Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek’ XXV. évf. 74. szám 1970. március 28. SZOMBAT Ára: 90 fillér 4 oldalas RÁDIÓ A MAGYAR SZ'OCfALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Költségvetés a lakosság szolgálatában Eredményekben gazdag tíz év Ülésezett a megyei tanács Mivel székházának ülés­termében a népszámlálási anyag feldolgozása folyik, „vendégségben”, a SZÖ- VOSZ Berkes Ferenc Kol­légiumában ülésezett teg­nap Bács-Kiskun megye tanácsa. A testület tagjait, s az ülésen részt vevő ország- gyűlési képviselőket dr. Varga Jenő, a vb elnöke köszöntötte, majd javasla­tot tett a tanácskozás na­pirendjére. Ennek elfoga­dása után megkezdte érde­mi munkáját a megye ta­nácsa. Először a végrehajtó bi­zottság két tanácsülés kö­zötti tevékenységéről szóló vb-elnöki beszámolót hagy­ták jóvá. Ezt követően dr. Kőrös Gáspár, a vb elnök- helyettese terjesztett elő kiegészítést a tanácskozás egyik fő témájához — a tanácstagoknak előzetesen írásban is megküldött —: az 1969 évi költségvetés és állóeszköz-fejlesztési terv Végrehajtásáról szóló be­számolóhoz. Mint mondotta: A végre­hajtó bizottság március 7-i ülésén alaposan elemezte á megye múlt évi költségve­tési gazdálkodását. A költ­ségvetés módosított bevé­teli tervét 106,9 százalékra, tehát az előirányzottnál 71,7 millió forinttal na­gyobb összegben teljesítet­te a megye. A bevételek 83,3 százaléka helyi forrá­sokból, 16,7 százaléka pe­dig állami hozzájárulásból származott. — A megyei tanács költ­ségvetéséhez — folytatta az előadó — 37 tanácsi válla­lat, 66 kisipari szövetkezet, 39 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, 24 takarékszövetkezet, 23 költ­ségvetési üzem, 184 mező- gazdasági termelőszövetke­zet, 70 szakszövetkezet, .4046 kisiparos, 438 kiske­reskedő és mintegy két­százezer adózó megyei la­kos járult hozzá. Ezt követően, a tanács­ülés köszönetét tolmácsol­ta mindazoknak a vállala­toknak, gazdaságoknak, in­tézményeknek és az adófi­zető állampolgároknak, akik munkájukkal, adófi­zetési kötelezettségük tel­jesítésével elősegítették a megye múlt évi költségve­tési gazdálkodásának za­vartalanságát, s hozzájá­rultak a többletbevételek eléréséhez. Egy ágazat kivételével A továbbiakban a költ­ségvetési bevételek ágaza­tonkénti felhasználásáról adott értékelő áttekintést dr. Kőrös Gáspár. Az értékelés során egy kivételével valamennyi ágazat költségvetési gaz­dálkodását jónak minősítet­te, a gazdasági ágazatról szólva azonban megjegyez­te az előadó: — Az ágazat céljait szol­gáló 102 millió forintos fel- használásunk csupán 79,2 százaléka az előirányzat­nak. Ez pedig egyértelmű­en azt jelenti, hogy a ke­reteket sokkal kedvezőbben kellett volna felhasználni. Annál is inkább, mert ezek révén gondoskodnak a ta­nácsok 2 392 000 négyzet- méter park fenntartásáról, csaknem 2,2 millió négyzet- méter út és híd tisztításá­ról, 27 425 közvilágítási lámpa üzemeltetéséről és a vízellátásról. Végezetül megemlítette a vb-elnökhelyettes, hogy a múlt évi költségvetés több­letbevételeiből és a kiadá­si megtakarításból szárma­zó 210,6 millió forint pénz- maradványt elsősorban az építőipari kapacitás fejlesz­tésére, kereskedelmi válla­latok támogatására, szociál­politikai feladatokra, ügy­vitelgépesítésre, valamint kulturális célokra kívánja fordítani a végrehajtó bi­zottság. ezer négyzetméter járda és 14 kilométer út. Az előterjesztést követő vita után — melynek so­rán felszólalt Csizmadia Tibor, Nagy Sándor, Pétiké János, Miklós Zoltán, a megyei NEB elnökhelyette­se, Benei