Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
Á tervszerűség és a háztulajdonosok „Haladjunk, építkezzünk” Á múlt és a jövő városairól 1 Városok kétféleképp keletkeznek. Kellő anyagi, technikai eszközzel, munkaerővel, hatalommal rendelkező szervezett testület elhatározása, illetve állami döntés nyomán, mint például korunkban Brasi- liana, vagy Dunaújváros. Gyakoribb azonban, hogy a tömörülő lakosság kezdeményezése, a politikai, „Utcái rendezetlenek, kuszáitok...” — hasonló meghatározással minősítették a Duna—Tisza közén szemlélődő földrajzi írók, Baja, Kecskemét, Kalocsa, Kiskunhalas utcáinak kuszaságát, labirintus jellegét. Egy-két főutcán és a tanácsházán, templom környékén mutatkoztak csak a tervszerűség halvány nyomai. Másutt a töppedt viskók áttekinthetetlen halmaza adta a látványt a múlt századokban. A városkép mindazonáltal sűrűn változott. Ismétlődő tűzvészek füstté változtatták, romhalmazzá silányították esetenként a földszintes házak felét, negyedét, tizedét. Az egymást váltó nemzedékek konok elszántsággal, az „utcára” hordták az elporladt vályogot és ugyanúgy fölhúzták az új otthont. A tűzveszedelmet hovatovább elháríthatatlan csapásnak vélték. Védekezésre, megelőzésre a kecskemétiek 1819-ben, a bajaiak pedig 1840-ben gondoltak először. Megszabták például, hogy ki r Az 1861-ben létrehozott Szépítészeti és Rendészeti Bizottság megbízására Szilády Lajos mérnök, a híres nyomdász fia, sok- szögelési eljárással „dicséretes pontossággal’’ elkészítette a város első pontos térképét. Műszaki remekmű ez az alkotás. Ko- czó Sándor lejtmérési térképe (1874), valamint Kossuth titkárának, László Károlynak pompás térképei megkönnyítették az gazdasági, valamint kulturális energiák felhalmozódása szétfeszíti a falusi kereteket. Megyénknek mind az öt városa az utóbbi módon, évszázados fejlődés eredményeként alakult ki. Még a legfiatalabb és éppen ezért talán legrendezettebb Kiskunfélegyháza létrejöttére is ez jellemző. mire legyen figyelemmel az építkezés során. A teleknek csak két oldala építhető be — így határoztak az Alföld metropolisában — és a házat legalább 3 öl térnek kell elválasztania a szomszédtól. Csodálható-e, ha a régi Kecskeméten igazi házsor mutatóban is alig-alig akadt. Nagy kapu, kis ház sorakozott végestelen-vé- gig. Hornyik János nem véletlenül panaszkodott később: csöbörből vödörbe estünk; a tűzítélettől megrettent emberek építményeikkel hosszú időre elcsúfították a város arculatát és így „a szabályozás szerencsétlenséggé lön”. A tekintetes elöljáróság azt sem tudta, hogy mi fán terem a városrendezés, a megyei urak pedig nem láttak tovább falvaik jobbágyainak viskóinál. A kor nagy eseménye az el- mocsarasodott Dellő-tó le- csapolása volt. Társadalmi munkával — ahogyan ma mondanánk. Ott serénykedett a „hírős város” apra- ja-nagyja, nadrágosok és gubások. A terep „mulatozó hellyé, a város első sétaterévé lön”. 1870 szeptemberében alakult nyolctagú utcaszabályozási bizottság tevékenységét. Az általuk elkészített tervezetet 1876. május 27-én hagyta jóvá a belügyminiszter. „Haladjunk, építkezzünk” — hallattszott mindenfelé a kiegyezés után. Megnőtt a városokban összpontosuló ipar és kereskedelem szerepe. A vaspályák, utak, középületek, ipartelepek helyének kijelölése, a csatornázási tervek elkészítése, a növekvő igények kommunális szolgáltatások formájában történő kielégíA magyar városok a hetvenes-nyolcvanas években már többé-kevésbé tudományos igénnyel dolgozták ki a várható fejlődéshez alkalmazkodó, másrészt az ezt befolyásoló, serkentő szabályozási terveket. Jól ismerem az 1880-as évek elején született bajai és kecskeméti elképzeléseket. Általában helyes elvekre épültek. A mai megyeszékhelyen Pirovits Aladár öntötte végső formába az elgondolásokat: már a XX. század elején új épületet csak az utca vonalában emelhető, zugot senki sem hagyhat, mellékhelyiségeknek az udvaron a helye, a tanács engedélye nélkül építéshez, bontáshoz senki sem kezdhet — íme a feltételek. A mulasztókat megbírságolják. (Fenti rendelkezéseknek egy részét már Hornyjk János főjegyző idejében megfogalmazták, Néhány esztendeje a lehetőségek és a szükségletek célszerű egyeztetésén, sokoldalú elemzésen, egységes alapelveken nyugvó városrendezési tervek kidolgozását rendelte el kormányzatunk. Kecskemét 2000-ig érvényes „programját” már elfogadta a megyeszékhely parlamentje; Baja, Kiskunfélegyháza, Kalocsa rendezési tervének megújítását ez évben tűzik napirendre a városi tanácsok, Kiskunhalasét 1971-ben vitatják meg. Valamennyi okmány átfogó jellegű és kiemelten foglalkozik a város táj szervező szerepével, az adott terület rendeltetés- szerű elhatárolásával; ipari-, zöld-, lakó-, közlekedési övezet kialakításával, tése meghaladta a zsino- rós-mándlis közigazgatás teljesítőképességét. Az új .polgárosodó” idők új embereket, új módszereket követeltek. alkalmazták.) Koda Elek nagyszerű munkatársa, Kerekes főmérnök jeles tanulmányokat készített a témáról. Kitért az utcák vonalaira, méretére. Már akfior, 1900-ban hangoztatta: „az utakat olyan forgalmi ereknek kell tekinteni, melyek nagy idők múlva és bárminő közúti járművek (!) alkalmazása esetén is megfelelők lesznek.” Sürgette parkok létesítését, a peremkerületek rendezését és elmarasztalta a XIX. századi félmegoldásokat, az oktalan „takarékoskodásból” eredő károkat — mindezt a „szépészet” és a célszerűség szempontjaiból tette. A köz érdekeit figyelembe vevő célok, az ambiciózus polgármesterek elgondolásai, kitűnő szakemberek törekvései a múltban viszont gyakorta elakadtak a háztulajdonosok és a virilisták önzésében. a megnövekedett közúti forgalom gondjaival... A város — a múlt kövekben formált üzenete — egy-egy generáció alkotó kedvének, tudományos, esztétikai színvonalának, gazdasági körülményeinek bizonyítványa. Reméljük, jó szívvel gondolnak ránk fiaink, unokáink és méltányolják törekvéseinket. Hiszen ők robognak majd járműveiken a most kihasított utakon, pihennek az elültetett fák árnyékában. A városépítésben így fonódik össze a múlt a jövővel. Meggyőződésem, hogy városszabályozási terveink méltán reprezentálják korunkat. Heltai Nándor Három öl a szomszédtól Az első térképek Tudományos igénnyel Az utódok ítélnek T ávlatok a mezőgazdaságban, szakképzésben A magyar mezőgazdáság nagyüzemi keretei a XIX. század végére alakultak ki. A századfordulót követően, de még- inkább az első világháború után azonban a gazdálkodás megrekedt a múlt században elért szinten. A termelés technikájában, az alkalmazott módszerekben, s a növénytermesztésben, valamint állattenyésztésben szinte észrevétlen volt a változás. Ezt a mezőgazdaságot örökölte szocialista rendszerünk. A modern, árutermelő nagyüzemek kifejlődését a szocialista átszervezésen kívül többek között a ke- mizálás elterjedései, az új termelőeszközök munkába állítása eredményezte. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink műszaki felszereltsége és a végbemenő belső változás újabb követelményeket támaszt a termelő, irányító emberrel szemben. Az állami és közös gazdaságok várható igényeinek felmérése érdekében megbeszéléseket folytattunk a nagyüzemek vezetőivel. A fejlődés ütemét — ami magában foglalja az egymás közti kooperációt, a termelés koncentrációját és a szakosítást — elsősorban a termelési erők határozzák meg. Mind általánosabbá válik a kémiai-biológiai kutatások eredményeinek kamatoztatása, az automatizálás alkalmazása. A mezőgazdaságban észrevehetően nemzedékváltás zajlik le, a tsz-ekben sok az idős, nyugdíjas szövetkezeti tag. A termelés koncentrációjának és a szakosodásnak alapvetően két útja bontakozhat ki. 1. A gazdaságos é® a jövedelmező termelés egyik lehetősége — indokolt esetben — a mező- gazdasági üzemek egyesülése. Ennek eredményeként a kenyérgabona, kukorica, lucerna és az ipari növények termesztésében, illetve az állat- tenyésztésben olyan nagyarányú ágazatok alakulhatnak ki, amelyek garantálják a beruházások teljes kihasználását. 2. Közös vállalkozások. A társulások akkor indokoltak, ha valamilyen ágazat kialakulásakor sem elég pénzzel, sem elegendő alapanyaggal nem rendelkeznek külön- külön az üzemek. Egy korszerű szarvasmarha- hizlaló-telep például csak akkor képes optimális hatékonysággal dolgozni, ha évenként legalább 4—5 ezer hízott állatot bocsát ki. A telephez természetesen takarmánytároló, szárító, feldolgozó és keverőegységek is tartoznak. Könnyen megérthető, hogy az egyre korszerűbb technikával rendelkező szocialista gazdaságok szakképzett dolgozókat igényelnek. A képzetlen és a betanított munkások szerepe fokozatosan csökken a mező- gazdasági termelésben, nélkülözhetetlenné válik a szakmunkások tudása. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a század utolsó évtizedében a szakmunkások helyét jórészt a technikusok foglalják el. Ezért az oktatást állandóan korszerűsíteni kell, másrészt pedig szükség van a rendszeres továbbképzésekre. Mivel a bonyolult technikai berendezések működését csak kevés sikerrel lehetne megtanítani a tantermekben, a szemléltető ábrák felhasználásával, az üzemi szakoktatási hálózat létrehozása kínálkozik az oktatás megfelelő kiegészítő szervezeti keretének. A másik előfeltétel, hogy csökkenjen a kötelező óraszám, s nyíljon lehetőség a hallgatók számára a hazai és külföldi tapasztalatok elsajátítására. Dr. Stein János tanszékvezető tanár Kiskunhalas PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállítottal Halász Fereno Napjainkban világszerte minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a jövő várható tudományos, technikai, társadalmi eredményei iránt. Kibontakozóban van korunk új tudományága, a futurológia. A kifejezés a futura = jövő latin szóból származik, s a futurológia: az ember jövőjének tervezéséről szóló tudomány. A Szovjetunióban és a fejlett kapitalista országokban széles körű futurológiái, jövőkutatási tevékenység folyik hosszabb ideje, amely az eltérések, a célok és távlatok különbözősége ellenére is sok hasonlóságot mutat. Általában három módszert alkalmaznak a jövő felvázolásához: — Előre vetítik a múltbeli és az eddigi fejlődés tendenciáit, különböző matematikai számításokkal; — Összehasonlítják egy adott ország fejlődési lehetőségeit más fejlettebb országok tapasztalataival és ebből készítenek prognózist; — összesítik politikusok, tudósok, szakértők véleményét, előrejelzését a jövőről. Ebben persze a tudományos fantáziának is nagy szerepe van. Lássuk ezek után, milyennek képzelhetjük a világot, az életet a harmadik évezred elején — szovjet, amerikai, japán és angol futurológiái tanulmányok, prognózisok alapján? Körülbelül hat-hétmilli- árd ember él majd a Föld- dön. Az átlagos életkor a száz év körül tart, az öregedést erősen késleltetni lehet, « az időseket némiképp megfiatalítják. A lakosság 50—60 százaléka városokban él, szupermetropolisok jönnek létre. Házgyárak ontják a mainál sokkal korszerűbb és gyorsabban összeszerelhető lakásokat. Az energiatermelés atom, Nap és magfúziós erőművekkel bővül. Megbízható és hosszabb távú lesz az időjóslás. Megvalósul a három dimenzióFUTUROLÓGIA: Reális látomások jú fényképezés, s az ilyen mozi és televízió. Az automatizálást és a kibernetikát általánosan alkalmazzák a termelésben. Új típusú gépesített felnőtt- és gyermekoktatás lép a mai helyébe, gyógyszerekkel is fokozzák az ember értelmi kapacitását, az emlékezet felfrissítését, a tanulás könnyítését. Zavarmentes lesz az emberi szervek átültetése és megbízható a születésszabályozás. Teljesen automatizált élemiszer- kereskedelemben vásárolhatunk. A számítógép- rendszerek egész országokat kötnek össze, s a háztartásokat is magukban foglalják. Olcsó lesz a teher- és személyszállítás, a közlekedés jórészt elektromos, légpárnás járművekkel bonyolódik a föld alatt, az emeletesen épült utakon és a főutak mozgójárdáin. Mesterséges holdakkal az egész világ tv-adásait láthatjuk. Mindezek persze csak lehetőségek, ezt valamennyi ország tudósai hangsúlyozzák. Figyelemre méltó mindenesetre, hogy japán tudósok elemzése szerint azok a technikai vívmányok, amelyeket a múltban 30— 40 évre előre elképzeltek, S0 százalékukban meg is valósultak. Korunkban azonban hangsúlyozni kell; a futurológia reális látomásai a jövőről csak akkor válhatnak valóra, ha az emberiség haladó erői legyőzik, megfékezik a háború megszállottjait. Nálunk a jövőkutatás tudománya még csak gyerekcipőben jár. Biztató, hogy tavaly szeptemberben a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) kezdeményezésére megalakult egy futurológiái bizottság kutatókból, műszaki és gazdasági szakemberekből. Sz. S.
