Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Á tervszerűség és a háztulajdonosok „Haladjunk, építkezzünk” Á múlt és a jövő városairól 1 Városok kétféleképp ke­letkeznek. Kellő anyagi, technikai eszközzel, mun­kaerővel, hatalommal ren­delkező szervezett testület elhatározása, illetve álla­mi döntés nyomán, mint például korunkban Brasi- liana, vagy Dunaújváros. Gyakoribb azonban, hogy a tömörülő lakosság kez­deményezése, a politikai, „Utcái rendezetlenek, kuszáitok...” — hasonló meghatározással minősí­tették a Duna—Tisza kö­zén szemlélődő földrajzi írók, Baja, Kecskemét, Kalocsa, Kiskunhalas ut­cáinak kuszaságát, labi­rintus jellegét. Egy-két fő­utcán és a tanácsházán, templom környékén mu­tatkoztak csak a tervsze­rűség halvány nyomai. Másutt a töppedt viskók áttekinthetetlen halmaza adta a látványt a múlt századokban. A városkép mindazon­által sűrűn változott. Is­métlődő tűzvészek füstté változtatták, romhalmazzá silányították esetenként a földszintes házak felét, ne­gyedét, tizedét. Az egy­mást váltó nemzedékek konok elszántsággal, az „utcára” hordták az el­porladt vályogot és ugyan­úgy fölhúzták az új ott­hont. A tűzveszedelmet hovatovább elháríthatat­lan csapásnak vélték. Vé­dekezésre, megelőzésre a kecskemétiek 1819-ben, a bajaiak pedig 1840-ben gondoltak először. Meg­szabták például, hogy ki r Az 1861-ben létrehozott Szépítészeti és Rendészeti Bizottság megbízására Szilády Lajos mérnök, a híres nyomdász fia, sok- szögelési eljárással „dicsé­retes pontossággal’’ elké­szítette a város első pon­tos térképét. Műszaki re­mekmű ez az alkotás. Ko- czó Sándor lejtmérési tér­képe (1874), valamint Kos­suth titkárának, László Károlynak pompás térké­pei megkönnyítették az gazdasági, valamint kultu­rális energiák felhalmozó­dása szétfeszíti a falusi kereteket. Megyénknek mind az öt városa az utóbbi módon, évszázados fejlődés eredményeként alakult ki. Még a legfiata­labb és éppen ezért talán legrendezettebb Kiskun­félegyháza létrejöttére is ez jellemző. mire legyen figyelemmel az építkezés során. A te­leknek csak két oldala építhető be — így hatá­roztak az Alföld metro­polisában — és a házat legalább 3 öl térnek kell elválasztania a szomszéd­tól. Csodálható-e, ha a ré­gi Kecskeméten igazi ház­sor mutatóban is alig-alig akadt. Nagy kapu, kis ház sorakozott végestelen-vé- gig. Hornyik János nem véletlenül panaszkodott később: csöbörből vödörbe estünk; a tűzítélettől meg­rettent emberek építmé­nyeikkel hosszú időre el­csúfították a város arcula­tát és így „a szabályozás szerencsétlenséggé lön”. A tekintetes elöljáróság azt sem tudta, hogy mi fán terem a városrendezés, a megyei urak pedig nem láttak tovább falvaik job­bágyainak viskóinál. A kor nagy eseménye az el- mocsarasodott Dellő-tó le- csapolása volt. Társadalmi munkával — ahogyan ma mondanánk. Ott serényke­dett a „hírős város” apra- ja-nagyja, nadrágosok és gubások. A terep „mula­tozó hellyé, a város első sétaterévé lön”. 1870 szeptemberében ala­kult nyolctagú utcaszabá­lyozási bizottság tevé­kenységét. Az általuk el­készített tervezetet 1876. május 27-én hagyta jóvá a belügyminiszter. „Haladjunk, építkez­zünk” — hallattszott min­denfelé a kiegyezés után. Megnőtt a városokban összpontosuló ipar és ke­reskedelem szerepe. A vaspályák, utak, középü­letek, ipartelepek helyé­nek kijelölése, a csatorná­zási tervek elkészítése, a növekvő igények kommu­nális szolgáltatások for­májában történő kielégí­A magyar városok a hetvenes-nyolcvanas évek­ben már többé-kevésbé tudományos igénnyel dol­gozták ki a várható fejlő­déshez alkalmazkodó, másrészt az ezt befolyá­soló, serkentő szabályozási terveket. Jól ismerem az 1880-as évek elején született bajai és kecskeméti elképze­léseket. Általában helyes elvekre épültek. A mai megyeszékhelyen Pirovits Aladár öntötte végső for­mába az elgondolásokat: már a XX. század elején új épületet csak az utca vonalában emelhető, zu­got senki sem hagyhat, mellékhelyiségeknek az udvaron a helye, a tanács engedélye nélkül építés­hez, bontáshoz senki sem kezdhet — íme a feltéte­lek. A mulasztókat meg­bírságolják. (Fenti rendel­kezéseknek egy részét már Hornyjk János főjegyző idejében megfogalmazták, Néhány esztendeje a le­hetőségek és a szükségle­tek célszerű egyeztetésén, sokoldalú elemzésen, egy­séges