Sándor, Sohajda József és Fazekas Bálint — a tanácsülés jóváhagyólag elfogadta a múlt évi költ­ségvetés és állóeszköz-fej­lesztési terv végrehajtásá­ról szóló jelentést. Egyide­jűleg elismerését fejezte ki a helyi tanácsoknak, párt- szervezeteknek, tömegszer­vezeteknek és a megye la­kosságának a tanácsi fej­lesztési alapok pénzbevéte­leinek teljesítésében, vala­mint a társadalmi munka szervezésében, illetve vég­zésben nyújtott segítségért. • • Önzetlen tettek — félmilliárd értékben A testület tagjainak fo­kozott figyelme és érdeklő­dése kísérte az ülés továb­bi részét. Az okot erre az az — ugyancsak dr. Kőrös Gáspár vb-elnökhelyettes által előterjesztett — ösz- szegezés adta, amely a la­kosság kommunális ellá­tottságának 10 évi fejlődé­sét vette számba. A tisztes eredmények részletezését mellőzve, hadd említsünk (Folytatás a 3. oldalon.) Összefogás a földeken és TV melléklet A kései kitavaszodás miatt szinte minden ten­nivaló egyszerre sürget a földeken. Tetézi a gondo­kat, hogy tavalyról sok helyen elmaradt a mély­szántás, kint van a kuko­ricaszár és a kora tavaszi­aknak is már földben kelle­ne lenni. A szántást, vetést számos gazdaságban aka­dályozza a belvíz. Az üze­mekben brigádok ássák a levezető árkokat. Mindehhez járul az erő­gépek hiánya, az alkat­rész és gumiabroncs gon­dok. A Minisztertanács csü­törtöki ülésén felhívta az érintett minisztereket, va­lamint az illetékes szerve­ket, hogy sürgősen intéz­kedjenek a hiányok eny­hítésére. A mezőgazdasági üzemekben jelenleg két, illetve nyújtott műszakban dolgoznak a gépek. Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, ame­lyek elegendő erőgéppel rendelkeznek kisegítik a rászorulókat. Az állami gazdaságok­ban halad legszervezetteb­ben a munka. Érthető, hi­szen a legjobban gépesített üzemek. A Városföldi Ál­lami Gazdaság földjein naponta több mint har­minc erőgép dolgozik. A tizenkétezer holdas mező- gazdasági nagyüzem 1500 hold búzavetésén és az ugyanekkora területű lu­cernásban a tavaszi fejtrá­gyázást már befejezték. A jövő hét elején 120 hold újabb lucernást telepítenek. Egyidejűleg a belvizek le­vezetését is végzik. Há­romszáz hold értékes te­rületet érint ez a munka. A gyümölcsöst már meg­szabadították a károsodás­tól. A bajai Micsurin Termelőszövetkezet homoki szőlőtelepítésén is nehezen mo­zognak a gépek, a nedves talajon csak két 45 lóerős MTZ traktorral boldogul­nak. Az idei termés megalapozására holdanként tíz mázsa vegyes műtrágyát szórnak a sorok közé. (Pásztor Zoltán felvétele) 108 ezer hold víz alatt •• Összedőlt 212 hás, megrongálódott 621 épület IIELYZETK1ÍF A BELVÍZRŐL Újabb sikerek a településfejlesztésben Ezután a múlt évi taná- > alapba áttéve hasznosítot­csi fejlesztési alapok fel használásáról szólt dr. Kő rös Gáspár. Jólesően emlí­tette, hogy a fejlesztési alap bevétele elérte a 669 millió forintot, ami a ter­vezetthez képest 24,3 szá­zalékos túlteljesítés és 153 millióval haladja meg az 1968-ban rendelkezésre állt összeget. A 669 millió fo­rintot még megnövelte a 104,4 milliós társadalmi munka-, valamint 15,3 mil­lió forintos helyi anyagér­ték. Elismerésre javasolta a vb elnökhelyettese a ta­nácsoknak azt a céltudatos tevékenységét, miszerint tavaly a költségvetési ma­radványból mintegy 32 mil­lió forintot a fejlesztési tak, ezzel is elősegítve az egységes pénzgazdálkodás kialakítását. Szép ered­mény ugyanakkor, hogy koordináció címén, más szervektől csaknem 32 mil­lió forintot vettek át a tanácsok fejlesztési célok­ra. A fejlesztési alapból lé­tesült múlt évi eredmé­nyek közül hadd említsünk legalább néhányat. Fel­Két hónappal ezelőtt, ja­nuár 27-én hozott határo­zatot a megyei tanács vb a belvízhelyzet alakulásával összefüggő védekezési, il­letve megelőzési feladatok­ról. A nagy károkat okozó belvíz főleg a december­ben lehullott nagy mennyi­ségű csapadék következmé­nye. A megye területén mintegy 744 millió köbmé­ter víz gyűlt össze, s ja­nuár végére a sokévi át­lagnál 30—80 cm-el volt magasabb a talajvíz a me­gye területén. Különösen sok víz gyűlt össze Kiskőrös és Kecel környékén, s ha figyelem­be vesszük,, hogy a tavaszi épült 544 lakás, 3 körzeti ] maximális talajvízállás orvosi, 4 fogorvosi rendelő, J áprilisban és májusban ala- 28 általános, 14 középisko- kul ki, a jelenleginél még ' " ' kell lai tanterem, illetve mű­hely. Az óvodai helyek szá­ma 175-tel, az általános is­kolai diákotthonoké 165-tel, a szociális otthonoké öt- vennel bővült. Szilárd bur­súlyosabb gondokkal számolnunk. A mostani belvízhelyzet csak az 1951—52-es és az 1965—66-os téli körülmé­nyekkel hasonlítható ösz­kolatot kapott több mint 72 1 sze, mind az elöntött terü­letek nagyságát, mind a csatornák vízállását ille­tően. Különösen a Rekettye —Bogárzó csatornára vo­natkozik ez, ahol a leg­utóbbi — március eleji — esőzések következtében másodpercenként 1,2 köb­méter vízhozamot mértek (ennyi futott le a csator­nán egy másodperc alatt). A talajvíz magassága már­cius elején általában min­denütt 50—100 centiméter­rel haladta meg a sokévi átlagot. Bács-Kiskun megye terü­lete három vízügyi igazga­tóság illetékességi körzete: a bajai, a szegedi és a szol noki. Az Alsódunavölgyi zet Soltvadkert, Kecel, Kis­kőrös, Mélykút. Tompa, Kisszállás, Kiskunhalas, Bocsa és Bugac térségében, ahol szivattyúzással, újabb csatornák építésével folyik a védekezési és a megelőző munka. Főleg a tanyás te­rületeken — elsősorban a Homokhátságon — romlott a helyzet, megrongálódtak a vízzel körülzárt tanyák, és — sajnos — további épületkárokkal is kell még számolni. A megye területén eddig 212 ház dőlt össze a belvíz miatt és 621 épület rongá­lódott meg kisebb-nagyobb mértékben. Ez azzal járt, hogy sok család rokonok Vízügyi Igazgatóság terüle- j nál, ismerősöknél kénysze- tén február 8-ig elsőfokú, rült átmenetileg otthont aztán másodfokú, majd j keresni, sokan pedig szük­február 11-től a kígyósi vízrendszerben harmadfo­kú a védelmi készültség. A másik két vízügyi igazga­tóság területén első, illetve másodfokú a készenléti ál­lapot. A legrosszabb a hely-, ?églakásokra szorultak. A kárfelmérés, illetve felvé­tel a megye egész területén megkezdődött és a károsul­tak egy része már benyúj­totta kérelmét az OTP-hez. A folyamatos és soronkí­vüli elbírálást indokolja, hogy a vízügyi igazgatósá­gok Kecskemétet, Kiskun­félegyházát, Kiskőröst, Ke­celt és Soltvadkertet bel­vízsújtotta területté nyilvá­nították. A TÜZÉP ugyan­csak felkészült az építő­anyag-igények kielégítésé­re, amint erről korábban írtunk. A január 20-i helyzet- felmérés óta mintegy 80 ezer holddal növekedett az elöntött mezőgazdasági te­rület nagysága és jelenleg összességében megközelíti a 108 ezer holdat. Ebből szántó 19 ezer hold, őszi vetés 12 673 hold, egyéb művelési ághoz tartozó te­rület pedig több mint 3 ezer hold. A károk elhárí­tása, csökkentése és a la­kóépületek helyreállítása, stb., érdekében a megyei tanács vb állandó kapcsola­tot tart fenn a helyi taná­csokkal, az OTP-vel és a TÜZÉP-pel. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents