Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Naponta több száz vendéget szolgálnak ki a Sárga Csikó Étteremben Négy évvel ezelőtt, 1966- ban tovább növelte a szö­vetkezet a lakosság igé­nyeinek megfelelően a kölcsönzési szolgáltatást, s jelenleg mintegy 120 ezer forintot tesz ki a kölcsön­zési eszközök értéke. De foglalkozott a szövetkezet ruhatisztítással, festéssel, bérvágással (sertésvágás) és az IBUSZ-szal koope­rálva utazások szervezésé­vel. A szolgáltatási tevé­kenység 1967-ben 214 ezer forint bevételhez juttatta a Bácsalmási ÁFÉSZ-t. Kétségtelen, hogy a lakos­ság jövedelmének a nö­vekedése is hozzájárult a szövetkezeti bevételek gyarapodásához, hiszen amíg 1966-ban egy lakos­ra — az ellátási területen — 7450 forint jutott, ad­dig 1967-ben ez az összeg 8300 forintra emelkedett. Hozzá kell még tenni, hogy 1966. december 31-én — ugyancsak a körzetről szólva — a takarékbetét- állomány 31 millió forin- Jot tett ki az OTP-nél és a éttermet kell megemlíteni bár nem hanyagolhatók el az italboltok sem. Nos, a vendéglátó ágazat 1967- ben 20 százalékkal növel­te a saját termelésű éte­lek forgalmát, de általá­ban az ágazat forgalma is hat százalékkal növekedett és a múlt esztendőben, 1969-ben már közel másfél millió forint nyereséget biztosított a szövetkezet­nek. Ehhez hozzájárul — lasztékban nem marad alatta egyik megyénkben működő hasonló üzletnek sem. Csupán 1969-ben en­nek az áruháznak 25 mil­lió 853 ezer forint volt az árbevétele, amelyből — a különböző adók, bértéte­lek, értékcsökkenések, le­kötések stb. levonása után — tisztán megmaradt a szövetkezetnek 612 ezer forint nyeresége. A tata­házi ABC áruház ü millió nyitási rendszer kísérleti esztendejének tekintették ezt az évet. A szövetkezet vezetői, dolgozói, tagsága már 1968. január 1. előtt megismerkedett az új me­chanizmus lényegével, s ha nem gyakorlatilag, de elvileg egy-két területen alkalmazták az alapvető­en új szabályokat. Bizo­nyára ennek is köze volt ahhoz hogy sikeres eszten­dőt dolgoztak végig, s or­szágos viszonylatban is fi­gyelemre méltó számokat, eredményeket tudtak fel­mutatni; A harmadik öt­éves terv például országo­san a szövetkezeti keres- kedeleni 22 százalékos, a szövetkezeti vendéglátás­ban pedig 28 százalékos forgalomnövekedést irány­zott elő. A bácsalmásiak már 1967-ben — a harma­dik ötéves terv második évében — a kereskede­lemben 26,8, a vendéglá­tásban pedig 24 százalék­ra teljesítették, ami figye­lembe véve az időarányos­ságot — feltétlenül dicsé­retes jelenség. Az összes forgalomnak — és ez ter­mészetes is, hiszen Bács­almáson több mint 13 ezer ember lakik — 89,4 száza­lékát Bácsalmáson bonyo­lították le, míg a szövet­kezet ellátási körzetéhez tartozó Tataházán 7,6, Má- tételkén pedig 3 százalé­kot forgalmaztak. A két utóbbi községben ugyanis mindössze alig valamivel több mint háromezer em­ber lakik. tataházi takarékszövetke­zetnél együttesen. Ha pil­lantást vetünk a bolti for­galom 1967-es alakulására, leszűrhetjük azt a követ­keztetést, hogy a bácsal­mási szövetkezet bőséges áruválasztékot, jó minősé­get tud biztosítani vásárló közönségének. Mert mi mással magyarázhatnánk azt, hogy közel 99 millió forint bolti kiskereskedel­mi forgalmat bonyolított le a szövetkezet az emlí­tett esztendőben. Főleg a bútorbolt forgalma emel­kedett és 1967-ben ez 9,8 millió forintot tett ki. A vas- és edénybolt , 18 szá­zalékkal emelte forgalmát, s a két üzlet együttesen 20 százalékos felfutást mu­tatott ki 1967-ben. De 17.8 százalékkal nőtt a rövid- és divatáru, 11,2 százalék­kal pedig a méteráru for­galma. A szövetkezet vendéglá­tóipari tevékenységről szólva mindenekelőtt a bácsalmási Sárga Csikó amint emltíettük — a sa­ját termelésű anyagok fel- használása. A szövetkezet curkászüzeme például az ilyen üzemek között a me­gyében a legtöbbet terme­li és a szorosan vett ellá­tási körzeten kívül még tíz községet lát el áruval. A cukrászüzemen kívül azonban például 1967-ben közel hatezer hektoliter szikvizet, több mint ezer hektoliter Hűsít, hétezer hektoliter különböző szeszt állított elő a szövetkezet ipari üzemága, 341 mázsa terményt daráltak meg és 255 darab állatvágást vé­geztek el. Ezek a számok lényegében nem változtak a múlt esztendőben sem, de hozzá jött még az a tény, hogy 300 darab sa­ját állatot is tartottak, hiz­laltak az ÁFÉSZ dolgozói, s ezt az alapanyagot egy­részt a vendéglátó egysé­gekben mérik el, másrészt — a lakosság ellátásának javítására, kielégítésére törekszenek. Széles körű felvásárlási tevékenysége van a szö­vetkezetnek, és ez igen ko­moly helyet foglal el a gazdálkodási munka egé­szében. Elsősorban a ház­táji gazdaságokban meg­termelt árucikkek felvá­sárlásáról és továbbításá­ról, illetve feldolgozásáról van itt szó. Három évvel ezelőtt, 1967-ben például 374 mázsa baromfit, több mint hárommillió tojást, 219 kiló tollat, nagy meny- nyiségű gyógynövényt vet­tek át a termelőktől, de foglalkoztak házinyúl-, éti- csiga-, galambvásárlással is. Az említett esztendő­ben — 1967-ben — a fel- vásárlási ágazat 107 ezer forint nyereséget hozott, 1968- ban ez növekedett és 1969- ben elérte, illetve megközelítette a 200 ezer forintot. A forintokról szólva ér­demes kissé elidőzni a szövetkezet néhány na­gyobb áruházánál, illetve boltjánál. Talán elegendő­nek mutatkozik, ha csu­pán a múlt évi adatokra hivatkozunk, hiszen ez an­nál inkább is reális képet ad a működésről, mert az elmúlt évben nyílt meg Bácsalmáson a ruházati áruház, amely — nyugod­tan állíthatjuk — áruvá­<Jó áruellátás, Kedvére válogathat a vevő a bácsalmási élelmiszerboltban Fél sertések a fogason, a szövetkezet húsüzemében 328 ezer forintos árbevéte­léből 122 ezer forint volt nyereség, míg a bácsalmá­si könyvesbolt 25 000 forint haszonnal zárta az 1969- es esztendőt. A zöldség, gyümölcs- és a tej bolt 647 ezer forint árbevételt ért el, s ebből közel 39 ezer forint nyereséget hozott a szövetkezet egész gazdál­kodásának. A tényleges és a múlt évre vonatkozó gazdálkodási adatok: net­tó árbevétel 130 millió 279 ezer forint, a nyereség 5 millió 473 ezer forint. Ezek a számok bizonyít­ják, hogy az eltelt közel 24 év alatt — a megalakulás­tól napjainkig — igen jól gazdálkodott a szövetke­zet, s többszörösen meg­térült az a fáradtság, ame­lyet a hajdani alapító ta­gok, a szövetkezet tagjai annak idején áldoztak felvirágoztatásra. Ez a fo­lyamat nem állt meg, sőt a fejlődés, a beruházási, a hálózatfejlesztési tevé­kenység minden évben egy-egy kisebb-nagyobb lépéssel vitte előre a bács­almási ÁFÉSZ-t. Már em­lítettük az áruházakat, a könyvesboltot, de úgy érezzük, hogy a teljes kép­hez a többi, bár kisebb kapacitású és más rendel­tetésű beruházások is hoz­zátartoznak. Az 1967-es munkáról szólva a beruházások, a fejlesztés tekintetében már 1970 januárjában átadott ruházati áruházzal össze­függő kiadások szerepel­nek legnagyobb tétellel. Berendezés és gépek vá­sárlására 557 ezer forin­tot fordítottak, az élelmi­szerbolt kialakítására 385 ezer forintot költöttek, il­letve ezeket az összegeket központi forrásból kap­ták, saját erőből pedig 379 ezer forintot adtak ki bol­ti berendezésekre, gépek­re és a ruházati áruház kivitelezésének fedezésére. A következő évben, 1968- ban szintén kötött össze­gek álltak rendelkezésre a hálózatfejlesztéshez, és en­nek zömét a már épülőben levő áruházra költötték, amelyben négy ruházati szaküzletet vontak össze. Ezen túl már csak kisebb beruházásokat, felújításo­kat tudott eszközölni a szövetkezet, mint például épületek, gépek, berende­zések fenntartása, javítá­sa és a műszaki bolt pro­filjának szélesítéseként ki­alakított autóalkatrész árusítást, s ennek lehetővé tételére a megfelelő be­rendezések kialakítását. Tavaly már lényegesen javult a helyzet. Létrejött az ÁBC áruház, bővítették a 19. számú boltot, presz- szó építéséhez fizettek hozzájárulást (a művelő­dési házon belül lesz ez az egység) „beszálltak” az Al­földi Áruház építési költsé­geibe 300 000 forjjittal, egy bolthelyiségnek megfelelő házat vásároltak stb. Ugyanakkor az 1-es szá­mú bolt új berendezést kapott, hasonlóan a már említett 19-es számú bolt­hoz, tehergépkocsit és pénztárgépet szereztek be. A szövetkezet házilagos brigádja a fenntartási alap terhére — ami tavaly 760 ezer forint volt — épüle­tek, gépek, berendezések karbantartását, felújítását végezte el, s szinte a tel­jes összeget hasonló célok­ra fordították. Nem sokan tudják — a szövetkezeti szakembere­ket természetesen kivétel­nek tekintjük ebben a vo­natkozásban — hogy mi­lyen tevékenységi kört, milyen feladatok megoldá­tak alapján állíthatjuk: a Bácsalmási ÁFÉSZ ezen a téren nem szorul gyökeres változtatásra, hiszen a számok meggyőzhettek ar­ról, hogy jól dolgoznak, eredményesen munkálkod­nak. De ha a forgalomról, be­ruházásokról, említett ada­tok kevésnek bizonyulná­nak, mondjuk el azt is, hogy 1969. december 21-én a szövetkezet taglétszáma 2824 fő volt, ebből Bácsal­máson 1913, Tataházán 675 és Mátételkén 236. Ezek­ben a számokban már sze­repel az az 51 személy, akik 1969-ben léptek be a szövetkezetbe. Nem lé­nyegtelen az sem, hogy a szövetkezet dolgozói mi­lyen szellemben végzik Egyre több háztartási gépet vásárol a falusi lakosság. Mosógéppróba Tataházán sát jelenti az úgynevezett szövetkezetpolitikai mun­ka. Nos, hogy mindannyi­an tisztában legyünk ez­zel, adjunk rövid ismerte­tést a Bácsalmás és Vidé­ke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ilyen irányú törekvéseiről, eredményeiről. Itt is csu­pán az elmúlt esztendő adataira utalunk, hiszen ezek ismeretében már vi­lágos lesz, hogy a korábbi években ezen a területen mit tettek a szövetkezet vezetői, dolgozói. Tulaj­donképpen a szövetkezeti mozgalom népszerűsítésé­ről, a tekintély erősítésé­ről, növeléséről van szó, tehát tömegszervezeti munkáról. Kétségtelen, hogy a legjobb érvelés a szövetkezet mellett a bő áruválaszték, a korszerű boltok, az előzékeny, gyors és pontos kiszolgálás, az igények messzemenő, hely­ben történő korszerű ki­elégítése. Ügy gondoljuk, hogy a fentebb elmondott feladatukat. Erre a szel­lemre utal az, hogy úgy­szólván minden dolgozó bekapcsolódott a munka­versenybe, s már 1968-ban három brigád elérte a szo­cialista címet, 13 egység pedig kiváló minősítést kapott. A munkaverseny népszerűsítésében nagy szerepe van a szövetkezet pártszervezetének és a KISZ-nek. E két politikai szervezet eddig is úgyszól­ván motorja volt a szövet­kezet általános fejlődésé­nek, gazdagodásának, erő­södésének. Az alapok, a gazdálkodás átgondoltsága, a permanens fejlődés biz­tosíték lehet a továbbiak­ban arra, hogy még job­ban ki tudja elégíteni kör­zetének lakosságát az ÁFÉSZ, a megalakulásá­nak nemsokára negyedszá­zados jubileumát ünneplő Bácsalmás és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet. M

Next

/
Thumbnails
Contents