alapelveken nyugvó városrendezési tervek ki­dolgozását rendelte el kor­mányzatunk. Kecskemét 2000-ig érvényes „prog­ramját” már elfogadta a megyeszékhely parlament­je; Baja, Kiskunfélegyhá­za, Kalocsa rendezési ter­vének megújítását ez év­ben tűzik napirendre a városi tanácsok, Kiskun­halasét 1971-ben vitatják meg. Valamennyi okmány átfogó jellegű és kiemel­ten foglalkozik a város táj szervező szerepével, az adott terület rendeltetés- szerű elhatárolásával; ipa­ri-, zöld-, lakó-, közleke­dési övezet kialakításával, tése meghaladta a zsino- rós-mándlis közigazgatás teljesítőképességét. Az új .polgárosodó” idők új em­bereket, új módszereket követeltek. alkalmazták.) Koda Elek nagyszerű munkatársa, Kerekes főmérnök jeles tanulmányokat készített a témáról. Kitért az utcák vonalaira, méretére. Már akfior, 1900-ban hangoz­tatta: „az utakat olyan forgalmi ereknek kell te­kinteni, melyek nagy idők múlva és bárminő közúti járművek (!) alkalmazása esetén is megfelelők lesz­nek.” Sürgette parkok lé­tesítését, a peremkerüle­tek rendezését és elma­rasztalta a XIX. századi félmegoldásokat, az okta­lan „takarékoskodásból” eredő károkat — mindezt a „szépészet” és a célsze­rűség szempontjaiból tet­te. A köz érdekeit figye­lembe vevő célok, az am­biciózus polgármesterek elgondolásai, kitűnő szak­emberek törekvései a múltban viszont gyakorta elakadtak a háztulajdono­sok és a virilisták önzésé­ben. a megnövekedett közúti forgalom gondjaival... A város — a múlt kö­vekben formált üzenete — egy-egy generáció alkotó kedvének, tudományos, esztétikai színvonalának, gazdasági körülményeinek bizonyítványa. Reméljük, jó szívvel gondolnak ránk fiaink, unokáink és méltányolják törekvéseinket. Hiszen ők robognak majd járművei­ken a most kihasított uta­kon, pihennek az elülte­tett fák árnyékában. A városépítésben így fonódik össze a múlt a jövővel. Meggyőződésem, hogy vá­rosszabályozási terveink méltán reprezentálják ko­runkat. Heltai Nándor Három öl a szomszédtól Az első térképek Tudományos igénnyel Az utódok ítélnek T ávlatok a mezőgazdaságban, szakképzésben A magyar mezőgazdá­ság nagyüzemi keretei a XIX. század végére ala­kultak ki. A századfor­dulót követően, de még- inkább az első világhá­ború után azonban a gaz­dálkodás megrekedt a múlt században elért szinten. A termelés tech­nikájában, az alkalma­zott módszerekben, s a növénytermesztésben, va­lamint állattenyésztésben szinte észrevétlen volt a változás. Ezt a mezőgazdaságot örökölte szocialista rend­szerünk. A modern, áruterme­lő nagyüzemek kifej­lődését a szocialista átszervezésen kívül többek között a ke- mizálás elterjedései, az új termelőeszközök munkába állítása eredményezte. Állami gazdaságaink, ter­melőszövetkezeteink mű­szaki felszereltsége és a végbemenő belső válto­zás újabb követelménye­ket támaszt a termelő, irányító emberrel szem­ben. Az állami és közös gazdaságok várható igényeinek felmérése érdekében megbeszé­léseket folytattunk a nagyüzemek vezetői­vel. A fejlődés ütemét — ami magában foglalja az egy­más közti kooperációt, a termelés koncentrációját és a szakosítást — első­sorban a termelési erők határozzák meg. Mind ál­talánosabbá válik a ké­miai-biológiai kutatások eredményeinek kamatoz­tatása, az automatizálás alkalmazása. A mezőgazdaságban észrevehetően nemze­dékváltás zajlik le, a tsz-ekben sok az idős, nyugdíjas szövetkezeti tag. A termelés koncentrá­ciójának és a szakosodás­nak alapvetően két útja bontakozhat ki. 1. A gazdaságos é® a jövedelmező termelés egyik lehetősége — indo­kolt esetben — a mező- gazdasági üzemek egye­sülése. Ennek eredmé­nyeként a kenyérgabona, kukorica, lucerna és az ipari növények termesz­tésében, illetve az állat- tenyésztésben olyan nagyarányú ágazatok alakulhat­nak ki, amelyek ga­rantálják a beruhá­zások teljes kihasz­nálását. 2. Közös vállalkozások. A társulások akkor in­dokoltak, ha valamilyen ágazat kialakulásakor sem elég pénzzel, sem elegendő alapanyaggal nem rendelkeznek külön- külön az üzemek. Egy korszerű szarvasmarha- hizlaló-telep például csak akkor képes optimális ha­tékonysággal dolgozni, ha évenként legalább 4—5 ezer hízott állatot bocsát ki. A telephez természe­tesen takarmánytároló, szárító, feldolgozó és ke­verőegységek is tartoz­nak. Könnyen megérthető, hogy az egyre korsze­rűbb technikával rendel­kező szocialista gazdasá­gok szakképzett dolgozó­kat igényelnek. A kép­zetlen és a betanított munkások szerepe foko­zatosan csökken a mező- gazdasági termelésben, nélkülözhetetlenné válik a szakmunká­sok tudása. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a század utolsó évtizedében a szakmunkások helyét jó­részt a technikusok fog­lalják el. Ezért az okta­tást állandóan korszerű­síteni kell, másrészt pe­dig szükség van a rend­szeres továbbképzésekre. Mivel a bonyolult tech­nikai berendezések mű­ködését csak kevés siker­rel lehetne megtanítani a tantermekben, a szemlél­tető ábrák felhasználásá­val, az üzemi szakoktatá­si hálózat létrehozá­sa kínálkozik az ok­tatás megfelelő kiegé­szítő szervezeti kere­tének. A másik előfeltétel, hogy csökkenjen a kötelező óraszám, s nyíljon lehe­tőség a hallgatók számá­ra a hazai és külföldi ta­pasztalatok elsajátítására. Dr. Stein János tanszékvezető tanár Kiskunhalas PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállítottal Halász Fereno Napjainkban vi­lágszerte minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a jö­vő várható tudo­mányos, technikai, társadalmi eredményei iránt. Kibontakozóban van korunk új tudományága, a futurológia. A kifejezés a futura = jövő latin szóból származik, s a futurológia: az ember jövőjének terve­zéséről szóló tudomány. A Szovjetunióban és a fejlett kapitalista országok­ban széles körű futuroló­giái, jövőkutatási tevékeny­ség folyik hosszabb ideje, amely az eltérések, a célok és távlatok különbözősége ellenére is sok hasonlósá­got mutat. Általában há­rom módszert alkalmaznak a jövő felvázolásához: — Előre vetítik a múlt­beli és az eddigi fejlődés tendenciáit, különböző ma­tematikai számításokkal; — Összehasonlítják egy adott ország fejlődési lehe­tőségeit más fejlettebb or­szágok tapasztalataival és ebből készítenek prognó­zist; — összesítik politikusok, tudósok, szakértők vélemé­nyét, előrejelzését a jövő­ről. Ebben persze a tudo­mányos fantáziának is nagy szerepe van. Lássuk ezek után, mi­lyennek képzelhetjük a vi­lágot, az életet a harmadik évezred elején — szovjet, amerikai, japán és angol futurológiái tanulmányok, prognózisok alapján? Körülbelül hat-hétmilli- árd ember él majd a Föld- dön. Az átlagos életkor a száz év körül tart, az öre­gedést erősen késleltetni le­het, « az időseket némi­képp megfiatalítják. A la­kosság 50—60 százaléka vá­rosokban él, szupermetro­polisok jönnek létre. Ház­gyárak ontják a mainál sokkal korszerűbb és gyor­sabban összeszerelhető la­kásokat. Az energiaterme­lés atom, Nap és magfú­ziós erőművekkel bővül. Megbízható és hosszabb tá­vú lesz az időjóslás. Meg­valósul a három dimenzió­FUTUROLÓGIA: Reális látomások jú fényképezés, s az ilyen mozi és televízió. Az auto­matizálást és a kiberneti­kát általánosan alkalmaz­zák a termelésben. Új tí­pusú gépesített felnőtt- és gyermekoktatás lép a mai helyébe, gyógyszerekkel is fokozzák az ember értelmi kapacitását, az emlékezet felfrissítését, a tanulás könnyítését. Zavarmentes lesz az emberi szervek át­ültetése és megbízható a születésszabályozás. Telje­sen automatizált élemiszer- kereskedelemben vásárol­hatunk. A számítógép- rendszerek egész országo­kat kötnek össze, s a ház­tartásokat is magukban foglalják. Olcsó lesz a te­her- és személyszállítás, a közlekedés jórészt elektro­mos, légpárnás járművek­kel bonyolódik a föld alatt, az emeletesen épült utakon és a főutak mozgójárdáin. Mesterséges holdakkal az egész világ tv-adásait lát­hatjuk. Mindezek persze csak le­hetőségek, ezt valamennyi ország tudósai hangsúlyoz­zák. Figyelemre méltó min­denesetre, hogy japán tu­dósok elemzése szerint azok a technikai vívmányok, amelyeket a múltban 30— 40 évre előre elképzeltek, S0 százalékukban meg is valósultak. Korunkban azonban hangsúlyozni kell; a futurológia reális láto­másai a jövőről csak ak­kor válhatnak valóra, ha az emberiség haladó erői legyőzik, megfékezik a há­ború megszállottjait. Nálunk a jövőkutatás tu­dománya még csak gyerek­cipőben jár. Biztató, hogy tavaly szeptemberben a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége (MTESZ) kezdeménye­zésére megalakult egy fu­turológiái bizottság kuta­tókból, műszaki és gazda­sági szakemberekből. Sz. S.

Next

/
Thumbnails
Contents