerült és e kérdések­ben egyetértésükkel talál­kozunk. Beszéde végén szólt a párt külpolitikai irányvonaláról, amelynek aktuális kérdéseit Péter János külügyminiszter fej­ti ki. Péter János beszéde A kormány elnökének nagy tapssal fogadott expo­zéja után szünet követke­zett. Szünet után Vass Ist­vánná elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Péter János külügymi­niszter emelkedett szólásra: — Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! — Az a feladatom ezzel a külpolitikai beszámolóval, hogy csatlakozva Fock Je­nő elvtárs által előadott kormánybeszámolóhoz, nemzetközi kapcsolataink alakulásáról szóljak, s ezek tükrében a nemzetközi vi­szonyok legújabb változá­sairól, legalábbis néhány változásáról. Az európai béke és biz­tonság, valamint általában a világbéke szempontjából egyaránt jelentősek azok a megbeszélések, amelyek egyrészt a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, másrészt a Német Szövetségi Köztársaság fe­lelős tényezői között kez­a vékenységét mintegy meg­kétszerezzük. A lakásellá- ! dődtek el. Részben itt tág javítása érdekében az Parlamentben, részben a új lakások nagyobb részét Külügyminisztériumban továbbra is a városokban I folytattunk tárgyalásokat Hazánk külpolitikájáról, és a nemzetközi helyzetről tájékoztatta a parlamentet Péter János külügyminiszter. Wischnewsky-vel, a nyugat­német szocialista párt fő­titkárával, aki nem hivata­los, de nem jelentéktelen tárgyalásokon vett részt Magyarországon. Igen sok két- és többoldalú tárgya­lásra, konzultációra került sor az európai országok ál - lamférfiai között az európai biztonság ügyében, még­hozzá nem is eredménytele­nül. Ez az érem egyik ol­dala. Vietnamban azonban to­vább folytatódik az ameri­kai agresszió, egyre aggasz­tóbb a helyzet a Közel-Ke­leten. Nixon elnöknek — az Egyesült Államok tör­ténetében soha nem látott méretű és saját maga által „Nixon-doktrinának” neve- (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents