Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

Sokrétű nevelés, szép eredmények Sportélet a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban Nem bírtak egymással Egy nagymultú taninté- *et sportéletéről készült írás azzal kezdődhetne a leghatásosabban, hogy az iskolában nagy hagyomá­nyai vannak a sport­nak. Emlékezhetnénk pél­dául forró légkörű vívó­versenyekre, vagy izgal­mas tomacsatákra. Beszél­hetnénk neves sportolók­ról, akik az intézet falai tát is képezünk ki, akik nagy segítséget nyújtanak a versenyek szervezésében. Nem a véletlen műve Ezekután már cseppet sem látszik véletlennek, hogy az utóbbi időben a Bányai Júlia Gimnázium közt kezdték el pályafutá- I Kecskemét minőségi sport­jának egyik fő bázisiskolá- Kecskeméti Bá- | ja lett. Kiemelkedő eredményt sukat. Nos, a nvai Júlia Gimnázium ese­TJj kupa kerül a helyére. Fischer Isván igazgató a sportsikerek emlékeit őrző vitrinbe teszi a serle­get. tében ilyen babérokról aligha lehet szó. Még alig öt, hat éve, ha a „bányai- sok” néha-néha egy ver­seny rajtjánál mégis meg­jelentek, titkon egy kis mosolygással fogadták őket. A múltról tehát ne be­széljünk. Sokkal idősze­rűbb azt boncolgatnunk, hogy mát tesznek ma a gimnáziumban a testneve­lésért, a város sportéle­téért. Az intézet igazgatója Fischer István nem titkol­ja, az iskola egyéb ered­ményei mellett a sportban az utóbbi időben elért si­kereikre is büszkék. — A célunk elsősorban mégsem a nagy eredmé­nyek elérése, hanem a sport megkedveltetése a ta­nulókkal, hisz az egészsé­ges élethez a testnevelés is szorosan hozzátartozik. Ezért is rendezzük meg a különböző sportágakban a házi bajnokságokat, ame­lyekben szinte az iskola valamennyi tanulója részt vesz. Kosárlabdában pél­dául évek óta külön ku­páért küzdenek az osztá­lyok fiú és leány csapatai, s a győztes osztály neve felkerül a serlegre. De nemcsak kosárlabdában, hanem egy egész sor sport­ágban van nálunk küz­delem az iskola bajnoksá­gáért. Asztaliteniszben, at­létikában, kézilabdában, röplabdában és úszásban folynak az izgalmas házi bajnokságok, s ezeket a versenyeket többnyire a tanulók maguk szervezi., és bonyolítják le. Évente mintegy 8—10 vezetésre al­kalmas fiatal sportaktivis­elsősorban á kosárlabdá­zók értek el. Erre a leg­főbb bizonyíték egy ré­mekbe készült hatalmas serleg, az alsós korosztály országos bajnokságának vándordíja Rajta mind­össze két évszám és név: 1967—68. Kecskeméti Ka­tona J. Gimnázium, 1968— 1969. Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium. Eddig te­hát csak a két kecskemé­ti iskola volt a tulajdono­sa a kupának. A küzdelem most a két iskola között a felsős korcsoportban foly­tatódik, hisz, az alig né­hány nap múlva sorrake- rülő országos döntőben, ahová mindketten első he­lyen jutottak be. A Bányai Júlia Gimná­zium valamikor csak le­ányiskola volt. Fiúk mind­össze három éve érettsé­giztek először, de néhány NB I-es kosaras és kézi­labdázó máris kikerült a falak közül. A fiúkosara­sok az 1967—68. tanévben érték el az első sikert és az országos döntőn harma­dikak lettek. A legjobbak most is a Petőfi junior­csapatát erősítik. Atlétikában is pezsgő élet folyik az intézetben. Egy sor szép helyezés mel­lett a leány gerelyhajító csapat tavaly az országos döntőn 3. lett. Az ősszel a középiskolás atlétikai pont­versenyen — némi megle­petésre — a leányok után a fiúk is elhódították az első helyet a nagy vetély- társak előtt, s legutóbb pe­dig a vasárnap Kiskunfél­egyházán rendezett megyei mezei futóbajnokságon ér­tek el váratlan sikereket az iskola sportolói. Foly­tathatnánk a sort tovább a röplabdában, kézilabdá­ban vagy asztaliteniszben elért sikerekkel, de nemez a fontos, hanem inkább az, hogy egy iskola vezetői, ta­nulói szeretik a sportot és akarnak is érte tenni va­lamit Jól dolgoznak a testne/előtt Az iskola sportéletét két testnevelő tanár, Adamik Ferenc és dr. Rebek Lő- rincné irányítják. Egyet­értünk azzal a vélemé­nyükkel, hogy a rendsze­res sportolás leköti és ked­vezően befolyásolja a diá­kok szabadidejét és sok­szor még a tanulmányi eredményen is javít, itt van példának a női ko­sárlabdacsapat. Heti 4—5 edzésen vesznek részt, s mégis közülük jónéhányan kitűnő tanulók. így véle­kedett a beszélgetés végén Fischer István igazgató is. — Lelkesen és jól dol­goznak testnevelő tanára­ink és jóval többet, mint amit az óraszámuk előír, de ezt a munkát nem is lehet órával mérni. Aki egyszer ellátogat iskolánk­ba a délutáni órákban és látja a tornateremben, az udvaron és még az elő­csarnokban is folyó szor­galmas munkát, az bizo­nyíthatja, hogy a Bányai Júlia Gimnázium sporto­lóinak sikere nem a vélet­len műve. Mi végignéztük mindezt és a tapasztalatokat mérle­gelve csak elismerően szól­hatunk az iskolában folyó munkáról, de ugyanakkor az igazgató és a tantestület segítőkészségéről is. Szabó Zoltán a Seresek Meglepetés és öröm a délterületi birkózóbajnokságon A Csongrád megyei Bir­kózó Szövetség vasárnap rendezte meg Szegeden a délterületi felnőtt szabad­fogású birkózó bajnoksá­got. Megyénket a KTE, a Kiskunfélegyházi Vasas, a Bajai MEDOSZ, a kalocsai a soltvadkerti és a tisza- kécskei birkózók képvisel­ték. Eredmények: 48 kg: 2. Márta (Baja), 57 kg: 1. Móczár (Kkfhá- za), 62 kg; 12 induló: 2. Módos (Szamuely SE), 3. Varró I. (KTE), 4. Fodor (Tiszakécske). 68 kg; 13 in­duló: 2. Szabó I. (KTE), 4. Baán (Baja). 82 kg, 12 in­duló: 1. Balassa (KTE), 2. Fejes (Szamuely SE), 3. Ri- sai (Szamuely SE). 90 kg, 4. induló: 2. Sipos (Szamuely SE). 100 kg: 2. Erdős (Sza­muely SE), nehézsúlyban, 6 induló: 2. Csatári J. (Soltvadkerti TE). Egyes súlycsoportokban szinte a magyar bajnok­ságnak is beillő küzdelme­ket vívtak a versenyzők. A találkozó megyénket il­lető érdekessége, hogy a kiskunfélegyházi Seres test­vérek — miután mindket­ten pontozásos vereséget szenvedtek a szegedi Ben- kőtől — egymás ellen lép­tek szőnyegre. A két fiú azonban nem tudott egy­mással megbirkózni, és így leléptették őket. Ezzel mindketten kiestek a to­vábbi küzdelmekből. Joggal ígérkezett biztató­nak Balassa (KTE) formá­ja, aki sérülése ellenére is súlycsoportgyőztesként fe­jezte be a versenyt. Hatvan perc alatt háromszor lépett szőnyegre és nem kisebb ellenfeleket győzött le, mint a válogatott kerettag Csókái (Szeged), Risai, Fe­jes (Szamuely SE). A 62 kg-os súlycsoport­ban Varró (KTE) súlytöbb­lete miatt került nehezebb csoportba, de így is bizto­sította magának a harma­dik helyet. A 68 kg-osok versenyében Szabó (KTE) minden ellenfelét legyőzve került a második helyre. Csupán a szegedi Vágó ju tott 5 pontos előnyhöz vele szemben — némi bírói se­gítséggel. A soltvadkerti Csatári második helyezése meglepetés és egyben öröm is a nehézsúlyúak küzdel­mében. A helyezést elért ver­senyzőink áprilisban Mis­kolcon, a vidéki, magyar bajnokságon képviselik me­gyénk színeit. Röplabda NB I. Zalaegerszeg— Bajai Fehérneműgyár 3:1 Baja, 200 néző, v.; Gye- nes. Színvonalas mérlrozésen csak az első játszmában tu­dott nyerni az újonc bajai együttes. Jók; Tóth, Ot- tenthál. Kosárlabda A kosárlabda NB III. Északi csoportjában szere­pel a Radnóti SE férficsa- p>ata. Az első két forduló­ban 50 százalékos sikerrel szerepeltek. Eredmények: Kandó SE—Radnóti SE 95:59 (55:36), Radnóti SE— Salgótarjáni Spartacus 51:42 (34;18). Kiskunfélegyházán befe­jeződött a női kézilabda terembajnokság. Az utolsó fordulóban némi zavart Vasárnap délelőtt ren­dezte meg a Kecskeméti Dózsa vívószakosztálya or­szágos III. osztályú kard- versenyét. Sajnálatos mó­don igen kevés nevezés ér­kezett a rendezőséghez, így a versenyzőket két csoport­ba osztották, s innen ju­tottak a legjobbak a dön­tőbe. Miután a nevezők száma nem volt nagy, s a versenyzők technikai felké­szültsége is sok kívánni va­lót hagyott maga után, a színvonal érdekében a döntőt hatos létszámmal bonyolították le. A döntő színvonalas küz­delem után dőlt el. s a ver­senyt a legfelkészültebb ví­ékozott. h'ögy a József At- "tén nyerte meg a Szentesi tíla Ált. Iskola csapata MÁV-csapat. Ritka érde­kessége a versenynek, hogy a 8 csapat pontosan 1000 gólt dobott, ami lé­nyeges fejlődést jelent a korábbi hasonló tornákhoz viszonyítva. A legtöbb góit a szentesi Orosz Júlia dob­ta. A bajnokság végeredmé­nye: Országos kardvívó-verseny Kecskeméten vó, a törökszentmiklósi Ka­tona Ferenc nyerte meg. Jól vívott és az értékes második helyet szerezte meg Sárközy István, a Kecskeméti Dózsa verseny­zője. Részletes eredmények; Országos III. o. kardvívó verseny: 1. Katona (Török­szentmiklósi Kinizsi) 5 győ­zelem. 2. Sárközi (Kecske­méti Dózsa) 4 gy., 3. Hor­váth (K. Dózsa 2 gy., 4. Tamási (K. Dózsa) 2 gy., 5. Abaffy (K. Dózsa) 2 gy., 6. Zsoldos (K. Dózsa). A 4—5. helyen végzett versenyzők az adott és ka­pott találatok egyenlősége miatt holtversenyt vívtak, 'melyből Tamási került ki vőztesen. nem jelent meg, és így az ünnepélyes versenyzárást sem lehetett megtartani. A bajnokságot megérdemel­1. Szsn. M. 14 11 1 2 195:62 23 2. Szén. K. 14 11 1 2 197:95 23 3. Szentes 14 9 1 4 184:91 19 4. KTE 14 7 2 5 123:91 16 5. Műany. 14 7 1 6 157:109 15 6. Sz. Vas. 14 6 — 8 85:104 12 7. Kkfháza 14 1 1 12 27:261 3 8. József A. 14 — 1 13 32:187 1 A góllövőlista élcsoport­ja : Orosz J. (Szentesi MÁV) 77, Bodor E. (Műanyag) 69, Ambrus M. (Szentes) 67, Páger L. (Sz. Kinizsi) és Tihanyi E. (Szentesi MÁV) 50—50, Mészáros M. (Műanyag) 47. A spiortszerűségi ver­seny győztese a Szentesi Kinizsi csapata lett 137 ponttal, 2. Műanyag 129, 3. Szentesi Vasutas 128 p>ont. Testnevelési óra a szép új tornateremben. • • Dlésezett a Magyar Birkózó Szövetség szerek felhasználásáig. A hozzászólásokban dr. Papp László, Kovács Gyu­la — régi hírneves ver­senyzők — mondták el ta­pasztalataikat a birkózó­sport fejlődése érdekében. A megyei szövetség képvi­seletében Fehér János szólt hozzá a vitához. A birkó­zószakirodalom fejlesztésé­ről tett értékes javaslatot. Besze László a Kiskunfél­egyházi Vasas edzője az A Magyar Birkózó Szö­vetség elnöksége a közel­múltban országos értekez­letet hívott össze. Az el­múlt 25 éves fejlődésről és birkózósportunk jelenlegi helyzetéről Szántó Ottó a szövetség főtitkára tartott beszámolót. De értékes volt Hoffman Géza hozzászólá­sa is, aki az utánpótlás nevelésével kapcsolatos ta­pasztalatait fejtette ki. Dr. Kun László az edzőbizott­ság munkájáról adott szá- ) utánpótlás neveléséről és mot, majd a sportág ed- j ennek kapcsán az iskolai zésmódszerével foglalko- j sportolók foglalkoztatásá­zott — kitérve a különböző j nak eredményességéről edzéslehetőségek és mód- 1 számolt be.

Next

/
Thumbnails
Contents